Összeállításunkban elsősorban a mindennapokban előforduló eseteken keresztül vázoljuk fel a munkáltatót terhelő szigorú kárfelelősségi szabályok alkalmazásának problémáit, a felelősség alóli mentesülés lehetőségeit.
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 174. §-ának (1) bekezdése alapján a munkáltató vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel a munkavállaló munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért. Csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.
Más a helyzet a legfeljebb 10 főfoglalkozású munkavállalót foglalkoztató magánszemély munkáltatóval, aki csak vétkessége esetén felel a munkavállalónak okozott kárért.
Működési kör
Az Mt. csak általánosan fogalmazza meg, mi esik a munkáltató működési körébe. A működési kör magában foglalja a munkáltató tevékenységének megvalósításához szükséges tárgyi és személyi feltételeket. Idetartoznak különösen a munkáltató által a feladatai során kifejtett tevékenységgel összefüggő magatartásból, a használt anyag, felszerelés, berendezés és energia tulajdonságából, állapotából, mozgatásából és működéséből eredő okok. A munkáltató felel az általa igénybe vett személyek, a nála munkát végző idegen cégek alkalmazottai, a hatósági ellenőrzést végzők, a látogatók magatartásáért is.
Kapcsolat a munkaviszonnyal
A törvény szerint a munkáltató kártérítési felelőssége a munkaviszonnyal összefüggésben okozott károkért áll fenn. Munkaviszonyból folyó tevékenységen a bírói gyakorlat nem csak a tényleges munkavégzést érti. Ebbe a körbe vonja a munkavégzéshez szükséges előkészületi, a személyi szükségletek kielégítését (étkezés, tisztálkodás stb.) szolgáló, a munka befejezésével együtt járó, illetve a munkáltató által üzemben tartott közlekedési eszközön végzett tevékenységet, a munkáltató telephelyén kívül a munkáltató érdekében végzett tevékenységet és a munkatársnak nyújtott segítséget is (akkor is, ha annak nem a legmegfelelőbb módját választotta a dolgozó). Ha a balesetet egyértelműen a munkáltató működési körébe eső ok idézte elő, a munkaadó felelőssége akkor is fennáll, ha annak oka nem volt elhárítható. Ilyen esetben kármegosztásnak sincsen helye (BH 1995/495. sz.).
Színlelt szerződés
Nem áll fenn a munkáltató munkajogi felelőssége, ha a nála dolgozóval nem munkaviszonyt létesített, hanem vállalkozási vagy megbízási szerződést kötött. Amennyiben azonban a felek valójában a megbízási, vállalkozási szerződéssel munkaviszonyt lepleznek, és erre egy munkaügyi ellenőrzés során fény derül, a munkáltató munkajogi felelőssége megállapítható.
A felelősség esetei
Üzemi baleset, egészségkárosodás
A munkáltató köteles a dolgozó kárát megtéríteni, ha üzemi baleset történik, foglalkozási betegségben szenved, illetve egyéb egészségkárosodás éri (szemsérülés, szilikózis, tüdőgyulladás stb.). Amennyiben az okozati összefüggés megállapítható, a munkáltató vétkesség nélkül is felel a kárért.
Baleset
A munkáltató kártérítési felelősségének legtipikusabb esete a baleset. Balesetnek kell tekinteni az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatást, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be, és sérülést, mérgezést vagy más testi, lelki egészségkárosodást, illetőleg halált okoz. A Legfelsőbb Bíróság eseti döntésben mutatott rá arra, hogy nem állapítható meg üzemi baleset, amikor a munkavállaló az acélmű edzőtermében hosszabb időn át megerőltető fizikai munkát végzett, és emiatt a bal karjában két hónap múlva fokozódó fájdalmak jelentkeztek, aminek folytán betegállományba került. Az orvos-szakértő véleménye szerint ugyanis a karon történt elváltozás lassan és fokozatosan alakult ki. Az sem volt megállapítható, hogy a dolgozónál foglalkozási betegség következett volna be.
Ha a munkavállaló különleges testi adottsága vagy betegsége mellett a munkakörét maradéktalanul el tudta látni, a munkáltatót teljes kártérítési felelősség terheli, függetlenül attól, hogy a felelősségi körébe eső ok miatt milyen mértékű munkaképesség-csökkenés következett be (Legfelsőbb Bíróság MK 30. számú kollégiumi állásfoglalása). Így a bíróság a munkáltató teljes mértékű kártérítési felelősségét állapította meg abban az esetben, amikor a munkakörét ellátni képes dolgozó a baleset miatt a másik szemét is elvesztette.
