Az adótörvények módosításai közül talán a reprezentációra vonatkozó szabályok váltották ki a legtöbb vitát. A reprezentáció adókötelessé tétele miatt sokan elégedetlenkedtek, hiszen az üzleti élet, a jó kapcsolatok kialakítása, a szokásos működés elengedhetetlen ilyen juttatás nélkül. Cikkünk a már elfogadott, de lapzártánkig ki nem hirdetett törvénymódosítást ismerteti.
A reprezentáció korlátok nélküli adóztatása felett érzett méltánytalanság mellett komoly gondot jelentett a hatályos szabályok értelmezése, jogkövető alkalmazása. Gondoljunk csak a reprezentáció, üzleti ajándék fogalommeghatározásának hiányára, vagy a külfölditől kapott, a külföldinek adott juttatás adókötelezettsége teljesítésének problémáira. Mindezek miatt a 2001. január 1-jén hatályba lépett szabályokat év közben módosítani kellett, amely érinti a személyi jövedelemadót, ezzel összhangban a társasági adót, a társadalombiztosítási járulékokról szóló törvényt, valamint az egészségügyi hozzájárulásról szóló jogszabályt.
Az új szabályok hatálybalépése
Mielőtt a reprezentációra, üzleti ajándékra vonatkozó megújult szabályokat ismertetnénk, érdemes emlékezni az év elején hatályos rendelkezésekre is (e témakörrel A Munkaadó Lapja ez évi 3. számában, az "Adóköteles természetbeni juttatások" című cikkünkben foglalkoztunk), ugyanis az adózók számára választási lehetőséget biztosít a "pénzügyi tárgyú törvények módosításáról" szóló törvény.
2001. január 1-jétől a módosító törvény kihirdetésének 45. napjáig lehetőség van a mostani módosítást megelőzően hatályos szabályok alkalmazására, mert ha ez a kedvezőbb, csak a kihirdetést követő 45. naptól kell számolni az új rendelkezésekkel. (E lehetőséggel feltehetően a nagy bevétellel rendelkező társaságok fognak élni.)
Az adózók azonban választhatják azt is, hogy valamennyi új rendelkezést visszamenőlegesen, egységesen az év elejétől keletkezett adókötelezettségeikre alkalmazzák. Ez – miután az új szabályok szerint a reprezentációnak, az üzleti ajándéknak van adómentes része – önrevíziós lehetőséget jelent, tehát a korábban esetleg befizetett adó visszakérhető, más adókötelezettségre átvezettethető, illetve döntés szerint a későbbiekben figyelembe vehető.
Fogalommeghatározások
A személyi jövedelemadó rendszerében adóztatott juttatáson belül elkülönült szabályok vonatkoznak a reprezentációra és az üzleti ajándékra.
Reprezentáció
A módosítás szerint reprezentáció alatt a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátást (étel, ital) és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatást (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.) kell érteni. A reprezentáció tehát olyan meghatározott szolgáltatás, amelyért a juttató nem kér ellenértéket.
Ebből az is következik, hogy például egy konferencia, vagy tanfolyam keretében biztosított étkeztetés – amelynek árát a konferencia díja, a tanfolyam ára magában foglalja – nem számít reprezentációnak, erre a természetbeni juttatásokra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni. A törvény azonban egyértelművé teszi, hogy nemcsak az üzleti vendéglátás számít reprezentációnak, hanem az üzleti, szakmai, hitéleti stb. rendezvénnyel összefüggésben biztosított utaztatás, a szállás biztosítása, valamint a különböző szabadidős programok is.
Üzleti ajándék
Üzleti ajándéknak a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándék számít, ide nem értve az értékpapírt.
Ajándék
Az szja-törvény a kifizető által adott tárgyjutalmat, szolgáltatást, illetőleg az ezekre szóló utalványt tekinti ajándéknak azzal, hogy nem számít ajándéknak a takarékbetét. Az üzleti ajándék mindig tárgyiasult formát ölt, az ajándék pedig mindig természetbeni. Ajándék nem lehet takarékbetét – mert az pénz –, értékpapírt viszont üzleti ajándékként nem lehet adni.
Mindkét juttatásnál fontos, hogy a kapcsolatnak üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti jellegűnek kell lenni, de az állami, egyházi ünnepek csak a reprezentációval kapcsolatban jöhetnek szóba.
