Magyarországon jelenleg mintegy 10 ezren végeznek távmunkát – ez a szám önmagában igen nagynak tűnik, tekintettel arra, hogy a távmunka fogalma csak most kezd ismertté válni a gazdaságban. Elterjedésének alapvető feltétele ugyanis az informatika rohamos fejlődése, de kell hozzá egyfajta szemléletváltás is. Egy adat azonban meggyőzheti őket: a távmunka hatékonysága mintegy 30 százalékkal haladja meg a hagyományosan szervezettét.
Hazánkban a távközlés az elmúlt tíz évben indult rohamos fejlődésnek. Az évtized elején még átlagosan 10-12 évet kellett várni egy telefonvonalra, ma pedig már kijelenthető, hogy az ország nagy részében megszűnt a várakozás, gyakorlatilag napok alatt vonalhoz juthat bárki. Egyidejűleg megjelentek a mobiltelefon-szolgáltatók is, az elmúlt évek alatt több mint 2 millió mobil-előfizetőről számolhatnak be a cégek, és ez a szám folyamatosan nő, időközben beszállt a piacra a harmadik szolgáltató is. Jelenleg mintegy félmillióan használnak rendszeresen internetet, ami az összlakosság 5,1 százaléka. Szakértői prognózisok szerint ez a szám jövőre megduplázódik.
Otthon végzett munka
Az elektronikus kommunikációnak az üzleti szférában való alkalmazásával azonban még vannak bizonyos fenntartások a hazai vállalkozók körében, és ebben jelentősek az európai és a magyar vállalkozók közötti különbségek. Felmérések tanúsága szerint az európai kisvállalkozók többsége például egyértelműen úgy ítéli meg, hogy az internet egyenlő esélyeket teremt számukra az üzleti szférában: egy páneurópai internetszolgáltató által megkérdezettek 68 százaléka nyilatkozott erről pozitívan. Ugyanakkor a magyar cégeknek kevesebb mint fele, mindössze 48 százaléka látta úgy, hogy a világháló esélyegyenlőséget teremt számukra a piacon. A magyar cégek egynegyede még mindig nem rendelkezik honlappal, ez egyébként csaknem megfelel az európai átlagnak. A cégek 16 százaléka állítólag naponta frissíti honlapját.
A távmunka sokak számára az egyszerű bedolgozói tevékenységtől terjed egészen a számítógépen végzett munkáig. Ennek van is létjogosultsága, ha úgy definiáljuk, hogy a távmunka valójában munkavégzési forma, csakúgy, mint például a bejárás, az ingázás – mondta A Munkaadó Lapjának Egerszegi Béla, a Távmunka Koordinációs Közhasznú Társaság ügyvezető igazgatója. Ebben az esetben ugyanis a dolgozó munkahelyétől távol, többnyire otthonában végzi el feladatát, s a kész termékkel, az elvégzett munkával megy csak be munkahelyére.
A távmunkát mint új munkavégzési formát a modern gazdaságban már úgy értelmezik, hogy az ilyen munkavégzés során a munka utazik", mégpedig a korszerű technika és kommunikáció révén. Olyan szellemi tevékenységről van szó tehát, amelyben a munkavállaló otthon, illetve egy, a közelébe kihelyezett munkahelyen – például teleházban – önállóan old meg feladatokat, távoli telephelyen lévő munkaadója megbízásából. A távmunkás tehát igen ritkán, esetleg egyáltalán nem jár be munkahelyére. Elvégzett munkáját valamelyik távközlési módszerrel, interneten, intraneten vagy e-mailen továbbítja a munkaadóhoz, és a feladatokat is ilyen módon kapja. A telekommunikáció segítségével tartja a kapcsolatot a főnökével, a munkatársaival, s csak szükség esetén jelenik meg személyesen a munkaadó telephelyén.
