Az életbiztosításokról elnagyolt megközelítésben elmondható, hogy részint "megtakarításszerűen", részint "biztosításszerűen" működnek. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a biztosítás fedezetet nyújthat az élet várt és váratlan eseményeire. Mint mondják, élni is, halni is pénzbe kerül. S mivel a biztosítás mind erre, mind arra (és még egyebekre is) pénzügyi megoldást kínál, markánsan többet nyújt egy átlagos megtakarításnál.
Manapság minden szolgáltató előtérbe helyezi az integrált pénzügyi szolgáltatásokat, a különböző területeken tevékenykedő vállalatok együttműködését a szolgáltatás terén. Ezért egyre inkább elmosódnak a határok a bankok, a pénz- és tőkepiaci szolgáltatók és a biztosítók között. Ennek ellenére funkciójukban és hasznosságukban a különböző területek szolgáltatásai jelentős mértékben eltérnek egymástól.
A bank folyószámlát vezet, lebonyolítja a napi pénzügyeket, betéti szolgáltatást nyújt, tehát néhány héttől néhány évig terjedően kamat ellenében kölcsönveszi pénzünket, illetve hitelt nyújt. A pénz- és tőkepiaci szolgáltatók nagyobb összegeket fogadnak, nagyobb kockázat mellett nagyobb hozam lehetőségének ígéretével. Itt elhelyezhető az a pénz, amit "akár el is veszíthetünk", amivel spekulációkra is hajlandók vagyunk, vagy amire "száz évig" nem lesz szükségünk.
A biztosítás viszont a fentiektől eltérő szükségletekre ad megoldást. A biztosítás akár évtizedekig is működtethető. A megtakarítást a legjobb banknál is szigorúbb szabályok mellett, teljes biztonságban és elfogadható reálhozam mellett kezeli. Anyagi biztonságot nyújt abban az esetben is, ha valamilyen váratlan esemény miatt a jövedelem tartósan vagy véglegesen kiesik, ha szükséghelyzetben át kell alakítanunk életvitelünket. A biztosítás tehát fedezetet nyújthat a családi és vállalkozási hitelekre, garanciát jelenthet a folyamatban lévő tervek megvalósítására. Finanszírozhatja a gyermekek továbbtanulását, lakáshoz jutását, egzisztenciateremtését. Fedezetet jelenthet az egész család számára az egészségügyi problémákkal és a balesetekkel együtt járó kiadásokra. Szavatolhatja a nyugdíjasévek pénzügyi biztonságát akkor is, ha egészségromlás miatt idő előtt kellene nyugdíjba vonulni, sőt, fedezheti a majdani hagyatéki költségeket is. Mindemellett lehetőséget nyújthat hitelfelvételre, korszerű megoldásokat kínál bel- és külföldi kibocsátású részvényekben és kötvényekben való befektetésre, likvid számlaként a befektetéseknek jelentős részét kötöttségek nélkül kezelheti. Minderre természetesen csak valamely biztosítási csomag egésze képes.
A biztosítás általában nem jelent rövid távon megoldásokat. A biztosítási szerződés megkötését követően a biztosító valószínűleg nem folyósít másnap hitelt, ámbár egy banki hitel felvételét a biztosítás megkönnyítheti. A biztosításból kisebb összegeket nem lehet kivonni, a napi költségek finanszírozásához, a biztosításban felhalmozott pénz nem kellően likvid. Biztosításon keresztül a biztosított nem "robbanthat bankot" a tőzsdén, a részvényekben való befektetést kínáló biztosítások is csupán mérsékelt kockázatvállalást tesznek lehetővé. A biztosítás tehát nem helyettesíti a bankot vagy a brókercégeket, bizonyos szempontokból azonban fontosabb lehet mindkettőnél.