Juttató
A reprezentáció, az üzleti ajándék juttatója a kifizető, továbbá a külföldi illetőségű jogi személy és jogi személyiség nélküli szervezet. Juttatónak tehát a külföldi jogi és jogi személyiség nélküli szervezet mellett az adózás rendjéről szóló törvény szerinti kifizető számít, így nem juttató a külföldi magánszemély, valamint a nem egyéni vállalkozó magánszemély sem (ő nem számít kifizetőnek).
Annak, hogy a külföldi illetőségű jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet is juttatónak számít, nem az az oka, hogy a magyar adótörvények az adókötelezettséget a külföldi szervezetre kívánnák róni – ezt hiába is tennék –, hanem az, hogy ez alapján bizonyos esetekben a juttatás után a kedvezményezett magánszemélynek kell az adóbevallási és adófizetési kötelezettséget teljesítenie.
Adóév
A reprezentációra és az üzleti ajándékra vonatkozó új szabályok alkalmazásához még két fogalom – az adóév és az elszámolt éves összes bevétel fogalmának – tisztázására van szükség. Adóév a számvitelről szóló törvény szerinti gazdálkodónál az üzleti év, egyébként az adózás rendjéről szóló törvény szerinti adóév, azaz a naptári év.
Elszámolt éves összes bevétel
Elszámolt éves összes bevétel alatt fő szabályként a kifizető által az adóévre vonatkozó beszámolóban – ide nem értve az összevont (konszolidált) beszámolót – kimutatott összes bevételt, ennek hiányában az adóév utolsó napjára vonatkozó könyvviteli zárlat alapján megállapított összes bevételt, egyéni vállalkozó esetében pedig az adóévi vállalkozói bevételt kell érteni. Bevétel alatt a legszélesebb körben értelmezhető saját bevételt lehet figyelembe venni, mégpedig – évközi alakulásnál, megszűnésnél, átalakulásnál – időarányosítás nélkül.
A juttatás értékének meghatározása
A reprezentáció és az üzleti ajándék értékének meghatározására a már ismert, a természetbeni juttatásokra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni. E szerint a szóban forgó juttatások értéke: a megszerzésre a kifizető kiadásának számla (számlát helyettesítő okmány) szerinti általános forgalmi adót is tartalmazó értékéből, a saját előállítású termék, szolgáltatás esetében a bizonylattal igazolt közvetlen költségből (áfával együtt), ezek hiányában – valamint ha az előzőek szerint igazolt értéktől időközben a használt termék értéke eltér – a szokásos piaci értékből az a rész, amelyet a magánszemély a kifizetőnek nem térít meg.
A reprezentáció adózása
A reprezentációs juttatás meghatározott része után nem kell az adót megfizetni, ez a meghatározott rész azonban más az egyéb gazdálkodók és más a társadalmi szervezetek esetében.
Adómentesség
Vállalkozások
A vállalkozónak, egyéni vállalkozónak, költségvetési szervezetnek nem kell megfizetnie a reprezentáció értéke után számított adóból azon összeget, amely nem több, mint az adóévre elszámolt éves összes bevétel 0,5 százalékának, de legfeljebb 2 millió 500 ezer forintnak a 44 százaléka. A törvény tehát kettős korlátot állít, a kettő közül az alacsonyabbat kell figyelembe venni. Így a nagy – 500 millió forint – éves bevétel feletti összeggel rendelkező vállalkozásoknál már legfeljebb 2,5 millió forint reprezentáció mentesülhet az adózás alól. (Számítások szerint az abszolút korlátba a vállalkozások 90-95 százaléka belefér, bár az is igaz, hogy a kimaradó vállalkozások a magyar gazdaság meghatározói, hiszen ők adják a GDP 45 százalékát.)
Nonprofit szféra
Kedvezőbb szabályok érvényesülnek a nonprofit szférában. A társadalmi szervezet, a köztestület, az egyházi jogi személy, az alapítvány (ideértve a közalapítványt is) kifizető esetében a reprezentációra és – a későbbiekben részletezett – üzleti ajándékra együttes adómentességi korlátot ad a törvény. Nem kell megfizetni a nonprofit juttatónak a reprezentáció és a 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok együttes értéke után számított adóból a közhasznú, illetve a cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százalékának 44 százalékát, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10 százalékának 44 százalékát. Itt is kettős korlát érvényesül, egyrészt az összes bevétel, másrészt a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenység érdekében elszámolt összes ráfordítás oldaláról.
Adókötelezettség
Az említett kedvezményezett részt meghaladó reprezentációs juttatás után a juttatónak (a gazdálkodónak és a nonprofit szervezeteknek egyaránt) meg kell fizetnie a közterheket. Közteher alatt a 44 százalékos személyi jövedelemadót, valamint a 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell érteni.
