Szankciók az adózásban

Az állami adóhatóság a szankcionálás intézményét a jogszabályi rendelkezések betartásának ösztönzése érdekében alkalmazhatja. Az adózás rendjéről szóló törvény általános érvénnyel határozza meg a szankciók fajtáit, a kiszabás feltételeit és mértékét. A törvényi szabályozást a gyakorlatba úgy kell átültetni, hogy az biztosítsa az eljárás átláthatóságát, a szubjektív elemek kizárását, valamint az egységesség érvényesülését, és ez nem könnyű feladat.

Az APEH szankcionálási tevékenysége során adóbírságot, illetve mulasztási bírságot szabhat ki – ezek az úgynevezett adóhatósági szankciók –, illetve – nem adóhatósági szankcióként – más szervek felé jelzéssel élhet. Az említett intézkedéseknek kettős szerepük van: egyrészt az elkövetett jogsértésekért anyagi hátránnyal sújtják az adózót, másrészt megelőző, visszatartó hatást fejtenek ki a hasonló hibák, mulasztások jövőbeni elkerülése érdekében.

Mind az adó-, mind pedig a mulasztási bírság kiszabására csak a teljesen feltárt és kétséget kizáróan bizonyított tényállás alapján van lehetőség, a bizonyítás pedig a bírságot megállapító adóhatóság feladata. Az eljárás során minden esetben kötelező az adózó javára szóló körülményeket, bizonyítékokat is feltárni, és a döntés során ezeket figyelembe venni. Alapvető elvárás a bírságolásnál, hogy az adott hatóság az adózó javára, illetve terhére értékelhető körülményeket minden adózó esetében azonos súllyal és azonos elvek szerint értékelje.

Adóbírság

Az adóbírság az adózó terhére megállapított adóhiány, illetve jogosulatlan költségvetési támogatás (adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés) esetén alkalmazható szankció.

Bírságalap

Az adóbírság alapja ellenőrzött bevallási időszakra az adóhatósági határozattal az adózó terhére megállapított adókülönbözetből – azaz a bevallott, bevallani elmulasztott és a revízió által megállapított különbségből – az a rész, amelyet az adózó az esedékesség határidejének lejártáig nem fizetett meg.

Költségvetési támogatás, kiutalás előtti ellenőrzés

Költségvetési támogatás esetén a jogosulatlanul igénybe vett, míg kiutalás előtti ellenőrzés során a jogosulatlannak talált visszaigénylés, visszatérítés számít bírságalapnak.

Az adóbírság mértéke

Az adóbírság mértéke a bírságalap 50 százaléka, ennél magasabb bírságot kiszabni nem lehet. 50 százaléknál alacsonyabb bírság megállapítására, vagy a bírság mellőzésére kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén van lehetőség, mégpedig akkor, ha megállapítható, hogy az adózó, illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el.

Az adóbírság mérséklése

Az adóbírság nemcsak kérelemre, hanem hivatalból is mérsékelhető, illetve kiszabása mellőzhető, tehát már az ellenőrzés során fel kell tárni a mérséklést indokoló körülményeket, és az első fokú határozatban ezek figyelembevételével kell meghatározni a bírság mértékét.

A mérlegelést nem befolyásoló körülmények

A bírságmérték meghatározásánál nem lehet figyelembe venni azokat a körülményeket, amelyeket a jogszabályokban alapvető követelményként ír elő az adózó számára. Így nem elemezhető az adózó aktív közreműködése az ellenőrzés során, vagy a rendezett könyvelés, a rendezett folyószámla. Sem az adózó javára, sem terhére nem értékelhető, hogy az adózó határidőben teljesíti a bevallási, befizetési kötelezettségét, vagy hogy az adózónál korábban még nem volt ellenőrzés.