Tipikusan távmunkával végezhető tevékenység az adatrögzítés, a digitalizálás, a titkársági és ügyviteli feladatok, pénzügyi-számviteli feladatok elvégzése, a könyvelés, fordítás, sajtófigyelés, kutatás, elemzés, tervezés, távoktatás, tanácsadás és konzultáció, szoftverfejlesztés, programozás, multimédiás tervezés és honlapkészítés, PR- és reklámtevékenység, marketing, elektronikus kereskedelem, elektronikus ügyfélszolgálat. Voltaképpen tehát minden, személyi számítógéppel végezhető munka a legegyszerűbbtől a legbonyolultabb, komoly szaktudást igénylő feladatokig elvégezhető távmunkával. A tevékenységek egy részénél elegendő a személyi számítógép használatának készségszintű elsajátítása, ám ez igen szűk szegmens. Az esetek nagy részében nem nélkülözhető a konkrét szakmai ismeret a számítástechnika világán kívül. Az, aki rendelkezik speciális ismeretekkel, a távmunka piacán is jó esélyekkel jelenik meg.
Kevesebb munkahely
A távmunka a fejlett gazdaságokban rendkívül elterjedt, és folyamatosan, dinamikusan bővül, elsősorban az Amerikai Egyesült Államokban alkalmazzák szívesen a cégek. Erre nemcsak a nagy földrajzi távolságok adnak magyarázatot, hanem az is, hogy ez a munkavégzés a jobb szervezettség irányába hat, költségmegtakarítást eredményez, növeli a cég hatékonyságát. A távmunkások foglalkoztatásával ugyanis kevesebb irodára van szükség, a cég fizikai jelenléte a minimálisra szorítható. Sok olyan kisebb és nagyobb cég van, amely szellemi munka szolgáltatásával foglalkozik, ezek számára korántsem mindegy, hogy hány irodai munkahelyet kell kiépíteniük, felszerelniük. Tekintettel arra, hogy egy-egy irodai munkahelyhez 5-6 négyzetméter szükséges, a magyarországi iroda- és irodaberendezési árak mellett négyzetméterenként mintegy 10 ezer forintot is meg lehet spórolni, ami nem csekély összeg egy kis- vagy közepes vállalkozás számára.
A távmunka előnyeit kihasználva már Magyarországon is működnek cégek, de hozzá kell tenni, hogy elsősorban a külföldi vállalkozások járnak élen az alkalmazásában. A multinacionális cégeknél nagy hagyományai vannak a távmunkának, ezek ugyanis figyelnek a költségek tervezésére, sokkal költségérzékenyebbek, mint ahogy azt feltételezik róluk. Igaz, főként a számítástechnikai cégek ismerik jól ennek a formának az előnyeit, egész apparátust mozgatnak elektronikus úton. Tipikusan távmunkának tekinthető például az is, amikor egy multinacionális cég a különféle országokban lévő leányvállalataival elektronikus úton tart napi kapcsolatot. A multik magyarországi megtelepedésének köszönhető, hogy ma 10 ezresre becsülhető a távmunkázók száma. Egyébként van jellemző hazai példa is: az IBM Hungarynál a székházban a létszámnál kevesebb munkahelyet alakítottak ki, mert a dolgozók a hét nagyobb részében otthon végzik a munkájukat, s hetente egyszer vagy kétszer mennek be a munkahelyükre.
A költségek lefaragása
A távmunka alkalmazása egyébként nem csak a nagy cégek kiváltsága. Kis- és középvállalatok is működhetnek oly módon, hogy csak egy kis irodát tartanak fenn a minimálisan szükséges telefonvonallal. Virtuális vállalatról van szó, ahol maga a tevékenység már távmunkával folyik. Amikor pedig nagyobb helyiségre, konferenciateremre van szükség, esetleg egy üzleti tárgyalás vagy rendezvény miatt, akkor bérelnek valamelyik irodaházban. Ez még mindig jóval olcsóbb, mintha maga a cég rendelkezne a csupán néhány alkalommal szükséges helyiségekkel, felszereléssel, berendezéssel. A döntő előny tehát a távmunka alacsonyabb költsége, mivel kisebb a munkahelyi központ helyigénye, így kevesebbet kell fordítani ingatlanbérletre, -létesítésre, -fenntartásra.
Természetesen a távmunkahely kialakításának is vannak költségei, hiszen a dolgozó otthonában vagy arra megfelelő helyen is ki kell építeni a számítógépes munkahelyet, ez azonban felébe-harmadába kerül, mint egy hagyományos munkahely. Ugyanakkor a fajlagos ráfordítások gyorsan megtérülnek azzal, hogy az ingatlan- és rezsiköltségek drasztikusan csökkennek. Minél nagyobb arányban szervezi ki tevékenységét távmunkába a cég, fajlagosan annál nagyobb mértékben csökkennek a költségei.
