A gazdaságirányítás különféle adókedvezményekkel igyekszik támogatni a kis- és középvállakozások működését. Cikkünk összefoglalja az ezzel kapcsolatos legfontosabb gyakorlati tudnivalókat.
A társasági adó kedvezményeit az utóbbi néhány évben leginkább a tőkeerős, illetve a külföldi befektetők élvezhették. A hazai kisvállalkozások a kiemelt térségben, illetve a vállalkozási övezetben végzett, termék-előállítást vagy kereskedelmi szálláshely létesítését szolgáló beruházásaik után élhettek adókedvezménnyel.
Az adókedvezmények nagyobb része jelentős fejlesztésekhez, a külföldiek hazai befektetéséhez, illetve egyedi elbíráláshoz kapcsolódott. A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 1999. évi XCV. törvényt (Vttv.) céljainak megfelelő jelenlegi konkrét támogatásokat a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao.) 2001. január 1-jétől érvényes módosításai tartalmazzák.
A Tao. három jelentős területen ad kedvezményt a kisvállalkozásoknak, így
- mentességet ad a társaságiadóelőleg-fizetés alól, illetve adóelőlegfizetés-csökkentési lehetőséget biztosít;
- a mikro- és kisvállalkozások beruházási (adóalap-) kedvezményt vehetnek igénybe; és
- a közép- és kisvállalkozások adókedvezményben részesülnek.
A Tao. átveszi a Vttv.-nek a kedvezményezettekre vonatkozó fogalomhasználatát. A tulajdonosi részesedés esetében azonban a Tao. a Vttv. szerintieknél szigorúbb feltételeket határoz meg.
A támogatottak köre
A fentiekben meghatározott kedvezményeket a Vttv. szerinti vállalkozások vehetik igénybe, tehát a gazdasági társaság, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, az egyesülés, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a gazdasági munkaközösség, valamint az egyéni vállalkozó.
Kis- és középvállalkozás
Kis- és középvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelyben
- az összes foglalkoztatott létszáma 250 főnél kevesebb,
- az éves nettó árbevétel legfeljebb 4000 millió forint, vagy a mérleg főösszege legfeljebb 2700 millió forint,
- az állam, az önkormányzat vagy kis- és középvállalkozásnak nem minősülő más vállalkozás tulajdoni részesedése – a tőke aránya, avagy a szavazati jog alapján – külön-külön és együttesen sem haladja meg a 25 százalékot.
A három feltételt együtt kell teljesíteni azzal, hogy a második követelménynél elegendő, ha a vállalkozás az egyik mutatószámnak megfelel.
Kisvállalkozás
Kisvállalkozás az, ahol
- az összes foglalkoztatott létszáma 50 főnél kevesebb, és
- az éves nettó árbevétel legfeljebb 700 millió forint, vagy a mérleg főösszege legfeljebb 500 millió forint, és
- az állam, az önkormányzat vagy kis- és középvállalkozásnak nem minősülő más vállalkozás tulajdoni részesedése – a tőke aránya, avagy szavazati jog alapján – külön-külön és együttesen sem haladja meg a 25 százalékot.
Mikrovállalkozás
Mikrovállalkozás az, amelyik megfelel a kisvállalkozási feltételek közül a fentiekben másodikként, illetve harmadikként ismertetett követelményeknek, az öszszes foglalkoztatott létszáma pedig nem éri el a 10 főt.
A részesedési aránnyal kapcsolatos feltétel teljesítése során az intézményi befektetők (így a bankok, szakosított hitelintézetek, befektetési társaságok, kockázati tőketársaságok, a biztosító részvénytársaságok, a befektetési alapok, a kockázati tőkealapok, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak, a magánnyugdíjpénztárak) részesedése a mikrovállalkozásban meghaladhatja a 25 százalékot, de legfeljebb 50 százalék lehet, tehát az említett szervezetek nem rendelkezhetnek többségi irányítást biztosító befolyással.
A mutatókat az utolsó éves beszámolóban használt adatok alapján kell meghatározni. Az egy évnél rövidebb működési idejű vállalkozásnál az adatokat éves szintre kell vetíteni. Az újonnan alakult vállalkozás esetében a tárgyévi tervben szereplő adatokat kell figyelembe venni.
Adóalap-kedvezmények
A mikro- és a kisvállalkozások az adóévi beruházási ráfordításaik kiemelt körének értékéből 10 millió forintig adóalap-kedvezményt vehetnek igénybe. A kedvezményt igénybe vevő vállalkozásnak a 10 millió forintot elérő vagy meghaladó adózás előtti eredménynél legfeljebb 1,8 millió forint társasági adót nem kell megfizetnie.
