A munkáltató mint profitorientált szervezet támogatási, adományozási tevékenységével az úgynevezett nonprofit szektort célozza meg. A társadalomnak ez a része a jótékonyságot, a civil kezdeményezéseket és az állami keretekből kiszorult jóléti szolgáltatásokat igyekszik megvalósítani. Cikkünkben az erre irányuló tevékenység formáit, kereteit ismertetjük.
A nonprofit szektor hosszú hallgatás után 1987-től, az alapítvány intézményének a Polgári Törvénykönyvbe való visszakerülésével indult fejlődésnek. 1989-től törvény garantálja az egyesülési szabadságot. A szabályozás szerint az alapítványnak nyújtott vállalati és lakossági adományok levonhatók az adóalapból. Ez az időszak a magyar nonprofit szektor eddigi legliberálisabb szabályozását hozta létre, ami azonban nemcsak a nonprofit szektor bővüléséhez teremtett jó feltételeket, hanem a visszaélések számára is. Az első alapítványi botrányok nyomán egymás után születtek a korábbi kedvezményeket megnyirbáló intézkedések, szabályozások. Világossá vált, hogy a szektor adópolitikai kezelése szempontjából nem volt jó irány a szervezeti formából való kiindulás. Az új kiindulópont az, hogy a tevékenység köz- vagy magáncélokat szolgál-e. Ennek alapján jött létre, az 1998. január 1. óta hatályos, úgynevezett nonprofit törvény, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (Tv.).
Alapfogalmak
Adomány
Adomány a közhasznú szervezet, a kiemelkedően közhasznú szervezet részére a közhasznú szervezetekről szóló törvényben nevesített közhasznú tevékenység, illetve a kiemelkedően közhasznú besorolást megalapozó közfeladat támogatására, valamint a külön törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő egyház részére az ott meghatározott tevékenysége támogatására, továbbá a közérdekű kötelezettségvállalás (ideértve az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár támogatását is) céljára az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, feltéve hogy
- a jogügyletre vonatkozó dokumentum (így különösen az alapító okirat, tájékoztató, reklám), körülmény (így különösen szervezés, feltétel, kapcsolódó jogügylet) valós tartalma alapján nem állapítható meg, hogy az nem szolgálja, vagy csak látszólag szolgálja a közhasznú, a közérdekű, továbbá – egyház esetében – a külön törvényben meghatározott célt,
- az nem jelent a társasági adóról és a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározottakon túl az adományozónak, az adományozó tagjának (részvényesének), vezető tisztségviselőjének, felügyelőbizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve e személyek vagy a magánszemély tag (részvényes) közeli hozzátartozójának vagyoni előnyt (a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény – Tao. – fogalommeghatározása).
Tartós adomány
Tartós adománynak minősül, amikor az adományozó a közhasznú szervezettel kötött írásbeli szerződésben vállal kötelezettséget arra, hogy az adományt legalább négy évig, évente legalább egy alkalommal azonos vagy növekvő összegben, ellenszolgáltatás nélkül adja a közhasznú szervezetnek. Tartós adományozásra értékpapír átadásával is lehetőség van, ha az adományozás nem magánszemély, illetve nem egyéni vállalkozó részére történik.
2001-től az adomány szolgáltatás formájában is nyújtható. Ilyenkor az adomány értékének az ingyenes szolgáltatás – forintban kifejezett – bekerülési értékét kell érteni (a társasági és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény fogalommeghatározása).
Közhasznú szervezet
Közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett
- társadalmi szervezet, kivéve a biztosítóegyesületet és a politikai pártot, valamint a munkáltatói és a munkavállalói érdek-képviseleti szervezetet,
- alapítvány,
- közalapítvány,
- közhasznú társaság,
- köztestület, ha a létrehozásáról szóló törvény azt lehetővé teszi.
Közhasznú szervezetté minősíthetők a fenti szervezetek abban az esetben is, ha közhasznú szervezetté minősítését a reá irányadó szabályok szerinti nyilvántartásba vétel iránti kérelmével egyidejűleg kéri (a tv. fogalommeghatározása).
| Közhasznú tevékenységek |
|---|
Közhasznú tevékenységek a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló következő – a szervezet létesítő okiratában szereplő – cél szerinti tevékenységek:
a közforgalom számára megnyitott út, híd, alagút fejlesztéséhez, fenntartásához és üzemeltetéséhez kapcsolódó tevékenység. |
Nyilvántartás
A közhasznú szervezetté minősíthető szervezet közhasznú jogállását a közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vétellel szerzi meg.