 

Bírságkiszabási szempontok Az eljárás során esetenként kell mind az "elvárhatóságot", mind az "adott helyzetet" megvizsgálni. A magyar jogrendszer felelősségi szabályainak kiindulópontja a "tőle elvárhatóság" magatartási kritérium, amely más és más lehet a különböző személyeknél. Nyilván eltérően ítélendő meg az elvárhatóság egy szervezet vagy társaság és egy magánszemély esetében. Fontos figyelembe venni a képességbeli vagy a szakképzettségbeli különbségeket is. Adott esetben alacsonyabb az elvárás egy tevékenységét egyedül folytató, időskorú magánszemély esetében, hiszen az idősek már koruknál fogva is nehezebben alkalmazkodnak a jogszabályok változásaihoz, a mai kor kihívásaihoz. Az "adott helyzetek" is eltérőek lehetnek egymástól, így például vizsgálandó a tevékenység megkezdésének időpontja, a költségvetési kapcsolatok vagy a vállalkozás forgalmának nagyságrendje, rendszeressége, illetve az, hogy egy új jogintézmény bevezetése, a hatályos szabályozás jelentős módosítása összefüggésbe hozható-e a mulasztással. Az adózói felelősség elemzése kapcsán a vizsgálati körbe tartozik az adózó intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja, megbízottja, így az adózó eljárásának megítélésekor figyelembe kell venni azt is, hogy az adózó az említett személyek megbízása, tevékenységének kontrollálása során eleget tett-e a gondossági követelményeknek. Mindezek mellett az eset összes körülményét is mérlegelni kell az adóbírság mértékének meghatározásakor, így különösen az adóhiány nagyságát, keletkezésének körülményeit, illetve az adózó jogellenes magatartásának súlyát és gyakoriságát.

Az adózó javára írható körülmények

Az adóbírság mérséklésénél azonban az adózó javára szól, ha adózási gyakorlattal még nem rendelkezik, azaz egy évet meg nem haladóan működik, illetve ha a magánszemély először adózik. Az adózó javára szóló fontos körülmény, ha az adóhiányt olyan új jogszabályi rendelkezés téves értelmezése okozta, amellyel kapcsolatban egységes joggyakorlat még nem alakult ki. Idetartozik az az eset is, ha egy korábbi ellenőrzés az adott kérdéskört már vizsgálta, feltárta, és a most szabálytalannak számító elszámolást, illetve gyakorlatot akkor nem kifogásolta, kivéve természetesen, ha a vonatkozó jogszabály változott meg időközben. A kiutalás előtti ellenőrzések körében méltányolható, ha az elszámolási időszakban jogosulatlanul igényelt költségvetési támogatásra az adózó a következő időszakban jogosulttá válik.

 

Állandó meghatalmazott bírságolása Az adózó állandó meghatalmazást, megbízást adhat a képviselete ellátására, amelyet az adóhatóságnak be kell jelentenie. Az ilyen bejelentett kötelezettségekkel kapcsolatos jogsértés esetén az APEH az állandó meghatalmazással, megbízással rendelkező képviselőt fogja szankcionálni. Ezt a szabályt természetesen csak akkor lehet alkalmazni, ha a bejelentett kötelezettségekkel összefüggésben keletkezett jogsértés az állandó képviselő magatartásával kapcsolatos, és az a terhére róható. Amennyiben a jogsértés nem az állandó meghatalmazott, hanem az adózó magatartására vezethető vissza – mert például az adózó közölt valótlan adatot, amelyet az állandó képviselő bejelentett –, úgy a jogkövetkezményt is az adózónak kell viselnie. A mulasztási bírság mértéke akkor is a törvény szerint az adózóra irányadó bírságmértékhez igazodik, ha a szankció az állandó meghatalmazott képviselőt terheli. Vagyis, ha például az adózó magánszemély, akkor függetlenül attól, hogy a képviselő magánszemély vagy sem, a mulasztási bírság a magánszemély adózó esetén alkalmazandó mértékig szabható ki. Ha az adózót olyan gazdasági társaság alkalmazottja képviseli állandó meghatalmazás, megbízás alapján, amely könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult, akkor a jogsértés miatti bírságot a gazdasági társaság terhére szabják ki, nem vizsgálva, hogy a társaság nevében annak mely alkalmazottja járt el az adózó ügyében.

