A piacgazdasági viszonyok változásainak következtében egyre magasabb szintű követelmények fogalmazódnak meg a személyügyi-munkaügyi tevékenységet végzőkkel szemben. Cikkünkkel e feladatokhoz kívánunk segítséget nyújtani, elsősorban abból a szempontból, hogy milyen adatszolgáltatásra és igazolásra köteles a munkáltató a munkaviszony megszűnésekor.
A munkaviszony megszűnése és megszüntetése
A Munka Törvénykönyve megkülönbözteti a munkaviszony megszűnését, illetve megszüntetését. A munkaviszony megszűnésekor a munkaviszony a felek akaratán kívüli okból szűnik meg, míg a megszüntetés a felek akaratából következik be, így ahhoz szükség van a felek erre irányuló érvényes nyilatkozatára.
A munkaviszony megszűnik:
- a munkavállaló halálával,
- a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével,
- a munkaviszonyra határozott idő lejártával.
A munkavállaló halála a halál időpontjában megszünteti a munkaviszonyt, mivel a munkaviszony személyes jellegű.
A munkáltató jogutód nélküli megszűnése is automatikusan a munkaviszony megszűnését eredményezi, a jogutód nélküli megszűnés időpontjában. Nincs tehát szükség sem felmondásra, sem más munkáltatói intézkedésre.
A határozott időre szóló munkaviszony a határozott idő elteltével ugyancsak automatikusan, különösebb intézkedés és esetleges értesítés nélkül megszűnik.
A munkaviszony megszüntethető:
- a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével,
- rendes felmondással,
- rendkívüli felmondással,
- azonnali hatállyal a próbaidő alatt.
A határozott időre szóló munkaviszonyt csak közös megegyezéssel, rendkívüli felmondással, próbaidő kikötése esetén azonnali hatállyal lehet megszüntetni. Ha ettől eltérő módon szünteti meg a munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt, a munkavállalót megilleti az egyévi, ha a pedig a határozott időből még hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre jutó átlagkeresete.
A törvény szigorú szabálya szerint a munkaviszony megszüntetésére irányuló mindenfajta megállapodást, illetve nyilatkozatokat írásba kell foglalni. A munkaviszony megszüntetésére vonatkozó rendelkezésekben foglaltaktól érvényesen eltérni nem lehet. A munkaviszony tehát nem szüntethető meg a törvénytől eltérően.
Eljárási szabályok
A munkaviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) a munkavállaló részére az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.
Munkaviszonyra vonatkozó szabályban előírt igazolások
Munkáltatói igazolás a munkaviszony megszűnésekor
Az igazolás kiadásakor alkalmazhatunk erre a célra rendszeresített – javasolt – nyomtatványt, mely beszerezhető a nyomtatványok gyártóitól. Ugyanakkor nem szabálytalan az sem, ha a munkáltató a saját gyakorlatában alkalmazott formában adja ki az igazolást.
A jogszabály szerint az igazolásnak tartalmaznia kell:
- a munkavállaló személyi adatait (név, leánykori név, anyja neve, születési hely, év, hónap, nap),
- a munkavállaló taj-számát,
- a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő tartamát,
- a munkavállaló munkabéréből jogerős határozat vagy jogszabály alapján levonandó tartozást, illetve ennek jogosultját,
- a munkavállaló által a munkaviszony megszűnésének évében igénybe vett betegszabadság időtartamát.
A munkáltató köteles azt is igazolni, ha a munkavállaló munkabérét nem terheli tartozás.
Működési bizonyítvány
A munkavállaló kérelmére a munkaviszony megszüntetésekor (megszűnésekor), illetve az ezt követő egy éven belül a munkáltató köteles működési bizonyítványt kiadni. A törvény értelmében nem feltétele a munkaviszony létesítésének a működési bizonyítvány átadása.
A működési bizonyítvány tartalmazza:
- a munkavállaló személyi adatait,
- a munkáltatónál a munkavállaló által betöltött munkakört (munkaköröket),
- a munkavállaló munkájának értékelését.
