Napjainkban a tudásalapú társadalom, az információ mindenekfölöttiségének korát éljük. A tudás elengedhetetlen alappillére, hordozója az információ, ennek pedig fontos összetevője az adat. Az adat pedig vagyon. Fokozottan érvényes ez a megállapítás az üzleti életben. Ahhoz azonban, hogy az adott vállalat gazdálkodni tudjon vele, elengedhetetlen alapfeltétel a megfelelő rendszerezettség, a biztonságos módon történő tárolás, a karbantartás, valamint a jogosultak hozzáférésének megoldása.
Az élet minden területén, nap mint nap találkozunk adatokkal, sőt tulajdonképpen azt állítani sem túlzás, hogy mindenki része legalább egy adatbázisnak. A különböző adathalmoknak számos eltérő jellemzője van ugyan, a rendszerezettség azonban közös vonás. E nélkül nincsen biztonságos, gyors visszakeresés, és a struktúra nélkül burjánzó adatok mindennemű kezelhetősége akár végessé is válhat. Egy-egy üzleti adatbázis összeomlása végzetes lehet, hiszen az ilyen típusú információtömeg minden esetben az adott cég üzletmenete szempontjából fontos adatokat tartalmaz. Az adatbázisokkal kapcsolatos feladatok ellátását az adatbázis-kezelő szoftverek végzik.
Az adatokat, azok bevitele során, bizonyos meghatározott szempontok szerint rendezik halmazokba. Az egyenként, külön-külön tárolt adatok szinte minden esetben kezelhetetlenek lennének, ezért van szükség a jól szervezett állományokra is. Azokat az összefüggő adathalmazokat, amelyekben minden olyan adat megtalálható, amire egy bizonyos cél megvalósítása érdekében szükség lehet, adatállománynak nevezzük. A mindennapokban, számos tekintetben szükség lehet különböző adatokra (ügyfélnyilvántartás, pénzügyi dokumentáció, üzleti partnerek listája stb.), ennek megfelelően pedig többféle, egymástól független adatállományról beszélhetünk. Az egymással valamiféle szempontok alapján összefüggésbe hozható adatállományok összessége egy-egy adatbázist jelent. Minden adatbázis valamilyen elv szerint rendszerezett adatokat tartalmaz oly módon, hogy ezek különféle szempontok alapján visszakereshetők (név, cím, szókapcsolat, stb.).
| Egy kis történelem |
|---|
|
Az első megvásárolható adatbázis-kezelő rendszerek piaci megjelenése a hatvanas évek második felére tehető. Ezek a kezdetleges megoldások az akkori fájlkezelő rendszerekből alakultak ki. Használatukkal lehetővé tették nagy mennyiségű adat hosszú időn keresztül történő tárolását. A fájlkezelők viszont általában nem garantálták – ma sem –, hogy az adatok nem vesznek el, hacsak nem készül róluk biztonsági másolat. Ezen a körülményen túlmenően az adatok hatékony elérését sem támogatták olyan esetekben, amikor az adatelem elhelyezkedése egy állományon belül ismeretlen volt. A fájlkezelők mindemellett nem biztosítottak külön lekérdezőnyelvet sem az adatokhoz. Továbbá problémát okozott, ha egyidejűleg több jogosult felhasználó módosított ugyanazon állományban, gyakran előfordult ugyanis, hogy csupán az egyikük által végrehajtott módosítások jelentek meg.
Az első vállalati rendszerekben megvalósult alkalmazások jelentős részének feladata a különböző nyilvántartások (eladások, kimenő és bejövő számlák, dolgozókra vonatkozó adatok stb.) kezelése volt, a lekérdezések pedig olyan jelentések kinyomtatásából álltak, mint például a dolgozók havi fizetése. |
Tárolni kell
Az adatok papíralapú tárolása ma inkább a dokumentáció egy formáját jelenti, kézenfekvőbb eszköz e célra a megfelelő paraméterekkel rendelkező számítógép, amely az adatok tárolása mellett klasszikusan azok feldolgozására is szolgál. Az adatok feldolgozásának legelterjedtebb módja az adatbázis-kezelés. Adatbázisok rendkívül változatos tartalommal készülhetnek. Egy-egy mozi filmkínálata ugyanúgy adatbázisnak tekinthető, mint egy étterem étlapja vagy éppen egy vállalat ügyfeleinek nyilvántartása. Éppen e sokféleség az oka annak, hogy szinte megbecsülni sem lehet a világ összes adatbázisainak számát. Ezek egy részének kialakítása üzleti szükségszerűségektől vezérelt feladat, a cégeknél ugyanis, a természetes működésből adódóan, számos adat keletkezik. Az önálló állományok számos adat tárolását egyidejűleg szolgálják, ezért szükséges valamilyen szerkezetet felépíteni az adatállományokon belül. Erre való az adatbázis-kezelő program, illetve az ehhez tartozó hardveregység.
