Egyes, beruházásokhoz kapcsolódó adókedvezmények utoljára a 2002. évi adóalap utáni adóból vehetők csak igénybe. Cikkünkben a beruházások után igénybe vehető és az úgynevezett térségi adókedvezményeket, azok igénybevételének feltételeit foglaljuk össze az adóhatóság idevonatkozó gyakorlatának ismertetésével.
A beruházások adókedvezményére vonatkozó rendelkezéseket a társasági adó hatálya alá tartozó vállalkozások esetében a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao.), míg az egyéni vállalkozók vonatkozásában a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja-tv.) tartalmazza. A Tao. a beruházás célja szerint csoportosítva határozza meg a kedvezmény igénybevételének a feltételrendszerét. Ezt azt jelenti, hogy a Tao.-ban meghatározott céltól eltérő beruházások után az adózók nem vehetnek igénybe adókedvezményt.
Termék-előállítást szolgáló beruházás
Termék-előállítást szolgáló beruházás üzembe helyezése és működtetése esetén a Tao. szerint két esetben van lehetőség kedvezmény igénybevételére. Az egyik az 1995. december 31-e, a másik az 1996. december 31-e után megkezdett beruházásokra vonatkozik. Az igénybevétel feltétele, hogy a vállalkozás átlagos állományi létszáma megfeleljen a Tao.-ban meghatározott – és a továbbiakban ismertetendő – rendelkezéseknek.
1995. december 31-e után megkezdett beruházás
Amennyiben a vállalkozás a beruházást 1995. december 31-e után kezdte meg, és a beruházás értéke eléri az egymilliárd forintot, úgy jogosult a kedvezmény igénybevételére, mégpedig az adó 50 százalékának megfelelő összegben.
A kedvezményt a vállalkozás a beruházás üzembe helyezésének évét követő öt adóév közül azokban az adóévekben veheti igénybe,
- amelyekben a megelőző adóévhez viszonyítva legalább a beruházás értékének 5 százalékával megegyező összeggel növeli az árbevételét, vagy
- amely évekre számítva olyan mértékű árbevételt ér el, amelyet a fentiekben meghatározott feltételek évenkénti folyamatos teljesítésével legalább el kellett volna érnie.
A termék-előállításhoz kapcsolódóan nem élhet a kedvezménnyel az az adózó, amelynek a kormány a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény 1994. évben hatályos rendelkezése alapján adókedvezmény igénybevételét engedélyezte, kivéve ha ez utóbbi jogáról az adózó az adóhatóságnak 1997. március 31-éig írásban tett bejelentéssel lemondott.
Az adókedvezmény utoljára a 2002. évi adóalap utáni adóból vehető igénybe.
1996. december 31-e után megkezdett beruházás
A vállalkozás az adó teljes összegét igénybe veheti beruházási adókedvezményként az 1996. december 31-ét követően megkezdett, legalább 10 milliárd forint értékű, termék-előállítást szolgáló beruházás üzembe helyezését követő 10 adóév közül azokban az adóévekben,
- amelyekben a megelőző adóévhez viszonyítva legalább a beruházás értékének legalább öt százalékával megegyező összeggel növeli az árbevételét, vagy
- amely évekre számítva olyan értékű árbevételt ér el, amelyet az előző bekezdésben előírt feltételek évenkénti folyamatos teljesítésével el kellett volna érnie.
A kedvezményt a beruházás üzembe helyezését követő második adóévben és azt követően – a fentiekben részletezett feltételek megléte esetén is – csak abban az adóévben lehet igénybe venni, amelyben az adózó által foglalkoztatottak éves állományi létszáma legalább 500 fővel meghaladja a beruházás megkezdését megelőző adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát.
A fenti feltételek szerinti adókedvezményt utoljára a 2011. évi adóalap utáni adóból lehet igénybe venni.
| Beruházási alapfogalmak |
|---|
|
Szálláshely létesítése
A szálláshely létesítésével kapcsolatos kedvezményt az 1996. december 31. után megkezdett, legalább 1 milliárd forint értékű, kereskedelmi szálláshely létesítését szolgáló beruházás üzembe helyezése esetében lehet igénybe venni, az adó 50 százalékának megfelelő összegben.
Az igénybevétel részletes szabályai azonosak a későbbiekben ismertetendő, kiemelt térségben, vállalkozási övezetben irányadó igénybevételi szabályokkal.
A kedvezményt a beruházás üzembe helyezésének évét követő öt adóév közül azokban az adóévekben lehet igénybe venni,
- amelyekben a vállalkozás a megelőző adóévhez viszonyítva 25 százalékkal, de legalább 600 millió forinttal növeli az árbevételét, vagy
- amely évekre számítva olyan értékű árbevételt ér el, amelyet az előző bekezdésben előírt feltételek évenkénti folyamatos teljesítésével legalább el kellett volna érnie.
Az adókedvezmény utoljára a 2002. évi adóalap utáni adóból vehető igénybe.