Az adóalap-kedvezmény legfeljebb az adózás előtti eredmény összegéig terjedhet. A kedvezmény miatt kimutatott negatív adóalap a további évekre nem vihető át.
Kizárt a kettős kedvezményezettség
A kedvezményezett vállalkozások beruházási ráfordításai alapján igénybe vett adóalap-kedvezmény a tárgyi eszközök esetében kizárja a kiemelt térséghez, vállalkozási övezethez kapcsolódó adókedvezményeket. Ez azt jelenti, hogy a tárgyieszköz-beruházásra nem lehet egyszerre adóalap-kedvezményt és térségi kedvezményt is érvényesíteni. A tárgyévi beruházások összege megosztható az adóalap-kedvezmény és a térségi adókedvezmény között. Nem tiltja ugyanakkor a törvény a kis- és középvállalkozások adókedvezményének igénybevételét a beruházásiadóalap-kedvezmény elszámolásánál (azaz itt a kedvezmények halmozhatók).
Kedvezményezettek
A korábban részletezett mutatóknak megfelelő mikro- és kisvállalkozásokkal szemben a Tao. újabb követelményt támaszt. A Tao. hatálya alá tartozók közül ugyanis csak az a vállalkozás részesülhet kedvezményben, ahol az adóév egészében a tulajdonosok kizárólag magánszemélyek voltak.
A bemutatóra szóló részvényt kibocsátó részvénytársaság nem veheti igénybe a kedvezményt, mivel a részvényes értelemszerűen az adóév egésze tekintetében nem csak magánszemély lehet.
A 2001. év végi társaságiadó-bevallásnál a kedvezmény igénybevételéhez a létszámadatot, a nettó árbevételt vagy a mérlegfőösszeget a 2000. évről készített beszámoló adatai alapján kell vizsgálni.
Kedvezményezett beruházások, ráfordítások
A korábban még használatba nem vett ingatlan, a tenyészállat, valamint a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke szerepelhet az adóalapot csökkentő tételek között, a kedvezmény azonban nem vonatkozik az üzemkörön kívüli ingatlanra. A kedvezmény összegének érvényesítésekor nem az aktivált értéket, hanem az adóévben elszámolt beruházási ráfordítást lehet figyelembe venni.
Tárgyi eszköz
A tárgyi eszközökre a tartósság a jellemző. Rendeltetésüknek megfelelő használat során egy éven túl szolgálják a vállalkozás érdekeit. Minden olyan eszköz a tárgyi eszközök közé sorolandó, amely megfelel ezeknek a feltételeknek. Az eszköz besorolása tehát nem a beszerzési vagy előállítási érték alapján döntendő el. Ebből következik, hogy adott esetben az 50 ezer forint alatti tárgyi eszközök is megfelelhetnek a Tao. által kedvezményezett beruházás fogalmának.
Ingatlan
A Tao. szerint ingatlannak minősül a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog. Az erdő, az ültetvények, a halastó és tartozékai is ingatlannak minősülnek. Az építmény is az ingatlanok közé tartozik, ha a talajjal az alapozás, illetve bármilyen más eljárás kapcsolja össze. A számviteli és adószabályok szerint is ingatlannak minősül az a telkesítés, amely a talaj felszínét vagy tulajdonságait módosítja. Ilyen például a tereprendezés és a területfeltöltés is.
Üzemkörön kívüli ingatlan
Üzemkörön kívüli ingatlan az adózó vállalkozási tevékenységével közvetlen kapcsolatban nem álló ingatlan. Ilyenek például az üzemen belüli lakóépület, az elsődlegesen jóléti célt szolgáló épület, építmény. Üzemkörön kívüli ingatlan mindezeken túlmenően az üdülő, sportlétesítmény, a gyermekintézmények épülete, kulturális célú épület, valamint a polgári védelmi létesítmény is.
Gépek, műszaki berendezések
Műszaki berendezések, gépek és járművek alatt a számviteli fogalmaknak megfelelő eszközöket értjük. Ezek a tárgyi eszközök egy éven túl és közvetlenül szolgálják a vállalkozási tevékenységet.
Működő eszközök
A korábban már üzembe helyezett eszközökön végzett felújítási (egyébként beruházásnak minősülő) munkák értéke nem tartozik a kedvezményezett körbe.
Vagyoni értékű jogok
Az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok értéke sem csökkentheti a társasági adó alapját. Ilyen vagyoni értékű jogok a földhasználat, a haszonélvezet, a használat, a bérleti jog, a szabadalmi jog, az ingatlan használatához kapcsolódó hozzájárulások (a víz- és csatorna-hozzájárulás és az egyéb, hálózatfejlesztési hozzájárulások) alapján szerzett használati jogok.