Ugyancsak a teljes kárért felel a munkáltató, ha a munkavállalónak természetes kórokú gerincbetegsége korábban keresőképtelenséget nem okozott, azonban a munkaviszonyával összefüggésben, a létráról leesve gerincsérülést szenvedett.
Rándulás, megerőltetés
Baleseti eredetűnek minősül a rándulás, megerőltetés folytán bekövetkezett egészségkárosodás is. Idetartozik például, amikor a munkavállaló dereka nehéz teher emelése közben megroppan, vagy amikor magasabbról a padlóra lépve porckorongszakadást szenved (BH 1973/475. számú jogeset).
Közlekedés
Általában nem felel a munkáltató a munkahelyre menet és jövet történt balesetért, kivéve ha az utazás a munkáltató által üzemben tartott szállítóeszközön történt. Érdemes tudni tehát, hogy a baleset csak társadalombiztosítási szempontból minősül üzemi balesetnek, a munkáltatót ilyenkor azonban nem terheli kártérítési felelősség.
A bírói gyakorlat alapján nem felelt a munkáltató azért a balesetért, ami amiatt következett be, hogy a munkavállaló lakásának ajtózárja reggel, munkába menet elromlott, ő erre az ablakon akart kimászni, és eközben a párkányon megcsúszott, másfél méter magasból lezuhant és gerincsérülést szenvedett. A bíróság rámutatott, hogy a munkavállaló ténykedése, amelynek során a balesetet elszenvedte, a munkaviszonyból folyó kötelezettségeinek teljesítésével nem állt összefüggésben.
A munkáltató tulajdonában vagy használatában lévő közlekedési eszközön szállított munkavállalók járművön bekövetkezett balesetéért a munkáltató felelősséggel tartozik. Felel a munkáltató akkor is, ha a dolgozót a munkahelyre menet vagy onnan jövet olyan úton éri baleset, amelynek kezelője szintén a munkáltató.
Mérgezés
A mérgezés akkor minősül balesetnek, ha az egészségre károsító hatása aránylag rövid idő alatt következik be. Megállapította a bíróság a munkáltató felelősségét abban az esetben, amikor a növényvédő szerek árusításával foglalkozó dolgozó az egyik vevő kiszolgálása közben az említett szerért a pult alá nyúlt, és érezte, hogy valami csúszós anyaghoz ér a keze. Amikor odanézett, látta, hogy az egyik üvegből kifolyt a növényvédő szer. A következő napon súlyos mérgezési tünetek jelentkeztek nála, és hosszabb ideig betegállományban volt. A bíróság rámutatott, hogy a munkavállaló heveny mérgezése üzemi balesetnek minősül, így a munkáltató kártérítési felelőssége megáll (BH 1980/60. számú jogeset).
Kulturális, sportrendezvények
A munkáltató akkor is felelős, ha a dolgozó a munkaviszonyból eredő munkaköri kötelezettségét a munkáltató telephelyén kívül végzi. A munkáltatónál vagy az általa szervezett kulturális, sport- vagy egyéb rendezvényen bekövetkezett kárért a munkáltató csak akkor felel, ha az a kárt szenvedő munkavállaló munkaviszonyával összefüggött, vagyis ha a dolgozó a munkáltató utasítására vagy munkaköréből eredően vett részt a rendezvényen.
Munkáltató érdekében végzett tevékenység
Az is megalapozza a munkáltató kártérítési felelősségét, ha a munkavállaló a munkakörén kívüli, de a munkáltató érdekében végzett tevékenysége során szenved balesetet.
Maszekolás
Nem felel azonban a munkáltató, ha a baleset a munkahelyen a munkavállaló engedély nélküli magánmunkája" (más szóval maszekolása) során következett be. Ezt állapította meg a bíróság, amikor a dolgozó egyik munkatársát megkérte, hogy a tulajdonában lévő hengert munkálja meg, s a kérésének eleget tevő munkavállaló e munka közben szenvedett balesetet. Hasonlóképpen nem állapítható meg a munkáltató kártérítési felelőssége a szabadságon lévő orvos működési területén kívül, szívességből végzett orvosi tevékenységéért (BH 1996/89. számú jogeset).