Adattárházak
Az adatbázis-kezelésben részt vevő hardverhez legalább három szoftveres összetevő szükséges: 1. az operációs rendszer (általában a hardverrel együtt adják), 2. az adatbázis-kezelő, 3. az alkalmazási program (a felhasználó ezzel a felülettel találkozik). A kezelőszoftverek két nagy alaptípusba sorolhatók: működési vagy tranzakciós adatbázisok, illetve az úgynevezett adattárházak (data warehouse) kategóriájába. Tranzakciós adatbázisnak nevezzük azokat az információgyűjteményeket, amelyek a vállalati működés, termelés során keletkezett adatokat tárolják. Idesorolhatók többek között a könyvelés, a raktár-, ügyfél-, illetve üzletipartner-nyilvántartások, hogy csak néhányat említsünk. Az adattárház pedig minden fellelhető információt (akár statisztikai vagy éppen geográfiai adatokat is) tartalmaz, amelyet az adott cég hasznosítani tud – például marketingtevékenysége során. A data warehouse megoldások Magyarországon mindössze az utóbbi két évben jelentek meg, Nyugat-Európában, illetve a tengerentúlon azonban már több mint fél évtizede jelen vannak. Az adattárház képezi – komplex tartalma miatt – többek között az intelligens lekérdezések (business intelligence, BI) információs bázisát is. A BI-alkalmazások lehetővé teszik a valós üzleti helyzetek szimulálását, a számítógépen történő valóságmodellezésnek köszönhetően pedig könnyebbé válhat a döntéshozatal. A felhasználó az intelligens megoldások révén választ kaphat a "mi történne, ha..." típusú üzleti kérdésekre, emellett azonban nagy segítséget jelent különböző elemzési és analizálási folyamatoknál is. Összességében elmondható: a data warehouse alkalmazása hatékony, célirányos üzleti működést tesz lehetővé – foglalta össze Klotz Tamás, az Oracle Magyarország e-business technológiai igazgatója.
Egy időben, egy helyen
Az adatbázisok kialakításánál ügyelni kell arra, hogy a fontos üzleti információk egy ésszerűen meghatározott mértékig egyfajta központosított rendszerben, egy helyen legyenek. Az adatbázis-kezelés során a szoftveres megoldások mellett nagy hangsúly van a hardveren is. A szükséges infrastruktúrát tekintve alapvető elvárás a kommunikációs hálózat kiépítése, hiszen ez biztosítja majd az adattovábbítást, információáramlást. A hálózatépítés mellett meglehetősen fontos feladat a megfelelő hardverállomány kiválasztása is. Komoly, a cég számára nagy értéket képviselő adatvagyon esetén PC-szerver kategóriában (személyi számítógép felépítés, teljesítmény tekintetében azonban szerver kategória), illetve Unix-rendszerben érdemes gondolkodni. Mindkét megoldás nagy megbízhatóságú, nagy teljesítményű kiszolgálást garantál, amely éves szinten akár a 365-ször 24 órás üzemet is bírja. A komolyabb, viszonylag nagy teljesítményű rendszer esetén minimálisan 50-60 millió forint értékű beruházásról való döntés meghozatala előtt mindenképpen lényeges azonban megfogalmazni: milyen célra készül az adatbázis, várhatóan milyen mennyiségű adatot kell tárolnia és kezelnie a felépülő rendszernek, nem érdemes ugyanis túlzásokba esni. A célirányzott tervezés és megvalósítás jelentős költségmegtakarítást eredményezhet, emellett pozitív hatással lehet az üzletmenetre is. Abban az esetben, ha túl nagy hardvert vásárol a cég, előfordulhat, hogy nem marad elegendő anyagi fedezete a megfelelő szoftverek beszerzésére. Elmondható azonban, hogy a méreteknél olykor nagyobb jelentőséggel bír a bővíthetőség kérdése. Egy-egy beszerzésnél érdemes odafigyelni erre a körülményre – akár szoftverekről, akár hardverekről van szó. A bővítést nagymértékben segíti az ipari szabványokhoz való alkalmazkodás. Lényeges az is, hogy a frissen vásárolt rendszerhez rendelkezésre álljon egy, az eszközökre, azok működésére vonatkozó karbantartási szerződés. Fontos továbbá a megbízhatóság mind az infrastruktúra, mind pedig a tanácsadó, szállító tekintetében. Az üzembiztos működés az adatbázis-felhasználók egy részénél rendkívül fontos. Klotz Tamástól megtudtuk, hogy a jelenleg elérhető legmagasabb szintű üzembiztonságot "öt kilences" néven emlegetik a szakmabeliek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy évben öt percre áll le (karbantartási szünetekkel együtt) az amúgy 99,999 százalékos megbízhatósággal működő rendszer.