Szálláshely létesítésére irányuló beruházás vonatkozásában sincs lehetőség a kedvezmény igénybevételére akkor, ha a kormány a korábban ismertetett feltételekkel engedélyezte adókedvezmény igénybevételét, és arról a vállalkozás 1997. március 31-éig írásban nem mondott le.
| Értékmegállapítás, átalakulás |
|---|
|
A beruházás értéke
A termék-előállítást, valamint a szálláshely létesítését szolgáló, továbbá a kiemelt térségben, vállalkozási övezetben és az elmaradott térségben megvalósuló beruházások értékét a beruházás megkezdésének napjától az adókedvezményre jogosító üzembe helyezés napjáig – a Tao.-ban meghatározott feltételeket figyelembe véve – elszámolt beszerzési, előállítási érték alapján kell megállapítani. A vállalkozás (az adózó) dönti el, hogy a fentiekben felsoroltak közül melyik lehetőség alapján érvényesíti az adókedvezményt. A választást követően azonban nincs lehetőség a döntés megváltoztatására. Átalakulás A társaságok átalakulásánál a Tao. a kedvezmény igénybevételének időszakát korlátozza. Eszerint az egyesüléssel, szétválással vagy részleges átalakulással érintett adózó az itt tárgyalt adókedvezménnyel utoljára az átalakulás évét megelőző adóévben élhet. |
Beruházás kiemelt térségben, vállalkozási övezetben
A kedvezmény igénybevételére a kiemelt térségben és/vagy vállalkozási övezetben székhellyel vagy a cégbíróságon, helyi önkormányzatnál bejelentett telephellyel rendelkező adózó jogosult az ilyen térségben (övezetben) 1995. december 31-ét követően megkezdett és az üzembe helyezést követően ott üzemeltetett beruházások után.
A kedvezmény igénybevehetőségének időszakát a Tao. eltérően jelöli meg, attól függően, hogy a beruházás termék-előállítást szolgál-e, avagy a beruházás kereskedelmi szálláshely létrehozását célozza-e.
A kedvezmény a termék-előállítást szolgáló beruházás esetében az üzembe helyezés évét követő öt adóév közül azokban az adóévekben vehető igénybe, amelyekben az adózó a megelőző adóévhez viszonyítva
- vállalkozási övezetben megkezdett beruházás esetén legalább egy százalékkal,
- kiemelt térségben megkezdett beruházás esetében pedig legalább a beruházás értéke öt százalékával megegyező összeggel növeli az árbevételét.
A kereskedelmi szálláshely létesítését szolgáló beruházás vonatkozásában az adókedvezményt a beruházás üzembe helyezésének évét követő öt adóévben lehet igénybe venni.
A fentiekben meghatározott adókedvezmény az adónak a beruházás üzemeltetési helye szerinti, a beruházás megkezdésekor kiemelt térségnek, vállalkozási övezetnek minősülő térségben (övezetben) folytatott termék-előállító és kereskedelmi szálláshelyszolgáltató tevékenységből származó árbevételnek az összes árbevételhez viszonyított arányával számított összege.
Az adókedvezményt a vállalkozás – a korábbiakban ismertetett adókedvezményekkel azonosan – utoljára a 2002. évi adóalap utáni adóból veheti igénybe. A fenti esetekben sincs azonban lehetőség a kedvezmény igénybevételére, amennyiben a kormányengedély alapján a korábbi könnyítés még hatályban van.
Az adókedvezményt a társasági adó mértékéig veheti igénybe a fenti rendelkezések szerint 100 százalékos mértékű adókedvezményre jogosult adózó azzal, hogy az így igénybe vett adókedvezménnyel csökkentett adóból – legfeljebb annak 70 százalékáig – érvényesíthető minden más adókedvezmény. Az adókedvezmény adóvisszatartás formájában vehető igénybe.
Külföldi tevékenység
A Tao. rendelkezése alapján nem vehet igénybe adókedvezményt a külföldön tevékenységet végző vállalkozás. Idetartozik az a belföldön bejegyzett, belföldi székhellyel rendelkező korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság, amely az adóévben folyamatosan megfelel a következőkben megjelölt valamennyi feltételnek, azaz rendelkezik a pénzügyminiszter vámszabad területi társaságokat megillető kedvezményeket biztosító – 1992. december 31-ét követően megadott – engedélyével, vagy amelyet 1996. december 31-éig a pénzügyminiszter, ezt követően az állami adóhatóság az alábbiakban felsorolt feltételek együttes fennállására tekintettel nyilvántartásba vett, és ebből a nyilvántartásból – a társaság kérelmére vagy a feltételek bármelyikének való meg nem felelés miatt – nem törölt. Az említett feltételek a következők:
- a vállalkozás kizárólag olyan kereskedelmi tevékenységet végez, amelynek során a vele szerződő fél nem minősül belföldi személynek, és a teljesítés helye a szerződés szerint és ténylegesen is külföld, és/vagy kizárólag olyan (a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény alapján pénzügyi szolgáltatásnak vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatásnak nem minősülő) szolgáltatást nyújt, amelynek teljesítési helye az általános forgalmi adóról szóló törvény előírása szerint külföld;
- a vállalkozás belföldi államigazgatási és bírósági eljárásban kizárólag belföldi ügyvédet bíz meg a képviseletével, valamint ahol együttesen, a társaság vezető tisztségviselőinek, felügyelőbizottsága tagjainak és alkalmazottainak többsége a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint belföldi illetőségűnek minősülő magánszemély, továbbá könyvvizsgálati kötelezettségének belföldön bejegyzett könyvvizsgáló által tesz eleget;
- a vállalkozás belföldi hitelintézetnél vezetett bankszámlájáról teljesíti a székhelye és telephelye fenntartásához szükséges kiadásait, és a vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsága tagja, alkalmazottja, ügyvédje és könyvvizsgálója részére történő kifizetéseket, valamint az államháztartás alrendszerei részére fizetendő kötelezettségeit;
- a társaság és tagja (részvényese) – ha részvénytársaság – kizárólag névre szóló részvényt bocsátott ki, továbbá a társaságnak és tagjának (részvényesének) sem közvetlenül, sem közvetve nincs más belföldi gazdasági társaságban, szövetkezetben, közhasznú társaságban vagy egyesülésben részesedése, valamint a társaság tagjának (részvényesének) nincs belföldön telephelye, kereskedelmi képviselete, továbbá
- a társaságnak nincs belföldi személy tagja (részvényese), továbbá a társaság tagjának (részvényesének) a tagjai (részvényesei) között sincs belföldi személy, illetve – ha a társaság tagja (részvényese) nyilvánosan működő részvénytársaság – a tag (részvényes) jegyzett tőkéjének legfeljebb három százalékát képviselő részvény van belföldi személy(ek) tulajdonában.