A távmunka legnagyobb előnye mégsem kifejezetten az időből és a beszerzési tárgyak feleslegessé válásával megtakarított költségekből adódik. Az elektronikus kapcsolattartás távlatokat nyit a racionális szervezés előtt. Az elektronikus adatcsere világában mód nyílik arra, hogy a munkaadó a számára legmegfelelőbb csapatot szervezze össze egy-egy munkára, projektre. A tapasztalatok szerint ugyanis vannak olyan feladatok, amelyek csapatmunkában hatékonyabban valósíthatók meg. A jobb csapat összetoborzásának esélye pedig azért nő, mivel nagyobb körből juthat kvalifikált munkaerőhöz a megbízó, hiszen esetleg alkalmi megbízásra is megnyerhet szakértőket, akik egyébként máshol kötik le munkaerejüket. Bővíti a lehetőségeket az is, hogy a megbízásnak már nem korlátja a földrajzi távolság, így aztán egyidejűleg több szakértővel is lehet konzultálni, illetve szaktudásukat épp arra a részletre igénybe venni, amelyben a legjobbak. Ezzel szoros összefüggésben van, hogy a munkaadónak módja nyílik a rugalmas létszámgazdálkodásra, tehát annyi munkaerőt tud foglalkoztatni, amennyire éppen szüksége van. Igazodni tud a változó feladatokhoz, optimálisan tudja kihasználni az erőforrást, az ebből fakadó versenyelőny nyilvánvaló.
Jobb hatékonysággal
A munkaadó számára jelent előnyt az is, hogy a távmunkások teljesítménye a felmérések szerint jobb, mint a hagyományosan szervezett munkabeosztásban. A nemzetközi tapasztalatok szerint akár 30 százalékosnál is nagyobb lehet a különbség, aminek az lehet a magyarázata, hogy az otthon dolgozó ember egyrészt sok időt megtakarít, mivel nem kell utaznia, másrészt maga osztja be az idejét, gazdálkodik azzal, így nem számolja, hogy mikor telt le a nyolc óra. Ha belelendült a tevékenységbe és ötletei vannak a feladat megoldásához, nem hagyja abba azért, mert letelt a munkaidő, holott egy munkahelyen ezt tenné a dolgozó. Ugyancsak behozhatatlan előny, hogy a távmunkás a korszerű távközlésnek köszönhetően gyakorlatilag korlátlanul elérhető, tehát ha a munkaadónak kérdése van, vagy éppen utasítást akar adni, azt akár késő este is megteheti. A hagyományos munkabeosztásban dolgozókat pedig a megjelölt munkaidőn kívül nem lehet – és nem is illik – otthonukban munkaügyben megkeresni.
Ezek alapján meg lehet állapítani, hogy a távmunkából alapvetően a munkaadónak származik előnye, legalábbis haszna a költségek megtakarítása révén. Azonban ez a foglalkoztatási forma bizonyos előnyöket tartogat a munkavállaló számára is. A dolgozó számára ez lehet az a munkahely, amely a leginkább alkalmazkodik életviteléhez, még akkor is, ha abban változtatásokra kényszerül. Az ilyen munkahelyet ugyanis nem kell feladni akkor sem, ha esetleg lakhelyet változtat az ember. A felmérések szerint a magyar munkaerő kevésbé mobil, az emberek ragaszkodnak lakóhelyükhöz, nehezen szakadnak el attól a helytől, ahol éveket, évtizedeket eltöltöttek, vagy ahol családjuk lakik. A magyarországi gazdasági viszonyok között érthető a félelem az új helyre településtől, különösen azért, mert hazánkban nagyok a különbségek a régiók között, s ez a keresetekben is megmutatkozik.
A munkaerő immobilitása azonban esetenként problémát okoz azoknak a cégeknek, amelyek munkaerőt toboroznak, hiszen a gazdaságilag perspektivikus térségekben a kvalifikált munkaerő gyorsan elfogy, és nehéz más régiókból odacsábítani. Számos multinacionális cég tud beszámolni ilyen magyarországi tapasztalatokról. A távmunkára alkalmas feladatoknál ezt a viszolygást a nagyobb földrajzi helyváltoztatástól könnyen le lehet győzni.
