A közüzemi szolgáltatásokat bemutató sorozatunknak ebben a részében a közműves ivóvízellátásra és szennyvízelvezetésre vonatkozó szabályokat ismertetjük.
A közműves ivóvízellátásra és szennyvízelvezetésre irányadó rendelkezéseket a 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet (R.) tartalmazza. A közműves ivóvízellátás és a közműves szennyvízelvezetés – a korábbiakban ismertetett szolgáltatásokhoz hasonlóan – közüzemi szolgáltatás, amelynek keretében a szolgáltató az ivóvízművek, illetőleg a szennyvízelvezető művek, az úgynevezett víziközművek üzemeltetésével köteles a víziközmű-hálózatba bekötött ingatlan tulajdonosának, illetőleg egyéb jogcímen használójának (a fogyasztónak) ivóvizet szolgáltatni, illetőleg elvégezni az ingatlanon keletkező szennyvizek és a csapadékvizek összegyűjtését, károkozás nélküli elvezetését és tisztítását.
A szolgáltató a fentieket az előírásoknak megfelelően – a víziközművek teljesítőképességének mértékéig – köteles teljesíteni.
Szerződéskötési kötelezettség
A szolgáltatásra, illetőleg a szolgáltató részére végzett víz és szennyvíz átadására-átvételére a fogyasztónak a szolgáltatóval, illetőleg az átadónak az átvevővel szerződést kell kötnie.
A szerződés tartalmazza:
- a szerződő felek nevét, címét, jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén székhelyét, cégjegyzékszámát, továbbá természetes személynél a személyi adatok körében anyja nevét, születési helyét és idejét;
- a szerződés tárgyának fontosabb műszaki jellemzőit, a mennyiségi és minőségi adatokat;
- a szerződés időbeli hatályát, a szolgáltatás, illetőleg a víz- és szennyvízátadás megkezdésének időpontját;
- a teljesítés helyét;
- az ellenérték megállapításának, ezen belül a számlázásnak, a mérőeszköz leolvasásának és a számla kiegyenlítésnek a módját;
- a szerződésszegés következményeit;
- a fogyasztó, illetőleg az átvevő személyében bekövetkezett változás bejelentési kötelezettségét a szolgáltató, illetőleg átadó részére;
- az egyéb, a szerződő felek által lényegesnek tartott feltételeket.
A szerződés megkötése, felmondása
A szolgáltatás feltételeit tartalmazó szerződési ajánlatot a szolgáltató az ivóvízellátásba vagy szennyvízelvezetésbe való bekötés esetén a megépítéshez adott hozzájárulással együtt megküldi a fogyasztónak, aki azt a kézbesítéstől számított 15 napon belül aláírásával elfogadja, illetve közli a szerződéssel kapcsolatos véleményeltérését.
Amennyiben a fogyasztó a szerződést – a szolgáltatás jogszabályban megállapított díját kivéve – a szerződés tartalmára kiható véleményeltéréssel írta alá, a szolgáltató köteles 15 napon belül kezdeményezni a felek álláspontjának egyeztetését.
A szerződési ajánlatban foglaltak 30 napig kötik a szolgáltatót.
A megkötött szolgáltatási szerződést ivóvízellátás esetén a fogyasztó 60 napos határidővel felmondhatja, amennyiben az ingatlanon nincs más, a felhasználó által igénybe vett közműves ivóvíz-szolgáltatás.
A mellékszolgáltatási szerződés felmondása
A megkötött mellékszolgáltatási szerződést az elkülönített vízhasználatot igénybe vevő (elkülönült vízhasználó) harmincnapos határidővel, a szolgáltató pedig – két hónapon túli díjtartozás esetén – további harmincnapos határidővel felmondhatja. A mellékszolgáltatási szerződések felmondásáról a szolgáltató köteles tájékoztatni a bekötési vízmérő fogyasztóját.
Bekötés a víziközmű-hálózatba
A víziközmű-törzshálózat mentén fekvő ingatlanoknak a víziközmű-hálózatba történő bekötését az ingatlan tulajdonosa (használója) kezdeményezheti a szolgáltatónál, aki előzetes tájékoztatást ad a bekötés lehetőségeiről és feltételeiről.
Víziközmű-fejlesztési hozzájárulás
A gazdálkodó szervezet által kért bekötés megvalósításához, avagy a részére nyújtott szolgáltatás mennyiségének növeléséhez, illetőleg minőségének javításához – a lakásszövetkezet és önkormányzat tulajdonában lévő lakóépületek elhelyezésére szolgáló ingatlanok kivételével – a szolgáltató részére víziközmű-fejlesztési hozzájárulást kell fizetni. A hozzájárulás mértéke az igényelt szolgáltatáshoz szükséges fejlesztés költségeinek arányos része. A víziközmű-fejlesztési hozzájárulást elkülönítetten kell kezelni, és azt kizárólag a víziközmű fejlesztésére lehet fordítani.
Kötelező bekötés
A települési önkormányzat jegyzője a közegészségügyi, a környezetvédelmi, valamint a vízgazdálkodási jogszabályok megsértése esetén a tulajdonos költségére elrendeli az ingatlanok víziközmű-hálózatba való bekötését.
Egyedi bekötés
Amennyiben a bekötés nem a víziközmű-törzshálózati beruházás részeként, azzal egy időben valósul meg, a szükséges hatósági engedélyek mellett a bekötéshez a szolgáltató írásbeli hozzájárulása is szükséges, a bekötés költségei – a bekötésre kötelezés esetét kivéve – a kezdeményezőt terhelik.