Külföldi vállalkozó
A külföldi vállalkozó a fióktelep cégneve alatt megvalósított beruházás, elért árbevétel, illetve a fióktelepen foglalkoztatottak éves átlagos állományi létszáma alapján élhet az adókedvezménnyel.
Elmaradott térségek
A társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségben – amely térségeket a területfejlesztés kedvezményezett területeinek jegyzékéről szóló kormányrendelet határoz meg – székhellyel, vagy cégbíróságon, helyi önkormányzatnál bejelentett telephellyel rendelkező adózó az adó teljes összegét beruházási adókedvezményként veheti igénybe az 1996. december 31-ét követően a térségben megkezdett és az üzembe helyezést követően ott üzemeltetett, legalább 3 milliárd forint értékű, termék-előállítást szolgáló beruházás üzembe helyezését követő tíz adóév közül azokban az adóévekben,
- amelyekben árbevételét a megelőző adóévhez viszonyítva legalább a beruházás értéke öt százalékával megegyező összegben növeli, vagy
- amely évekre számítva olyan értékű árbevételt ér el, amelyet a fentiekben meghatározott feltételek évenkénti folyamatos teljesítésével legalább el kellett volna érnie.
Az adókedvezmény mértéke
Az igénybe vehető adókedvezmény az adónak a beruházás üzemeltetési helye szerinti – a beruházás megkezdésekor társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott – térségben folytatott termék-előállító tevékenységből származó árbevételnek az összes érbevételhez viszonyított arányával számított összege.
Az igénybevétel korlátja
A Tao. a kedvezmény igénybevételét korlátozza még abban az esetben is, ha annak feltételei fennállnak. Ennek megfelelően az adókedvezmény a beruházás üzembe helyezését követő második adóévben és azt követően csak abban az adóévben vehető igénybe, amelyben az adózó által foglalkoztatottak éves átlagos állományi létszáma legalább száz fővel meghaladja a beruházás megkezdését megelőző adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát.
Igénybevétel azonos feltételekkel
A vállalkozásnak lehetősége van arra, hogy az előzőekben ismertetett feltételekkel adókedvezményt vegyen igénybe, amennyiben olyan megyében rendelkezik székhellyel, vagy cégbíróságon, helyi önkormányzatnál bejelentett telephellyel, valamint ott kezd és helyez üzembe beruházást, amely megyében a beruházás megkezdését megelőző két év valamelyikében az Országos Munkaügyi Módszertani Központ által az év decemberében mért munkanélküliségi mutató a mérés alapján meghaladja a 15 százalékot. Az igénybevételre a kiemelt térségben, vállalkozási övezetben meghatározott kedvezményeknél utalt szabályokat kell alkalmazni.
Az igénybevétel feltételei
Az adókedvezmény igénybevételére a kiemelt térségben, vállalkozási övezetben igénybe vehető kedvezménynél írtak megfelelően irányadóak.
Az igénybevétel végső időpontja
A kedvezményeket az azzal élni kívánó vállalkozás utoljára a 2011. évi adóalap utáni adóból veheti igénybe.
| Leírási kulcsok jegyzéke épületeknél | |||
|---|---|---|---|
| Az épület jellege | Leírási kulcs % | ||
| 1. Hosszú élettartamú szerkezetből | 2,0 | ||
| 2. Közepes élettartamú szerkezetből | 3,0 | ||
| 3. Rövid élettartamú szerkezetből | 6,0 | ||
| A felsorolt csoportokon belül az épületek műszaki ismérvek szerinti besorolása: | |||
| A csoport megnevezése | Felmenő (függőleges teherhordó) szerkezet | Kitöltő (nem teherhordó) falazat | Vízszintes teherhordó szerkezet (közbenső és tetőfödém, illetve egyesített teherhordó, térelhatároló tetőszerkezet) |
| Hosszú élettartamú szerkezet | Beton- és vasbeton, égetett tégla, kő-, kohósalak- és acélszerkezet | Tégla, blokk, panel, öntött falazat, fémlemez, üvegbeton és profilüveg | Előre gyártott és monolit vasbeton acéltartók közötti kitöltőelem, valamint boltozott födém |
| Közepes élettartamú szerkezet | Könnyűacél és egyéb fém- szerkezet, gázszilikát szerkezet, bauxit-beton szerkezet, tufa- és salakblokk szerkezet, fűrészelt faszerkezet, vályogfal szigetelt alapokon | Azbeszt, műanyag és egyéb függönyfal | Fagerendás (borított sűrűgerendás), mátrai födém, könnyű acélfödém, illetve egyesített acél tetőszerkezet könnyű kitöltőelemekkel |
| Rövid élettartamú szerkezet | Szerfás és deszkaszerkezet, vályogvert falszerkezet, ideiglenes téglafalazat | Deszkafal, lemezkeretbe sajtolt lapfal | Szerfás tapasztott és egyéb egyszerű falfödém |
|
Az épület jellegét a három ismérv közül a rövidebb élettartamot jelentő alapján kell meghatározni.