A biztosítás működése
A biztosítótársaságok minden szituációt "kockázatnak" tekintenek, amikor valamilyen szolgáltatást, kifizetést kell teljesíteniük. Kockázat ebből a szempontból például a halál bekövetkezése, a munkaképesség elvesztése, a betegség vagy a baleset bekövetkezése is. A biztosítók – a fentiek miatt – tehát nem betétet gyűjtenek, hanem a befizetett díjakból tartalékot képeznek a várható kifizetésekre. Ez pedig igen fontos különbség a pénzintézetek és a biztosítók között. Emiatt kell – a statisztikai valószínűségek szerint – a biztosítottaknak más-más díjat fizetniük a biztosító kockázatviseléséért. A biztosítások többnyire összetettek, a szakember azonban könnyen felismeri bennük azokat a kockázati elemeket, melyekre az adott biztosítás kockázatviselése kiterjed.
Kockázat és díj
A "tisztán kockázati" biztosítások esetén egyszerűen annyival kell a díjfizetésen keresztül hozzájárulni a biztosító által képezett díjtartalékhoz, amennyi fedezi a biztosítási összegnek azt a hányadát, amennyi a száz százalékhoz viszonyított valószínűsége annak, hogy a biztosítási esemény éppen az adott biztosítottal történik meg. A biztosító persze nem tudja, hogy kivel fog baj történni egy adott időszakban, csupán azt, hogy az elmúlt időszakok adatai alapján egy-egy viszonylag homogén csoportban milyen az adott esemény előfordulási valószínűsége.
Vegyünk példaként két, ezerfős csoportot, s vizsgáljuk meg, mi várható az előttük álló tíz évben. Mind a két csoport legyen lakóhelye és életvitele tekintetében a szélsőségektől mentesen heterogén, mindkét csoport álljon férfiakból, azonban az egyik csoportban mindenki húsz-, míg a másikban mindenki ötvenéves. Amennyiben ezzel a két csoporttal tíz év múlva találkozót szervezünk, markáns különbségeket találunk majd. Egészen más lesz a különböző események aránya. Az ötvenévesek közül hatvanéves korukig nyilván többen halnak meg, többen veszítik el munkaképességüket, a húszévesek közül viszont többen szenvednek balesetet. Tehát más-más díjat szükséges a különböző kockázatú csoportoknak fizetniük azért, hogy a biztosító fedezetet tudjon képezni a várható kifizetésekre.
Díjkalkulációk
A fentiekre a szakma többféle kalkulációs módot dolgozott ki. A lényeget azonban az a tény adja, hogy a biztosítótársaságok hatalmas adatmennyiségeket dolgoznak föl folyamatosan azért, hogy a lehető legpontosabban meghatározhassák az egyének kockázatát. Ezzel együtt azt fogják "csupán" megállapítani, hogy a biztosítottak statisztikailag értelmezhető adatai alapján mennyi a statisztikailag meghatározható kockázat.
Tegyük föl, hogy valaki túlsúlyos és magas a vérnyomása, a biztosító díjemelést fog alkalmazni, amit az érintett akár méltánytalanul magasnak érezhet majd. S lehet, hogy ő tényleg a statisztika pozitív oldalát fogja erősíteni, lehet azonban, hogy a negatívat. A lehetséges mértékben viszont mindig a tényleges kockázatot tükrözi a fizetett díj. Másfelől, egy ilyen "magasabb kockázattal" járó szituációban különösen fontos biztosítást kötni, amennyiben azt a biztosító fölvállalja.
Kiegészítő biztosítás
A biztosítások "szerkesztésében" egyre nagyobb szabadságot élveznek a biztosítottak, így egy tényleges biztosítás több részkockázatra ad fedezetet, többnyire úgy kalkulálva, mintha minden kockázatra önálló biztosítás köttetne, így szolgáltatási tételenként adják meg a díjtételeket is. Ennek ellenére egyes szolgáltatások csak "kiegészítő biztosításként" vehetők igénybe. Ennek oka lehet az, hogy kockázatkezelési szempontból felesleges önálló kockázatként biztosítani az adott szituációt, vagy hogy költségkezelési szempontból önmagában nem rentábilis a szolgáltatás, tehát nem tartalmaz kellő nagyságú árrést az önálló értékesíthetőséghez. E két elv gyakran összekapcsolódik.
