Az Országos Munkaügyi Tanács július eleji ülésén a minimálbérrel, a munkavédelem országos programjával, az önálló baleset-biztosítási ággal, valamint a kollektív szerződések nyilvántartásával foglalkoztak a kormány, valamint a szociális partnerek képviselői.
Napirend előtti téma volt a minimálbér kérdése. A munkaadók az eddigieknél részletesebb számításokat kértek a Pénzügyminisztériumtól, amit az – arra hivatkozva, hogy eleget tett kötelezettségeinek – elutasított, mondván, a számításokhoz szükséges adatok nyilvánosak.
A munkavédelem országos programjáról szóló országgyűlésihatározat-tervezet – amely megalapozza a munkavédelem, munkaegészségügy hosszú távú fejlesztését – előterjesztése során a kormányzat képviselője kiemelte, hogy az kompromisszum eredménye. A dokumentumot az OMT Munkavédelmi Bizottsága konszenzussal fogadta el. A partnerek szükségesnek tartják, hogy lehetőleg a parlament őszi ülésszaka tárgyalja az előterjesztést, hogy a végrehajtással összefüggő költségvetési források már a 2001-es állami költségvetésben rendelkezésre álljanak. A program végrehajtása jelentősen hozzájárulhat az európai uniós tagság e területen szükséges követelményeinek teljesítéséhez.
A másik két oldal elutasította a munkavállalói oldal azon javaslatát, amely a munkavédelem állami tájékoztató-rendszerének kialakítása helyett az állam által finanszírozott és az ellenőrző hatóságoktól független tájékoztatási rendszerének kialakítására vonatkozott.
A munkavállalói oldal kompromisszumképességének bizonyítására – valamint arra, hogy a garanciális elemek kimunkálására a végrehajtási rendeletek során kerül sor – e javaslatát visszavonta.
A munkaadói oldal egyetértett az előterjesztésben szereplő önálló baleset-biztosítási ág létrehozására vonatkozó kormányzati javaslattal, de csak oly módon tartja kivitelezhetőnek, ha az nem növeli az élőmunka költségeit, valamint a létrehozása során biztosított a szociális partnerek aktív közreműködése.
A kollektív szerződések nyilvántartási rendszerének tapasztalatairól, valamint az 1998-ban bejelentett és nyilvántartásba vett kollektív szerződések adatlapjainak értékeléséről szóló előterjesztés kapcsán a tárgyaló felek egyetértettek az előterjesztés megállapításaival, miszerint a feldolgozás pontosabb képet ad a kollektív szerződések helyéről, szerepéről a munkaügyi kapcsolatokban.
A vita során a munkaadói oldal az előterjesztésben foglalt javaslatokat nem támogatta, mert álláspontja szerint minden olyan javaslat, amely egyrészt további adminisztratív kötelezettségeket ró a gazdálkodó szervezetekre, valamint szankciókat helyez kilátásba, gyengíti a szerződéskötési hajlandóságot.
A munkavállalói oldal támogatta a kollektív szerződések általános letétbe helyezési kötelezettségének előírását, valamint azt, hogy ezt a munkaügyi ellenőrzés során vizsgálják. Emellett arra hívta fel a figyelmet, hogy az országos szintű érdekegyeztetésben tapasztalható nehézségek és a megegyezés hiánya negatívan befolyásolják az alsóbb szintű megállapodásokat. Ezen összefüggés keretében a kormányzat mértékadó és – tulajdonosi minőségben – példaadó magatartását szorgalmazta. A kormány a konszenzus hiányában a javaslatokat visszavonta, és kezdeményezte egy tripartit bizottság létrehozását, melynek feladata, hogy
- áttekintse az eddigi adatgyűjtés tapasztalatait, és tegyen javaslatot a 2001. évi felmérés adatlapjának korrekciójára,
- felmérje azokat a lehetőségeket, amelyekkel ösztönözhető a kollektív szerződések számának, rendszerének kiterjesztése, megerősítése.
