A többségében 2003. január 1-jétől életbe lépő adóváltozások a Tao. törvényt átfogóan érintették. Kiterjednek a fogalommeghatározásokra, az eredménymegállapítás szabályaira, de emellett egyes úgynevezett különös státussal adózó szervezetekre és a beruházási adókedvezményekre is. Mindezeken túlmenően változott a törvény 1-2. számú melléklete is.
A módosítás eredményeként módosult az ellenőrzött külföldi társaság fogalma, emellett a törvényalkotó új meghatározásokkal is kiegészítette a törvényt. Ezentúl tartalmazza a törvény a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának, a kedvezményezett átalakulásnak, a kedvezményezett eszközátruházásnak és részesedéscserének, valamint a társaságnak a körülírását is.
Az adóalap korrekcióját érintő változások
Adózás előtti eredményt csökkentő tételek
Környezetvédelmi kötelezettség fedezetével kapcsolatos csökkentő tényezők
Csökkenti az adózás előtti eredményt a bányászatról szóló törvényben, a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló törvényben vagy a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott környezetvédelmi kötelezettség fedezetére az adóévben képzett céltartalék, céltartalékot növelő összeg, továbbá erdőgazdálkodónál az erdőről és az erdő védelméről szóló törvényben meghatározott erdőfelújítási kötelezettség fedezetére az adóévben képzett céltartalék, céltartalékot növelő összeg, legfeljebb azonban a befejezett felújításhoz a célállomány típusától függően az agrárgazdasági célok költségvetési támogatásáról szóló jogszabály szerint igénybe vehető támogatás mértékéig.
Pénzpiaci ügyletek
Az adózó által a tőkepiacról szóló törvény szerinti elismert (szabályozott) piacon kötött ügylet alapján az adóévben elszámolt ráfordítást meghaladóan elszámolt bevétel 50 százaléka a gazdasági társaságnál és a szövetkezetnél (kivéve a biztosítót, a pénzügyi intézményt, a befektetési vállalkozást és a kockázatitőke-társaságot) szintén az adózás előtti eredményt csökkentő tétel.
Lekötött tartalék
A lekötött tartalék korábban nem tartozott az eredményt csökkentő tételek közé. 2003. január 1-jétől azonban az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege, de legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség 25 százaléka és legfeljebb adóévenként 500 millió forint (azaz a fejlesztési tartalék) szintén korrekciós tétel.
Kedvezményezett részesedéscsere
Úgyszintén 2003. január 1-jétől csökkenti az adózás előtti eredményt a megszerzett társaság tagjánál (részvényesénél) a kedvezményezett részesedéscsere alapján kivezetett részesedésre az adóévben elszámolt árfolyamnyereség, ha az adózó igénybe kívánja venni ezt a kedvezményt. Lényeges, hogy a kedvezmény alkalmazása esetén az adózó a kedvezményezett részesedéscsere alapján megszerzett valamennyi részesedést elkülönítetten tartja nyilván.
Kapcsolt vállalkozások
Az idei évtől a kapcsolt vállalkozásnak fizetett (fizetendő) kamat alapján az adóévben elszámolt ráfordítást meghaladóan a kapcsolt vállalkozástól kapott (járó) kamat alapján elszámolt bevétel 50 százaléka a gazdasági társaságnál, a szövetkezetnél és a külföldi vállalkozónál (kivéve a biztosítót, a pénzügyi intézményt, a befektetési vállalkozást és a kockázatitőke-társaságot) eredménycsökkentő tényező. Az említett rendelkezést az adóév utolsó napján a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény előírásai szerinti mikro- és kisvállalkozás (ideértve az említett törvény rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával mikro- és kisvállalkozásnak minősülő ügyvédi irodát, a végrehajtói irodát, szabadalmi ügyvivői irodát és a magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközösségét is) nem alkalmazza.
Jogdíj
A kapott jogdíj alapján az adóévi adózás előtti eredmény javára elszámolt bevétel 50 százaléka is csökkenti az adózás előtti eredményt 2003-tól.