Súlyosbító körülmények

Súlyosbító körülményként kell értékelni, ha az adózó már legalább egyéves adózói gyakorlattal rendelkezik, illetve ha korábban ugyanezen tényállás alapján már szankcionálta őt az adóhatóság.

Kizárt a mérséklés

Jogszabály zárja ki a bírság mérséklését abban az esetben, ha az adózói mulasztás a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze. Ezek a magatartások ugyanis egyértelműen az adóbevételek megrövidítésére irányulnak.

Mulasztási bírság

A mulasztási bírság az adózást szabályozó anyagi és eljárási jogszabályokban meghatározott egyes adókötelezettségek megszegésének, teljesítésük elmulasztásának szankciója. Az adózás rendjéről szóló törvény leghosszabb paragrafusában tételesen sorolja fel a mulasztások eseteit és a kapcsolódó szankciót, amelynek két fajtája van: a százalékban meghatározott, illetve a keretjelleggel – felső határ megjelölésével – előírt mulasztási bírság. Ez utóbbi esetben eltérő bírságmérték érvényesül aszerint, hogy a szabálytalanságot magánszemély vagy más adózó követte-e el. A törvény szerint az egyéni vállalkozó magánszemélynek számít, tehát az egyéni vállalkozó által elkövetett mulasztás esetén a magánszemélyre vonatkozó bírságmérték az irányadó. Mivel az egyes bekezdések, illetve a bekezdéseken belül az egyes pontok más-más mulasztás elkövetése miatt teszik lehetővé a bírságolást, ha a tényállások külön-külön is megvalósulnak, akkor – néhány kivételtől eltekintve – nincs akadálya annak, hogy a mulasztási bírságot egy határozatban, a különböző tételeket összesítve állapítsák meg. Fontos, hogy mulasztási bírság az adóbírság megállapítása mellett is alkalmazható.

Bejelentés, bejelentkezés, adatszolgáltatás elmulasztása

Mulasztási bírság kiszabására van lehetőség – magánszemély esetében 100 ezer forintig, más adózónál 200 ezer forintig terjedően –, ha az adóhatóság azt állapítja meg, hogy az adózó nem tett eleget bejelentési, bejelentkezési, változásbejelentési vagy adatszolgáltatási kötelezettségének. Ilyenkor a bírság kiszabásával egyidejűleg – határidő megjelölésével – a teljesítésre is fel kell szólítani az adózót.

Ismételt bírságolás

Ha az adózó ekkor sem teljesíti a kötelezettséget, akkor ismételt bírságra, azaz a már kiszabott bírság kétszeresére számíthat. Az ismételt bírság újabb kétszerese róható ki a kötelezettség további nem teljesítése esetén. Fontos, hogy nincs jogszabályi korlátozás arra nézve, hogy hányszor lehet az adózót teljesítésre kötelezni. Viszont, ha az adózó az ismételt kötelezésre teljesít, akkor az ismételt bírság korlátlanul mérsékelhető.

Az ismételt bírságolási eljárás során mérlegelni kell azt, hogy egyáltalán az adózó képes-e a kötelezésnek eleget tenni, vagy esetleg más eszközök alkalmazása – például ellenőrzés – célravezetőbb lehet-e. Mindenképpen az adózó terhére értékelendő az a körülmény, ha az adóhatóság a bírság kiszabása előtt bizonyíthatóan felhívta az adózót kötelezettségének teljesítésére, illetve ha már korábban is megállapítottak vagy szankcionáltak hasonló jellegű mulasztást.

Bejelentés, bejelentkezés, adatszolgáltatás késedelmes, hibás teljesítése

Kötelezettségszegésnek számít, ha az adózó ugyan teljesítette a bejelentési, bejelentkezési, adatszolgáltatási kötelezettségeit, de azt késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal, vagy hiányosan nyújtotta be. A mulasztási bírság mértéke itt is 100 ezer forint lehet magánszemély esetében, illetve 200 ezer forint más adózó esetében.