Sérülékeny munkavállalói csoportok
Az Mt. alapján a nők, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek – az úgynevezett sérülékeny csoportok – egészségük védelme érdekében fokozott munkajogi védelemben részesülnek. Az e rendelkezések megszegése következtében előállott kárért a munkáltató felelősséggel tartozik. Kártérítést köteles például fizetni a munkaadó abban az esetben, ha a terhes nő a számára tilos vegyszerekkel való foglalkoztatása következtében megbetegszik.
Tanulmányi szerződés
A tanulmányi szerződés alapján folytatott tanulmányok során bekövetkezett károsodás nem függ össze a munkaviszonnyal, a munkáltató utasítására végzett tanulmányok, tanfolyamon való részvétel vagy továbbképzés viszont igen, tehát ez utóbbi körben előállott károkért felel a munkáltató.
A tanulmányi szerződés tartalmának megfelelően a munkáltató különféle szolgáltatásokat köteles teljesíteni. A munkavállaló a munkáltató szerződésszegése esetén kárigényt érvényesíthet. Így például, ha a munkaadó megtagadja a munkaidő-kedvezmény vagy a szabadság kiadását, és ezért a vizsgáról való hiányzás miatt a dolgozónak pótvizsgadíjat kell fizetnie, ezt a költséget kártérítés címén követelheti munkáltatójától.
Kirendelés
A kirendelés során elszenvedett kár azzal a munkáltatóval szemben érvényesíthető, amelyik a munkáltatói jogkört gyakorolta.
Nem tekintette azonban a bíróság a munkáltató működési körébe tartozónak, amikor a kiküldetésben lévő munkavállaló úgy szenvedett balesetet, hogy a bankfiókból távozva a gyalogjárdán lévő gödörbe lépett és megsérült.
Rendeltetésellenes joggyakorlás
A munkáltató kárt okozhat a dolgozónak a munkáltatói jogok rendeltetésellenes gyakorlásával is. Rendeltetésellenes joggyakorlásnak minősülhet, ha például a munkáltató a munkavállaló hozzájárulása nélkül közöl harmadik személlyel a munkavállalóra vonatkozó tényt, adatot stb., vagy ha a felmondáshoz való jogát zaklatásszerűen, megtorlásképpen gyakorolja, illetve ha az együttműködési kötelezettségét megszegi (ilyen például a terhes nő áthelyezése) stb.
Határozott idejű munkaszerződések
A rendeltetésellenes munkáltatói joggyakorlás gyakori esete, amikor a munkáltató kellő indok nélkül köt a dolgozóval több határozott idejű munkaszerződést határozatlan időre szóló helyett. A bírói gyakorlat ezt állapította meg abban az esetben is, amikor a munkáltató 9 év alatt ugyanarra a munkakörre 21 alkalommal kötött határozott idejű munkaszerződést a munkavállalóval, és természetesen ezeket a szerződéseket nem helyettesítés céljából vagy más fontos okból újította meg. A Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiuma 6. számú állásfoglalásában külön rámutatott arra, hogy amennyiben a munkavállaló bizonyítja a határozott idő kellő érdek nélküli kikötését, a munkaszerződésnek ez a része érvénytelen, a munkaviszonyt határozatlan időre szólónak kell tekinteni. Ezáltal a munkaviszony megszűnése esetén a munkáltatónak a törvényben meghatározott felmondási járandóságot ki kell fizetnie. A dolgozó kártérítés iránti igényt is érvényesíthet, ha a határozott időre kötött munkaszerződésből kifolyóan elesett valamilyen jogosultságától.
Adatkezelés
A munkaviszony fennállása alatt, illetve annak keletkezésekor csak a munkaviszonyt érintő és a személyiségi jogot nem sértő adatközlés kérhető a munkavállalótól. Kártérítési kötelezettséget keletkeztethet tehát az olyan alkalmassági vizsgálat, amely személyiségi jogot sért. Kártérítésre tarthat tehát igényt a dolgozó a munkaviszonyhoz indokoltan nem kapcsolódó ideggyógyászati vizsgálat elrendelése esetén. Az előbbieken túl kártérítési igényt alapozhat meg az is, amikor a munkaadó harmadik személlyel engedély nélkül közli a munkavállalóról megtudott adatokat, így például ha mást tájékoztat a dolgozó betegségéről.