Kutatások, fejlesztések közvetlen költsége
Korrekciós tétel az alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés közvetlen költsége (ide nem értve a belföldi illetőségű adózótól, külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozótól igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás ellenértéke alapján elszámolt költséget) a felmerülése adóévében, vagy – az adózó választása szerint, ha a költséget kísérleti fejlesztés aktivált értékeként (szellemi termékként) állományba veszi – az értékcsökkenés elszámolásának adóévében legfeljebb az elszámolt értékcsökkenés összegéig. Nincs lehetőség azonban az adózás előtti eredmény csökkentésére az említett költségből (ráfordításból) a fejlesztés céljára vagy a tevékenység költségei (ráfordításai) ellentételezésére a mérlegkészítés napjáig az adóhatóságtól igényelt, vagy az adóévben – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott, pénzügyileg rendezett támogatás, juttatás összegének, illetve – ha él a választási lehetőséggel – a támogatás, juttatás alapján az adóévi adózás előtti eredménye javára elszámolt bevételnek megfelelő résszel.
Az árfolyamnyereség elszámolásának feltételei
Eredménycsökkentő a kockázatitőke-vállalkozások nyilvántartásába történő bejegyzése évét követő hetedik adóévtől a kockázatitőke-befektetés átruházása révén az adóévben elszámolt árfolyamnyereség, amíg az adózó a nyilvántartásban szerepel, továbbá az adózó által az átruházott részesedésre az adóévben elszámolt árfolyamnyereség is, feltéve hogy
– az adózó a részesedést 2002. december 31-ét követően, a kibocsátó jegyzett tőkéjének emelése alapján teljesített pénzbeli hozzájárulás (pénzbetét) szolgáltatása révén szerezte,
– a kibocsátó a jegyzett tőke emelésének cégbírósági bejegyzésére irányuló kérelem benyújtását megelőző napon a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény előírása szerinti kis- és középvállalkozásnak minősült, és nem volt az adózó kapcsolt vállalkozása, valamint
– a részesedést a megszerzése évét követő harmadik adóévben vagy azt követően ruházták át.
Mikro- és kisvállalkozások
Az adóév utolsó napján a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény előírása szerinti mikro- és kisvállalkozásnál (kivéve a bemutatóra szóló részvényt kibocsátó részvénytársaságot) a korábban még használatba nem vett ingatlan (ide nem értve az üzemkörön kívüli ingatlant és a 2001. december 31-ét követően beszerzett ültetvénynek az állományba vétel időpontjára megállapított beszerzési, bekerülési értékét), tenyészállat, valamint a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke, továbbá az ingatlan (ide nem értve az üzemkörön kívüli ingatlant) bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetésváltozás, átalakítás értéke és az immateriális javak között az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett szellemi termék bekerülési értéke ugyancsak csökkenti az adózás előtti eredményt.
Adózás előtti eredményt növelő tételek
Kapcsolt vállalkozás
Az adózás előtti eredményt növeli a kapcsolt vállalkozástól kapott (járó) kamat alapján az adóévben elszámolt bevételt meghaladóan a kapcsolt vállalkozásnak fizetett (fizetendő) kamat alapján elszámolt ráfordítás 50 százaléka a gazdasági társaságnál, a szövetkezetnél és a külföldi vállalkozónál (kivéve a biztosítót, a pénzügyi intézményt, a befektetési vállalkozást és a kockázatitőke-társaságot). Ezt a rendelkezést az adóév utolsó napján a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény előírásai szerinti mikro- és kisvállalkozás (ideértve az említett törvény rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával a mikro- és kisvállalkozásnak minősülő ügyvédi irodát, a végrehajtói irodát, a szabadalmi ügyvivői irodát és a magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközösségét is) nem alkalmazza. (Eddig az előzőekben ismertetett tétel nem tartozott az eredményt növelő elemek közé.)
Kedvezményezett átalakulás
A Tao. törvény 7. §-a (1) bekezdésének gy) pontja alapján – kivezetett részesedések miatt az adóévben elszámolt bevétel – az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összegből a kedvezményezett átalakulás alapján megszerzett részesedés bekerülési értéke csökkentéseként, könyv szerinti értéke kivezetéseként az adóévben bármely jogcímen elszámolt (de összesen legfeljebb a részesedésre az említett rendelkezés alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett) összeg megnöveli az adózás előtti eredményt.
Kedvezményezett részesedéscsere
Szintén növeli az adózás előtti eredményt a Tao. törvény 7. §-a (1) bekezdésének h) pontja alapján – erről az adóalap-csökkentő tényezők körében a kedvezményezett részesedéscsere címszó alatt írtunk – az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összegből a kedvezményezett részesedéscsere alapján megszerzett részesedés bekerülési értéke csökkentéseként, könyv szerinti értéke kivezetéseként az adóévben bármely jogcímen elszámolt (de összesen legfeljebb a részesedésre az említett rendelkezés alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett) összeg.
