Profilt váltó vállalkozások

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. február 3.) vegye figyelembe!

A sikeres átálláshoz támogatásra van szükség

Megjelent A Munkaadó Lapja 60. számában (2003. február 3.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A vállalkozások - a piaci verseny diktálta, túlélésért folytatott küzdelemben - gyakorta kényszerülnek profilváltásra, ami akár egy-egy térség foglalkoztatására is hatással van. A munkáltatók "pályamódosítása" nyomán elsősorban a dolgozók elhelyezkedését segítő stratégiákat, illetve a képzési és az átképzési koncepciókat kell újragondolni. Szakértők szerint a sikeres profilváltás legfőbb feltétele, hogy a vállalkozókat támogató pénzügyi és egyéb konstrukciók újabbakkal bővüljenek.

A profilváltás hátterében - általában - az eddig folytatott tevékenység sikertelensége húzódik meg. Szerencsére azonban a vállalkozók zöme időben felismeri a változtatás igényét, amikor még nem jár veszteséggel a beavatkozás. Ám előfordul az is, hogy már menthetetlen a cég, és akkor - a még nagyobb kárt megelőzendő - minél hamarabb be kell fejeznie működését.

A piacismeret érték

Az első nagy "profilváltási hullám" a kilencvenes években következett be, amikor megszűnt a hiány- és létrejött a piacgazdaság, s ennek velejárójaként erős verseny alakult ki - mondta lapunknak Kállay László kutató, a Magyar Gazdaságelemző Intézet igazgatóhelyettese. Ez a körülmény új helyzetet teremtett a gazdaságban, s a vállalkozóktól nemcsak stílus-, de tevékenységváltást is igényelt. Természetesen ezt követően is folyamatosan tapasztalhatók a vállalkozók megújulási, profilváltási kísérletei. Annál is inkább, hiszen a magyar gazdaság nyitottabbá vált, a konkurens cégek száma gyarapodott, s nem utolsósorban megtelepedett a külföldi tőke.

A profilváltás azonban nemcsak az előremenekülés következménye, hanem akkor is szükség lehet rá, amikor valamely vállalkozás sikeres. Erre jó példa a Fundy, illetve a Pharmavit. Ezeket a cégeket akkor értékesítették a tulajdonosaik, amikor a legtöbb profitot termelték.

A teljes profilváltás azonban - állítja a kutató - a mai vállalkozások körében mégsem túl gyakori, sokkal jellemzőbb, hogy az adott cég a saját piacán, a saját tevékenységi körén belül próbál boldogulni. Ennek legfőbb oka, hogy a felhalmozott vállalkozói tapasztalatot csak indokolt esetben "dobják el" az érintettek. A piacismeret ugyanis nagyon komoly befektetésnek, kamatoztatható tőkének számít.

Szerkezeti változások

Manapság összesen 800 ezer mikro-, kis- és középvállalkozás működik hazánkban. Ezek 60-65 százaléka egyedül, alkalmazott nélkül dolgozik a szolgáltatásban, a kereskedelemben és az ipar (feldolgozó- és építőipar) területén. Ezenkívül a mezőgazdasági vállalkozók létszáma megközelítőleg 60-70 ezer, ám többségük kényszerből választotta ezt a megélhetési formát.

Tény azonban: a vállalkozók országosan - a mezőgazdasági szektorral együtt - mintegy félmillió embernek adnak munkát. E nagyságrend már önmagában is érzékelteti, hogy a vállalkozások megszűnésének igen komoly hatása van a foglalkoztatásra.

Ha egy cég befejezi működését - mint ahogyan például az IBM kivonul a székesfehérvári térségből -, az a környék foglalkoztatási szerkezetét jelentősen átformálhatja. Fehérvár esetében ez azt jelenti, hogy megemelkedhet azok száma, akik - igaz, kényszerből, de - az önállósulás útjára lépnek. Az IBM vezetősége ugyanis 300 millió forintos keretet szavazott meg a cégtől elbocsátott és vállalkozásba kezdő egykori dolgozók támogatására.