Az adózó terhére értékelendő körülmények

Amennyiben az adózó ugyanazon bejelentési kötelezettségével kapcsolatban együttesen fordulnak elő a büntethető esetek – például az adatmódosító lapot a törvényben előírt határidőn túl és valótlan adattartalommal nyújtják be –, akkor az együttes előfordulást az adózó terhére kell értékelni. Az adatszolgáltatással összefüggésben súlyosbító körülménynek számít, ha a hibás adatszolgáltatás a munkáltató számos munkavállalóját érinti. Az, hogy egy munkáltató esetében hány fő tekinthető számosnak, az adott konkrét ügy körülményeinek ismeretében dönthető el.

Enyhítő körülmények

Késedelmes teljesítés esetén az adózó javára szolgál, ha a törvényes határidőt ugyan elmulasztotta, de a késedelem nem több 15 napnál.

 

Igazolási kérelem Nem szabad mulasztási bírsággal sújtani a késedelmes teljesítést, ha az adózó azt igazolási kérelemmel kimenti. Az igazolási kérelmet az elmulasztott határidő utolsó napjától számított 8 napon belül lehet előterjeszteni, ezzel egyidejűleg az elmulasztott cselekményt is pótolni kell. Ha az említett 8 napon túl jutott az adózó tudomására a mulasztás, vagy az akadály később szűnt meg, akkor a határidő a tudomásra jutástól, illetőleg az akadály megszűnésétől kezdődik azzal, hogy igazolási kérelemmel csak az elmulasztott határidőtől számított 6 hónapon belül lehet élni. Az igazolási kérelem tárgyában a hatóság határozatot hoz, amely ellen fellebbezésnek helye nincs, az tehát a kézbesítéssel jogerőssé válik. (Az igazolási kérelmet elutasító határozat ellen csupán akkor lehet fellebbezni, ha a kérelem a fellebbezési határidő elmulasztásának igazolására szolgál.) Amennyiben a késedelem igazolási kérelemmel kimenthető, akkor ezt mindenképpen célszerű még a mulasztási bírságot kiszabó határozatot megelőzően benyújtani, ugyanis ezt követően – az említett határidők miatt – a kérelmet el kell utasítani.

Bevallás elmulasztása, késedelmes vagy hibás teljesítése

Ha az APEH azt tapasztalja, hogy az adózó nem nyújtotta be bevallását, vagy ugyan beadta, de azt késve – a bevallási határidőt követően, de az adóhatósági felszólítást, ellenőrzést megelőzően – nyújtotta be, akkor a szankció mértéke magánszemélynél 100 ezer forint, míg más adózó esetében 200 ezer forint is lehet. Más – 10 ezer forint magánszemély esetén, 100 ezer forint más adózó esetén – a mulasztási bírság mértéke a hibásan elkészített bevallás miatt akkor, ha azt határidőben adta be az adózó. Hibás az a bevallás, amelynél számítási hiba, vagy más hasonló, adóhiányt nem eredményező hiányosság észlelhető.

Igazolás, késedelmi pótlék

A bevallási késedelem esetében is lehetőség van arra, hogy az adózó – a bejelentés, bejelentkezés késedelmes teljesítésénél leírt módon – igazolási kérelem formájában bizonyítsa, hogy úgy járt el, ahogy az tőle az adott helyzetben elvárható volt. A mulasztási bírság kiszabása ebben az esetben is függ attól, hogy az adóhatóság az igazolási kérelmet elfogadja vagy elutasítja.

A bírságmérték meghatározásakor az adózó javára szól, ha 15 napon belüli a késedelem, de az is, ha a bevallás nullás vagy visszaigénylést tartalmaz. A késedelmes benyújtás jogkövetkezményét akkor is az adózónak kell viselnie, ha bevallását képviselője vagy meghatalmazottja írta alá. Az ez év január 1-jét követően keletkezett kötelezettségekről elkésetten benyújtott bevallás miatt kiszabott mulasztási bírság mellett az adózónak még késedelmipótlék-fizetési kötelezettséggel is számolnia kell.

Hiba és késedelem

Előfordulhat, hogy a bevallást az adózó hibásan és késve nyújtja be. Ebben az esetben csak a késedelemért szabható ki mulasztási bírság.