A nyilvántartásba vétel feltételei
A nyilvántartásba vétel feltétele, hogy a szervezet létesítő okirata tartalmazza
- milyen, a tv.-ben meghatározott közhasznú tevékenységet folytat, és – ha tagsággal rendelkezik nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból;
- vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez;
- gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja;
- nem folytat közvetlen politikai tevékenységet, szervezete pártoktól független és azoknak nem nyújt anyagi támogatást.
Kiemelkedően közhasznú szervezet nyilvántartásba vétele
Kiemelkedően közhasznú szervezet nyilvántartásba vételéhez a szervezet létesítő okiratának a fentieken felül tartalmaznia kell azt is, hogy a szervezet
- közhasznú tevékenysége során olyan közfeladatot lát el, amelyről törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése szerint, valamely állami szervnek vagy a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia, továbbá
- a létesítő okirata szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi vagy országos sajtó útján is nyilvánosságra hozza.
A munkáltató és a nonprofit szektor kapcsolata
A vállalati adományozó az általa nyújtott támogatásért nem vár közvetlen ellenszolgáltatást és azonnali megtérülést, de célja mindenképpen saját imázsa építése. A legtöbb vállalatnak nem közömbös, hogy milyen kép él róla a külső környezetében és vannak olyan típusú vállalkozások, – mint például a biztosítótársaságok, bankok –, amelyeknek kifejezetten nagy szükségük van az úgynevezett bizalmi tőkére. Ennek a bizalomnak az építésében az adományozás fontos stratégiai elem lehet, hiszen azt sugallja, hogy a társaság felelősséget érez a dolgozói, a tágabb környezete, a különféle társadalmi problémák megoldása iránt. Így támogatására nem csak azok a nonprofit szervezetek számíthatnak, amelyek kifejezetten jó reklámhordozók – például a sportklubok, látványos kulturális eseményeket, fesztiválokat szervező alapítványok –, hanem azok is, amelyek kevésbé állnak reflektorfényben, de elfogadottan jó ügyet szolgálnak, mint például a szociális és egészségügyi ellátásra szakosodott alapítványok, szervezetek.
A nonprofit szféra nem tud állami támogatás nélkül működni. A közvetlen állami támogatás azonban jelentősen szűkült, tág teret nyitva ezáltal a civil kezdeményezéseknek, amelyeket többek között az adópolitikának is támogatnia kell.
| Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak támogatása a Tao.-ban |
|---|
|
Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 17. §-a a pénztár támogatójának minősíti azt a természetes vagy jogi személyt, aki (amely) eseti vagy rendszeres pénzbeli vagy nem pénzbeli szolgáltatást teljesít a pénztár javára. A támogató határozza meg, hogy az adományt a pénztár milyen célra és milyen módon használhatja fel. Az adott támogatás viszont kizárólag a pénztártagság egészének, vagy az alapszabályban meghatározott tagsági körnek adható. Ezek a szabályok csak az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár keretei között értendők, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által működtetett magánnyugdíjpénztár számára nyújtott támogatásra azonban nem vonatkoznak. Mivel a kétfajta pénztárként is működő jogi személy köteles elszámolásaiban elkülönítetten kimutatni az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár és a magánnyugdíjpénztár gazdálkodását, vagyonát, biztosított a kétfajta célra adott támogatás elkülönítése is.
A Tao. az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár támogatását abban az esetben minősíti adománynak, ha az pénzösszeg vagy eszköz térítés nélküli átadásával valósult meg. Ennek megfelelően a társaságiadó-alanynak minősülő támogató az adomány összegével (vagyis általában a ráfordításként elszámolt könyv szerinti értékkel, tárgyi eszközök és immateriális javak átadása esetén ezek számított nyilvántartási értékével) köteles megemelni adóalapját, de ugyanakkor a pénztártól kapott igazolás alapján csökkentheti adóalapját a Tao.-nak az adományra vonatkozó, cikkünkben ismertetett szabályainak figyelembevételével. Az önkéntes biztosítópénztárnak térítés nélkül nyújtott szolgáltatás nem minősül adománynak, és az ilyen szolgáltatás alapján elszámolt költség, ráfordítás sem minősíthető a vállalkozás érdekében felmerült költségnek. |
Közhasznúsági" kedvezmények
A közhasznú szervezetek támogatóit és a közhasznú szervezetek szolgáltatásai igénybe vevőit az alábbi kedvezmények illetik meg:
- a közhasznú szervezet által – cél szerinti juttatásként – nyújtott szolgáltatás igénybe vevőjét a kapott szolgáltatás után személyi jövedelemadó-mentesség,
- a közhasznú szervezet támogatóját a közhasznú szervezet – létesítő okiratban rögzített céljaira – adott támogatás (adomány) után társaságiadó-kötelezettséget érintő kedvezmény, illetve
- személyi jövedelemadó-kötelezettséget érintő kedvezmény, továbbá
- tartós adományozás esetén a támogatót a támogatás második évétől az úgynevezett külön kedvezmény.