Szigorodó szabályozás

Vállalkozói pályamódosításra ugyanakkor a szigorodó uniós szabályozás miatt is sor kerülhet. Az élelmiszer-kereskedelemben, a feldolgozóiparban és a vendéglátásban például követelménnyé vált az úgynevezett HACCP minőségbiztosítási rendszer, amelynek bevezetése félmilliótól akár egymillió forintig terjedő egyszeri befektetést jelent. Aki ennek a pénzügyi hátterét nem tudta megteremteni, működési engedélyre sem számíthatott.

A tapasztalatok azt is jelzik, hogy a profilváltás nem függ össze az adott térség gazdasági fejlettségével. Évente mintegy 10 ezer kisvállalkozás szűnik meg, s legalább ennyien váltanak tevékenységet, miközben szintén tízezrekben mérhető az újonnan alakuló vállalkozások száma. Noha e "mozgások" mindenképpen nagy hatással vannak az álláskínálatra, a kutatások szerint mindennek nyomán mégsem növekszik jelentősen a munkanélküliek száma. A szolgáltatásban és a kereskedelemben dolgozók hamar találnak munkát, és a feldolgozó-, valamint az építőipar - szinte az év minden szakában - kínál elfoglaltságot. Nehezebb a helyzet a mezőgazdaságban: e tevékenység esetében a profilváltás is körülményesebb.

Nehézkes a szakmaváltás

A vállalkozói profilváltás hazai és nemzetközi trendjeit összevetve elmondható, hogy Nyugaton az emberek életük végéig képzik magukat, több szakmát sajátítanak el, ekképpen a munkaerőmozgás sokkal kevesebb megpróbáltatást, emberi problémát jelent, mint idehaza. Dr. Vadász György, a Magyar Iparszövetség alelnöke kifejtette: Belgiumban, a flandriai térségben nem működött megfelelően a könnyűipar, ezért visszafejlesztették, s az elektronikai ipart honosították meg, mivel annak van keletje. Ez a gyakorlat azonban Magyarországon még csak most - és igen lassan - honosodik meg.

Az alelnök úgy látja: a most ötvenéves korosztály munkavállalói nehezen újítják meg szakmai tudásukat, abban reménykednek, hogy eredetileg tanult szakmájukban is megtalálják számításaikat. Ezt példázza a bányászat visszafejlesztése, amikor is a dolgozók - elbocsátásuk után - nem képezték magukat tovább, hanem inkább az építőiparban vagy a mezőgazdaságban helyezkedtek el segédmunkásként. Az országos adatok hasonló trendekről tanúskodnak. A foglalkoztatottak száma 1,2 millió fővel kevesebb, mint a rendszerváltozás előtti időszakban, ami azt jelzi: még hiányzik az a tudatosság, amely az állásukat elvesztett dolgozókat korszerűbb tudás megszerzésére és új szakma elsajátítására sarkallja.

Támogatás igényelhető

A Magyar Iparszövetséghez tartozó vállalkozások egyébként két nagy ágazatban szenvedtek számottevő veszteséget: egyfelől a cipőgyártás, másfelől a ruha- és fehérnemű-készítés területén. A versenyképességet alapvetően az befolyásolja, hogy a vállalkozók nem tudnak konkurálni az irreálisan olcsó távol-keleti árukkal. A megoldás ez esetben is a váltás: a vállalkozók igyekeznek tehát új profilt keresni.

Hasonló helyzet tapasztalható az építőipari társaságoknál. A centralizáció és a pályáztatás ugyancsak leszűkíti a jól fizető munkákhoz jutók körét, ráadásul a megfeleléshez komoly tőke szükséges. Akik a versenyfeltételeknek nem tudnak megfelelni, kiszorulnak a pályáról. A kisebb létszámot foglalkoztató vállalkozásoknál különösképpen nagy az átrendeződés, de ugyanez a helyzet az exportra termelő magyar munkáltatók körében is. Dr. Vadász György véleménye szerint a Magyar Iparszövetségbe tömörült kis- és középvállalkozások helyzete a 2002-es esztendőben nem javult. Ellenkezőleg: romlott a versenyképességük és a forrásellátottságuk, s nem fejlődött kellően az infrastrukturális háttér sem. A képzésre fordított kiadásokból - személyenként - leírható 60 ezer forint kedvezmény nem fedezi egy új szakma megtanulásának költségeit.