Az épületgépészet körébe tartozó gépek és berendezések értékcsökkenését az épülettől függetlenül, a gépeknél megadott leírási kulcsokkal is el lehet számolni. Az épületbe beépített technológiai gépek és berendezések, az ezeket kiszolgáló vezetékek leírását az épülettől függetlenül, a gépeknél, illetve vezetékeknél megadott leírási kulcsok alapján kell megállapítani. (Tao. 2. számú melléklet) |
|||
Vegyes kedvezmények
A Tao. a fentieken túlmenően adókedvezmény igénybevételét teszi lehetővé – természetesen a törvényi feltételek megléte esetén – a gép-, épület- és infrastrukturális beruházás után, valamint kedvezményezi az egyes, szövetkezetek által végrehajtott beruházásokat is.
Gép, épület és infrastruktúra
Beruházási adókedvezményt vehet igénybe
- a kiemelt térségben székhellyel vagy cégbíróságon, önkormányzatnál bejelentett telephellyel rendelkező adózó a székhelyén, telephelyén üzembe helyezett és ott üzemeltetett gép értéke után;
- a vállalkozási övezetben székhellyel vagy cégbíróságon, önkormányzatnál bejelentett telephellyel rendelkező adózó a székhelyen, telephelyen üzembe helyezett és ott üzemeltetett gép és épület értéke után, valamint
- a kiemelt térségben és/vagy vállalkozási övezetben az az adózó, aki ilyen térségben (vállalkozási övezetben) helyez üzembe infrastrukturális beruházást és azt ott is üzemelteti. A kedvezmény igénybevételére az üzembe helyezés évében van lehetősége a vállalkozásnak.
A kedvezmény mértéke
Az adókedvezmény mértéke valamennyi esetben a beruházás értékének hat százaléka.
Az igénybevétel alapja
A fentiekben meghatározott adókedvezmény a kiemelt térségben üzembe helyezett, korábban még használatba nem vett gép, illetve infrastrukturális beruházás értéke alapján, a vállalkozási övezetben pedig a vállalkozási övezetté minősítést követően üzembe helyezett, korábban még használatba nem vett gép, épület, infrastrukturális beruházás értéke alapján vehető igénybe. Az igénybevétel további feltétele, hogy az adózó a fentiekben meghatározottak értékcsökkenési leírását a Tao. 2. számú mellékletének rendelkezései szerint számolja el.
Szankció
Amennyiben a kedvezmény igénybe vevője az üzembe helyezés napjától számított három naptári éven belül másnak átengedi a gép, épület, illetve az infratrukturális beruházás tulajdonjogát, avagy használatát, illetőleg ha három éven belül az adókedvezménnyel telepített tárgyi eszközt olyan térségbe (övezetbe) telepíti át, ahol a kedvezmény érvényesítésére nem lett volna lehetősége, úgy az igénybe vett adókedvezményt késedelmi pótlékkal növelten vissza kell fizetnie. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.
A kedvezmény igénybevételének végső időpontja
Az adókedvezményt utoljára a 2002. évi adóalap utáni adóból lehet igénybe venni.
Szövetkezetek kedvezményei
A kedvezményt a szövetkezet, illetve a jogutódja(i) veheti(k) igénybe (együtt: szövetkezet). Amennyiben a szövetkezetnek több jogutódja van, úgy a következőkben meghatározott különbözetet olyan arányban kell megbontani, amilyen arányban a vagyonmérleg alapján a jogutódok a létesítmény földterületéből részesedtek, illetve részesednek.
Kárpótlással kapcsolatos kedvezmény
A szövetkezet az 1998. adóév társasági adójából, illetve – ha ez az adó nem fedezi a kedvezményt – a következő adóévek társasági adójából, de legkésőbb a 2006. évi társasági adóból a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény rendelkezései alapján az árverésre termőfölddel együtt kijelölt ültetvények, továbbá öntözési és meliorációs létesítmények után az ültetvények, illetve a létesítmények könyv szerinti értékének a telepítéshez, létesítéshez igénybe vett állami támogatás – értve ez alatt az 1993. évi CXI. törvény 47. §-ának (3) bekezdése szerint mentesített visszterhes juttatást is –, valamint az ültetvény, a létesítmény földterületéért, valamint a létesítményért megillető térítés együttes összegét meghaladó részének (különbözetének) adóévenként legfeljebb a 17 százalékát adókedvezményként veheti igénybe azzal a korlátozással, hogy az ilyen jogcímen és a megjelölt időtartamon belül igénybe vett adókedvezmény teljes összege nem haladhatja meg a különbözet összegét.