Jogkövetkezményként kártérítés megfizetésére kötelezhető a munkáltató, amennyiben a munkavállalónak vagyoni vagy nem vagyoni kára származik abból, ha valamely adatához harmadik személy hozzájut.
A bírósági gyakorlat szerint, ha a károsult a követelését a Munka Törvénykönyve rendelkezéseire (például adatok védelmét szolgáló rendelkezések) alapítja, ügyében a munkaügyi bíróság jár el, amennyiben pedig a Polgári Törvénykönyv (például jó hírnév sérelme) rendelkezéseire hivatkozik, keresetét polgári perben bírálják el.
Hátrányos megkülönböztetés tilalma
A dolgozók közti hátrányos megkülönböztetést az Mt. kifejezetten tiltja. A tilalom megszegése miatti jogvitában a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a tilalmat nem szegte meg. Ugyanakkor a törvényi rendelkezések lehetővé teszik, hogy a kollektív szerződés vagy valamely munkaviszonyra vonatkozó szabály előnyben részesítési kötelezettséget írjon elő.
Mindkét tilalom megszegése esetén keletkezhet a dolgozónak vagyoni vagy nem vagyoni kára is, amelyet kártérítés címén érvényesíthet.
Érvénytelen munkaszerződés
A munkaszerződés számos okból lehet részben vagy teljesen érvénytelen. A dolgozó követelheti a munkáltatótól az érvénytelenségből eredő kárai megtérítését is. Így az egészségre ártalmas munkakörben foglalkoztatott munkavállaló érvényesítheti a törvénybe vagy jogszabályba ütköző munkaidőre vonatkozó munkáltatói kikötéséből eredő kárát, például ha a megbetegedése folytán keresetcsökkenése következett be. Hasonlóképp a dolgozó kártérítési igénnyel élhet a próbaidő érvénytelen kikötése miatt is.
Munkáltatói jogkör gyakorlója
Ha a munkáltatói jogkört nem az erre feljogosított személy gyakorolta, az emiatt fennálló érvénytelenség következtében a munkáltatónak kártérítési kötelezettsége keletkezhet. Abban az esetben például, ha a munkaszerződést nem a munkáltatói jogkör gyakorlója kötötte meg, és emiatt – egy lakáscsere folytán – a dolgozót kár éri, a munkáltató köteles a felmerült kár megtérítésére.
Jogellenes munkaviszony-megszüntetés
Ha a bíróság jogerősen megállapítja, hogy a munkáltató jogellenesen szüntette meg a munkaviszonyt, a munkáltató köteles az ebből eredő kárt is megtéríteni. Ez a kártérítési kötelezettség a munkaviszony helyreállításakor is egyaránt fennáll. A megtérítendő kár körébe tartozik például a munkakereséssel felmerült költség (például egy másik munkáltatóhoz benyújtott pályázattal kapcsolatos költség), illetve az elmaradt munkabér pótlására igénybe vett bankkölcsön kamata is stb.
Eljárás munkaviszony megszüntetésekor
Az igazolásokhoz, a működési bizonyítványhoz, az ezekben foglalt adatok és tények helyességéhez a munkavállalónak fontos érdeke fűződik. A munkaviszony megszűnésekor a munkáltató tehát az Mt.-ben előírtak szerint köteles eljárni. Emiatt az iratok kiadásának elmulasztása vagy megtagadása, illetve a helytelen adatközlés kártérítés-fizetési kötelezettséggel jár (BH 1992/209. számú jogeset).
A bíróság kártérítés címén az elmaradt munkanélküli-ellátás megfizetésére kötelezte azt a munkáltatót, aki a szükséges igazolásokat a dolgozó többszöri kérelme ellenére is csak a munkaviszony megszüntetését követő 3 hónap elteltével és a valóságnál alacsonyabb béradatokkal kitöltve adta ki (BH 1992/734. számú jogeset).
Munkarend
Az Mt. szabályozza a munkáltató munkarend kialakításával kapcsolatos kötelezettségeit. Ezek elmulasztása vagy a jogszabálytól eltérő alkalmazása szintén kártérítési felelősség alapja lehet.
