Adójóváírás
A jövedelemadó-törvény évközi módosítása következtében a számított adójóváírás 2002. szeptember 1. és december 31. közötti időszakra elszámolt bér után 10 százalékról 18 százalékra, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 3000 forintról 9000 forintra növekedett. A kedvezmény teljes érvényesíthetőségéhez kötődő jogosultsági határ nem változott (1 200 000 Ft), azonban a korlátozott érvényesíthetőség felső korlátja 1 533 333 forintra növekedett. A törvény módosítása miatt a bér kifizetőjének év közben úgy kellett vezetnie a nyilvántartásait, hogy a magánszemélynek kiadandó igazoláson és az adóhatóság felé teljesítendő adatszolgáltatáson az adójóváírás számításához külön-külön fel tudja tüntetni a törvényben meghatározott két időszak bérjövedelmét, valamint a két időszakhoz tartozó jogosultsági hónapok számát. A nyomtatványokon külön sorban kell szerepeltetni a január 1. és augusztus 31. közötti időszakra elszámolt bér összegét és a hozzá kapcsolódó jogosultsági hónapok számát (maximum 8 hónap), valamint külön kell feltüntetni a szeptember 1-jétől az év végéig elszámolt bérösszeget, legfeljebb 4 jogosultsági hónappal. Adókedvezményként az összesített adatokat kell beírni, azaz legfeljebb 12 hónapot, illetve 60 000 forintot.
Nyugdíj
A nyugdíjat 2002. január 1-jétől nem kell a jövedelemhez hozzászámítani, így az igazolásokon, adatszolgáltatásokon sem kell szerepeltetni. Az, hogy adózás szempontjából mi minősül nyugdíjnak, az szja-törvény értelmező rendelkezései között található meg. Bár a jelenleg hatályos szöveg nem nevesíti önállóan a nyugdíjak között a nyugdíjas magánszemély tagsági pótlékát, az továbbra is nyugdíjnak tekintendő, míg a nem nyugdíjas tagsági pótléka egyéb jövedelemnek számít.
Külföldről származó jövedelmek
Módosult azoknak a jövedelmeknek az adóztatása, amelyek a kettős adózás elkerülésére kötött egyezmények vagy viszonosság alapján Magyarországon mentesülnek az adóztatás alól, de az adó mértékének meghatározásánál figyelembe vehetők. 2002-től adóterhet nem viselő járandóságként kell feltüntetni azokat a külföldön adóköteles jövedelmeket, amelyek beszámítását az egyezmény lehetővé teszi. Az ilyen jövedelem egyéb jövedelemnek számít – még akkor is, ha azt belföldi munkáltatóval létesített munkaviszony alapján, külföldön végzett tevékenységre tekintettel kapja a magánszemély (a rá eső adót azonban nem kell megfizetni). Azokban az esetekben, amikor az egyezmények nem a külföldi jövedelem, hanem a külföldön megfizetett adó beszámítását teszik lehetővé, a jövedelmet – a kifizetés jogcíme szerint – figyelembe kell venni a számított adó meghatározásánál, ugyanakkor a külföldön megfizetett adó levonható. Ha a jövedelem olyan országból származik, amellyel a Magyar Köztársaságnak a kettős adóztatás elkerülésére nincs egyezménye, az átlagadókulcs alkalmazásával lehet az adó beszámítását érvényesíteni. Az átlagadókulcsot kettő tizedesre kell kerekíteni. Legfeljebb a külföldön megfizetett adó 90 százaléka vonható le akkor, ha az kevesebb, mint az átlagadókulccsal számított összeg.
Iskolakezdési támogatás
Új, adómentes természetbeni juttatás az iskolakezdési támogatás, amelyet a bér kifizetője a munkavállalóján keresztül annak gyermeke részére adhatott. A közoktatási törvényben meghatározott gyermek a családok támogatásáról szóló törvény szerint nevelési ellátásra jogosult szülő, vagy vele közös háztartásban élő házastárs útján adómentesen legfeljebb 10 000 forint támogatást kaphatott, amennyiben azt 2002. július 1. és szeptember 1. között térítették. A támogatást tankönyv, taneszköz, ruházat formájában lehetett adni, vagy ezekről a munkáltató nevére szóló számlát kellett leadni. A természetben adott iskolakezdési támogatásról adatszolgáltatási kötelezettsége van a juttatónak, amelyre új nyomtatványok szolgálnak. Ha a támogatást pénzben adta a munkaadó, az a szülő (házastárs) munkaviszonyból származó jövedelmének minősül, és ennek megfelelően kell igazolni.