Beruházások elszámolása
Az adózás előtti eredményt növeli annak a beruházásnak, szellemi terméknek a bekerülési értékéből az adózás előtti eredmény csökkentéseként a 7. § (1) bekezdés zs) pontja alapján – az adóalap-csökkentő tételek között a mikro- és kisvállalkozások címszó alatt ismertetett rendelkezés – elszámolt összeg (egyéni cég jogutódjánál ideértve az egyéni vállalkozóként igénybe vett kisvállalkozói kedvezményt is) kétszerese is,
– amely beruházást (kivéve a beruházások közül az ültetvényt), szellemi terméket az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév utolsó napjáig nem helyez üzembe, illetve nem vesz használatba, az említett negyedik adóévről készített bevallásban, kivéve ha az üzembe helyezés, a használatbavétel elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás következtében maradt el, illetve
– amely beruházás alapján üzembe helyezett tárgyi eszközt az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév végéig üzemkörön kívüli ingatlanként is használ, vagy az egyéb berendezések, felszerelések, járművek közé, a forgóeszközök közé sorol át, illetve amely szellemi terméket az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév végéig a forgóeszközök közé sorol át, az említett első használat, illetve az átsorolás adóévéről készített bevallásban, kivéve ha a forgóeszközök közé történő átsorolás az eszköz elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódásának következménye, továbbá
– amely beruházást, szellemi terméket, vagy amely beruházás alapján üzembe helyezett tárgyi eszközt az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév végéig elidegenít (természetbeni juttatásként átad, értékesít, apportál, térítés nélkül átad, valamint pénzügyi lízing keretében, részletfizetéssel, halasztott fizetéssel átvett eszközt a szerződés szerinti feltételek teljesülésének meghiúsulása miatt visszaad), az elidegenítés adóévéről készített bevallásban.
A teljesség kedvéért megjegyezzük, hogy a fenti körbe csoportosított korrekciós tételek közé tartozik még az a beruházás is, amelyet az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév utolsó napjáig az egyéb berendezések, felszerelések, járművek között helyez üzembe. Az ezzel kapcsolatos előírás azonban a korábbi szabályozáshoz képest nem változott. A korrekciós tételek elszámolására a módosítás a végelszámolás, illetőleg a felszámolás időtartamára az ismertetettektől eltérő szabályok alkalmazását rendeli el.
Új fogalmakEllenőrzött külföldi társaság Ellenőrzött külföldi társaságnak minősül 2003-tól az a külföldi személy, amelyben az adózó vagy kapcsolt vállalkozása részesedéssel rendelkezik, és amelynek székhelye olyan államban van, ahol jövedelmére jogszabály nem ír elő a társasági adónak megfelelő adókötelezettséget, vagy az adóévre fizetendő, a társasági adónak megfelelő adó és az adózás előtti eredménynek megfelelő összeg százalékában kifejezett hányadosa nem éri el a 18 százalékos adómérték kétharmadát. Ez utóbbi előírást nem kell alkalmazni, ha a külföldi személy a székhelye szerinti államban valódi gazdasági jelenléttel bír. A valódi gazdasági jelenlét tényének bizonyítása az adózó kötelezettsége akkor, ha a székhely szerinti állammal hazánknak nincs egyezménye a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók tekintetében. Foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma A Tao. törvény alkalmazásában a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma a Központi Statisztikai Hivatal "Útmutató az intézményi munkaügyi-statisztikai kérdőívek kitöltéséhez" című kiadványa szerinti éves szinten számított statisztikai állományi létszám azzal, hogy a kölcsönvett munkaerő a kölcsönbevevőnél figyelembe vehető, amennyiben a kölcsönadó e létszámot a kölcsönadott munkaerő nélkül számítja fel, és erről az adóbevallás benyújtásáig írásban nyilatkozik a kölcsönvevőnek. Társaság Az új fogalommeghatározás szerint társaság a gazdasági társaság, az egyesülés, a közhasznú