| Folyamatos a fejlesztés |
|---|
|
Az adatbázis-kezelők felhasználói felületéhez kapcsolódóan létezik néhány kulcsszó, amit érdemes megjegyezni: tábla, rekord, mező. A tábla tulajdonképpen táblázatot jelent, ahol például a beszállítók vagy az üzletfelek adatai vagy egyéb információk vannak feltüntetve. Ezen belüli egységet jelent a rekord, amely egy-egy beszállító vagy üzletfél adatait (név, cím, telephely stb.) tömöríti, és ennél is kisebb részlet a mező, ami az egy-egy rekordon belüli egy-egy adatot jelöli. Az adatbázis-kezelők közül három, viszonylag széles körben ismert típust lehet megemlíteni, ennek megfelelően beszélhetünk relációs, multidimenzionális és objektumorientált adatbázisokról – foglalta össze Fischer Erik, a Sun Microsystems Kft. rendszermérnöke.
A relációs megoldás a legkorábban alkalmazott módszer, így alaposan kidolgozott, igazán kiforrott struktúrát takar. A relációs adatmodellben az adatok táblázatszerűen, adattáblákban helyezkednek el. Az adattáblák – amelyek matematikai értelemben relációk – összessége alkotja az adatbázist. Ennek alkalmazásával egyszerűen kiszámítható, konkrét példát tekintve, hogy egy adott üzleti partner egy évben hányszor és mit szállított a kérdéses cégnek. A multidimenzionális adatbázist elsősorban a döntéshozatali folyamatoknál használják nagy sikerrel. Jelentősége főként a döntéstámogató rendszerek esetén nyilvánul meg, ahol gyakori jelenség az úgynevezett adatbányászat. A szoftveres megoldás képes arra, hogy számos adattáblából gyűjtsön adatokat egy-egy feladat megoldása érdekében. Ez kifejezetten hasznos abban az esetben, ha egy új terméket kíván a cég bevezetni, és ennek sikere érdekében piaci jellemzők, vásárlói szokások után kutat. A multidimenzionális adatbázisok a relációs adatbázisok adataiból töltődnek fel és frissülnek folyamatosan. Az objektumorientált adatbázis az előző kettő pozitív vonásait próbálja ötvözni. Ennek gyakorlati megvalósítása azonban még jórészt csupán kezdeti stádiumban levő próbálkozás. Piaci elterjedtsége csekély. |
Külső segítséggel
Az adatbázis-kezelő szoftverek alapfeladatai közé sorolható az adatállomány létrehozása; az új adatok bevitele, törlése és módosítása; az adatok megjelenítése, kinyomtatása, valamint rendszerezése; a válogatás; a keresés; a karbantartás és számos egyéb funkció. Mindennek megfelelően a kezelőrendszerek funkcióit három csoportba oszthatjuk: 1. adatbázisok létrehozása, karbantartása; 2. lekérdezések végrehajtása; 3. egyéb szolgáltatások (adattitkosítás stb.) Adatbázisokat, illetve azokat kezelő infrastruktúrát kialakíthat a vállalat "házon belül", de szerződtethet ennek elvégzésére külsős tanácsadó céget is. Kangiszer Gyula, az Accenture stratégiai-távközlési menedzserének tapasztalatai szerint elsősorban a nagyobb cégekre jellemző a külső segítség igénybevétele, és ez a tendencia a jövőben várhatóan erősödni fog. A közepes, illetve a kisebb cégek munkáját is segítik olykor tanácsadók, de esetükben ez a megoldás kisebb arányt képvisel.