Adatszolgáltatás
A kifizetőnek, a munkáltatónak adózónként kell adatot szolgáltatnia az általa kifizetett jövedelmekről. Ezenkívül a munkaadónak a magánszemély adómegállapítását is el kell végeznie, amelynek szabályairól a későbbiekben írunk. Az adatszolgáltatást eredeti nyomdai bizonylaton, vagy annak jól olvasható másolatán, illetve az internetről letöltött program alapján számítógéppel előállított bizonylaton lehet benyújtani. Lehetőség van mágneses adathordozó (1,44 Mbyte-os flopi) vagy CD használatára is, ebben az esetben az adattartalmat és az adatok sorrendjét a nyomtatványéval azonosan kell meghatározni. (Az elektronikus úton történő adatszolgáltatás kizárólag az erre kötelezettek részére biztosított.) Az adatszolgáltatáshoz adatkísérő lapot is mellékelni kell, amely egyben az adatszolgáltatás igazolására is szolgál. Egy mágneses adathordozón több cég adatszolgáltatása együttesen is benyújtható, de ilyenkor az adatszolgáltatók számának megfelelően külön-külön kell az adatkísérő lapokat kiállítani. Az adatszolgáltatást egy példányban, az adatkísérő lapot két példányban (ebből egy példányt az átvétel igazolása miatt) kell benyújtani.
A több, nagyobb részleggel rendelkező kifizetők az előírt adatszolgáltatást részlegekre bontva is beküldhetik a részlegek telephelye szerinti APEH-igazgatósághoz. Ilyenkor ügyelni kell arra, hogy egy magánszemélyre több részleg esetén is csak egy adatszolgáltatás teljesíthető. Átalakulás esetén a jogutód kötelezettsége teljesíteni az adatszolgáltatást. Törvényi rendelkezés és az adóhatósági feldolgozás alapján nem kifogásolható, ha jogutódlással történő évközi megszűnés esetén a jogutód az adóévet követően "saját" kifizetésként szerepelteti a jogelőd által teljesített évközi kifizetéseket.
Az adatszolgáltatás benyújtásának határideje nyomtatványon 2003. március 31-e, mágneses adathordozón, illetve elektronikus úton 2003. április 20-a.
Adómegállapítás
Az adómegállapítás feltételei
A munkáltatónak akkor kell megállapítania a munkavállaló személyi jövedelemadóját, ha annak törvényi feltételei fennállnak. Az elszámolás – a jogkövetkezmények tekintetében – az adóbevallással egyenértékű.
Munkáltatónak számít az olyan jogi személy, cég, egyesülés, szervezet, egyéni és társas vállalkozó, amely belföldön székhellyel, telephellyel, képviselettel rendelkezik, és a magánszemélyeket a Munka Törvénykönyve vagy külön törvény szerint munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatja. A munkáltatóra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni arra a kifizetőre is, amellyel a magánszemély bedolgozói jogviszonyban, munkaviszonynak minősülő szövetkezeti tagsági viszonyban, gazdasági társaságban, pjt-ben, vagy szakcsoportban főfoglalkozású tagsági viszonyban áll. A személyi jövedelemadó szempontjából társas vállalkozás: a gazdasági társaság, az egyesülés, a szövetkezet, a közhasznú társaság, a magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközössége, az ügyvédi iroda, az erdőbirtokossági társulat és az MRP-szervezet. Munkáltató lehet a magánszemély is, ha belföldön lakóhellyel rendelkezik, és valakit (pl. bejárónőt, kertészt) munkaviszonyban foglalkoztat.