Példaként említhető a baleseti halálra szóló biztosítás. A biztosítók egy része ezt csak olyan szerződés részeként kínálja, amelyben általános haláleseti szolgáltatás is található, tehát az "ágyban, párnák közt" szituációkban is fizet. Ebben az esetben a baleseti díjtétel igen kedvező, az általános és a baleseti halál esetén fizetendő biztosítási összegek igen nagy szabadsággal választhatók meg.
Ritkaság a "tisztán elérési" biztosítás, tehát ami csak a biztosított életben léte esetén fizet a kitűzött időpontban. Ilyenkor ugyanis azt tapasztalnánk, hogy az idősebb és betegebb biztosítottak biztosítása alacsonyabb díjtétellel köthető, de valójában senkinek sem kellene százszázalékos kockázatot kifejező díjat fizetnie ebben a formában sem. Vannak tehát olyan díjtételek, melyek több, egyszerre vállalt kockázat együttes díjvonzatát fejezik ki.
A "fizet, ha meghal, fizet, ha él" jellegű biztosításokat nevezi a szakma "vegyes típusú biztosításoknak". Vannak azonban biztosítások, amik látszólag ugyanígy működnek, szerkesztésük azonban egészen más.
Díjtartalék
Természetesen a biztosítási díjnak nemcsak a biztosítási összegek fedezetét kell biztosítania, hanem a szolgáltatás egyéb költségeit is. Idesorolhatóak a jutalék- és bérköltségek, az adminisztratív és dologi költségek, a szükséges garanciák biztosításával felmerülő költségek, illetve a társaságok tervezett profitjának egy része.
Ugyanakkor a biztosítótársaságok hatalmas pénzmennyiséget kezelnek – az úgynevezett és a fent tárgyalt módon keletkező díjtartalékot. Ezt a hatalmas pénzmennyiséget befektetik, elvárható tehát, hogy a keletkezett hozamok túlnyomó részét a teljes díjtartalékban való részesedésük arányában a biztosítottak kapják meg valamilyen formában. Ezt a kamatot általában nem lehet "kivenni", vagy közvetlenül a díjba betudni. Mégis, legtöbbször díjként viselkedik a kamat, amikor is úgy tekintik, mint ha egyszeri rendkívüli díjként kezelve, az eredetivel azonos tartalmú szolgáltatást vásárolna a biztosított a kamat összegéért.
Garantált hozam, bónusz
A kamat egy szerény részét a teljes futamidőre előremenően garantálják a biztosítók. Ez a technikai kamat, más néven a garantált hozam. Az évről évre e fölött képződő hozamrész az úgynevezett többlethozam – vagy bónusz –, amiről a biztosító elszámol, s ez egyben a leírt módon növeli a biztosítási összeget is. Ez a növekmény független az inflációs díjemelés hatásától, amely szintén a biztosítási összeg növekedésével jár.
Valorizáció
A két növekmény azonban olykor összekapcsolódik, az úgynevezett valorizációs technikában. A díjtartalék befektetéséből származó hozamnak legtöbbször több mint 90 százalékát kapja meg a biztosított, ami jellemzően pozitív reálhozamot eredményez. Ennek ellenére a biztosítás mint megtakarítás szinte mindenkor kisebb nyereséget hoz a betéti megtakarításnál, hiszen a remélhető legjobb esetben az elhalálozásra és az egyéb "bajokra" vonatkozó díjrészek nem térülnek vissza. A fizetett díjaknak ezt a hányadát a biztosító remélhetően majd valaki másnak fizeti ki.