Kedvezmények a Tao.-ban
Az adóalap megállapítása
Az adóalap megállapításakor adóalapot csökkentő jogcím az erre jogszabályban feljogosított művészeti szervezet gondozásában kibocsátott, művészeti szakvéleményben művészeti értékűnek elismert képzőművészeti alkotás beszerzésére fordított összeg, de legfeljebb az adóévi beruházások értékének 1 százaléka.
Adózás előtti eredmény csökkentése
Az adózás előtti eredmény csökkentéseként az adomány teljes összege – kivéve a Műsorszolgáltatási Alapnak közérdekű kötelezettségvállalásként adott összeget –, tartós adományozás esetén az első teljesítést követő évtől ezen a jogcímen adott adomány további 20 százaléka, de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény 20 százaléka érvényesíthető közhasznú szervezet, egyház támogatása és közérdekű kötelezettségvállalás esetén.
Kiemelkedően közhasznú szervezet támogatása
Kiemelkedően közhasznú szervezet támogatásakor az adózás előtti eredmény csökkentéseként az adomány másfélszerese, tartós adományozás esetén az első teljesítést követő évtől ezen a jogcímen adott adomány további 20 százaléka, de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény 20 százaléka érvényesíthető kedvezményként.
Az igénybevétel feltételei
A Tao. bizonyos feltételekkel teszi lehetővé a kedvezmény igénybevételét. Ennek megfelelően
- az adomány kedvezményeként meghatározott mérték együttesen sem haladhatja meg az adózás előtti eredmény 25 százalékát;
- az adományozó adózó akkor csökkentheti az adózás előtti eredményt, ha rendelkezik a közhasznú szervezet, a kiemelkedően közhasznú szervezet, az egyház, a közérdekű kötelezettségvállalás szervezője által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, az adomány összegét és a támogatott célt, továbbá közhasznú szervezet, kiemelkedően közhasznú szervezet esetében a közhasznúsági fokozatot is.
Kedvezmények az Szja-törvényben
Közcélú adományok kedvezménye
A magánszemély és az egyéni vállalkozó közcélú adomány kedvezménye címén érvényesítheti az adókedvezményt
- a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezet (így például az alapítvány, a közalapítvány) közhasznú tevékenységének céljára,
- 2001. január 1-jétől a külön törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő egyházak számára, a külön törvényben meghatározott tevékenységeik támogatására, továbbá
- a közérdekű kötelezettségvállalás céljára az adóévben befizetett pénzösszeg (adomány) után.
Magánszemély adományozónál a közhasznú szervezet, a kiemelkedően közhasznú szervezet, az egyház részére befizetett összeg után, valamint a közérdekű kötelezettségvállalás címén fizetett összeg után a befizetés 30 százaléka jár vissza az adóból.
Az adólevonás lehetősége
Levonható az adóból
- a kiemelkedően közhasznú szervezetnek nyújtott közcélú adomány esetében legfeljebb évi 100 ezer forint,
- közhasznú szervezet, az egyház és/vagy közérdekű kötelezettségvállalás esetében (több ilyen cél együttes előfordulása mellett is) legfeljebb évi 50 ezer forint.
A két korlátot külön-külön kell figyelembe venni, így az, aki kiemelkedően közhasznú szervezet vagy szervezetek mellett közhasznú szervezetet (szervezeteket), egyházat (egyházakat) és/vagy közérdekű célt is támogat, együttvéve akár 150 ezer forintig terjedően is csökkentheti az adóját.