Nyilatkozat az adóelszámolásról
A munkáltatói adómegállapítás alapfeltétele az adóév utolsó napján is munkaviszonyban lévő alkalmazott erről szóló nyilatkozata. A magánszemélyeknek ugyanis az adóévet követő január 15-éig írásban kell nyilatkozatot adniuk arról, hogy önállóan nyújtanak be adóbevallást, vagy helyettük a munkáltató számoljon el. Ha valakinek egyidejűleg több munkáltatója is van, akkor valamennyi munkáltató felé meg kell tenni a nyilatkozatot.
Az adóévet követő január 1. utáni munkahely-változtatás esetén a dolgozóval annak a munkáltatónak kell elszámolnia, amelyikhez a magánszemély a nyilatkozatát benyújtotta. Ha ennek alapján az elszámolásra az új munkaadó kötelezett, akkor csatolni kell a korábbi munkáltató által az adóévről kiállított jövedelemigazolást. Ha valaki az adóévet követő január 1. után szünteti meg a munkaviszonyát, de január 15-éig nem létesít új munkaviszonyt, és a korábbi munkáltatójának sem ad nyilatkozatot, akkor adóbevallást kell készítenie. Ugyanez a helyzet akkor is, ha a magánszemély ugyan új munkaviszonyt létesített, de sem a korábbi, sem az új munkaadójának nem adott elszámolásra vonatkozó nyilatkozatot.
A sorkatonai szolgálatra bevonuló fiatal, a gyesen, gyeden lévő kismama munkaviszonya nem szűnik meg, ezért minden munkáltató köteles ezekkel a dolgozókkal is elszámolni, ha annak egyéb feltételei fennállnak.
Az elszámoláshoz szükséges egyéb igazolások, nyilatkozatok
Ahhoz, hogy – a nyilatkozat alapján – a munkáltató korrekt módon meg tudja állapítani az év végi adófizetési kötelezettséget, rendelkeznie kell az alkalmazottak bevételnek nem számító összegre és az adócsökkentő kedvezményekre jogosító igazolásaival. Ezeknek egy részét ugyan év elején és közben célszerű volt bekérni, de mindegyikkel legkésőbb az adóévet követő február 20-áig rendelkezni kell. Ugyanezen időpontig kell bekérni a korábbi adóévekben kapott, megosztási kötelezettség alá eső végkielégítés figyelembevételéhez szükséges igazolásokat is. A munkáltatói elszámoláshoz kapcsolódó nyilatkozatoknak 2002-ben nem része a televízió üzemeltetésére vonatkozó nyilatkozat.
Családi adókedvezmény
Az adóelszámoláshoz a munkaadónak azt is tudnia kell, hogy a családi adókedvezményt a házastársak közül ki akarja év végén érvényesíteni, függetlenül attól, hogy az adóév során az adóelőleg levonásakor kinél vették figyelembe. Tehát – főszabályként – a házastársak eltérhetnek az év közben hozott döntésüktől. Más a helyzet a saját jogán nevelési ellátásra jogosult és a rokkantsági járadékban részesülő személy jogcímén igénybe vett családi kedvezmény esetében, ugyanis az említettekkel közös háztartásban élő magánszemélyek közül – döntésük szerint – egy jogosult érvényesíteni a kedvezményt. Ezért, ha év közben valaki az erre jogosultak közül az adóelőleg levonásánál már érvényesítette a kedvezményt, az év végén is csak ő kérheti a figyelembevételt, míg házastársa csak a megosztást kérheti. A családi kedvezmény érvényesítésének feltétele az eltartottak természetes azonosító adatainak vagy adóazonosító jelének feltüntetése a munkáltatói elszámolásban. Abban az esetben, ha még nem született meg a baba (magzat), az előbbieket a várandósság tényéről adott nyilatkozat helyettesíti.
Az együtt élő házastársaknak az elszámoláshoz nyilatkozniuk kell a családi kedvezmény megosztásáról is. Ilyenkor a nyilatkozatot a dolgozó házastársának is alá kell írnia, továbbá fel kell tüntetni a házastárs nevét és adóazonosító jelét.