A biztosítás karbantartása
A biztosítás "üzemeltetése" egyébként is összetettebb, mint például a bankbetété. Ezért költségoldalon is több terhet visel minden egyes díj. Azonban ezzel arányosan lényegesen sokrétűbb a szolgáltatás is, s amennyiben az ügyfél megfelelő tanácsadót választ, a szolgáltatás ellentételezni is fogja a költségeit. E szolgáltatáson nem csupán azt értjük, hogy a biztosító "majd fizet". A tanácsadó köteles gondoskodni a biztosítás "karbantartásáról", az élet adta változásoknak megfelelő átdolgozásokról, bővítésekről, továbbá a teljes körű tanácsadásról. Köteles megküldeni a biztosítottnak azokat a dokumentumokat és adatokat is, amelyek az adókedvezmény elszámolásához szükségesek. Köteles figyelemmel kísérni a díjfizetést, nehogy érvénytelenné váljon a biztosítás. Ezért el kell járnia akár a banki átutalás ügyintézésében is. S ha eljön az ideje, mindent meg kell tennie a biztosítási összeg lehető leggyorsabb kifizetéséért.
A biztosítás a pénzügyi tervezésben
Az alábbiakban vázlatosan bemutatjuk, hogy a biztosítás hogyan alkalmazható a különböző élethelyzetekben.
Pályakezdés
Tegyük föl, hogy valaki a közelmúltban fejezte be tanulmányait, jó képesítést szerzett, s eljött az ideje, hogy önálló egzisztenciát teremtsen. Jó lenne saját lakás, autó, esetleg be kell indítania egy vállalkozást. A szülői segítség persze soha sem elég. Hitelhez kell jutnia az embernek. A hitel azonban kezességet követel meg esetleg több, a pályakezdőhöz közel álló személytől is. Jó lenne, ha az emberünk esetleges tartósabb betegsége, balesete, netán korai halála esetén valaki levenné a terhet ezeknek a segítőkész embereknek a válláról. Netán a bank is szeretné biztosnak tudni, hogy ilyen esetekben különösebb kellemetlenségek nélkül megtérül a pályakezdőnek nyújtott hitel.
Minderre a kockázati biztosítási csomag adja a legkedvezőbb megoldást, amely csak baj esetén fizet. Ennek szerencsére igen csekély a valószínűsége, így a díjtételek alacsonyak. A szerződést el lehet látni hitelfedezeti záradékkal, amely kötelezi a biztosítót, hogy az úgynevezett kárigény-bejelentés megtörténtekor egyeztessen a bankkal a hitelhátralékról, s azt a biztosítási összegből rendezze is. Így a hitellel a továbbiakban semmi teendő nincs, a fennmaradó összeget pedig az egyébként megjelölt kedvezményezettek heteken belül kézhez kapják.
Családalapítás
Hamarosan elérkezik a családalapítás ideje. A házastársak már megengedhetik maguknak, hogy teljesebb körű védelmet élvezzenek a biztosításon keresztül. Így a kórházi kezeléstől a műtéteken át a súlyos betegségekig terjedő egészségügyi biztosítást tartalmaz az új szerződésük. Csakhamar megszületnek a gyermekeik, az egészségügyi szolgáltatást célszerű rájuk is kiterjeszteni, hiszen nincs az a munka, amit ne tennénk félre, ha a kicsikkel baj van. De gondolunk már a jövőjükre is. Célszerű már pici korukban elindítani azt a megtakarítást, ami fedezetet jelent továbbtanulásukhoz és pályakezdésükhöz. Erre a biztosítás a legjobb megoldás, mivel a biztosító akkor is rendelkezésre bocsátja a teljes összegyűjtendő összeget, ha a szülő korai halála vagy munkaképtelensége miatt meghiúsulna ez a tőkegyűjtés. Ilyenkor a szülő helyett a továbbiakban a biztosító gyarapítja az addigi ütemben, sőt, inflációkövetően a megtakarítást. Ez a megtakarítási mód egyébként nem csak a gyermekről való gondoskodásban használható. Ilyen módon az idős szülők vagy tartósan beteg hozzátartozók anyagi támogatása is megoldható. Az összegyűjtött tőke ugyanis egy összegben, határozott időre szóló járadékként, illetve életjáradék formájában is kifizethető. A kifizetés időpontja eltérhet a szerződés lejáratának időpontjától. A kifizetés módját a kedvezményezett szabadon meghatározhatja, hacsak a szerződő ezt korábban nem rögzítette a szerződés feltételeiben.