Egészségügyi hozzájárulás a reprezentáció után
A törvénymódosítás hatására az egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség függetlenné válik attól, hogy a kedvezményezett külföldi vagy nem külföldi. (Fő szabályként a külföldi magánszemély után nem kell fizetni százalékos EHO-t, ez alól kivétel a reprezentáció és az üzleti ajándék.) A rendelkezés egyébként azon a logikán alapul, hogy a fizetési kötelezettség nem az egyes juttatásokhoz kapcsolódik, hanem az adófizetés alól mentesített részt meghaladóan adott ilyen juttatásokra vonatkozik.
Tb-járulék, munkaadói járulék a reprezentáció után
További közteher – tb-járulék, munkaadói járulék – a reprezentációs juttatás után nincs, az ezzel kapcsolatos költségeket, közterheket a társasági adóban és a személyi jövedelemadóban a vállalkozások korlátozás nélkül elszámolhatják.
Üzleti ajándék utáni adózás
Adómentesség
Az üzleti ajándékra is igaz az a szabály, hogy meghatározott része után nem kell megfizetni a 44 százalékos adót. Ezzel kapcsolatban is más szabályt alkalmazhatnak a nonprofit szervezetek és mást az egyéb gazdálkodók.
Egyéb gazdálkodók
Az egyéb gazdálkodóknak, költségvetési szervezeteknek nem kell megfizetniük az adóévben adott, a 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok együttes értéke után számított adóból – egy meghatározott létszámmal számolva – az 1500 Ft/fő érték 44 százalékát. A meghatározott létszám alatt az adóévi statisztikai átlagos állományi létszámot kell érteni, amelyhez hozzá kell számítani az adóév során a kifizető tevékenységében személyesen közreműködő tagok számát, egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozót magát is.
A létszám és az 1500 Ft/fő a számításhoz szükséges szorzótényezők, sem az ajándék tényleges értékére, sem a kedvezményezett magánszemélyekre vonatkozóan nem jelentenek korlátot. Tehát – ha a meghatározott létszám lehetővé teszi – ugyanazon magánszemély akár többször 5 ezer forintos üzleti ajándékot is kaphat adófizetési kötelezettség nélkül. Ha a 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékot külföldi jogi, illetve jogi személyiség nélküli szervezet adja, akkor a juttatás – hasonlóan a reprezentációhoz – úgynevezett nem bevételnek számít, sem a külföldinek, sem a magánszemélynek nem kell utána adóznia.
Nonprofit szervezetek
Ha a juttató nonprofit szervezet, akkor a reprezentáció és a 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok együttes értéke után számított adóból a közhasznú, illetve a cél szerinti tevékenység érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százalékának, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10 százalékának 44 százalékát nem kell megfizetni.
Közterhek
Az adófizetés alól mentesített részt meghaladóan adott üzleti ajándék után 44 százalék szja-t és 11 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni, egyéb közteher – tb-járulék, munkaadói járulék – nem terheli. A társaságiadó-alanyok és az egyéni vállalkozók az üzleti ajándék értékét és közterheit korlátozás nélkül számolhatják el költségeik között.
Az eddigi szabályok csak a 10 ezer forint egyedi értéket – áfával együtt számolva – meg nem haladó üzleti ajándékokra vonatkoznak! Az ezt elérő, illetve meghaladó üzleti ajándék értékének első forintja után meg kell fizetni az adót és a százalékos egészségügyi hozzájárulást. Ha a 10 ezer forintot meghaladó értékű üzleti ajándékot külfölditől kapja a magánszemély, akkor azt a magánszemélynek kell bevallania, és utána összevonandó egyéb jövedelemként a személyi jövedelemadót és a 11 százalék egészségügyi hozzájárulást is meg kell fizetnie.
Az üzleti ajándékra vonatkozó mentességi szabály független a reprezentációra vonatkozó szabályoktól, tehát azon "felül" érvényesíthető. De független a jövedelemadó-törvényben az ajándékokra vonatkozó adómentességi szabályoktól is – pl. 10 ezer forintos ajándék a nyugdíjba vonuláskor, 3x500 forintos ajándék kifizetőként –, ezeket az üzleti ajándékokra vonatkozó szabályok mellett lehet alkalmazni.
Bevallás, adófizetés, nyilvántartás
Az eddigiekből látható, hogy a reprezentáció és az üzleti ajándék adózási szabályai olyan mutatókhoz kötöttek, amelyek csak az adóév lezárását követően válnak ismertté. Az adóbevallási, adófizetési kötelezettség teljesítésének időpontja ezért az egyes juttatókra vonatkozó eltérő szabályok szerint differenciált.