A tartós támogatások kedvezménye
Az előzőekben ismertetett korlátok keretein belül is emelt, 35 százalék mértékű kedvezmény illeti meg azokat, akik szerződésben vállalnak vagy vállaltak kötelezettséget arra, hogy tartósan támogatnak valamely közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetet. A korábbiakban már meghatározott, tartós adományozás címén járó, emelt szintű kedvezmény a támogatás második évétől jár. Amennyiben az adományozó a másik szerződő fél miatt (például a közhasznú szervezet közhasznú minősítésének megszűnése) nem teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségét, akkor a tartós adományozás külön kedvezménye címén igénybe vett adókedvezményt – az évenkénti adomány 5 százalékát – vissza kell fizetnie. Ha pedig a szerződés nem teljesítése az adományozónál felmerülő ok miatt következik be, akkor a külön kedvezmény kétszeresét kell visszafizetnie az adóhatóság felé.
Az igénybevétel feltételei
A támogatás igénybevételének minden esetben feltétele, hogy arról a közhasznú szervezet, a kiemelkedően közhasznú szervezet, az egyház, a közérdekű kötelezettségvállalás szervezője a juttatónak igazolást adjon.
Kizáró körülmény
A közhasznú szervezetek támogatásáért járó kedvezmény érvényesíthetősége szempontjából kizáró ok, ha az adományozó vagy közeli hozzátartozója a közcélú adomány ellenében vagyoni előnyben részesül. Nem számít azonban vagyoni előnynek, ha a közhasznú szolgáltatás keretében utalás történik az adományozó nevére, tevékenységére.
Az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok
Főszabályként az egyéni vállalkozó az általa a közhasznú szervezetnek adott támogatást nem számolhatja el költségként, azonban
- közcélú adomány címén az erre vonatkozó igazolás alapján levonható a kiemelkedően közhasznú szervezet részére befizetett összeg 150 százaléka, de legfeljebb a jövedelem 20 százaléka; a közhasznú szervezetnek, az egyháznak, illetőleg a közérdekű kötelezettségvállalás címén befizetett összeg, de legfeljebb a jövedelem 20 százaléka (a fentiek együttes előfordulása esetén a kedvezmény a jövedelem 25 százalékáig terjedhet), valamint
- ha az egyéni vállalkozó az adományt tartós adományozási szerződés alapján nyújtja a közhasznú szervezetnek, akkor a tartós adományozás külön kedvezménye címén az adomány további 20 százalékával csökkentheti az adóalapját, azaz ebben az esetben a befizetés 120, illetőleg kiemelkedően közhasznú szervezet esetében 170 százalékával csökkenthető a jövedelem. Az összes levonás azonban ekkor sem lehet több a jövedelem 20, illetőleg (együttes előfordulás esetén) 25 százalékánál.
Ha az egyéni vállalkozó a közhasznú szervezetnek felróható ok miatt nem teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségét, akkor a korábban érvényesített külön kedvezménnyel (az adomány 20 százalékával) növelnie kell az adóalapot. Ha azonban a szerződés az egyéni vállalkozónál felmerülő ok miatt nem teljesül, akkor az adóalapot a korábban érvényesített külön kedvezmény kétszeresével (az adomány 40 százalékával) kell növelni.
Adómentesség az Szja-törvényben
Egyes alapítványoktól, közhasznú szervezetektől, társadalmi szervezetektől kapott természetbeni juttatásokra általános jellegű adómentességi szabályt fogalmaz meg a személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. számú melléklete.
Közcélú juttatások
A közcélú juttatások közül adómentes az a juttatás, amelyet a magánszemély a vállalkozási tevékenységet nem folytató alapítványtól, közalapítványtól, egyesülettől kap, feltéve hogy az alapítvány, a közalapítvány és az egyesület a részére történő befizetésről (nem pénzbeli juttatásról) sem társaságnak, sem magánszemélynek adó- vagy adóalap-csökkentés igénybevételére jogosító igazolást nem ad (adott) ki.
Közérdekű kötelezettségvállalás
A közérdekű kötelezettségvállalásból, a közhasznú, kiemelkedően közhasznú társadalmi szervezetből, alapítványból, közalapítványból annak létesítő okiratában rögzített közhasznú céljával összhangban a közhasznú cél szerint címzett magánszemély által természetben megszerzett bevétel (például a hajléktalanok támogatására létrehozott alapítványtól, egyesülettől a hajléktalannak nyújtott étkezés, szállás, vagy a határon túli magyarokkal való kulturális együttműködés céljára létrehozott szervezet által, a határon túli magyarok részvételével nyújtott közművelődési szolgáltatás) adómentes.