Aktív életszakasz
Az aktív életszakaszban számos felhalmozási és költekezési időszak van, illetve nagyon sokan a "hiteleim vannak" élethelyzetet is megismerjük. A biztosítás mint módszer a maga komplexitásában számos jó megoldást kínál a különféle problémákra.
Sokfunkciós befektetés
Habár a biztosításokat leggyakrabban "hosszú távú" megtakarításként kínálják, ma már egyre gyakoribb a "valamivel rugalmasabb" konstrukciók alkalmazása. Az alábbiakban választási szempontokat adunk.
Fizetőképesség
Az úgynevezett unit linked biztosítások a magasabb összeget befektető ügyfelek számára érhetők el. Ezt egyrészt a többnyire magasabb minimáldíj, másrészt a topügyfeleknek biztosítható kedvezmények határozzák meg. Azonban számos más szempontot is mérlegelni kell a szerződés típusának megválasztásakor.
Adókedvezmény
Az életbiztosítási díjak után adókedvezmény vehető igénybe. A kedvezmény a tíz évre vagy hosszabb időre kötött biztosítások esetén, illetve kimondottan nyugdíjcélú biztosítások esetén tíz évnél rövidebb tartamra is igénybe vehető, feltéve hogy záradék formájában kikötik a járadékos kifizetést.
Az adókedvezmény a fizetett díj 20 százaléka, de személyenként több szerződés esetén is együttesen legfeljebb 50 ezer forint, illetve a tényleges személyi jövedelemadó maximum 50 százaléka.
Adókedvezmény igénybevételekor ugyanakkor többféle rugalmas szolgáltatást nem vagy csak korlátozottan lehet igénybe venni. Ilyenek: a szerződés teljes vagy részleges visszavásárlása (teljes visszavásárlásnak a szerződés felbontását nevezzük, részleges visszavásárlás esetén a szerződésből a felhalmozott összeg egy részét vonja ki, s a szerződés továbbra is érvényben marad), valamint ilyen az egy évnél hosszabb lejáratú kötvénykölcsön, illetve az egy évet meg nem haladó kötvénykölcsön többszöri igénybevétele. (A kötvénykölcsön az a kölcsön, amit a szerződő félnek a biztosításban felhalmozott tőke fedezete mellett nyújt a biztosító.) Továbbá ilyen lehet a díjmentes leszállítás, ha ez összekapcsolódik a felhalmozott összeg bármilyen formában történő felvételével, akár részösszegenként is. (Ebben az esetben a szerződést át kell dolgozni úgy, hogy további díjfizetés nélkül, az adott időpontban meglévő díjtartalékot egy, az eredetivel azonos típusú egyszeri díjas biztosítás díjaként kezelve új biztosítási összeget határoznak meg. A biztosítási összeget leszállítják egy olyan alacsonyabb értékre, amely további díjfizetés nélkül biztosítható.)
A díj 20 százalékának visszatérülése hozamnak sem rossz, viszont sok kötöttséggel vehető csak igénybe. Mérlegelni kell tehát, hogy a rugalmasság, vagy a kedvezmény fontosabb-e. Megoldás lehet több párhuzamos szerződés működtetése, vagy olyan konstrukció választása, amely lehetőséget ad egy szerződésen belül elkülönített elszámolásra, az adókedvezményre jogosító, illetve a likvidként kezelhető befizetések között.
Kockázattűrő képesség
Magasabb hozamhoz általában magasabb kockázat tartozik. Hosszabb távon a tőzsdei befektetések magasabb hozamot produkálnak a kötvényekbe vagy betétekbe fektetett összegek hozamainál. Ugyanakkor a sokszor hektikus árfolyam-ingadozások álmatlan éjszakákat szerezhetnek azoknak, akik rosszul viselik, ha a befektetett pénzük hirtelen sokkal kevesebbet ér.