Önkormányzati tulajdonba adás
A szövetkezet az 1998-as társasági adójából, illetve – amennyiben az a kedvezményre nem nyújt fedezetet – a következő adóévek társasági adójából, de legkésőbb a 2006. adóévi társasági adóból a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény 16. §-a szerint önkormányzati tulajdonba átadott utak könyv szerinti értékének az út építéséhez igénybe vett állami támogatást meghaladó részének (különbözetének) adóévenként legfeljebb a 17 százalékát adókedvezményként veheti igénybe. A kedvezmény igénybevételének a korlátja azonban, hogy az említett jogcímen és a Tao. szerinti, előzőekben megjelölt időtartamon belül az igénybe vett adókedvezmény teljes összege nem haladhatja meg a különbözet összegét.
A fentiekben meghatározott kedvezményeket a kiemelt térségben, vállalkozási övezetben megvalósuló beruházások után járó kedvezményeknél írt szabályok szerint lehet igénybe venni.
BERUHÁZÁSOK A GYAKORLATBAN
Beruházás, felújítás, karbantartás
Ha a vállalkozás egyidejűleg végez beruházási, felújítási, valamint karbantartási munkákat, azokat – lehetőség szerint még a munkák megkezdése előtt – mind az elvégzett munkák elszámolásában, mind pedig a költségek minősítésében el kell választani egymástól. Ehhez a számviteli törvény fogalommeghatározásai adnak segítséget. Ennek megfelelően a tárgyi eszköz értékét növelő beszerzési költségként kell figyelembe venni a meglévő tárgyi eszköz bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefüggő munka – a beruházás –, továbbá az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állagának (kapacitásának, pontosságának) helyreállítását szolgáló felújítási munka költségeit is.
A felújítás viszont olyan, időszakonként visszatérő, a tárgyi eszköz újra-előállítási értékéhez képest általában jelentős költséggel járó munka, amely a tárgyi eszköz élettartamát meghosszabbítja, az eredeti műszaki állapotát megközelítően vagy teljesen visszaállítja. Ilyen munka például az egész épületre kiterjedő gépészeti berendezések, vezetékek teljes cseréje.
Karbantartásnak minősül minden olyan – meglévő, saját tulajdonban lévő, vagy bérelt épületen, gépen, berendezésen elvégzett – munka, amely a folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetéshez szükséges, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében el kell végezni, amely a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi, még akkor is, ha az épület, a gép, a berendezés alkotórészei lényeges elemeinek részletes cseréjével jár együtt. Karbantartás például a rendeltetésszerű használat érdekében az épületen elvégzett külső, illetve belső állagmegóvási munka (vakolás, festés, mázolás stb.) még akkor is, ha az egész épületre kiterjed, vagy ha korszerűbb formában és módszerrel történik a javítási munka (például szőnyegpadló helyett parkettát raknak le).
Mindezek alapján a rendeltetésszerűen használatba vett épületen, gépen, berendezésen elvégzendő munkákat – a helyszínen – célszerű még a munkák elvégzése előtt minősíteni és csoportosítani aszerint, hogy azok a beruházás, a felújítás, avagy a karbantartás körébe tartoznak-e. Természetesen ezt a minősítést és csoportosítást a munkák befejezését követően is el kell végezni, mégpedig nemcsak az elvégzett munkák, hanem az elvégzett munkák költségeinek vonatkozásában is, és azt megfelelően dokumentálni kell. Lényeges az is, hogy nem a költségek nagysága alapján kell valamilyen munkát beruházásnak, felújításnak vagy karbantartásnak minősíteni, hanem a munkákat azok műszaki tartalma, az adott épülethez, géphez, berendezéshez való – az előzőekben meghatározott – viszonyuk szerint kell a minősítést elvégezni (73/1999. számú Számviteli kérdés, Számvitel, adó, könyvvizsgálat 1999. szeptemberi szám).
A társaságiadó-kedvezmény feltételrendszere
A Tao. alapján termék-előállítást szolgáló beruházásnak minősül az az épület- és gépberuházás, amelyet az üzembe helyezést követően az adózó ipari vagy mezőgazdasági termék előállításához használ, és ennek alapján az üzembe helyezés költsége a termék közvetlen költségei között jelenik meg.
A kiemelt térségben termék-előállítást szolgáló beruházást megvalósítók által igénybe vehető adókedvezmény feltétele, hogy az adókedvezmény igénybe vevője
- a kiemelt térségben székhellyel, vagy cégbíróságon, helyi önkormányzatnál bejelentett telephellyel rendelkezzen;
- a termék-előállítást szolgáló beruházást 1995. december 31-ét követően megkezdte;
- a termék-előállítást szolgáló beruházást kiemelt térségben helyezze üzembe és üzemeltesse.
Az adókedvezmény az üzembe helyezés évét követő 5 adóév közül azokban az adóévekben érvényesíthető, amelyekben az adózó az árbevételét a megelőző adóévhez viszonyítva kiemelt térségben megkezdett beruházás esetén legalább a beruházás értékének 5 százalékával megegyező összeggel növeli.