Szabadság
Abban az esetben, ha a munkáltató a dolgozó megkezdett szabadságát megszakítja vagy eltér a szabadság kiadásának már korábban közölt időpontjától, köteles megtéríteni az ebből eredő kárát. A munkavállaló részéről például kárként merülhet fel a külföldi turistaút lemondása miatt az utazási szerződésekben kikötött összeg megfizetése, vagy a lakásfelújításnál a saját munka pótlásához igénybe vett idegen munkaerő részére kifizetett díjazás is.
Adó- és tb-fizetés
Amennyiben a munkáltató az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék, valamint a személyijövedelemadó-előleg levonásával kapcsolatos kötelezettségét megszegi, vagy hibásan teljesíti, köteles az ebből eredő kár megtérítésére.
Szakszervezeti munka
Nem tekinthető a munkaviszonnyal összefüggőnek az országos érdekegyeztetésen való részvétel, és a munkahelyen kívüli szakszervezeti munka. Amennyiben azonban a szakszervezeti képviselő a munkáltató képviselőjével való egyeztetés során a munkaügyi kapcsolat egyik alanyaként szenved balesetet, érvényesül a munkáltató kártérítési felelőssége.
Felelősség a munkavállalónak a munkahelyre bevitt tárgyaiért
A munkáltató az általános szabályok szerint vétkességre tekintet nélkül felel a munkavállalónak a munkahelyre bevitt dolgaiban bekövetkezett káraiért. A magánszemély munkáltató azonban az ilyen károkért csak vétkessége esetén felel.
Megőrző
A munkáltató előírhatja, hogy a munkavállaló a munkahelyére bevitt dolgait megőrzőben helyezze el. A munkáltató megtilthatja vagy korlátozhatja, és feltételhez kötheti a munkába járáshoz nem szükséges tárgyak bevitelét. Ha a munkavállaló ezeket a szabályokat megszegi, a munkáltató csak szándékossága esetén felel a kárért. Ennek megfelelően a Legfelsőbb Bíróság az egyik eseti döntésében rámutatott, hogy a munkáltató tárgyi felelősséggel tartozik a munkavállaló munkahelyre bevitt dolgaiban bekövetkezett kárért. E felelősség alól csak abban az esetben mentesül, ha bizonyítja, hogy a munkavállaló megszegte a dolog elhelyezésére (őrzésére) vagy a bevitel bejelentésére vonatkozó szabályt (BH 1997/502. számú jogeset).
Nem fogadta el a bíróság annak a munkáltatónak a védekezését, akivel szemben a dolgozó azért érvényesített kártérítés iránti követelést, mert a motorkerékpárját lezárt állapotban a munkáltató őrzött tárolójából ellopták. A munkáltató azzal védekezett, hogy 3500 forintos értékhatár felett kizárta a felelősségét a munkahelyre bevitt járművekben keletkező károkért. A bíróság megállapította, hogy nem volt hatályban olyan rendelkezés, mely a járművek bevitelét kifejezetten megtiltotta. Ennek hiányában pedig a felelősséget az általános szabályok szerint kell megállapítani, és nem lehet figyelembe venni a kártérítés mértékének kirívóan alacsony összegét meghatározó rendelkezést sem.
| Bírósági gyakorlat |
|---|
|
Megalapozottnak ítélte a bíróság annak a munkavállalónak a kártérítési igényét, aki a műszak befejezése után a zuhanyozóba ment, majd az öltözőhelyiségben, ahol a padló sáros volt, felállt a padra, hogy öltözködjön, s onnan lelépve porckorongszakadást szenvedett.