Az egyéni vállalkozónak az adókötelezettség alá eső érték utáni adót az adóévet követő február 15-éig beadandó éves adóbevallásban december hónapra kell beállítania, az adót az adóbevallás benyújtására nyitva álló határnapig kell megállapítania és megfizetnie.
A többi kifizető esetében az adóév lezárása más-más időpontra eshet, így pl. május 31-ére, vagy a naptári évtől eltérő üzleti évet választónál más időpontra. Ezért az adókötelezettség alá eső érték utáni adót az adóévre elszámolt éves összes bevétel megállapítására előírt időpontot követően kell megállapítani, és az elszámolt éves összes bevétel megállapításának hónapját követő hónap 12-éig kell megfizetni. A megállapított kötelezettséget az adózónak a havi, a negyedéves, illetőleg az éves bevallásban a megállapítás hónapjának kötelezettségeként kell bevallania. Például, ha a 2001. adóév lezárási kötelezettsége 2002. május 31., akkor az adót is eddig kell megállapítani, majd 2002. június 12-éig kell megfizetni. A megállapított kötelezettséget az adózónak május hónapra kell beállítania a (havi, negyedéves, éves) bevallásába.
Az üzleti ajándék és reprezentációs juttatások után adóelőleget nem kell fizetni.
A nyilvántartás vezetéséről külön nem rendelkezik a törvény, tehát az általános szabályokat kell betartani. A nyilvántartásokból az elévülési időn belül bárki számára megállapíthatónak kell lenni, hogy valóban reprezentációról, illetve üzleti ajándékról volt szó, s ellenőrizhetőnek kell lennie a juttatások értékének is. Bár a 10 ezer forint egyedi értéket meghaladó üzleti ajándékok kedvezmény nélkül adóköteles természetbeni juttatásnak számítanak, célszerű ezeket is külön nyilvántartásban feltüntetni.
Egyéb természetbeni juttatások
A reprezentációs szabályokkal összefüggésben szükség volt a természetbeni juttatásra vonatkozó néhány szabály módosítására is.
Szolgáltatások
A vállalkozási tevékenységet nem folytató társadalmi szervezet, köztestület által nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatban a törvénymódosítás kimondja, hogy a jövedelem számításánál nem kell figyelembe venni a magánszemély által fizetett tagdíj, hozzájárulás, felajánlás ellenében adott szolgáltatást, ha a beszedő szervezet nem jogosult adóalap-csökkentésre vagy adókedvezményre jogosító igazolás kiadására. A feltételeknek együttesen kell teljesülniük, csak akkor alkalmazható a mentességi szabály. Így például a tagdíj fejében biztosított egyesületi gyűlést követő vacsora, a tagok közös kirándulása, oktatása nem számít jövedelemnek, tehát nem adózik.
Étkezés
Hiányt pótló szabály rendezi az utazási jegy árában, illetve a szállásszolgáltatás árában felszámított étkezés adójogi sorsát. A módosítás kimondja, hogy a hivatali üzleti utazáshoz kapcsolódó utazási jegy, illetve szállás ellenértéke mellett az ezek árában szokásosan felszámított étkezés ellenértékét sem kell a magánszemély jövedelmének kiszámításakor figyelembe venni. Ebből következik, hogy pl. a repülőjegy árában felszámított étkeztetés, italfogyasztás, valamint a kötelező szállodai reggeli nem adózik. Fontos hangsúlyozni, hogy az árban szokásosan felszámolt étkezésről, reggeliről, tehát nem elkülöníthető igénybevételről van szó, valamint azt, hogy a mentesség csak a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódóan érvényesül.
Áruminta
Az üzleti életben szokásosnak tekinthető az áruminta – amelyet reklámcélból, vagy az üzleti partnernek a termék megismertetése céljából adnak –, eddig azonban sem a társasági-, sem a személyijövedelemadó-törvény nem tartalmazott erre vonatkozó rendelkezést. A módosítás értelmében az áruminta adómentes a magánszemélynél, feltéve hogy azt a termék megismertetése, forgalmának növelése céljából adják, és az nem tartós használatra rendelt dolog, továbbá mennyisége nem éri el a kereskedelemben forgalmazott/forgalmazható legkisebb mennyiséget. Az ugyanezen feltételeknek megfelelő áruminta a társaságiadó-törvény rendelkezése szerint elismert ráfordításnak számít.