társaság, a szövetkezet, továbbá a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától az Európai Unió tagállamának adóra vonatkozó jogszabályai szerint ott belföldi illetőséggel bíró olyan társaság, amely – az Európai Unión kívüli állammal a jövedelem- és vagyonadók tárgyában kötött, hatályos nemzetközi szerződés szerint nem bír belföldi illetőséggel az Európai Unión kívüli államban, valamint – a különböző tagállamok társaságait érintő egyesülésekre, szétválásokra, eszközátruházásokra és részesedéscserékre alkalmazandó közös adózási rendszerről szóló tanácsi irányelvekben vagy az anya- és leányvállalatok esetében alkalmazandó közös adózási rendszerről szóló tanácsi irányelvekben felsorolt jogi formában működik, és az említett irányelvekben meghatározott adó alanya anélkül, hogy ezzel kapcsolatban választási lehetőség vagy mentesség illetné meg. Kedvezményezett átalakulás Kedvezményezett az olyan átalakulás (egyesülés, szétválás, részleges átalakulás), amelyben jogelődként és jogutódként is csak társaság vesz részt, ha – a jogügylet révén a jogelőd tagjai, részvényesei legfeljebb a jogutód által az átalakulás keretében kibocsátott részvények, üzletrészek együttes névértéke – ennek hiányában a jegyzett tőke arányában meghatározott értéke – 10 százalékának megfelelő pénzeszközt szereznek, valamint – szétválás és részleges átalakulás esetén a jogelőd tagjai, részvényesei arányos részesedést szereznek a jogutódokban. Kedvezményezett eszközátruházás Kedvezményezett eszközátruházás alatt olyan jogügyletet értünk, amelynek alapján egy társaság (az átruházó társaság) – megszűnése nélkül – legalább egy önálló szervezeti egységét átruházza egy másik, azaz az átvevő társaságra, annak jegyzett tőkéjét megtestesítő részesedés ellenében. Önálló szervezeti egységnek minősül egy társaság olyan részlegének összes eszköze és forrása, amely részleg szervezeti szempontból független, és a hozzá tartozó vagyonnal működni képes egységet alkot. Kedvezményezett részesedéscsere Kedvezményes részesedéscsere az a jogügylet, amelynek alapján az úgynevezett megszerző társaság részesedést szerez az úgynevezett megszerzett társaság jegyzett tőkéjében annak ellenében, hogy a jegyzett tőkéjét képező értékpapírokat, üzletrészeket bocsát ki, és azokat – szükség esetén – legfeljebb az átadott összes értékpapír, üzletrész együttes névértékének, illetve ennek hiányában arányos könyv szerinti értékének a 10 százalékát meg nem haladó pénzeszközt ad a megszerzett társaság tagjainak, részvényeseinek, feltéve, hogy a megszerző társaság a jogügylet révén elnyeri a szavazati jogok többségét is a megszerzett társaságban. Önálló környezetvédelmi beruházás Önálló környezetvédelmi beruházás az a beruházás, amely kizárólag a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 1. §-a (2) bekezdésének a)-c) pontja szerinti célt szolgál – azaz elősegíti a környezet igénybevételének, terhelésének és szennyezésének csökkentését, károsodásának megelőzését, a károsodott környezet javítását, helyreállítását; az emberi egészség védelmét, az életminőség környezeti feltételeinek javítását, valamint a természeti erőforrások megőrzését, fenntartását, az azokkal való ésszerű takarékos és az erőforrások megújulását biztosító gazdálkodást. |
Kedvezményezett átalakulás
Kedvezményezett átalakulásnál a jogelőd – választása szerint – a következőkben részletezett feltételekkel mentesül a Tao. törvény 16. §-a (2) bekezdésének d) pontjában foglaltak alkalmazása alól – azaz átalakuláskor a jogelődnél az adózás előtti eredményt nem kell megnövelnie a végleges vagyonmérlegében kimutatott pozitív átértékelési különbözet összegével – a végleges vagyonleltár szerint a jogutódnak átadott eszközök együttes vagyonértékelés szerinti értékének arra a részére, amely meghaladja a könyv szerinti értékük és a megszerzésük alapjául szolgáló, a vagyonleltár szerint a jogutódnak átadott kötelezettségekre elszámolt átértékelési különbözet együttes összegét.