Az igénybevétel aránya
Az adókedvezményt az adó olyan arányában lehet érvényesíteni, amelyet a kiemelt térségben folytatott termék-előállításból származó árbevétel az összes árbevételben képvisel. Erre tekintettel az adókedvezmény kiszámításánál nem vehető figyelembe a bérmunkából származó árbevétel.
Időkorlát
Az adókedvezményt utoljára a 2002. évi adóalap utáni adóból lehet igénybe venni.
Kizárt az igénybevétel
Nem veheti igénybe a beruházási adókedvezményt az az adózó, amelynek a kormány a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény 1994-ben hatályos rendelkezése alapján adókedvezmény igénybevételét engedélyezte, kivéve ha erről a jogáról az adóhatóságnak 1997. március 31-éig írásban tett bejelentésével lemondott (Adó és Ellenőrzési Értesítő, 1998/11-12. szám, 1998/160. APEH-iránymutatás).
Az építmény jellege|
Leírási kulcs % |
|
|---|---|
|
Ipari építmény |
2,0 |
|
Mezőgazdasági építmény |
3,0 |
|
Melioráció |
10,0 |
|
Mezőgazdasági tevékenységet végző adózónál a bekötő- és üzemi út |
5,0 |
|
Közforgalmi vasút és kiegészítő építményei, ideértve az iparvágányokat is |
4,0 |
|
Egyéb vasúti építmény (elővárosi vasút, közúti villamosvasút, metróvasúti pálya stb.) |
7,0 |
|
Vízi építmény |
2,0 |
|
Híd |
4,0 |
|
Elektromos vezeték, ideértve a távközlési hálózat vezetékeit is |
8,0 |
|
Kőolaj- és földgázvezeték, gázvezeték |
6,0 |
|
Gőz-, forróvíz- és termálvízvezeték, földgáztávvezeték |
4,0 |
|
Közúti villamosvasúti és trolibusz-munkavezeték |
25,0 |
|
Egyéb, minden más vezeték |
3,0 |
|
Alagút és föld alatti építmény (a bányászati építmény kivételével) |
1,0 |
|
Idegen (bérelt) ingatlanon végzett beruházás |
6,0 |
|
Hulladéktároló |
20,0 |
|
Minden egyéb építmény |
2,0 |
|
ebből: a szemétégető |
15,0 |
|
Hulladéktároló az a földdel szilárd kapcsolatban álló építmény, amely a fogyasztás vagy a termelési, szolgáltatási és más tevékenységek során keletkező olyan elhasználódott termék tárolására alkalmas, amely termék sem a hulladék tulajdonosa, sem a hulladéktároló tulajdonosa által nem kerül vissza a keletkezéséhez vezető tevékenységbe, és eredeti anyagként sem értékesítik. A hulladéktároló létesítése miatt igénybe vett földterületre értékcsökkentést a hulladéktárolóval azonos leírási kulccsal kell számolni.
Melioráció az agrárágazat támogatásának egyes kérdéseiről szóló jogszabály alapján melioráció jogcímen támogatásban részesíthető beruházás. (Tao. 2. számú melléklet) |
|
Kiemelt térségek
A Tao. az adókedvezmény igénybevétele tekintetében a beruházások nagyságrendjéről nem rendelkezik. A kedvezmény meghatározó feltétele – mint azt az előzőekben már láttuk – a térségi hovatartozás. Ennek megfelelően – az igénybevétel egyéb, korábban ismertetett feltételeinek megléte esetén – a beruházási adókedvezmény igénybevételére való jogosultságot a kiemelt térségben megvalósuló, termék-előállítást szolgáló beruházás keletkezteti.
A kedvezményt az adózó azonban csak akkor veheti igénybe, ha az adott gépet a kiemelt térségben helyezi üzembe, valamint azt ott is üzemelteti.
Lényeges, hogy sem az adókedvezmények igénybevételének általános, illetve speciális szabályai, sem a Tao. átmeneti szabályai nem tartalmaznak egymásra utaló, egymást feltételező előírást az alsó küszöbérték nélküli termék-előállítást szolgáló beruházás, valamint az úgynevezett gépberuházás vonatkozásában, ezért a két sajátos konstrukció egymástól független, önálló elemei az adókedvezmény rendszerének (Adó és Ellenőrzési Értesítő, 1998/4. szám, 1998/39. APEH-iránymutatás).
Apport
A Tao. rendelkezései szerint a beruházási adókedvezmény igénybevételének a feltétele – egyebek mellett – a beruházás üzembe helyezése. A beruházás értéke pedig a tárgyi eszköz számviteli törvény szerinti beruházási, illetve előállítási értéke. A számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény (Szvt.) alapján gazdasági társaság esetében a nem pénzbeni betétként kapott eszköz, azaz az apport, a társasági szerződésben (alapszabályban, alapító okiratban) meghatározott – a le nem vonható általános forgalmi adót is magában foglaló – értéke beszerzési árnak minősül. Abban az esetben, ha az apportált eszköz üzembe helyezéséhez további költségek szükségesek, a beszerzési árat azokkal növelni kell.
Amennyiben a kedvezmény igénybevételéhez szükséges egyéb – korábban meghatározott – feltételek fennállnak, az apportként a társaság tulajdonába adott gép üzembe helyezése alapján a társaság jogosult a beruházási adókedvezmény igénybevételére.