Más a helyzet akkor, ha az elkésett és egyben hibás bevallást adótanácsadó, adószakértő jegyezte ellen, ugyanis ilyenkor az ellenjegyző a hibás bevallás miatt, míg maga az adózó a késedelem miatt szankcionálható. Ha az adóhatóság azt tapasztalja, hogy ugyanazon adószakértő, adótanácsadó által ellenjegyzett több bevallás is hibás, akkor a kiszabható bírságtétel maximumára lehet számítani.

A hatósági mérlegelés szempontjai

A bevallás elmulasztását rendszeresen nyomon kíséri az adóhatóság, a szankcionálás során súlyosbító körülményként veszi figyelembe, ha az adózó ezt a mulasztást rendszeresen követi el, de azt is, ha adóhatósági felhívás ellenére nem teljesíti a bevallási kötelezettséget. Ha az adózó azért nem adja be a bevallást, mert annak elkészítésében akadályozott volt- például a magánszemély igazolhatóan külföldön tartózkodik, kórházi kezelés alatt áll, vagy a társaságnál bizonyíthatóan tűz-, vízkár történt, és a bizonylatok nem állnak rendelkezésre, avagy azok pótlása folyamatban van –, akkor az adózás rendjéről szóló törvény szerint igazolási kérelemmel élhet. Ha a kérelmet elfogadják, akkor a bevallás elmulasztása miatti mulasztási bírságot kiszabó határozatot vissza kell vonni. Fontos azonban, hogy az akadály megszűnését követő 15 napon belül a hiányzó bevallást be kell nyújtani.

A hibás bevallás miatti bírságmérték meghatározásakor az adózó javára billentheti a mérleget, ha megállapítható, hogy a hiba az adó, a költségvetési támogatás összegében nem eredményezett különbözetet. A bevallás javítása során érdemes az adózónak az adóhatósággal együttműködnie, ugyanis a szankció mértékének meghatározásakor vizsgálják, hogy az adózó esetleg csak többszöri felszólításra teljesítette együttműködési kötelezettségét.

Vállalkozói tevékenység adószám nélkül

Szintén 100 ezer, illetve 200 ezer forint mulasztási bírsággal sújtható, ha valaki vállalkozói igazolványhoz, cégbejegyzéshez kötött, vagy adóköteles tevékenységet adószám hiányában folytat. Ez jellemzően a helyszíni ellenőrzések tapasztalatai és az adóhatósági adatok összevetéséből derül ki.

Bizonylatkibocsátás elmulasztása

Az egyik leggyakrabban ellenőrzött kötelezettség a számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okmány vagy nyugta kibocsátására vonatkozó kötelezettség, amelynek elmulasztása esetén a magánszemély 100 ezer forintig, más adózó 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Ugyanígy szankcionálható az az eset is, amikor az adózó a bizonylatot nem a tényleges ellenértékről bocsátja ki.

Mérlegelési szempontok

Az eljárás során az adózó javára szól, ha hitelt érdemlően bizonyítható, hogy ő vagy alkalmazottja a nyugtát kiállította, a vásárlás adatait a pénztárgépbe beütötte, rögzítette és kinyomtatta, csak a vevőnek nem adta át. Ez jól látható akkor, amikor a pénztárgép szalagjáról az egyes nyugták nincsenek leszakítva, de a vásárlások pontosan rögzítve vannak. Nem szankcionálható a bizonylatkiállítás elmulasztása, ha az APEH az adózót nyugtaadási kötelezettsége alól felmentette. (Ha a felmentési kérelem elbírálása még folyamatban van, akkor ez az adózó javára értékelhető körülmény.)

Az adózó ellen szól viszont, ha a pénztárgép használatára köteles vállalkozás egyáltalán nem rendelkezik pénztárgéppel, vagy más vállalkozásnak nincs a birtokában a kötelezettség teljesítésére alkalmas eszköz (például nincs nyugtatömb az üzletben). Súlyosbító körülmény az is, ha az ellenőrzés tapasztalata szerint az adózó folyamatos nyitva tartás mellett csak alkalmanként állít ki nyugtát, illetve ha a kötelezettséget már korábban is elmulasztotta.