Amennyiben a munkáltató a működési bizonyítványban valótlan tényeket, adatokat tüntet fel, vagy a munkavállaló személyiségi jogait sérti, a munkavállaló bírósághoz fordulhat.
Egyéb jogszabályban meghatározott igazolások
Igazolólap a munkanélküli-járadék megállapításához
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben szabályozott munkanélküli-járadék megállapításához szükséges adatok nyilvántartására a munkáltató a munkaviszony megszüntetése, valamint – a munkavállaló halála kivételével – megszűnése esetén köteles két példányban igazolólapot kiállítani. Az igazolólap egy példányát a munkavállalónak az utolsó munkában töltött napon ki kell adni, a másik példányt a munkáltatónak 5 évig meg kell őriznie.
Az igazolólap formanyomtatvány, mely csak ebben a formában alkalmazható. A tartalmára és a kitöltésére vonatkozó részletes szabályozást a 4/1997. (I. 28.) MÜM rendeletben találhatjuk meg.
Adatlap
Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény szerint, ha a magánszemély munkaviszonya év közben megszűnik, akkor a munkáltató a munkaviszony megszűnésének időpontjában köteles a magánszemély (munkavállaló) részére kiadni az adóévben általa kifizetett jövedelemről – ideértve a társadalombiztosítási szerv által az adóévben fennálló munkaviszony időtartama alatt kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátást is – és a levont adóelőlegekről szóló bizonylatot.
Az igazolásnak göngyölítve tartalmaznia kell az adóéven belüli előző munkáltatók által közölt adatokat is. (Figyelemmel kell lenni arra, hogy az előző munkáltatótól hozott adatlapon a halmozott adatok a törthavi adatokat már tartalmazzák.)
Az igazolást ki kell adni a magánszemély nyugdíjazása vagy halála esetén is. A magánszemély halálakor az igazolást a vele közös háztartásban élt hozzátartozója, ennek hiányában örököse részére kell kiadni.
Az adatlap és a kitöltési útmutató az idén hatályos rendelkezések szerinti kötelezettségeket tartalmazza. A kötelezettségek teljesítése érdekében az igazolást – az APEH által meghatározott formában – formanyomtatvány felhasználásával kell két példányban elkészíteni.
Az eredeti példányt a munkavállaló részére kell átadni, míg a másolati példány a kiállító munkáltatónál marad, melyen a munkavállaló (tag) aláírásával igazolja az adatlap eredeti példányának átvételét.
Igazolás a társadalombiztosítási nyilvántartás adatairól
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésével kapcsolatban ír elő igazoláskiadási kötelezettséget.
E szerint a foglalkoztató a tárgyévet követő év január 31-éig köteles kiadni a nyilvántartás adataival egyező igazolást a biztosított részére a tárgyévben levont járulékok (tagdíj) összegéről és az azok alapjául szolgáló jövedelmekről. Ezt az igazolást a biztosítással járó jogviszony évközi megszűnésekor soron kívül kell kiadni.
Az igazolás tartalmazza:
- a munkavállaló (biztosított) korábban részletezett személyi adatait,
- a munkáltató nevét és címét, továbbá
- mind a munkavállaló, mind a munkáltató által fizetendő járulékok (típusuk szerint) alapját és a levont járulékok összegét,
- továbbá külön kell kezelni a gyermekgondozási díj (gyed) és a gyermekgondozási segély (gyes) összegéből levont nyugdíjjárulékok (tagdíj) összegét.
Az igazolással szemben a jogszabály csak tartalmi követelményeket ír elő, így az akár nyomtatványi, akár más írásos formában is kiadható.
