A tudásalapú társadalom megerősítése egyebek közt az egész életen átívelő tanulás programjának kidolgozását igényli. A munkaügyi kormányzat ennek jegyében határozta el, hogy a kormányciklus végére nyolcszázezer-egymillió felnőtt kapcsolódik be a képzésbe.
Hiánypótló civilek
Az egész életen átívelő tanulás ösztönzésére sok eszköz kínálkozik, köztük számos pályázati lehetőség is. Az első pályázatokat már kiírták, ám ezeket még továbbiak követik. Dr. Zachár László, a Nemzeti Felnőttképzési Intézet (1106 Budapest, Fehér út 10., web: www.fmm.gov.hu) igazgatója elmondta: az általuk meghirdetett pályázat a felnőttképzést folytató civil szervezeteknek szól, s az akkreditációra való felkészüléshez nyújt segítséget. A finanszírozás a Munkaerő-piaci Alap fejlesztési és képzési alaprészének központi keretéből történik.
A nyilvántartás szerint jelenleg 288 – magánszemélyek vagy azok szervezetei által létrehozott – nonprofit, közösségi célokat szolgáló (közhasznú) civil és társadalmi szervezet végez ilyen jellegű képzéseket.
A civil szféra számára meghirdetett pályázat célja, hogy a felnőttképzést folytató intézmények könnyebben megfeleljenek a Felnőttképzési Akkreditáló Testület (FAT) előírásainak, és megfelelő önértékelési módszert dolgozzanak ki. Az elnyerhető összeg pályázónként 500 ezer, míg az összes támogatási keret 140 millió forint. A támogatás felhasználható az akkreditációs díj megfizetéséhez is.
A további pályázatok céljai között szerepel a korszerű felnőttképzési programok, oktatási módszerek és eljárások kidolgozásának finanszírozása, a felnőttképzés programválasztékának bővítése, illetve olyan módszerek elsajátítása, amelyek alkalmasak a vállalkozások szakemberigényének rugalmas követésére. (E célokra 160 millió forint támogatás fordítható.)
Ösztönző kedvezmények
A felnőttképzési tevékenységet folytató, a FAT által akkreditált intézmények infrastrukturális fejlesztésére ugyancsak igényelhető forrás: 400 millió forintos keret nyílik meg a kérelmezők számára. Ugyanakkor az előzetesen megszerzett tudás felmérését és elismertetését célzó program megvalósítására több mint 160 millió forint jut.
A felnőttképzés ösztönzésében – a pályázatokon kívül – igen jelentős szerepük van a különböző kedvezményeknek is. A módosított szja-törvény új rendelkezése szerint az összevont adóalapot csökkentheti – természetesen akkor, ha a felnőttképzési szerződést a felnőttképzési törvény szerint kötötték meg – az adóévben fizetett képzési díj (beleértve a vizsgadíjat is) 30 százaléka. Az adókedvezmény alapját és összegét az akkreditált intézmény igazolja.
A felnőttképzésben részt vevő magánszemély ugyanakkor választhatja az adókedvezmény halasztott igénybevételét is. Ekkor a kedvezmény bármikor, de legkésőbb a felnőttképzési szerződésben meghatározott időtartam lejártának az adóévet követő ötödik évben, tetszőleges megosztásban érvényesíthető.
A pedagógus, az oktató, a hallgató, a felnőttképzésben részt vevő magánszemély, illetve az a személy, akinek gyermeke nappali iskolai oktatásban vesz részt, összevont adóalapját csökkentheti az adóévben általa vásárolt számítógép, számítástechnikai eszköz árával, ha ez az FMM, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, illetve az Oktatási Minisztérium által kiírt pályázat keretében történt. A magánszemély által igénybe vehető adókedvezmény(ek) összege azonban adóévenként nem haladhatja meg a 60 ezer forintot.
Átrendeződő piac
Az elmúlt esztendők tapasztalatai szerint – az európai trendeknek megfelelően – Magyarországon is felértékelődött a képzett munkaerő. Ugyanakkor megkezdődött a képzési piac átrendeződése is, amit jelez, hogy míg korábban a szakképzés kizárólagos helyszíne az iskola, alanya pedig a 14-20 éves korú fiatal volt, addig ma egyre több felnőtt vesz részt a különböző tanfolyami, munkahelyi képzésekben.
A magyar szakképzési rendszer alapvetően az Országos Képzési Jegyzékre (OKJ) épül – legalábbis, ami az iskolarendszeren kívüli tanulási lehetőségeket illeti –, az iskolai rendszerben pedig immár kizárólag OKJ-oktatás indítható.
A megyei munkaügyi központok 2001-ben 5363 tanfolyamot regisztráltak, amelyek keretében több mint százezren tanultak. A foglalkoztatási törvény alapján támogatottak aránya 36 százalékot tett ki. Az összes tanfolyam 73 százaléka OKJ-képzés volt. Ennek oka pedig az, hogy az állások döntő többségénél ma már OKJ szerinti végzettséget határoznak meg alkalmazási feltételként.