 

Helyiség lezárása A bizonylatolási kötelezettség elmulasztásához is kapcsolódhat speciális intézkedés abban az esetben, ha a kötelezettségszegés az első ellenőrzéstől számított egy éven belül másodszor, esetleg még többször ismétlődik. Az adóhatóságnak ilyenkor lehetősége van arra, hogy az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiséget (műhely, üzlet, telep stb.) a második alkalommal 6, a harmadik alkalommal 10, a negyedik és minden további alkalommal 20 nyitvatartási napra lezárja. A lezárási lehetőség már független attól, hogy a második és a további ellenőrzések között mennyi idő telt el. A kiszabott bírságról és a lezárásról a hatóság fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozatot hoz, amely tartalmazza a zárva tartás kezdő, illetve végső napját. A kezdő napot úgy kell meghatározni, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a romlandó áruk, élő állatok elszállítására, illetve az egyéb árukészlet tárolásának, megőrzésének biztosítására. A helyiséget az APEH pecséttel zárja le, és jól látható helyen tünteti fel a zárva tartás időtartamát, valamint azt, hogy az üzletet az adóhatóság zárta le. Az intézkedésből származó harmadik személyeket ért kárért az adózó köteles helytállni. A speciális szankció akkor is alkalmazható, ha az adózó tevékenységét más adózóval közös helyiségben folytatja, ilyenkor az általa használt helyiségre, helyiségrészre, illetve a tevékenységhez használt tárgyaira alkalmazzák a lezárást. Nem lehet lezárni az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiséget akkor, ha az az adózó lakásában, vagy a lakástól műszakilag el nem különített helyiségcsoporton belül található. Ugyanez a helyzet akkor is, ha a lezárás megakadályozná a településen a helyi szükségletek kielégítését.

Nyilvántartások szabálytalanságai, iratmegőrzési kötelezettség

A számviteli törvény és az egyes anyagi és eljárási adójogszabályok részletesen előírják, hogy az adózónak milyen könyveket, nyilvántartásokat kell vezetnie. E kötelezettség elmulasztása, vagy nem az előírtaknak megfelelő vezetése szankcionálható. Idetartozik az az eset is, amikor a számla, nyugta olyan kisebb hiányosságban szenved (például a címzés hiányos), amely miatt nem felel meg az áfatörvény vagy a számlaadásról szóló PM rendelet előírásainak. A nyilvántartásokat, kiállított bizonylatokat az elévülési időn belül meg kell őrizni, és azokat az adóhatósághoz bejelentett helyen kell tartani.

Az iratokat a könyvelés, feldolgozás időtartamára természetesen el lehet szállítani, de az adóhatóság felhívására 3 munkanapon belül be kell tudni mutatni. Az iratok megőrzéséről – a vonatkozó jogszabályok szerint – az adókötelezettség megszűnése után is gondoskodni kell, az elhunyt magánszemély iratait a közös háztartásban élő hozzátartozóknak, vagy – ha ilyenek nincsenek, akkor – az adóhatóságoknak kell megőrizniük. A kötelezettségszegés miatti bírság mértéke itt is 100 ezer, illetve 200 ezer forint lehet.

Nyilatkozattétel elmulasztása, valótlan nyilatkozat

Az adózó nyilatkozattételre kötelezhető a vele szerződéses kapcsolatban állt vagy álló adózókra vonatkozó, általa ismert, vagy a nyilvántartásaiban szereplő adattal, ténnyel, körülménnyel kapcsolatban, ha az adatokra adóhatósági ellenőrzéshez, vagy más jogszabályban előírt eljáráshoz van szükség. A magánszemélyt is terheli ez a kötelezettség, azonban a nyilatkozattételt jogosan tagadhatja meg, ha egyébként az eljárásban tanúként nem lenne meghallgatható, vagy a tanúvallomást megtagadhatná. Költségvetési támogatás igénylésekor nyilatkoznia kell az adózónak a köztartozásairól is, a valótlan nyilatkozat mulasztási bírsággal szankcionálható.