A biztosítók mindenesetre kockázatkerülő befektetők. A day trade, a határidős és a lombardhitelügyletek, valamint általában a spekulatív befektetések kizártak. Ugyanakkor valamelyest mégiscsak rá kell hangolódni a tőzsde logikájára. A unit linked biztosításoknál lehetőség van a különböző összetételű eszközalapok közötti tőkeátcsoportosításra. Ez menet közben sokszor célszerű, a futamidő végének, avagy a pénzkivonás időpontjának közeledtével pedig úgyszólván életbevágó. Menet közben célszerű, mivel az "olcsón vesz, drágán elad" elv megvalósításával jelentősen növelhető a nyereségesség. Pénzkivonás előtt pedig életbevágó a kockázat csökkentése vagy akár kiküszöbölése miatt, nehogy az utolsó pillanatban veszítsük el a pénzünk egy részét.
Mennyire biztosítás, mennyire befektetés?
Annak, aki átlagos vagy az átlagosnál szerényebb biztosítási kockázatviselést vár el, a unit linked termékek a megfelelőek. Az átlagosnál magasabb biztosítási igényeket azonban rugalmasabban oldhatjuk meg egy vegyes, vagy egy tisztán kockázati biztosítás keretében. (Értve ez alatt az egyéni igényekre fazonírozás rugalmasságát éppúgy, mint a fajlagos költségeket.) Ugyanakkor kissé ellentmondásos, ha egy "minél több hozamot" célzatú biztosítás díjának nagy hányada kockázati költségeket fedez. Ezért a biztosítók általában "ésszerűnek tekinthető" korlátokat szabnak e téren, hogy ne költhessünk a termék jellegéhez képest túl sokat kockázatokra.
A vegyes és unit linked biztosításokról ugyanakkor elmondhatjuk, hogy kiválóan alkalmasak minden tíz évnél távolabbi cél anyagi előkészítésére, akár az adókedvezmény igénybevétele mellett. A tíz éven belüli célok részben megoldhatók adókedvezmény nélkül vegyes és kockázati biztosítások keretében, vagy teljesen likvid unit linked konstrukciókban, részint pedig adókedvezménnyel, például a vegyes típusú nyugdíjbiztosítás fentebb említett záradékolásával, részint a kettős számlavezetésű, tehát adókedvezményre jogosító, és likvid számlát is tartalmazó unit linked biztosítással.
Egyszeri díjas biztosítás
Viszonylag újdonság az úgynevezett egyszeri díjas unit linked biztosítás. Ennek vannak előre meghatározott futamidejű, meghatározott, de meghosszabbítható futamidejű, és meghatározatlan, úgynevezett egész életre szóló változatai. Az egész életre szóló, valamint a meghatározott futamidejű változat legalább tízéves változata adókedvezményre is jogosít a befizetés évében, de ez többnyire csak elvi szempont. Ugyanis az adókedvezmény 50 000 forintos maximuma a jelentősebb befektetésnél szinte elhanyagolható tétel, s még inkább elhanyagolhatóvá válik, ha a likviditás korlátozását figyelembe vesszük.
A gyakorlatban létező, jó megoldás, amikor a befektetési egységek különböző "címkéket" kapnak attól függően, hogy az első befizetésből, vagy további eseti befizetésekről van-e szó. Így a legelső befizetés alapján akár az adókedvezmény is igénybe vehető. Hogy ez így legyen, a következő működési rendet állítják fel: A szerződés formailag egész életre szól. Bármikor lehetséges eseti befizetéssel, valamint részleges és teljes visszavásárlással élni. Tehát befizetni és kivenni is lehet, s nem meghatározott a szerződés futamideje. Egyébként ez az a biztosítás, ami tartalmilag már nem is biztosítás, sokkal inkább egy kvázi nyílt végű alap. Ugyanakkor a többféle eszközalap megléte lehetővé teszi a mindenkori helyzethez optimálisan illő egyéni portfólió kialakítását, amit telebank- és internetelérhetőség, illetve személyes tanácsadás egészít ki.