Ugyanakkor kedvező fejlemény, hogy - a kormányzati elképzelések szerint - az átmeneti nehézségekkel küszködő pályamódosító vállalkozók a jövőben igényelhetik a munkahely megtartását segítő támogatást. A rászorultság dokumentálását követően a bérek 25-90 százalékos megtérítéséhez igényelhető forrás, amit az illetékes munkaügyi központok folyósítanak az érintetteknek. Új munkahely létesítéséhez szintén pályázni lehet (Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében) fix összegű támogatásért. Ezenkívül beruházások elindításához is kérhető anyagi segítség.

"Elvérző" ágazatok

Csomor Gábor, a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) ügyvezető igazgatója szerint elsősorban azokon a területeken tapasztalható profilváltás, ahol jellemző az importdömpingáru, mint például a textil- és a cipőiparban, az illatszer és a háztartási felszerelési cikkek gyártásában. Az Ázsiából származó termékekre gyakran alacsony vámot - az ingekre például nyolc centet, a cipőkre 15 centet állapítanak meg -, ami által az államnak bevételhiánya keletkezik, a magyar áruk pedig versenyképtelenek ezzel az árszinttel.

Szomorú, de a magyar textilipar az elmúlt 10 év alatt fokozatosan tönkrement, s ez idáig alig történt valami az ágazat megmentésére. Rövidesen 250 ezer vállalkozó és alkalmazott válhat földönfutóvá, ha nem történik megfelelő átszervezés, illetve nem pótolják gyors tőkeinjekcióval a kieső termelési alapokat. A fővárost, Borsod-Abaúj-Zemplén megyét, a nógrádi, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei, a Hajdú-Bihar, a Zala és a Békés megyei térséget sújthatja leginkább a textilipar tönkremenetele.

Ez már csak azért is nehéz helyzetet teremt, mert az embereknek (más elfoglaltság híján) elsősorban a bedolgozási lehetőséget biztosító, valamint bérmunkát vállaló varrodák adtak némi megélhetést. Az import növekedése azonban a vállalkozói kör 6-7 százalékos szűkülését idézte elő a szövetséghez tartozó kis- és középvállalkozások között. Az ágazat 344 milliárd forintos árbevételt produkált, az exportból 233 milliárd forint folyt be.

Tőkeinjekciót várnak

A VOSZ központi intézkedéseket sürget a textilipar problémájának komplex kezelésére, a szakember szerint ugyanis jelenleg mintegy 60 milliárd forintra lenne szükség gyors tőkeinjekció gyanánt. Ez az összeg arra lenne elegendő, hogy talpon maradjanak a vállalkozások, ekképpen a 250 ezer embernek csak egy részét kellene szükségszerűen elbocsátani az ágazatból.

Tudvalévő ugyanakkor, hogy profilváltásra nehezen kínálkozik lehetőség a gazdaságilag elmaradott térségekben. Épp ezért a VOSZ egy komplex javaslatot tett le az illetékes szaktárcák asztalára. Az érdekképviselet a dömpingáru problematikájának kezelésétől a minimálbér hatásáig, illetve a közterhek kompenzációján át, a kedvezményes kamatozású kölcsönökön keresztül a vissza nem térítendő állami támogatásokig valamennyi elemet megvizsgálta, és azt a megállapítást tette, hogy ezeket együttesen kellene alkalmazni a vállalkozók érdekében.

A Nemzeti Fejlesztési Terv keretein belül azonban - a VOSZ reményei szerint - leginkább a kis- és középvállalkozásokra fokuszálnak. Azaz a korábbiaknál nagyobb figyelmet kívánnak fordítani a technológiai fejlesztésekkel párhuzamos foglalkoztatásbővítésre, s a profilváltás támogatására is. Ugyanakkor az exporttevékenység támogatása, valamint a hitelezésben a kamatkedvezmények is jelentős vállalkozásösztönző eszközökké válnak. A vissza nem térítendő támogatások helyét átveszik a kedvezményes kamatozású hitelkonstrukciók.

Kedvezményes kamat

A Széchenyi-kártya jelenleg három banknál is elérhető a szövetség tagjai számára, de - 3-15 millió forintig - a Volksbank Optimum hitelkonstrukcióját is ajánlják a kisvállalkozóknak. Ugyancsak ez utóbbi pénzintézetnél igényelhető az EBRD-s refinanszírozású hitel maximum 35 millió forintig. Az ehhez kapcsolódó kamattámogatás révén a kamat mértéke 3-4 százalékkal alacsonyabb a jegybanki alapkamatnál. Mindkét hitelfajta futamideje 3-5 év között van, fedezetként ingatlant is elfogadnak.