A tapasztalatok azonban arra is rávilágítanak, hogy ismét napirendre kell tűzni az OKJ felülvizsgálatát és korszerűsítését. Szakértők szerint a jelenlegi, mintegy 800 szakma kínálatát 150-200-ra célszerű mérsékelni. Alaposan meg kell vizsgálni azonban, hogy melyeket lehet összevonni, vagy teljesen elhagyni, illetve milyen új szakmák oktatására lenne szükség.
Ma még módszertanilag és a finanszírozást tekintve is rendhagyónak számítanak az úgynevezett Quick Start (QS) programok, amelyek a munkáltató munkaerőigényét a képzés eszközével kívánják kielégíteni. A QS-programok három finanszírozót feltételeznek: a központi foglalkoztatási alapot, a megyei munkaügyi központot és a munkáltatót. A 2002-ben indult központi program keretében 2500-an tanultak. Erre 150 millió forint jutott, amit egyharmad-egyharmad részben adott össze a három finanszírozó.
Harangi László, az Országos Közoktatási Intézet elemzője szerint egyáltalán nem mindegy, hogy miként alakítják ki a felnőtteket képző iskolákat. Az oktatás és a képzés eredményességének, sikerének sokféle összetevője van. Kétségtelen, hogy a megfelelő, vagyis minden részletre kiterjedő, "curriculum tervezés", illetve annak terméke, a különböző szintekre és időegységekre bontott tananyag alapvető feltétel. De ugyanilyen, ha nem fontosabb a tanárok, az oktatók, a foglalkozásvezetők szakavatott munkája. A sikerhez ugyanakkor jó szervezés is szükségeltetik: az adminisztratív folyamatok körültekintő és pontos elvégzése, ami nélkül a tanfolyam szétesik, gazdátlanná válik.
Újra iskolapadban
A felnőttképzésben új lehetőségeket nyit – az európai országok részvételét lehetővé tevő – Grundtvig-program, amely a dán származású népművelőről kapta a nevét. Ő volt az, aki a XIX. században megalapozta az egész életen átívelő tanulás gyakorlatát Észak-Európában. A Grundtvig-projekt a szakmától független, általános ismeretek oktatásának támogatásával szerves módon egészíti ki az Európai Bizottság Leonardo szakképzési programját. Az idei évben – egyebek közt – az alábbi kezdeményezéseket támogatják: az egész életen átívelő tanulás iránti igény felkeltése, különösen a nehezen bevonható felnőttek körében;
az iskolarendszeren kívül szerzett tudás és kompetenciák értékelése; családi és nemzedékek közötti tanulási programok, időskorúak tanulása; új módszerek a felnőttoktatásban – tanulóközpontúság; változásmenedzsment a felnőttoktatási intézményben.
Az Európai Unió tagállamain kívül még számos ország, köztük Magyarország is pályázhat a támogatásra. A projekt különböző szintű nemzetközi együttműködést támogat, ekképpen lehetőség nyílik egyéni ösztöndíjak elnyerésére, illetve módszertani továbbképzésekben való részvételre is. A pályázatokat az EU valamely hivatalos nyelvén lehet benyújtani, és postai úton feladni. (Cím: Socrates Nemzeti Iroda 1438 Budapest 70., Pf. 508.)
Megújulás előtt az iskolai szakképzésA felnőttképzés korszerűsítése mellett az iskolarendszerű szakképzés megújítása is napirenden szerepel. Az ezzel kapcsolatos kormányzati intézkedési terv az elmúlt időszakban megfogalmazódott kritikai észrevételek elemzésén alapul, s célja, hogy – az iskolai szakképzés pedagógiai korszerűsítése mellett – a gyakorlati képzés is megerősödjék. A kormány által elfogadott csomag 3-4 milliárd forintot szán a gyakorlati képzés, és további 12-13 milliárdot az iskolai szakképzés fejlesztésére. A szakiskolai fejlesztési program – ebben az iskolatípusban mintegy 135 500 diák tanul – négy alappillérre épül. Az egyik prioritás, hogy a IX. és X. évfolyamokon a közismereti tananyagok tartalmának átrendezésével, racionálisabb szervezésével a gyakorlati oktatásra készítsék fel a diákokat. További feladat a szakmai oktatás módszertanának megújítása, illetve a reintegrációs program megvalósítása. Ez utóbbi esélyt adhat arra, hogy mérséklődjék az iskolarendszert képesítés nélkül elhagyók riasztóan magas száma. Ennek törvényi feltételei a készülő közoktatási törvényben találhatók meg. Mivel a jövőben a gazdasági változásokra és elvárásokra lényegesen gyorsabban kell reagálniuk a munkavállalóknak, ezért – a program keretében – az önfejlesztés ösztönzésére is hangsúlyt helyeznek. A szakképzési törvény változásainak sorában ugyanakkor fontos a tanulószerződések megerősítése. A továbbiakban szeretnék elérni, hogy a gazdálkodó szervezeteknél ezt alkalmazzák, a megállapodási forma pedig csak ott nyerjen létjogosultságot, ahol a tanulószerződésre nincs mód |