Díjfizetés, számlázás
A szolgáltatásért a fogyasztónak jogszabály szerinti díjat kell fizetnie, kivéve ha a szolgáltatóval ennél alacsonyabb díj alkalmazásában állapodott meg. A szolgáltató a szolgáltatás díjáról szolgáltatási helyenként és időszakonként – az általános forgalmi adóról szóló törvény előírásainak, illetőleg az árjogszabályoknak megfelelő – számlát bocsát ki, amelyet a fogyasztó a szerződésben meghatározott feltételekkel köteles kiegyenlíteni.
A fogyasztó a számla kézhezvételétől számított 15 napon belül kifogással élhet a szolgáltatónál, aminek azonban a számla kiegyenlítésére vonatkozó kötelezettségére nincsen halasztó hatálya.
Változásbejelentési kötelezettség
A fogyasztó, illetőleg az elkülönített vízhasználó személyében beállott változást a régi és új fogyasztó, illetőleg elkülönített vízhasználó együttesen köteles a vízmérőállás megjelölésével a változástól számított 30 napon belül a szolgáltatónak bejelenteni. A bejelentés elmulasztása esetén az abból eredő károkért az elköltöző fogyasztó és az új fogyasztó, illetőleg az elkülönített vízhasználó egyetemlegesen felel.
A díjfizetés elmulasztása
Ha a fogyasztó a díjat a szerződésben rögzített feltételek szerint nem fizeti meg, a szolgáltató tájékoztatja a mulasztás következményeiről, és egyben erről az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) területileg illetékes intézetét is értesíti.
A szolgáltatás korlátozása, szüneteltetése
A szolgáltató a szolgáltatást a létfenntartáshoz, a közegészségügyi és tűzvédelmi követelmények teljesítéséhez, valamint az egészségügyi és gyermekintézmények ellátásához szükséges ivóvízellátás, továbbá a szennyvízelvezetésre irányuló szolgáltatás kivételével
- időben és mennyiségben korlátozhatja,
- a kizárólag termelési célú ivóvíz-felhasználásnál szüneteltetheti, illetve három hónapon túli díjtartozás esetén további harmincnapos határidővel a szolgáltatási szerződést felmondhatja, illetve
- a bekötővezetéket leszűkítheti, lezárhatja,
ha az illetékes ÁNTSZ-nek – az intézkedés bevezetését nyolc nappal megelőző szolgáltatói értesítés mellett – nincs azzal ellentétes állásfoglalása.
Közegészségügyi követelmények
A közegészségügyi követelmények teljesítéséhez szükséges ivóvízellátás akkor biztosított, ha az ivóvízellátás legalább 50 l/fő/nap mennyiségben, négy emeletnél nem magasabb lakóépület esetén legfeljebb 150 m távolságon belüli, négy emeletnél magasabb lakóépületben pedig négy emeletnél nem nagyobb szintkülönbséggel járó vízvételezési lehetőséggel (közkifolyóról, tűzcsapról, szállított vízből) adott.
A korlátozás, szünetelés feloldása
A díjhátralék megfizetésének igazolásától számított öt naptári napon belül a szolgáltatónak a szolgáltatáskorlátozást, illetve a -szünetelést meg kell szüntetnie.
Korlátozás, szünetelés a fogyasztó kérésére
A szolgáltató a szolgáltatást a fogyasztó kérésére is szüneteltetheti, illetőleg megszüntetheti. Ennek költségei a fogyasztót terhelik.
A törzshálózatba való bekötés szabályai |
---|
A víziközmű-törzshálózat mentén fekvő ingatlanok bekötését külön-külön bekötő-vezetékekkel kell megvalósítani. Ha a közös bekötéssel a szolgáltatás műszakilag megoldható – az érintett tulajdonosok írásbeli szerződése és a szolgáltató előzetes hozzájárulása alapján – több szomszédos ingatlan ellátására közös bekötővezetéket és csatlakozóhálózatot lehet építeni. Abban az esetben, ha a víziközmű-törzshálózat a szomszédos ingatlan mentén fekszik, a bekötés a szomszédos ingatlan tulajdonosának hozzájárulásával – az ingatlantulajdonosok megállapodása (szerződéses szolgalom) alapján – a szomszédos ingatlan igénybevételével is elvégezhető.
A szolgalmi jog létrehozására irányuló megállapodásnak tartalmaznia kell a létesítmény elhelyezésével, az ingatlan használatával kapcsolatos kölcsönös jogokat és kötelezettségeket. A szerződést a szolgáltatói hozzájárulás iránti kérelemhez kell csatolni. Megállapodás hiányában – ha a szomszédos ingatlant érintő bekötővezeték megvalósítása és üzemeltetése az ingatlan rendeltetésszerű használatát nem zárja ki, vagy lényegesen nem akadályozza – a jegyző a szomszédos ingatlanra vízvezetési és szennyvíz-elvezetési szolgalmat alapíthat. Ezt a tűrési kötelezettséget azonban meg kell szüntetni, ha az uralkodó telek mentén a víziközmű-törzshálózat megépült, és az abba való bekötés – a meglévő állapothoz képest – nem okoz aránytalan hátrányt. A víziközmű-törzshálózatba bekötött ingatlanok megosztása vagy egyesítése esetén az új állapotnak megfelelő bekötések megépítéséről, illetőleg megszüntetéséről – eltérő megállapodás hiányában – az ezzel járó költségek viselése mellett a telekalakítás kezdeményezőjének kell gondoskodnia. |