A bírság mértékének – amely egyébként 100 ezer, illetve 200 ezer forintig terjedhet – megállapításakor súlyosbító körülménynek számít, ha az adózó több szerv (VPOP, önkormányzati adóhatóság, illetékhivatal stb.) vonatkozásában tett valótlan nyilatkozatot. Ettől az évtől ugyancsak bírságra számíthat az a magánszemély, aki valótlanul nyilatkozott a kifizetőnek a járulékfizetési felső határ eléréséről.

Ellenőrzés, végrehajtás akadályozása

A magánszemély 100 ezer forintig, más adózó 200 ezer forintig terjedően bírságolható, ha a megjelenési kötelezettség elmulasztásával, az együttműködési kötelezettség megsértésével vagy más módon akadályozza az ellenőrzést vagy a végrehajtási eljárást. Az akadályozó magatartások (a megjelenési kötelezettség, együttműködési kötelezettség) felsorolása csak példálózó jellegű, ugyanis bármely más ellenőrzést és végrehajtást akadályozó magatartás is szankcionálható.

Nem tekinthető akadályozásnak, ha az adózó az ellenőrzés, illetve a végrehajtási eljárás során jogszerűen és jóhiszeműen él a jogszabályokban számára biztosított eszközökkel (ezért érdemes ezek felől tájékozódni), valamint az sem, ha az adózó olyan kötelezettséget mulaszt, amely az eddig említettek alapján szankcionálható. Így például nem tekinthető az eljárás akadályozásának a nem megfelelő könyvvezetés, vagy a nem szabályszerű iratmegőrzés.

Az intézkedés hatálya

Fontos azonban, hogy az ellenőrzés, végrehajtás akadályozása miatt ettől az évtől nemcsak az adott ügyben érintett adózó, hanem az eljárást akadályozó más személyek is szankcionálhatók.

Egyéb kötelezettségszegés

Ha az eljárási és anyagi adótörvények, avagy ezek felhatalmazásán alapuló más jogszabályok olyan kötelezettséget írnak elő, amelyeknek elmulasztása az eddig említettek alapján nem szankcionálható, akkor mint egyéb kötelezettségszegést lehet az esetet bírságolni. A mulasztási bírság mértéke magánszemély adózónál legfeljebb 50 ezer forintig, más adózónál 100 ezer forintig terjedhet.

Idetartozik, amikor az APEH az adóbevallást követően a bevallásban közölt adatok kiegészítésére szólítja fel azokat a magánszemélyeket, egyéni vállalkozókat, akiknek a bevallott jövedelme egymást követő két évben sem éri el a mindenkori minimálbért. (Korábban a Pénzügyminisztérium tette közzé az egyes tevékenységeknél elvárt jövedelmet.) A felhívás alapján az adózónak az adóévben megszerzett összes jövedelem felhasználásáról (kiadásáról, ráfordításáról, befektetéséről), továbbá annak forrásáról nyilatkoznia kell, amennyiben ezt nem teszi meg, akkor mulasztási bírsággal sújtható.

Feltöltési kötelezettség, alaptalan adóelőleg-mérséklés

Azoknak a kettős könyvvitelt vezető belföldi illetőségű adózóknak és külföldi vállalkozóknak, akinek az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevételük meghaladja az 50 millió forintot, az adóévi adóelőleget ki kell egészíteniük a várható éves fizetendő adó összegére. Ha a feltöltési kötelezettséget az adózó nem teljesítette legalább 90 százalékos mértékben, úgy emiatt az adóhatóság bírságot állapíthat meg.

A bírság alapja

A bírság alapja a befizetett előleg és az adó 90 százalékának különbözete, amelyet az adóév végéig, de a feltöltés esedékességét – december 20-át – követően megfizetett előleg nem csökkent.