Mentesülési feltételek
A mentesülés feltétele, hogy
– a végleges vagyonleltárak az érintett eszközöket és kötelezettségeket elkülönítve tüntessék fel, valamint hogy
– a jogutód társasági szerződése (alapító okirata) tartalmazza az arra vonatkozó kötelezettségvállalást, hogy jogutód az átalakulást követően a végleges vagyonleltárban az előzőekben írtak szerint elkülönítve feltüntetett eszközök és kötelezettségek alapján adóalapját – az adózás előtti eredmény módosítása révén – úgy határozza meg, mintha az átalakulás nem történt volna meg, továbbá hogy az érintett eszközöket és kötelezettségeket a jogutód elkülönítve tartja nyilván, és a nyilvántartásban feltünteti a jogelődnél az átalakulás napjára kimutatott könyv szerinti értéket, számított nyilvántartási értéket, valamint az eszköz, a kötelezettség alapján általa az adózás előtti eredmény módosításaként elszámolt összeget is, továbbá hogy
– a jogelőd a választását – a végleges vagyonleltárak és a jogutód társasági szerződésének egy eredeti példányát vagy közokiratba foglalt másolatát mellékelve – az átalakulás adóévéről szóló bevallásában bejelentse az adóhatóságnak.
Kedvezményezett eszközátruházás
Kedvezményezett eszközátruházás esetén – választása szerint, az átvevő társasággal írásban kötött szerződés alapján, bizonyos feltételekkel – csökkenti az átruházó társaság adózás előtti eredményét a szerződésben erre a célra kijelölt, az önálló szervezeti egységhez tartozó eszközöknek a jogügylet keretében történő átruházása alapján elszámolt bevételből (ideértve a megszerzésük alapjául szolgáló, az átvevő társaságnak átadott kötelezettségek együttes könyv szerinti értékét is) az a rész, amely meghaladja az együttes könyv szerinti értéküket.
Az eredménycsökkentés feltétele
Az előzőekben részletezett rendelkezés alkalmazásának az a feltétele, hogy
– a kedvezményezett eszközátruházás alapjául szolgáló írásbeli szerződésben az érintett eszközöket és kötelezettségeket (és azoknak az átadás napjára az átruházó társaságnál kimutatott könyv szerinti értékét) elkülönítve tüntessék fel, valamint hogy
– a szerződés tartalmazza az arra vonatkozó kötelezettségvállalást, hogy az átvevő társaság a kedvezményezett eszközátruházást követően a szerződésben az elkülönítve feltüntetett eszközök és kötelezettségek alapján adóalapját (az adózás előtti eredmény módosítása révén) úgy határozza meg, mintha az átruházás nem történt volna meg, illetve hogy az érintett eszközöket és kötelezettségeket az átvevő társaság elkülönítve tartja nyilván, és a nyilvántartásban feltünteti az átruházó társaságnál az átadás napjára kimutatott könyv szerinti értéket, számított nyilvántartási értéket, valamint az eszköz, a kötelezettség alapján az adózás előtti eredmény módosításaként általa elszámolt összeget is –, továbbá hogy
– az átruházó társaság a választását – a szerződés egy eredeti példányát vagy közokiratba foglalt másolatát mellékelve – a kedvezményezett eszközátruházás adóévéről szóló bevallásában bejelentse az adóhatóságnak.
Fejlesztési adókedvezmény
A fejlesztési adókedvezmény igénybevételére a kormány engedélye alapján, az engedélyben meghatározott feltételek szerint van lehetőség. A kormány az adókedvezményt kérelemre, az abban bemutatott fejlesztési program alapján engedélyezi, ha a fejlesztési program és a kérelem a Tao. törvényben és a fejlesztési adókedvezményről szóló 162/2001. (IX. 14.) Korm. rendeletben meghatározott valamennyi feltételnek megfelel.
A kérelmet az említett kormányrendeletben előírt formában és tartalommal a Pénzügyminisztériumhoz kell benyújtani. Amennyiben a kérelem nem felel meg az előírt formának vagy tartalomnak, és az adózó a hiányt felszólítás ellenére nem pótolta, a Pénzügyminisztérium határozatában elutasítja a kérelmet.
Igénybevétel
Az adózó az adókedvezményt a 2002. december 31. után megkezdett, a fejlesztési program keretében megvalósított beruházás üzembe helyezését követő adóévben és az azt követő négy adóévben, vagy – ha az engedély az adózó kérelmére így rendelkezik – a beruházás üzembe helyezésének adóévében és az azt követő négy adóévben veheti igénybe. (A földterület, a telek, a telkesítés, valamint az említett ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog 2002. december 31-ig történő átvétele nem tekinthető a beruházás megkezdésének.)