A szövetség a Magyar Külkereskedelmi Bankkal is szerződést kötött, amely előnyös lehetőségeket kínál az export támogatására. Ugyanakkor a közelmúltban megalakítottak egy kereskedelmi szekciót, amelybe nemcsak a kisebb, de a multinacionális vállalkozások is beletartoznak. (Ezek együttesen évente ötezermilliárd forint kereskedelmi forgalmat bonyolítanak le, és 650-700 ezer alkalmazottat foglalkoztatnak.) Várhatóan létrehozzák a gyáriparosok országos szekcióját is.

Bezárt boltok

Az Erzsébet- és Terézvárosi Általános Ipartestület elnöke, Krieger Artúr több mint 40 esztendeje kárpitosmester, jelenleg egy családi vállalkozásban tevékenykedik. Másfél esztendeig az IPOSZ budapesti szervezetének az elnöke volt. A szakember tapasztalatai szerint a fővárosban mind gyakoribb látvány a bezárt bolt vagy műhely. Mivel a kereskedők és az iparosok egyre nehezebben tudnak megélni - ha talpon akarnak maradni -, profilváltásra, illetve profilbővítésre kényszerülnek.

Az iparosok a saját szakmájukban bármit elvállalnak. Előfordul, hogy egy bútorasztalos építőipari szakmunkák ellátására, például ablakkeretek készítésére is vállalkozik. Ugyanakkor a többgenerációs iparosdinasztiákon belül megfigyelhető, hogy a legfiatalabb családtagok már nem feltétlenül folytatják apáik mesterségét, hanem számítástechnikát, informatikát, jogot vagy közgazdaságtant tanulnak, így egészítik ki a családi vállalkozást. Részben ez biztosítja a talpon maradást.

A vállalkozó - aki a Fővárosi Munkaügyi Központ foglalkoztatási bizottságnak is tagja - kifejtette: a vállalkozóvá váláshoz támogatás igényelhető. Akinek jó az üzleti terve, maximum egymillió forint visszatérítendő kamatmentes hitelt kaphat önfoglalkoztatói tevékenységéhez. Az összeget öt év alatt kell visszafizetnie. Az elmúlt évben 34 millió forint volt a megpályázható keret, s 54 pályázó közül 35-en részesülhettek ebben a támogatásban.

Könnyített feltételek

A vállalkozókat finanszírozó hitelformák közül az egyik legismertebb a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványnál igényelhető mikrohitel. E konstrukció keretében a vállalkozók egy évtized alatt 27,7 milliárd forintnyi kölcsönt vettek fel. Az összes folyósítás több mint kétharmada 2002-ben történt. Az új rendszerű központosított mikrohitelprogram 2000. július l-jén indult. Az első folyósításokra 2000 szeptemberében került sor, két esztendő alatt több mint 15 milliárd forint hitelt nyertek el a kis- és középvállalkozások.

Fontos változás, hogy 2001. október 15-től az igényelhető hitel összeghatára 3 millióról 6 millió forintra emelkedett. Ehhez kapcsolódva az MVA 2002. március 15-i hatállyal eltörölte a forgóeszköz-finanszírozásra vonatkozó korlátozásokat, s öt évre emelte a maximális futamidőt. Azok a vállalkozások, amelyek legalább évi 10 millió forint nettó árbevételt termelnek, jó eséllyel pályáznak a kölcsönre.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. február 3.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére

Keresés

Kérdésfeltevés
A szerkesztőséghez elküldött kérdéseire minden regisztrált látogatónak válaszolunk. A kérdés elküldéséhez kérjük, lépjen be előfizetői azonosítóival, vagy regisztráljon most!
Írja be kérdését!
A válaszhoz adja meg adatait:
kötelező mező
Érvénytelen e-mail cím
kötelező mező
Érvénytelen jelszó!
Jelszó megadása szükséges!
kötelező mező
Érvénytelen név!
Ellenőrző kód
Érvénytelen kód!
Your browser doesn't support or you disabled stylesheets.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.