A Tao. a beruházáshoz kapcsolódó adókedvezmény vonatkozásában azt is kimondja, hogy az az épület- és gépberuházás minősül termék-előállítást szolgáló beruházásnak, amelyet az üzembe helyezést követően az adózó ipari vagy mezőgazdasági termék előállításához használ, és ennek alapján az üzemeltetés költsége a termék közvetlen költségei között jelenik meg.
Közvetlen költség
Tekintettel arra, hogy a Tao. nem határozza meg a "termék közvetlen költsége" fogalmat, ezért az előállítás költségeinek meghatározásához a Szvt. szabályait kell segítségül hívni. E szerint az előállítás költségei közé azok a ráfordítások tartoznak, amelyek
- az eszköz (termék) előállítása, üzembe helyezése, bővítése; rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, eredeti állagának helyreállítása során közvetlenül felmerültek;
- az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak, valamint
- az eszközre (termékre) megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók (a felsorolt három költségtípust önköltségnek nevezzük).
Lényeges, hogy az önköltség nem tartalmazhat értékesítési költségeket, illetve az előállítással közvetlen kapcsolatba nem hozható igazgatási és egyéb általános költségeket sem (Adó és Ellenőrzési Értesítő, 1998/8. szám, 1998/121. APEH-iránymutatás).
Bérmunka
A beruházás fogalmába a meglévő tárgyi eszközök bővítése, átalakítása, valamint felújítása is beletartozik, és az adókedvezmény igénybevételének feltételei között nincs előírás a beruházás minimális értékére vonatkozóan, továbbá arra sem, hogy a gép, berendezés új, azaz korábban még üzembe nem helyezett legyen.
A bérmunka a bérmunkát végzőnél szolgáltatásnak, nem pedig termék-előállításnak minősül. Erre tekintettel bérmunka jogcímén nincs lehetőség az adókedvezmény érvényesítésére. A bérmunkában végeztetett termék-előállítás azonban a bérmunkát végeztetőnél termék-előállító tevékenységnek számít, és a feltételek fennállása esetén jogosultságot biztosít az adókedvezmény érvényesítésére is.
A Tao. szerinti árbevétel-növelési követelménybe a teljes árbevétel – így a bérmunkaszerződés keretében realizált árbevétel is – beszámít. Az adókedvezményt azonban az adó olyan arányában lehet csak érvényesíteni, mint amilyen arányt a vállalkozási övezetben folytatott termék-előállításból származó árbevétel az összes árbevételben képvisel. Az adókedvezmény kiszámításánál ezért nem lehet figyelembe venni a bérmunkából származó árbevételt (Adó és Ellenőrzési Értesítő, 1999/4. szám, 1999/42. APEH-iránymutatás).
Vállalkozási övezet
A beruházási adókedvezményt – egyebek mellett – csak akkor lehet igénybe venni, ha a beruházás megkezdésekor az adott övezet (amelyben a beruházást megkezdik) vállalkozási övezetnek minősül.
Ennek megfelelően, amennyiben a vállalkozási övezetet például 1998. január 1-jével jelölik ki, az adókedvezmény igénybevételének szempontjából a beruházás megkezdésének a napja csak az 1998. január 1-jét követően az építési-szerelési naplóba történő első bejegyzés vagy a beruházás célját szolgáló gép-, berendezés-, járműátvétel napja lehet.
Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy például az 1995-ben apportként beérkezett és 1996-ban üzembe helyezett termelőberendezéseket és az 1997 októberében kezdett új termelőcsarnokot nem lehet figyelembe venni a beruházás megkezdésének a számításánál. Ennek azért van jelentősége, mert beruházás esetében az adókedvezmény igénybevétele szempontjából az üzembe helyezés évét követő év semmiképpen nem lehet az 1998-as év. Legkorábban tehát ezen a jogcímen csak 1999-ben lehet adókedvezményt igénybe venni az 1998. január 1-jét követően megkezdett és még 1998-ban üzembe is helyezett beruházás után, természetesen az egyéb feltételek megléte esetén.
Az adókedvezmény igénybevételének utolsó éve 2002, ezért amennyiben az adózó a beruházást 1998. január 1-jét követően megkezdte és azt még 1998-ban üzembe is helyezte, az adókedvezményt az 1999-től 2002-ig terjedő időszakban, azaz négy éven át érvényesítheti. Ennek megfelelően a fenti időpontban létesített vállalkozási övezetben az adózó annak a gépnek az értéke után érvényesítheti a 6 százalékos mértékű adókedvezményt, amelyet 1998. január 1-jét követően szerzett be és még 1998-ban üzembe is helyezett az adott vállalkozási övezetben (Adó és Ellenőrzési Értesítő, 1999/4. szám, 1999/43. APEH-iránymutatás).
Értéknövelő felújítás
A Tao. szerint a vállalkozási övezetben a vállalkozási övezetté minősíttetést követően üzembe helyezett, korábban még használatba nem vett gép-, épületberuházás értéke alapján lehet igénybe venni az adókedvezményt.
Erre figyelemmel kizárólag az új gép- és épületberuházás értékére lehet a 6 százalékos mértékű adókedvezményt elszámolni akkor, ha a törvény szerinti egyéb feltételek is fennállnak a kedvezmény érvényesítéséhez. Ez azt jelenti, hogy a tárgyi eszközön végrehajtott értéknövelő felújítás után nincs lehetőség az adókedvezmény igénybevételére (Adó és Ellenőrzési Értesítő, 1999/6-7. szám, 1999/68. APEH-iránymutatás).