Nyugdíj-biztosítási egyéni nyilvántartó lap
Az adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettség teljesítésekor említést kell tenni a társadalombiztosítási nyugdíjról szóló (1997. évi LXXXI.) törvényben meghatározott nyilvántartási kötelezettségről, mert sok esetben – tévesen – a munkáltatók (foglalkoztatók) az itt meg határozott nyugdíj-biztosítási egyéni nyilvántartó lappal (NYENYI) helyettesítik a társadalombiztosítási nyilvántartás adatairól szóló igazolást.
A NYENYI-lapot soron kívül le kell zárni és meg kell küldeni a területileg illetékes nyugdíj-biztosítási igazgatóságnak (kirendeltségnek), ha
- a biztosított igényt terjeszt elő a nyugdíj megállapítására,
- a biztosított jogán hozzátartozói, baleseti hozzátartozói igényt terjesztenek elő,
- a nyugdíjigényt elbíráló szerv kéri.
A felsoroltakból kitűnik, hogy NYENYI-lap kiállítása a munkaviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén, csak a nyugdíjigény vagy a nyugdíj megállapítása végett szükséges, és ez a nyomtatvány nem a munkavállaló részére szóló igazolás, azt a munkáltató nem is kapja meg.
A NYENYI-lapot a foglalkoztatónál biztosítási jogviszonyban álló minden biztosítottról vezetni kell – kivéve a saját jogú nyugdíjast –, majd a tárgyév december 31-ével le kell zárni, és az előírt határidőig meg kell küldeni a területileg illetékes nyugdíj-biztosítási igazgatóság részére.
SZTK-kiskönyv, tb-igazolvány
A kötelező egészségbiztosítási ellátásokról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény, illetve a 217/1997. (XII. 1.) Kormányrendelet alapján annak a biztosítottnak (munkavállalónak), akinek a 3 százalékos mértékű egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettséggel járó biztosítási jogviszonya (munkaviszonya) megszűnik, a foglalkoztató (munkáltató) az igazolványt a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról elnevezésű nyomtatványon (szakzsargonban: SZTK-kiskönyv, tb-igazolvány) köteles kiadni a biztosítottra és a biztosítási jogviszonyra vonatkozó adatokat. Az igazolványt a foglalkoztató átadja a biztosítottnak, aki az átvételt igazolja. Az újabb biztosítási jogviszony létesítésekor az igazolványt a biztosított az újabb foglalkoztatónak adja át.
Ha az igazolvány betelt, új igazolványt kell kiállítani, és ahhoz csatolni kell a visszamenőleg két éven belüli biztosítási időket tartalmazó igazolványokat.
A kifizetőhellyel rendelkező munkáltató a biztosítási jogviszony megszüntetésekor az előbbiekben említett adatokon kívül az igazolványon feljegyzi a biztosítási jogviszony megszűnését közvetlenül megelőző két éven belül folyósított táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély időtartamát.
Az igazolvány kizárólag az erre a célra készült formanyomtatványon – KPE 160 – állítható ki. A nyomtatvány tájékoztató része a kitöltésre vonatkozó utasításokat is tartalmazza.
Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához
A 2001. január 1-jétől hatályos egészségbiztosítási ellátások megállapításához a 3 százalékos mértékű egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettséggel járó jogviszony megszűnésekor a munkáltató (foglalkoztató) jövedelemigazolást köteles kiadni.
Az erre a célra szolgáló nyomtatványon köteles a munkáltató igazolni a jogviszony megszűnését megelőző naptári év első napjától a jogviszony megszűnése napjáig a biztosított egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmét. Itt kell felsorolni azokat az időtartamokat, melyekre a biztosítottnak ilyen típusú jövedelme nem volt.
A jövedelemigazolás szigorú számadású nyomtatvány – OEP-B/1 –, amelyet két példányban kell kiállítani. Az eredeti példányt a jogviszony megszűnése napján át kell adni a biztosított részére. Az átadás tényét fel kell jegyezni a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról kiállított igazolványra. (A nyomtatvány szabályos megrendelővel térítés ellenében szerezhető be az egészségbiztosítási pénztáraknál.)