Az előzőekben említett esetekben sem adómentes azonban az a bevétel, amelynek címzettje az alapító, az adományozó, a támogató – kivéve a gyógyításával közvetlenül összefüggő természetben megszerzett bevételt –, továbbá az a bevétel, amelyet a szervezettel, a közérdekű kötelezettségvállalás szervezőjével munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy más, a Polgári Törvénykönyv szerinti szerződéses jogviszonyban álló magánszemély bármilyen jogcímen kap.
Tárgyjutalom
Adómentes a társadalmi szervezet, az egyház által a magánszemélynek évente egy alkalommal adott tárgyjutalom értékéből az 5000 forintot meg nem haladó összeg (viszont ebből a szempontból nem minősül tárgyjutalomnak az értékpapír).
Sportszervezetek, sportrendezvények
Széles körű mentességet élveznek az Szja-törvény 1. számú melléklete alapján a sportszervezetek által nyújtott, valamint a sportrendezvényeken részt vevők által kapott juttatások. Ennek megfelelően
- a közcélú juttatások körében adómentes az az összeg, amelyet a diák- és szabadidősport résztvevőjének alkalmanként legfeljebb 500 forintot meg nem haladóan folyósítanak, míg
- a természetbeni juttatások közül adómentes a kifizető által működtetett sportintézmény sportrendezvényén nyújtott szolgáltatás (kivéve az utazást, az elszállásolást és az étkezést); az a juttatás, amelyet a versenysport és a diáksport érdekében szervezett edzés és verseny résztvevőjének az edzési és versenyfeladathoz tartozó utazás-, szállás- és étkezési szolgáltatás címen juttat a sportszervezet, ha a magánszemély ezeket a juttatásokat nem munkaviszony keretében kapja, azzal, hogy nem tartozik ebbe a körbe viszont a sportoló 30 napnál hosszabb folyamatos elszállásolása (szállodai elhelyezés, bérlet, albérlet stb. formában), akkor sem, ha az elszállásolás helye időközben megváltozik, kivéve ha az elszállásolás az olimpiai és világ-, illetőleg Európa-bajnoki versenyre való közvetlen felkészülést szolgálja.
Adómentes juttatásnak minősül a sportszervezetek által az olimpiákon, a világ- és Európa-bajnokságokon való részvételhez a versenyzők és a hivatalos vezetők részére adott, a nemzeti címerrel ellátott, a nemzetközi szervezetek által előírt védő- és formaruha.
Igazolások
A személyijövedelemadó-törvény, valamint a Tao.-törvény alapján a közhasznú szervezet, a kiemelkedően közhasznú szervezet részére, valamint a közérdekű kötelezettségvállalás (ideértve az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár támogatását is) céljára nyújtott támogatás esetén – mint ahogyan az a fentiekből látható volt – kedvezmény (adókedvezmény, jövedelemcsökkentés, adóalap-csökkentés) érvényesíthető.
A kedvezményt a magánszemély (az egyéni vállalkozó), valamint a társasági adó alanya a közcélú adomány jogosultja által kiállított igazolás birtokában érvényesítheti. Az adókedvezményre jogosító igazolást két példányban kell kiállítani. Az eredeti példányt az adományozó kapja, míg a másodpéldány a kiállítónál marad. Az igazolást mind az adományozónak, mind a kiállítónak az elévülési idő lejártáig meg kell őriznie.
| Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak támogatása az Szja-törvényben |
|---|
|
Az Szja-tv szerinti adókedvezmény a nem pénztártag magánszemély által az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba (vagyis az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezetbe) befizetett pénzbeli adomány után, a pénztár igazolása alapján vehető igénybe, kivéve ha ezt az összeget az egyéni vállalkozó a vállalkozói adóalap megállapításánál vonta le. A nem pénztártag egyéni vállalkozó a vállalkozói adóalap megállapításánál szintén az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba befizetett adomány összegét veheti figyelembe a pénztár igazolása alapján.
Az igazolás kiadására a pénztár csak akkor jogosult, ha az adományból ténylegesen az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár támogatása valósul meg, törvényben meghatározott céllal, és azt a pénztár számviteli elszámolásaiban ilyenként tartja nyilván, valamint annak felhasználása a támogató rendelkezése szerint valósul meg. Egyéni vállalkozó esetében a magán-nyugdíjpénztári támogatás költségkénti elszámolására nincs lehetőség. |