Mérlegelési szempontok

A szankcionálandó adóalanyok körének meghatározásakor súlyosbító körülmény, ha az adózó korábban is elmulasztotta a feltöltési kötelezettség teljesítését, míg enyhítő körülménynek számít, ha nem is az előírt módon, de a várható adó összege időben a költségvetés rendelkezésére állt. Így figyelembe veszik például, ha az adózó a teljesítéssel csak néhány napot késett, vagy téves adószámra utalt a pénzintézet, esetleg az adózó december 20-ig átvezetési kérelemmel élt, vagy az ekkor esedékes visszaigénylésének átvezetésével teljesíthető a feltöltés. Ugyancsak kedvező, ha a mulasztási bírság alapja a tényleges társaságiadó-kötelezettséghez viszonyítva elenyésző összegű, persze ez mindig csak az adott eset tükrében ítélhető meg.

Előlegmérséklés

Ugyancsak 20 százalék a bírság mértéke, ha az adózó alaptalanul kérte az adóelőleg mérséklését. Előlegmérséklést akkor lehet kérni, ha az adózó számításai szerint várható adója nem éri el az előző évi adatok alapján fizetendő adóelőleg összegét. Amennyiben az adóhatóság a kérelemnek helyt ad, ám utóbb kiderül, hogy az adózó tényleges kötelezettsége magasabb volt, mint ahogy ezt a kérelemben prognosztizálta, akkor a mérsékelt adóelőleg és a tényleges kötelezettség után meg kell fizetni a 20 százalékos mulasztási bírságot. A bírság előírásakor azonban az APEH-nak figyelembe kell vennie, ha a magasabb adófizetési kötelezettség a kérelem benyújtásakor még előre nem látható okok eredménye volt. Ezeket az okokat a mulasztási bírságot megállapító határozatra benyújtott fellebbezésben lehet bizonyítani.

Adólevonási kötelezettség elmulasztása

Ha a kifizető részben vagy egészben elmulasztotta az adólevonási kötelezettségét, vagy a megállapított és levont adót nem fizette meg, úgy terhére az adóhatóság mulasztási bírságot állapíthat meg. A bírság alapja a levonni, illetőleg megfizetni elmulasztott adó összege, mértéke pedig 50 százalék.

Az alkalmazás feltétele

A szankciót ez évtől csak akkor lehet alkalmazni, ha a kifizető nem teljesítette az adólevonási kötelezettségét, vagy az adót ugyan levonta, de annak befizetését elmulasztotta. Ha tehát a levont adót az esedékességet követően, de a mulasztási bírság kiszabását megelőzően megfizette, akkor csak késedelmi pótlékkal kell számolnia. A szankcionálás az adó mellett az adóelőleg-levonás, -megfizetés elmulasztására is, és a kifizetőn belül a munkáltatóra is alkalmazható.

Bírságkiszabási szempontok

Az eljárás során az adózó terhére szól, ha levonási kötelezettségét több személy tekintetében mulasztotta el, enyhítő körülmény viszont, ha a levonni elmulasztott összeg a teljes kötelezettséghez képest nem számottevő. A "nem számottevő" összeg természetesen itt is csak az adott eset körülményeinek tükrében ítélhető meg.

A mulasztási bírság mérséklése A mulasztási bírság mértékének – a jogszabály adta lehetőségeken belül – olyannak kell lennie, hogy az mind az egyéni, mind pedig az általános megelőzést biztosítsa. Ez azt jelenti, hogy ne csak a mulasztási bírsággal sújtott adózót, de más adózókat is visszatartson a hasonló jellegű mulasztások elkövetésétől. Az adóbírsághoz hasonlóan itt is igaz, hogy a mulasztási bírság mértéke kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén hivatalból vagy kérelemre mérsékelhető, illetve mellőzhető akkor, ha a körülményekből megállapítható, hogy az adózó, intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el. Fontos, hogy amikor a jogszabály az alkalmazható szankció mértékét keretjelleggel határozza meg, akkor először maga a jogsértés mérlegelendő annak tárgyi súlya szerint, és csak ezután következhet az egyéniesítés, a szubjektív felróhatóság értékelése. Nem példa nélküli, hogy az APEH, a KSH, a VPOP hivatalosan közzétett állásfoglalása bizonyul tévesnek. Ilyenkor, valamint ha az adóhatóság egyedi ügyre adott téves állásfoglalása okozta az adózó mulasztását, akkor a mulasztási bírság mértéke korlátlanul mérsékelhető.