Lakáscélú hiteltörlesztés
A lakáscélú hiteltörlesztés adókedvezményére is megosztási lehetőséget biztosít a jövedelemadó-törvény. A kedvezmény megosztása azonban csak akkor lehetséges, ha a magánszemély közli a hitelintézettel megkötött szerződés szerinti adóstársának nevét, adóazonosító jelét és a lakótelek, a lakás helyrajzi számát. Ez azt jelenti, hogy a munkáltatói adómegállapítás során erre nézve is nyilatkoznia kell a dolgozónak.
Bérbeadás
Ha a magánszemély a munkáltatójának, társaságának 2002-ben adott bérbe ingatlant, akkor az ebből származó jövedelmével kapcsolatban választhat, hogy külön adózó jövedelemként, vagy az összevont adóalap részeként adózik-e utána. Amennyiben ez utóbbi mellett dönt, nyilatkoznia kell a választásról. Nyilatkozat hiányában az ingatlan bérbeadásából származó jövedelmét külön adózó jövedelemként kell figyelembe venni. Ha valakinek már az elmúlt években is volt bérbeadásból jövedelme, és a progresszív adózást választotta – miután a választás legalább négy adóévre szól –, az ez évi bérbeadás jövedelmét is így kell elszámolni. Ha 2001-ben külön adózó jövedelmet vallott be, akkor ez évben – nyilatkozata alapján – választhatja a progresszív adózást.
A munkáltatói adóelszámolást kizáró okok
A magánszemély dönt tehát arról, hogy az elszámolás egyszerűbb formáját választja, vagy önadózó lesz. A személyijövedelemadó-törvény azonban megfogalmaz jó néhány olyan esetet, amikor a munkáltatói elszámolás kizárt.
A munkaviszony hiánya, több kifizetőtől származó jövedelmek
Nem helyettesítheti az adóbevallást a munkáltatónak tett nyilatkozat akkor, ha a magánszemélynek az adóév utolsó napján nincs munkáltatója, vagy ha a munkáltatón kívül több kifizetőtől és különböző forrásból származó jövedelmet szerzett. Ilyenkor önadózás útján a magánszemélynek saját magának kell az adót megállapítania.
Egyéni vállalkozó, őstermelő
Nem tehet nyilatkozatot az egyéni vállalkozó, még akkor sem, ha ténylegesen nem gyakorolta tevékenységét, valamint az olyan mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből származó bevétele a 250 ezer forintot meghaladja. Az egyszerűsített nyilatkozat adására jogosult őstermelő ez évben adóbevallás benyújtására kötelezett, mivel százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie, és erről a saját maga által elkészített adóbevallásban kell számot adnia.
Tételes költségelszámolás
Nem tehető nyilatkozat akkor sem, ha a magánszemély bármely bevételéből a jövedelmet tételes költségelszámolással kívánja megállapítani, hiszen ebben az esetben a felmerült és elszámolható kiadásokat – egy esetleges adóellenőrzés során – az adóhatóság felé igazolni kell.
Külön adózó jövedelmek
Önadózóként kell bevallást készíteni akkor is, ha a magánszemélynek egyes külön adózó jövedelmei – néhány kivételtől eltekintve – után adómegállapítási és/vagy adófizetési kötelezettsége van. Ilyen eset lehet, ha az adóévben ingatlanértékesítés miatt jövedelmet kell megállapítania, vagy ha adózatlan vagyoni érték kivonásából származik jövedelme.
Adóhitel
Elszámolást kizáró ok, ha a magánszemély befektetési adóhitelt érvényesít, vagy érvényesített és fennálló adóhitele van, ha valamely korábban igénybe vett adókedvezményt vissza kell fizetnie, illetve ha költségkülönbözet vagy adóelőleg-különbözet miatt 12 százalékos adófizetési kötelezettsége van.
Elszámolást lehetővé tévő esetek
A munkáltató készítheti el az adóelszámolást akkor, ha a magánszemély kizárólag egy munkáltatótól kapott munkabért vagy osztalékot, árfolyamnyereséget, de akkor is, ha egymást követően több munkáltatótól kapott jövedelmet, és az erről szóló igazolást átadta az adómegállapításra jogosult munkaadónak. Az alkalmazott ugyanazon munkáltatótól a munkabér, az osztalék, az árfolyamnyereség mellett költségtérítésben is részesülhet, illetve – megbízási szerződés, munkaadónak történő bérbeadás alapján – önálló tevékenységből is származhat jövedelme. Ilyen esetben akkor van lehetőség a munkáltatói adómegállapításra, ha a munkavállaló nem él a tételes költségelszámolás lehetőségével.