Az adókedvezményre jogosító beruházás értékéből
– legalább 50 százalékot el kell érnie a korábban még használatba nem vett beruházás értékének;
– legfeljebb 20 százalék lehet a felújítás értéke, kivéve ha az adózó a beruházást a kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő települési önkormányzat közigazgatási területén helyezi üzembe és üzemelteti.
Az adókedvezmény első igénybevételére meghatározott adóévben és az azt követő négy adóévben az adózó köteles adózás előtti eredményét az elhatárolt veszteség teljes összegével – de legfeljebb az elhatárolt veszteség figyelembevétele nélkül megállapított adóalapnak megfelelő összeggel – csökkenteni.
Lényeges, hogy a fejlesztési program keretében megvalósított beruházáshoz kapcsolódóan fizetett kamat után nem lehet igénybe venni a kis- és középvállalkozások adókedvezményét.
A kedvezményben részesülőnek
– az igénybe vett adókedvezményt,
– a fejlesztési programhoz igénybe vett más államháztartási támogatást, valamint
– a fejlesztési program keretében elszámolt beruházási értéket, költséget, ráfordítást
adóbevallásában fejlesztési programonként – a kormányrendeletben meghatározott részletezettséggel – fel kell tüntetnie.
A fejlesztési adókedvezmény feltételeiAdminisztratív feltételek A kormány az adókedvezményt akkor engedélyezi, ha – az igénylőnek a kérelem benyújtásakor nincs az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott köztartozása, – az adózó részére az állami, önkormányzati adóhatóság a kérelem benyújtását megelőző naptári év első napjától a kérelem benyújtásáig nem engedélyezett fizetési halasztást, részletfizetést, adómérséklést, – a kérelem benyújtását megelőző második naptári év első napjától a kérelem benyújtásáig államigazgatási szerv határozatban, illetve annak bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság az adózót jogerősen nem kötelezte bírság megfizetésére munkavállaló bejelentés vagy munkavállalási engedély nélküli foglalkoztatása miatt, – a beruházási forrás legalább 25 százaléka saját forrás, valamint – az adózó a kérelem benyújtásáig nem kezdte el a beruházást. Nem engedélyezi a kormány az adókedvezményt, ha az adózó ellen felszámolási eljárást kezdeményeztek, illetve ha végelszámolását bejelentette a bírósághoz. Érdemi feltételek Az adókedvezmény feltétele, hogy a fejlesztési program megvalósítása legalább 10 milliárd forint – ha az adózó a beruházást a kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő települési önkormányzat közigazgatási területén helyezi üzembe és üzemelteti, legalább 3 milliárd forint – értékű beruházás üzembe helyezését eredményezze, feltéve hogy a beruházás új létesítmény létrehozatalát, meglévő létesítmény bővítését, vagy az előállított termék, a termelési eljárás alapvető változását jelenti. További feltétel, hogy az adókedvezmény első igénybevételére meghatározott adóévet követő négy adóévben: – az adózó által foglalkoztatottak éves átlagos állományi létszáma legalább 500 fővel – ha az adózó a beruházást a kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő települési önkormányzat közigazgatási területén helyezi üzembe és üzemelteti, legalább 300 fővel – meghaladja a beruházás megkezdését megelőző adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát, vagy – az adózónál elszámolt, évesített bérköltség legalább az adóév első napján érvényes minimálbér adóévre számított összegének ezerötszázszorosával – ha az adózó a beruházást a kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő települési önkormányzat közigazgatási területén helyezi üzembe és üzemelteti, legalább kilencszázszorosával – meghaladja a beruházás megkezdését megelőző adóév évesített bérköltségét, vagy – az adózónál keletkezett szállítói kötelezettségek bekerülési értékéből a kötelezettség alapjául szolgáló szerződés megkötésekor – de legkorábban az engedélyben az adókedvezmény igénybevételére meghatározott első adóévben – a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerint kis- és középvállalkozásnak minősülő személyekkel szembeni kötelezettségek bekerülési értéke meghaladja az 50 százalékot. A kormány – az előzőekben meghatározottak helyett – akkor is engedélyezi a fejlesztési adókedvezmény igénybevételét, ha a fejlesztési program megvalósítása legalább 100 millió forint értékű, kizárólag önálló környezetvédelmi beruházás, vagy szélessávú internetszolgáltatást szolgáló beruházás üzembe helyezését és üzemeltetését eredményezi, feltéve hogy a beruházás új létesítmény létrehozatalát, meglévő létesítmény bővítését vagy az előállított termék, a termelési eljárás alapvető változását vonja maga után. |