Az eszközök minősítése
A vállalkozások maguk sorolhatják be az egyes eszközöket a vállalkozás tevékenységét közvetlenül, illetve közvetve szolgáló eszközök közé – természetesen a számviteli szabályok betartásával. A közvetlen költségek közé besorolt műszaki berendezések, gépek és járművek értékcsökkenési leírása ezzel összhangban van.
A vállalkozás központi irányításában részt vevők által használt berendezések, felszerelések és járművek nem tartoznak a műszaki berendezések, felszerelések és járművek közé. Például a szoftverfejlesztéssel foglalkozó vállalkozásnál a fejlesztők által használt számítógépek a műszaki berendezések és felszerelések közé sorolandók, az igazgató által vagy a titkárságon használt számítógép már az egyéb berendezések közé tartozik, így kívül esik a kedvezményezett körön.
A szerviztevékenységet végző munkatárs által használt gépkocsi a műszaki járművek közé sorolandó, míg a igazgató gépkocsija – a fenti elvet követve – az egyéb járművek közé.
Sok vita várható a minősítések kapcsán. Valószínűleg eltérően sorolja majd be az egyes eszközöket a vállalkozó és az adóhivatal. Nem egyértelműen rögzített a kedvezményezett eszközök köre, a vállalkozások viszonylag szabadon döntenek a besorolás kritériumairól. Sok esetben nem választható el egymástól a műszaki gép-berendezés funkció és az egyéb gép-berendezés funkció. A mikro- és kisvállalkozásoknál egyfajta eszköz jellemzően több eltérő funkciót is kielégít. A vegyes használatú eszközök besorolásánál ezért érdemes a használati mód alapján elvégezni a besorolást.
A törvény egyértelműen az üzemkörön kívüli ingatlanokat veszi ki a kedvezményezett körből. A központi irányítás ingatlanjai azonban nem üzemkörön kívüliek a számviteli szabályozás és a Tao. szerint sem. Ugyanakkor a központi irányítás gépei, berendezései már nem tartoznak a kedvezményezett tárgyi eszközök közé.
Beszerzési érték
A beszerzési érték az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható ráfordítások összege.
Értékösszetevők
A beszerzési érték része
- a vételár,
- a raktárba történő beszállítással kapcsolatos szállítási, rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési költség,
- a közvetítői díj, bizományi díj,
- a beszerzéshez kapcsolódó adók (fogyasztási adó, jövedéki adó stb.),
- az eszköz beszerzéséhez kapcsolódó illeték,
- a le nem vonható általános forgalmi adó,
- a hatósági igazgatási díjak, eljárási díj (környezetvédelmi termékdíj, szakértői díj stb.),
- a vásárolt vételi opció díja, továbbá
- az eszköz beszerzéséhez közvetlenül kapcsolódó hitel, kölcsön, bankgarancia díja, a hitel igénybevételéhez kapcsolódó kezelési díj, folyósítási jutalék, a szerződés közjegyzői hitelesítési díja, az üzembe helyezésig, raktárba történő beszállításáig terjedő időszakra elszámolt kamat.
Értéknövelő tényezők
A beszerzési értéket növeli
- az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt biztosítás díja,
- a beruházáshoz kapcsolódó devizahitelnek az üzembe helyezésig felmerült árfolyam-különbözete (árfolyamveszteség), valamint
- a beruházás tervezési, előkészítési, lebonyolítási, betanítási díja.
Az építési telek értékét növelik a vásárolt telek építkezésre alkalmassá tétele érdekében felmerült ráfordítások. A beruházás érdekében lebontott és újraépített épület bontási és újraépítési költségei, a tartozékok, tartalék alkatrészek beszerzési értéke egyaránt növeli a beruházás értékét.
Az adóalap növelése
Az adóalap meghatározott esetekben növelhető a korábban igénybe vett adóalap-kedvezmény összegének kétszeresével.
Az üzembe helyezés elmaradása
Az adóalap növelhető, ha az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév utolsó napjáig nem helyezik üzembe a kedvezménnyel érintett beruházási eszközt. Nem kell növelni az adóalapot, ha elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás következtében maradt el az üzembe helyezés. Az adóalap növelését az említett negyedik adóév bevallásában kell elvégezni.