Gépjármű-költségtérítés
Mivel a gépjármű-költségtérítéssel szemben szinte mindig minden költséget csak útnyilvántartás alapján lehet elszámolni – ami tételes költségelszámolást jelent –, ezért a munkáltató nem számolhat el azon dolgozójával, aki bármilyen gépjárművel kapcsolatos költséget útnyilvántartás alapján számol el. A költségtérítés címén szerzett bevétellel szemben bizonylat nélkül elszámolható költségek azonban nem zárják ki a munkáltatói elszámolás lehetőségét. Ebből következik, hogy a kiküldetési rendelvény alapján adott, a jogszabályi mértéket meg nem haladó gépjármű-költségtérítés, belföldi napidíj kifizetése esetén nem kell önadózónak lennie a dolgozónak.
Nyugdíj, tb-ellátás, járadék
Nyilatkozhat az a magánszemély is, akinek nyugdíja, adóköteles társadalombiztosítási ellátása, tartalékos katonai illetménye, munkanélküli-járadéka, pályakezdők munkanélküli-segélye, átképzési és képzési támogatása mellett kizárólag a munkáltatótól származó jövedelme van.
Tagi jövedelemek
A társas vállalkozás, a polgári jogi társaság magánszemély tagjával abban az esetben van lehetőség az adóelszámolásra, ha a tag az előbb említett jövedelmeket a már említett feltételek mellett kizárólag ugyanazon társaságtól kapja.
Önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári tagság
Ha a magánszemély önkéntes kölcsönös biztosítópénztár tagja, és a támogatói adományból jóváírt összeget kizárólag a munkáltatója (társasága) fizette be, abban az esetben van lehetőség nyilatkozattételre, ha a pénztár nem írt jóvá olyan más jövedelmet az egyéni számlán, amely egyéb jövedelemként adóköteles.
Osztalékjövedelem más kifizetőktől
Főszabályként, ha a magánszemély a munkaadón kívül más kifizetőktől is kap jövedelmet, akkor önadózóvá kell válnia. Ez alól kivétel az az eset, amikor ez a más kifizetőktől kapott jövedelem osztalékjövedelem, a 10 ezer forintot nem haladja meg, és az adó levonása megtörtént. Ilyenkor a munkaadónak a más kifizetőktől származó osztalékjövedelmet a munkáltatói elszámolásban nem kell feltüntetnie.
Alkalmi foglalkoztatás
Nem zárja ki a munkáltatói elszámolás lehetőségét – az egyéb feltételek megléte esetén –, ha a magánszemély a munkaviszony létesítését megelőzően alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkező alkalmi munkavállaló volt, és az e jogviszonyából keletkezett jövedelméről az alkalmi munkavállalói könyv kiállítója által készített igazolást a munkaadónak átadta.
Költségvetési szervek dolgozói
A költségvetési szervek összevont bérszámfejtési körébe tartozó kifizető akkor is elszámolhat a munkavállalóval, ha ugyanazon elszámolási körbe tartozó más kifizetőtől egyéb jövedelmet szerez a dolgozó.
A nyugdíjjárulék visszaigénylése
Minden feltétel megléte esetén sem érdemes a magánszemélynek a munkáltatói adóelszámolást kérnie, ha a járulékfizetési kötelezettség felső határát meghaladóan levont nyugdíjjárulékot maga kívánja visszaigényelni. Ezt a személyi jövedelemadó-bevallás benyújtásával akkor teheti meg, ha a "járulékplafont" meghaladóan levont nyugdíjjárulékot a munkáltatón keresztül nem igényelte vissza.
Határidők
Említettük, hogy a december 31-én munkaviszonyban lévő dolgozókat január 15-éig kell nyilatkoztatni az adóelszámolás módjáról. Január 31-éig kell elkészíteni és átadni a dolgozóknak az úgynevezett kifizetői igazolást, majd az elszámolásról nyilatkozó magánszemélyektől a bevételből levonható összegekre, illetve az adócsökkentő kedvezményekre jogosító igazolásokat be kell kérni.