A munkáltató kártérítési felelősségét állapította meg a bíróság abban az esetben is, amikor a munkavállaló a vagyonvédelem körében próbált segítséget nyújtani, ha annak nem is a legmegfelelőbb módját választotta. A jogesetben szereplő dolgozó fél órával a munkakezdés előtt érkezett munkahelyére. Ekkor a szolgálatban lévő portás értesítést kapott arról, hogy a diákszállón betörés történt. A munkavállaló a portással együtt sietett a helyszínre, ahol segíteni akart a kiérkező rendőrnek. Eközben az egyik elkövető hasba szúrta. A bíróság a munkáltatót kártérítés megfizetésére kötelezte annak ellenére, hogy megállapította: a munkavállaló kellő körültekintés nélkül cselekedett. Elutasította azonban a bíróság annak a hozzátartozónak a kártérítési igényét, akinek férje a munkáltató alkalmazottjaként kiküldetésben végzett munkát, és a munkásszálláson, ahol az elhelyezésüket biztosították, a rossz fűtéstechnológia miatt szén-monoxid beszívása következtében életét vesztette. A bíróság rámutatott, hogy a baleset a munkaviszony keretén kívül esik, mert a napi munka és annak befejeztével járó tevékenység elvégzése után a munkaterületen kívül bekövetkezett balesetért a munkáltatót nem terheli felelősség. A bíróság megállapította a munkáltató kártérítési felelősségét abban az esetben, amikor a segédmunkásként alkalmazott dolgozó egy szűk világítóudvarban, hóesésben, a munkavédelmi előírásoknak nem megfelelő létrákkal végezte a munkáját. A világítóudvar falazatában kifagyott, meglazult téglák voltak, amelyek megcsúsztak, amikor a munkavállaló és munkatársai a létrákat leengedték. A helyszínen sem kijelölt vezető, sem a munkavégzéshez szükséges tároló- és álláspadozat, sem védősisak nem volt. A dolgozónak a leesett téglák fejsérülést okoztak. A bíróság megállapította, hogy a téglák leesése a munkáltató működési körébe eső okból következett be, mivel a munkaadó a kár bekövetkezését kijelölt felelős vezető alkalmazásával, valamint a biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosításával elháríthatta volna. A bíróság megállapította a baleset következményeiért a munkáltató felelősségét abban az esetben is, amikor a gazdaság állatorvosa a rendelkezésére bocsátott kétkerekű fogaton egy távolabbi telep felkeresése közben úgy szenvedett balesetet, hogy a befogott ló útközben egy szembejövő kombájntól megriadt, és a kocsit az árokba fordította. |
Mentesülés a kártérítési felelősség alól
A munkáltató csak akkor mentesülhet a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kár olyan okból következett be, amely nem volt kapcsolatban a működésével, és elháríthatatlan volt. Ha a kár a munkaviszonnyal összefüggésben következett be, de konkrét oka független volt a munkáltató működésétől – tehát az előidéző ok és a munkáltató tevékenysége között nincs okozati összefüggés –, a kár a munkáltató működési körén kívülinek minősül (Legfelsőbb Bíróság MK 29. számú kollégiumi állásfoglalása). Elháríthatatlan az az ok, amely a technika adott szintjén a rendelkezésre álló idő alatt nem hárítható el. A kialakult bírói gyakorlat szerint nem várható el a munkáltatótól, hogy a munkavállalók egészségének védelme érdekében csúcstechnológiát alkalmazzon, az azonban igen, hogy az általánosan alkalmazott – megfelelő – védőeszközöket beszerezze.
A munkáltató köteles ellenőrizni és szankcionálni a munkavégzésre és a munkavédelemre vonatkozó előírások betartását, ezért ha ezt elmulasztja, vagyis bizonyítottan eltűri a szabálytalan munkavégzést, a felelősség alól nem mentesülhet.
A károsult kizárólagos és elháríthatatlan magatartása
A munkáltató mentesül a kártérítési felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kár a károsult (munkavállaló) kizárólagos és elháríthatatlan magatartása miatt következett be. Annak megállapításánál, hogy a károsodás kizárólagos oka a károsult munkavállaló magatartása volt-e, figyelembe kell venni a munkahely káros hatásait, az adott munkavégzés sajátos körülményeit is. Amennyiben a balesetet a dolgozó figyelmetlensége, ügyetlensége, a technológiai előírások, az óvó rendszabályok megszegése, a munkavégzés során bekövetkezett rosszullét vagy egyéb személyi adottság okozta, ez még nem jelenti feltétlenül, hogy a károsodásnak ezek voltak a kizárólagos okai.
Ha a kár bekövetkezése nem kizárólag a munkavállaló magatartására vezethető vissza, hanem abban a munkáltató működési körébe eső vagy a munkáltató működési körébe nem eső, de részéről objektíve elhárítható ok is közrehatott, a munkáltató nem mentesülhet a felelősség alól. Ebben az esetben a kármegosztás alapjául a dolgozó vétkes magatartása szolgálhat (Legfelsőbb Bíróság MK 29. számú kollégiumi állásfoglalása).