Boldog nyugdíjasévek
Nem kevesen vannak, akiknek a mai napi gondjaik több anyagi és lelki megterhelést jelentenek annál, semhogy a jövőjükkel törődjenek. Mindenesetre biztosnak tűnik, hogy az úgynevezett eltartottsági ráta tovább romlik. Nehezen elképzelhető, hogy az aktív munkában elért jövedelem (s gondoljunk itt egy, a pályája csúcsára ért ember jövedelmére) és a nyugdíj közötti igen nagy, akár 40-50 százalékot is meghaladó különbséget belátható időn belül jelentősen csökkenteni lehetne. Sokan vállalnak nyugdíj mellett munkát, de ez nem mindig járható út. A megfelelő szakmai ismereteken és rugalmasságon túl egészség is kell hozzá, valamint alkalmazkodóképesség. Nyugdíjasként nagyon sokan a korábbinál lényegesen alacsonyabb presztízsű munkát végezhetnek. S mindenképpen rossz, ha ezt valaki kényszerűségből kell, hogy megtegye.
A unit linked és a vegyes biztosítások egyénre szabható megoldásokat kínálnak a nyugdíj-előtakarékossághoz. A nyugdíjpénztári megtakarítás ezt szintén szerencsésen egészítheti ki. A legjobb, ha az életpályánkon előrehaladva több nyugdíjprogramot is elindítunk. A pályakezdők természetesen belépnek a magánnyugdíjpénztárba, amit az elmúlt év augusztusáig az aktív korúak közül is sokan megtettek. A biztosítási forma akár 20-30 évvel a nyugdíj előtt már ésszerű erre a célra, amit előbb többnyire adózási szempontból, majd a célszerűség okán is nagyon jól kiegészít az önkéntes nyugdíjpénztár.
A biztosítás azért elengedhetetlen eleme az egyéni nyugdíjcsomagnak, mert bajok esetén az aktív, sőt akár a nyugdíjas éveinkben is a felhalmozott tőkén túl biztosítási fedezetet is nyújt hozzátartozóinknak.
És végül...
Végül mindannyian elköltözünk. Van, akit tragikus baleset vagy súlyos betegség ragad el idő előtt, s van, aki "az élettel betelve tér meg őseihez". Súlyos és elkerülhetetlen tény ez a végzetes sorsszerűség. Úgy gondolom, az életkorban előrehaladva egyre természetesebbé válik, hogy a szeretteinknek könnyebbé szeretnénk tenni az elkerülhetetlent. A biztosítások nagyszerű megoldásokat kínálnak egész aktív életünkben. De többnyire úgy gondolunk rá: ne legyen rá szükség! Azonban az egész életre szóló biztosítások arra az esetre vonatkoznak, amikor biztosan szükség lesz rájuk. A hagyatéki illetékekre, a temetési költségekre ezen a módon gyorsan hozzáférhető tőkét biztosíthatunk, aminek felhasználására a kedvezményezettek korlátozás nélkül jogosultak.
A biztosítás díjait természetesen nem kell egész életünkben fizetnünk. Megválasztható az az életkor, amikortól a szerződés díjmentessé válik, tehát az addig felhalmozódott tőke további befektetéseinek hozamaiból gyarapszik tovább. Így akár aktív éveinkben gondoskodhatunk a biztosítás teljes fedezetéről, s nem kell nyugdíjból finanszíroznunk a díjakat. Ugyanakkor a biztosítási összeg adó- és illetékmentes, s nem esik a hagyatéki eljárás hatálya alá (azt az esetet kivéve, ha nincs érvényesen kijelölt kedvezményezett – bár illetékfizetési kötelezettség ilyenkor sincs). Ez a biztosítási forma tehát jó megoldás az előbbieken túl a mobil vagyon illetékmentes átörökítésére, és arra is, hogy hagyatéki eljáráson kívül, végrendelkezés nélkül gondoskodhassunk tetszésünk szerint bárkiről.