Az adóköteles jövedelem és személyi jövedelemadó megállapítását, elszámolását legkésőbb március 20-áig írásban közölni kell a dolgozóval. Nincs akadálya annak, hogy a munkáltató előbb készítse el az elszámolást, és erről az igazolást olyan időpontban adja át, hogy a magánszemély által a családi kedvezmény igénybe nem vett részét a házastárs még az adóbevallásában, munkáltatói elszámolásában érvényesíthesse március 20-áig.
Nem szabad elfeledkezni a magánszemélyek 1+1 százalékos rendelkező nyilatkozatainak összegyűjtéséről sem. A rendelkező nyilatkozatokat – a már ismert formában – legkésőbb március 25-éig kell a munkáltatónak átadni. A munkáltatónak (kifizetőnek) az általa kifizetett teljes összegekről adózónként adatot kell szolgáltatnia.
Jogkövetkezmények
A munkáltatói elszámolás a jogkövetkezmények szempontjából az adóbevallással egyenértékű. Ez azt jelenti, hogy a magánszemély – az önadózóként elkészített adóbevallás helyett – a munkáltatói elszámolással is eleget tesz adóbevallási kötelezettségének. Azt, hogy a dolgozó kérte-e a munkáltatói adóelszámolást, a január 15-éig tett nyilatkozat bizonyítja. Ezért a nyilatkozatokat a munkaadó (és a magánszemély is) köteles az elévülési idő végéig megőrizni. Ha az adóelszámolás a dolgozó erre vonatkozó nyilatkozata ellenére nem készül el, akkor a kiszabható mulasztási bírság a munkaadót terheli.
A magánszemély csak a törvényben felsorolt feltételek megléte esetén kérheti a munkáltatói elszámolást. A munkáltató a szükséges feltételek meglétét nem köteles vizsgálni, de célszerű felhívni a dolgozó figyelmét a tudnivalókra, sőt – ha tudomása van a nyilatkozattételt kizáró körülményről – arra, hogy a magánszemélynek adóbevallást kell adnia nyilatkozat helyett.
Ha a munkáltató az adót megállapította és levonta, akkor az adóhatóság azt csak a munkaadótól követelheti, azonban a munkáltató adómegállapításával szemben megállapított adóhiányt a magánszemélynek kell megfizetnie (hiszen az őt terhelő adóról van szó). A helytelen adómegállapítás miatti adóbírság, késedelmi pótlék természetesen már a munkáltatót terheli.
Az elszámolással kapcsolatos esetleges jogvitában a munkaadó adóhatósága dönt.
Nyomtatványok az adatszolgáltatáshozAdatszolgáltatáshoz használható nyomtatványok: – 2002K30. a kifizető adatszolgáltatása a magánszemély 2002. évi jövedelmeiről; – 2002K33. a kifizető adatszolgáltatása a társasházak, társasüdülők 2002. évi adóköteles jövedelmeiről; – 2002K34. és 2002K35. a munkáltató, a bér kifizetője adatszolgáltatása a magánszemélynek 2002. évben adómentes iskolakezdési támogatás nyújtásáról; – 2002K36. az MRP-szervezet adatszolgáltatása a magánszemélyek 2002. évben tulajdonba adott értékpapír adómentes természetbeni juttatás összegéről; – 2002K43. a kifizető adatszolgáltatása a mezőgazdasági őstermelői tevékenységet folytató magánszemélyek részére 2002. évben e tevékenységükre tekintettel kifizetett összegekről; – 2002K53. a kifizető adatszolgáltatása a magánszemélyeknek 2002. évben ellenérték nélkül vagy engedménnyel juttatott üdülési csekkről; – 2002K31. a kifizető adatszolgáltatása a magánszemélyektől 2002. évben levont járulékokról; – 2002K32. a munkáltató adatszolgáltatása a magánszemélyektől 2002. évben levont járulékokról; – M29/2002., M29/1/2002., M29/2/2002., M29/3/2002. a munkáltatók és társaságok adóelszámolása |