Kármegosztás
Nem kell a munkáltatónak megtérítenie a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása idézett elő. A kármegosztás arányát a sérült közrehatásának mértéke dönti el. A Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának 31. számú állásfoglalása szerint a felelősség mérve nem azon alapul, hogy a munkáltatót is terheli-e vétkesség, és ha igen, ez milyen arányban áll a munkavállaló vétkességével. A kárviselés arányát az dönti el, hogy a munkavállaló vétkes közrehatása milyen mérvű volt. A munkáltató vétkessége tehát enyhíti a munkavállaló vétkes magatartásának megítélését.
Kármegosztást alkalmazott a bíróság annak a dolgozónak az ügyében, aki a munkáltató telephelyén a síkos, jeges udvarra kerékpárral hajtott be annak ellenére, hogy látta a síkos talajt. Tekintettel arra, hogy a munkáltató elhanyagolta az udvar rendben tartását, a munkavállalói közrehatás mértékét csupán 20 százalékban állapították meg (BH 1980/390. számú jogeset).
Egy másik esetben halálos sérüléssel járó baleset következett be úgy, hogy a munkavállaló az egyik munkatársával egy alumíniumhordó tetejét ívhegesztővel akarta levágni. A hordót úgy helyezték el a többi üres hordó között, hogy feliratából a tűzveszélyességre, illetve ennek hiányára nem lehetett egyértelműen következtetni. A sérülés oka a robbanás volt. A bíróság ebben az esetben 60-40 százalékos kármegosztást alkalmazott a munkáltatóra hátrányosabban. A sérült terhére a szabályellenes munkavégzést értékelte, de nagyobb súllyal vette figyelembe a robbanásveszély" felirat hiányát, és azt, hogy a nem teljesen üres hordó az üresek között volt.
Nem alkalmazott azonban kármegosztást a bíróság abban az esetben, amikor a dolgozónak kiadott védőszemüveg rövid idő alatt bepárásodott, ezért azt nem használta, majd esztergálás közben a munkadarabról levált forgácsszilánk az egyik szemébe pattant. A bíróság rámutatott, hogy a munkavállaló részére kiadott védőeszköz az elérni kívánt célra alkalmatlan volt, így használatának elmulasztása nem tekinthető vétkes magatartásnak.
| Bírói gyakorlat |
|---|
|
A bíróság mentesítette a munkáltatót a kártérítési felelősség alól, amikor a munkavállaló epilepsziás megbetegedése folytán rohamot kapott, eszméletét vesztette, és így érte sérülés. Az orvosszakértői vélemény alapján a rosszullét nem volt összefüggésbe hozható sem a munka jellegével, sem a munkahely adottságaival.
Egy másik esetben a bíróság mentesítette a munkáltatót a halálos üzemi baleset miatti kártérítési felelőssége alól, mivel a perben igazságügyi munkavédelmi és bányaműszaki szakértő bevonásával azt állapította meg, hogy a halálos baleset egyedüli és bizonyított oka az elhunyt munkavállaló óvó rendszabályokat sértő eljárása volt, amikor a bányában a robbantást szabálytalanul végezte. Nem mentesítette a munkáltatót a kártérítési felelősség alól a bíróság abban az esetben, amikor a dolgozó munkahelyének lépcsőjén elcsúszott, elesett, és lábtörést szenvedett. Mivel az elesés konkrét okát nem lehetett kideríteni, a bíróság rámutatott arra, hogy ha nem lehet megállapítani, milyen módon, milyen kiváltó okra visszavezethetően következett be a baleset, akkor az sem állapítható meg, hogy a balesetet kizárólag a sérült munkavállaló elháríthatatlan magatartása okozta. A bíróság megállapította a munkáltató anyagi felelősségét, amikor a dolgozó úgy szenvedett balesetet, hogy tehergépkocsiról kőzúzalékot lapátolt, eközben megszédült, és a gépkocsiról leesve mindkét lába eltörött. A határozat indokolása szerint, ha a balesetet a munkavállaló rosszulléte vagy egyéb személyi adottsága okozta, az még nem jelenti, hogy a károsodásnak kizárólag ez volt az oka. A munkavállalónak a munkavégzés során bekövetkezett rosszulléte összefüggésben állhat a munka jellegével és a munkahely adottságaival is. A munkáltató nem hivatkozhat a dolgozó meggondolatlan mozdulatára, mint a baleset kizárólagos okára, ha az áramütéses balesetet szenvedett munkavállaló azért sérült meg, mert a munkáltató a szerelések szünetében elmulasztotta a feszültségmentesítést. |