Társaságok átalakulása
A Tao. 21. §-ának (15) bekezdése rendelkezik az egyesüléssel érintett adózó vonatkozásában a beruházási adókedvezmény igénybevételéről. E szerint a fentiekben említett adózó az 1996. december 31-ét követően megkezdett, legalább 10 milliárd forint értékű, termék-előállítást szolgáló beruházáshoz kapcsolódó adókedvezménnyel utoljára az átalakulást megelőző adóévben élhet. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amennyiben a fenti kritériumoknak megfelelő beruházást 2001-ben helyezik üzembe, és a beolvadás tervezett időpontja 2008, úgy az adózó az adókedvezmény igénybevételére utoljára az átalakulást megelőző adóévben, tehát 2007-ben jogosult.
Abban az esetben, ha a beruházást 2001-ben helyezik üzembe és a beolvadás tervezett időpontja ugyancsak 2001, úgy a társaság jogosult lesz az adókedvezmény igénybevételére, mivel a Tao. 21. §-ának (15) bekezdése csak az adókedvezmény igénybevételét, nem pedig az adókedvezményre való jog megszerzését korlátozza egyes esetekben.
Ugyanakkor, ha a beruházást 2001-ben helyezik üzembe, a beolvadást viszont 2002-re tervezi a vállalkozás, úgy a Tao. 21. §-ának (15) bekezdése nem alkalmazható (Adó és Ellenőrzési Értesítő, 1999/12. szám, 1999/158. APEH-iránymutatás).
| Az egyéni vállalkozó kedvezményei |
|---|
|
Az egyéni vállalkozó a kedvezményeket egységesen utoljára a 2002. évi vállalkozói személyi jövedelemadóból veheti igénybe. Lényeges szabály, hogy a vállalkozói adókedvezményre jogosító, ugyanazon beruházáshoz kapcsolódó adókedvezmények közül – az egyéni vállalkozó választása szerint – ugyanabban az adóévben csak az egyiket lehet érvényesíteni.
Termék-előállítás Az egyéni vállalkozó a vállalkozói személyi jövedelemadója 50 százalékának megfelelő összegű beruházási adókedvezményt vehet igénybe az 1996. december 31-ét követően megkezdett, legalább 1 milliárd forint értékű, termék-előállítást szolgáló beruházás üzembe helyezésének évét követő öt adóév közül azokban az adóévekben,
Kereskedelmi szálláshely létesítése A vállalkozói személyi jövedelemadó 50 százalékának megfelelő összegű beruházási adókedvezmény vehető igénybe az 1996. december 31-ét követően megkezdett, legalább 1 milliárd forint értékű, kereskedelmi szálláshely létesítését szolgáló beruházás üzembe helyezésének évét követő öt adóév közül azokban az adóévekben,
Kiemelt térség, vállalkozási övezet A kiemelt térségben és/vagy vállalkozási övezetben telephellyel rendelkező egyéni vállalkozó beruházási adókedvezményt vehet igénybe a térségben, illetve övezetben 1996. december 31-ét követően
A fentiekben meghatározott esetekben az igénybe vehető adókedvezmény összegét a vállalkozói személyi jövedelemadó összegéből a kiemelt térségnek, vállalkozási övezetnek minősülő térségben (övezetben) folytatott termék-előállító és kereskedelmi szálláshely-szolgáltató tevékenységből származó bevételnek az összes egyéni vállalkozói bevételhez viszonyított arányával kell kiszámítani. Térségi adókedvezmények Az egyéni vállalkozó a beruházás értéke 6 százalékának megfelelő adókedvezmény igénybevételére jogosult az üzembe helyezés évében
A kiemelt térségben és/vagy a vállalkozási övezetben az egyéni vállalkozó az általa üzembe helyezett és ott üzemeltetett infrastrukturális beruházás értéke 6 százalékának megfelelő adókedvezményt vehet igénybe az üzembe helyezés évében. Amennyiben az egyéni vállalkozó a gép, építmény vagy infrastrukturális beruházás tulajdonjogát vagy használatát az üzembe helyezés napjától számított három naptári éven belül másnak átengedi, illetőleg ha három éven belül az adókedvezménnyel telepített tárgyi eszközt olyan térségbe (övezetbe) telepíti át, ahol a kedvezményt nem érvényesíthette volna, úgy az igénybe vett adókedvezményt késedelmi pótlékkal növelten kell visszafizetnie. A gépekhez, építményekhez, valamint az infrastrukturális beruházásokhoz kapcsolódó – az előzőekben részletezett – adókedvezmény a kiemelt térségben 1996. december 31-ét követően üzembe helyezett, korábban még használatba nem vett gép, infrastrukturális beruházás értéke alapján, a vállalkozási övezetben a vállalkozási övezetté minősítést követően üzembe helyezett, korábban még használatba nem vett gép, építmény, infrastrukturális beruházás értéke alapján vehető igénybe akkor, ha az egyéni vállalkozó nem alkalmazta gép esetében az egyösszegű, építmény esetében a 10 százalékos leírási kulccsal számított értékcsökkenési leírást. |