Üzembe helyezés az egyéb felszerelések között
Ugyancsak lehetőség van az adóalap növelésére, ha a kedvezményezett beruházás eredményeképpen hasznosított eszközt nem a műszaki berendezések, felszerelések és járművek között, hanem az egyéb berendezések, felszerelések és járművek között helyezik üzembe. Ha ez a kedvezmény igénybevételét követő negyedik adóéven belül történik meg, akkor az üzembe helyezés évéről készített adóbevallás adóalapját kell növelni a kedvezményezett összeg kétszeresével.
Vegyes hasznosítás, átsorolás
Amennyiben az adóalap-kedvezménynyel érintett, üzembe helyezett tárgyi eszközt üzemkörön kívüli ingatlanként is használják, vagy az egyéb berendezések, felszerelések közé, illetve forgóeszközzé sorolják át, az adóalap növelhető. Az első üzemkörön kívüli használat, illetve az átsorolás évének adóbevallásában kell az ilyen eszközökre igénybe vett kedvezmény összegével növelni az adóalapot. Elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás, átsorolás esetén az adóalap-növelést nem kell alkalmazni.
Elidegenítés
Abban az esetben, ha a vállalkozás a kedvezményezett beruházást, vagy a kedvezményezett beruházás alapján üzembe helyezett tárgyi eszközt az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév végéig elidegeníti, akkor az elidegenítés adóévének adóalapját kell növelni az igénybe vett kedvezmény kétszeresével. Elidegenítésnek minősül az értékesítés, az apportálás, a természetbeni juttatás, a térítés nélküli átadás.
A vállalkozás megszűnése, átalakulása
Az adóalap-csökkentés évében, vagy az azt követő négy adóéven belül jogutód nélkül megszűnő vállalkozás az igénybe vett adóalap-kedvezmény összegének kétszeresével növeli az adóalapot. Átalakulásnál a jogokat és kötelezettségeket a jogutód szerzi meg, ebben az esetben a kedvezmény alapját képező eszközt is a jogutód veszi át, ezért a beruházási adóalap-kedvezményt is nála kell vizsgálni. Ebben az esetben az előző feltételeket úgy kell figyelembe venni, mintha a jogutód vállalkozás lett volna jogosult a kedvezményre. Az üzembe helyezési és elidegenítési feltételeknek is neki kell megfelelnie.
Az egyéni vállalkozó jogutódlásánál az igénybe vett kisvállalkozói adókedvezményre is érvényesíteni kell a fenti korrekciókat.
Adókedvezmény a tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához igénybe vett hitel kamata után
Feltételek
A korábbiakhoz képest bővült a kedvezményre jogosult vállalkozások köre. Jelenleg már nem feltétel, hogy az adózó vállalkozás valamennyi tagja az adóév egészében magánszemély legyen. A társasági adó és az osztalékadó alanyai közül azok a vállalkozások vehetik igénybe az adókedvezményt, amelyek megfelelnek a Vttv. előírásaiban szereplő feltételeknek. Nem jogosultak azonban az adókedvezményre a feltételeknek ugyan megfelelő, de bemutatóra szóló részvényt kibocsátó részvénytársaságok.
Kis- és középvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek utolsó beszámolóadatai szerint
- a foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb,
- nettó árbevétele legfeljebb 4000 millió forint, vagy a mérlegfőösszege legfeljebb 2700 millió Ft.
Amennyiben a kis- és középvállalkozásnak tagja az állam, az önkormányzat és az olyan vállalkozás, amely nem minősül a fentiek szerinti kis- és középvállalkozásnak, ezek tulajdoni részesedése egyenként és együttesen sem haladja meg a 25 százalékot. Az intézményi befektetők részesedése pedig nem lehet nagyobb 50 százaléknál.
Az adókedvezmény fenti feltételeinek a hitelszerződés megkötésének teljes adóévében meg kell felelniük az azt igénybe vevő vállalkozásoknak. A 2001-ben kötött hitelszerződésnél az 1999. évről készített beszámoló adatait és a 2000. évről készített beszámoló adatait kell vizsgálni, mivel 2001. január 1-jén még nem állnak rendelkezésre a tavalyi év adatai. Amennyiben az adózó a hitelszerződés megkötésének évében megfelel a feltételeknek, akkor a kamat után igénybe vehető kedvezményt a további években is igénybe veheti, függetlenül attól, hogy a későbbi években már nem minősül kis- és középvállalkozásnak.
Az igénybevétel célja
Az adókedvezményt a 2000. december 31-ét követően megkötött hitelszerződés alapján tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett hitel kamata után lehet érvényesíteni.