Adatvédelem
Igen nagy jelentősége van az adatok védelmének. A biztonságot számos megoldás szolgálja. Alapvető szoftveres beállítás például a jogosultságok meghatározása. Ennek célja, hogy az adatokhoz csupán az arra feljogosítottak férjenek hozzá. Az ehhez szükséges beállítások elvégzése után a kezelőszoftver kizárólag a jogosult felhasználóknak engedélyezi a belépést az adott adatbázisrészletbe. Egy-egy adatbázis esetén csupán bizonyos személyek bővíthetik, módosíthatják, olvashatják a tárolt információkat, jogosultságuk felismerésében az egyedi jelszóhasználat is segíti a programot, amely szintén jellemző adatbiztonsági megoldás. A szoftver, ezen megoldások alkalmazása révén kizárólag abban az esetben nyújt hozzáférést a kérdéses adatokhoz, ha az – akár többlépcsős – ellenőrzések során megfelelőnek bizonyul az azonosítás. Érdemes megemlíteni a napjainkban egyre ismertebbé váló, egyedi, biológiai jellemzők alapján történő azonosítást. Idesorolható többek között az ujjlenyomat vagy éppen az íriszhártya alapján történő jogosultság-ellenőrzés. Dr. Mlinarics József, a Magyar Adatbázis-forgalmazók Szövetségének elnöke mindemellett úgy véli: az adatbázis-védelem kidolgozása során érdemes szem előtt tartani, hogy nem létezik tökéletes biztonság, törekedni kell azonban az értéknek megfelelő, illetve azzal arányos védelem megteremtésére. Hozzátette, hogy a technológiai újítások, fejlesztések mind abba az irányba mutatnak, hogy a szoftveres és a technikai védelem egyre hatékonyabbá válik, ám amellett, hogy képtelenség elérni a tökéletes infrastrukturális biztonságot, számolni kell az emberi "tényező" hordozta kockázattal is. A számítástechnikai szakemberek egybehangzóan állítják, hogy minden informatikai rendszer leggyengébb pontja maga az ember.
Tűzfalhatás
Abban az esetben, ha a cég egy-egy adatbázisát, informatikai rendszerét megnyitja a külvilág felé, az informatikai rendszer belső biztonsági eljárásain túl további szoftveres és hardveres védelemre van szükség. A különböző azonosítási szintek és megoldások mellett szükség lesz a tűzfalak használatára, amelyek a be- és kilépéseket, illetve a kimenő és bejövő kapcsolatokat egyfajta szűrőként, előzetesen meghatározott szempontok szerint ellenőrzik. A tűzfalak, valamint a mögöttes informatikai rendszerek, hálózatok biztonságát fokozzák az azok funkcionális, megbízható működését felügyelő szoftverek. Ezek jellemzően nem csupán figyelik és felismerik az esetlegesen felmerülő problémákat, és értékelik azok veszélyeit, de elhárításukra, kiküszöbölésükre megoldási alternatívákat is kínálnak, majd azok alkalmazása után ismételten értékelik a működés eredményességét, biztonságát – hangsúlyozta dr. Czintula György, a Westel Mobil Távközlési Rt. biztonsági és adatvédelmi menedzsere.
Az adatbázisok kialakítása, működése során a felépítés csak az első lépés. A továbbiakban felértékelődik a minőség, amely nyilvánvalóan abban az esetben bizonyul megfelelőnek, ha az adatok zavartalanul, naprakész bázisból érhetők el. Ehhez elengedhetetlen feltétel a megfelelő gyakoriságú és pontosságú frissítés. Nagy jelentősége van az adattovábbítási megoldás kiválasztásának, hiszen a megfelelő konstrukció alkalmazása ugyancsak hozzájárul a gazdaságos üzemeltetéshez. Az adatbázisokat különféle szempontok szerint lehet csoportosítani, így a már említettek mellett többek között beszélhetünk közcélú, illetve marketingcélú információtárakról is. Érdemes megvizsgálni a hazai és nemzetközi adatbázisokra épülő tartalomipart, a világháló szerepének egyre erőteljesebb növekedését is.
| Telefonkönyv |
|---|
| Az egyik legnagyobb országos adatbázis a Matáv Rt. előfizetői nyilvántartása. Ez az adatbázis az országos telefonos tudakozót, illetve a telefonkönyveket látja el adatokkal – mondta Gergely László, a Matáv Rt. adatbázisosztályának vezetője. Az adatbázis csaknem hatmillió ügyféladatot tartalmaz, amelyből mintegy 3,5 millió tartozik közvetlenül a Matávhoz, a fennmaradó rész pedig megoszlik az egyéb vezetékes szolgáltatást biztosító társaságok, a Westel Mobil Távközlési Rt., a Pannon GSM Rt. és a Westel 0660 között. A mintegy 5,8 millió adat évente átlagosan 2,5 milliószor változik, az egyes ügyfelekhez tartozó adatok egy-egy részlete (mezők) pedig ennél is többször, közel 15 milliószor. A bejelentett adatváltozások bevitele általában 24 órán belül megtörténik, annak ellenére, hogy a módosítások 40 százalékát manuálisan végzik. Ebbe az arányba beletartoznak azok az esetek is, amikor hibásan érkezik az adat, ezen hibák egy részét ugyanis – amelyeket szoftver nem képes felismerni és módosítani – szintén az adatkarbantartók javítják ki. |