A kedvezmény mértéke, elszámolása
Az adókedvezmény az adóévben fizetett kamat 40 százaléka, de évenként legfeljebb 5 millió forint. Az így igénybe vett kedvezmény azonban nem haladhatja meg a számított társasági adó 70 százalékát. A Tao. több más adókedvezménye (kiemelt térség, szövetkezetek egyes kedvezményei stb.) a kedvezményezett összeg 100 százalékát engedi elszámolni. Amennyiben e kedvezmények igénybevétele után marad még a kiszámított adóból, úgy a fennmaradt összeg 70 százalékáig vehető igénybe a kamatok utáni kedvezmény, és ebben az esetben a kiemelt térséghez, vállalkozási övezethez kapcsolódó térségi adókedvezmény igénybevétele nem zárja ki a kamathoz kapcsolódó kisvállalkozói adókedvezmény érvényesítését.
Az igénybevétel határideje
Az adókedvezményt utoljára abban az adóévben lehet igénybe venni, amelyikben az eredeti hitelszerződés szerinti utolsó részletet vissza kell fizetni. Az eredeti szerződés szerinti lejárati idő meghosszabbítása nem vonja magával az adókedvezménnyel érintett időszak kiterjesztését.
Nyilvántartási kötelezettség
Annak az adóévnek az utolsó napján, amelyben a vállalkozás a kedvezményt igénybe vette, a tárgyi eszköznek szerepelnie kell a vállalkozás könyveiben, nyilvántartásában.
Az adókedvezmény visszafizetése
Az igénybe vett adókedvezményt késedelmi pótlékkal növelten kell visszafizetni, ha
- a hitelszerződés megkötésének évét követő négy éven belül a vállalkozás nem helyezi üzembe a beruházást, kivéve ha az üzembe helyezés elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás következtében marad el, továbbá ha
- a vállalkozás az üzembe helyezésének adóévében vagy az azt követő három évben elidegeníti (értékesíti, apportálja, térítés nélkül átadja, magánszemélynek természetbeni juttatásként átadja) a tárgyi eszközt.
A mikro- és kisvállalkozások társaságiadóelőleg-fizetési kedvezménye
Az előzőekben meghatározott mikro- és kisvállalkozás az 1999. évi adatai alapján – illetve a 2000-ben alakult vállalkozás az évesített adatok alapján – idén február 15-éig nyilatkozhatott arról, hogy 2000-ben mikro- vagy kisvállalkozás volt. A nyilatkozat alapján az adóhatóság módosítja az adott vállalkozás 2001. január 1-jétől esedékes társaságiadóelőleg-fizetési kötelezettségét.
A bemutatóra szóló részvényt kibocsátó részvénytársaságot nem illeti meg ez a kedvezmény.
Az adóelőleg-fizetés módja
Az adóelőleget úgy lehet fizetni, mintha már előre látható lenne, hogy az év végén a vállalkozó teljes mértékben kihasználja az adóalap-kedvezményt. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 2001 első félévében a havi adóelőleget fizetőnek csak a havi összeg 150 ezer forint feletti részét kell befizetnie, a negyedéves adóelőleget fizető pedig a 450 ezer forint feletti részt fizeti meg – feltéve hogy időben nyilatkozott a mikro- vagy kisvállalati jellegéről.
A fizetés gyakorisága
A rendelkezés szerint nemcsak az adóelőleg összege, hanem az adóelőlegfizetés gyakorisága is változik, ugyanis az értékhatárok is változhatnak az eredetileg megállapított, az előző évi fizetendő adó nagyságához képest. Havi bevalló negyedéves bevalló lehet, ha az úgynevezett megelőlegezett adóalap-kedvezmény (1,8 millió forint) levonása után a várható adó nem éri el az 5 millió forintot – ugyanis 5 millió forint a határ a negyedéves és az éves előlegfizetésre kötelezettek között.
A fizetési kötelezettség alapja
2001 második félévében és 2002 első félévében az adóelőleget a 2000. évről készített adóbevallás alapján kell bevallani. Ha a vállalkozás a 2000. évi adatok alapján mikro- vagy kisvállalkozásnak minősül, akkor a 2000. év után megállapított társasági adó 1,8 millió forint feletti összegét kell feltüntetni az adóelőleg megállapításának alapjául a bevallásban.
Feltöltési kötelezettség
A december 20-ai feltöltési kötelezettséget abban az esetben kell figyelembe venni, ha a vállalkozást nem illeti meg a beruházási ráfordítások után járó adóalap-kedvezmény. Ekkor a feltöltést az általános szabályok szerint kell végrehajtani azzal, hogy amennyiben a tárgyévi várható fizetendő adó meghaladja az adóévre bevallott adóelőleg összegét, a különbözetet be kell fizetni.