További előnyt jelent, hogy az egyén maga oszthatja be munkaidejét, ami nagyban növeli a szabadságát, mérsékli a kötöttségeit. Hiszen minden embernek más és más napszak felel meg a munkavégzéshez, egyesek délelőtt aktívabbak, mások délután, este, esetleg éjszaka képesek jobban koncentrálni a feladatra, vagy éppen családi munkamegosztásuk, kötöttségeik miatt csak bizonyos időszakban tudnak nyugodt feltételek mellett dolgozni. Az önálló munkabeosztás függetlenebbé teheti a dolgozó életét, hiszen maga határozza meg munkavégzésének feltételeit és módját, ami nagyban javítja komfortérzetét, ezzel a munkaadójához való ragaszkodását.
Nem elhanyagolható előny, hogy a dolgozó mentesül a mindennapos munkába járás distresszétől, ezáltal javul egészségi állapota is. Ez a jellegzetesség egyébként különösen vonzóvá teszi a távmunkát a kisgyermeküket egyedül nevelő szülők, betegeket, időseket gondozók, illetve a csökkent munkaképességűek számára. Az effajta munkának nem szab korlátokat az életkor és – egy bizonyos határig – az egészségi állapot sem, mindenki a saját szellemi készenléte függvényében vállalhatja, illetve végezheti el. A munkavállaló otthoni munkahelyének kialakításakor figyelembe tudja venni saját ergonómiai igényeit, erre bizony a munkahelyeken a munkaadó gondossága mellett is viszonylag kicsi az esély. Ezeket a feltételeket az ember odahaza saját konstruktivitása és anyagi-technikai lehetőségei tükrében maga alakíthatja.
A vállalkozó szellemű dolgozó számára ugyanakkor a piac is kinyílik, ha rendelkezik speciális ismeretekkel. A földrajzi korlátok lebontásával ugyanis módja van arra, hogy bármilyen távoli – akár külföldi – cégeknél munkát vállaljon, akár egyidejűleg több munkaadónál is.
Hátrányok, fenntartások
A távmunka hátrányaival is számolni kell azonban, ezek elsősorban az egyénnél jelentkeznek. Az az ember ugyanis, aki nem jár be mindennap a munkahelyére, bizonyos fokig elszigetelődik a társadalomtól, emberi kapcsolatai beszűkülnek, még akkor is, ha elektronikus úton számos kollégával, partnerrel áll kapcsolatban. A számítógép rabjává válást valódi önálló munkaszervezéssel és következetes munkabeosztással lehet korrigálni. Hátrányt szenvedhet a dolgozó abban az értelemben is, hogy a folyamatos rendelkezésre állással voltaképpen sérülnek dolgozói érdekei, amelyek képviseletével ebben az izolált közegben bizony senki sem foglalkozik. Sajnos a távmunkások foglalkoztatásának jogi rendszere sem alakult még ki, s érdekképviseletük sem megoldott.
A távmunkával kapcsolatos fenntartások egyik oka, hogy a cégek tartanak a magas kommunikációs költségekről. Ebben a foglalkoztatási fajtában ugyanis szinte kizárólag elektronikus úton érintkeznek egymással a főnökök és a beosztottak, kollégák és partnerek. Ma már azonban vannak technikai megoldások arra, hogy kontrollálható legyen a munkavégzésre használt telekommunikáció. Mód van például arra, hogy internet helyett a zárt rendszerű intranetet használják, esetleg zöldszámot létesít a munkaadó, amelyen érintkezhet a munkavállaló a munkahelyével, főnökével.
Az averziók között sorolják esetenként, hogy a távmunka által nyújtott szabadság a visszájára fordul: a dolgozó nem ellenőrizhető, ezáltal munkamorálja romlik. Ez azonban kiküszöbölhető akkor, ha a szervezés feladatcentrikus, és a tapasztalatok inkább azt támasztják alá, hogy a dolgozók önállóságukat inkább önmaguk kizsákmányolásával is megteremtik.
Hazai bevezetés
A távmunkavégzés magyarországi bevezetésével már az előző kormány is foglalkozott, 1998-ban az akkori Munkaügyi Minisztérium kiírt egy pályázatot, amelyre az érdeklődés magas volt a munkavállalók részéről, a program mégsem vált sikeressé. A távmunka szervezésére és propagálására a MüM és a Miniszterelnöki Hivatal Modernizációs Irodája megalakította a Távmunka Koordinációs Közhasznú Társaságot. A társaság tulajdonosváltások után jelenleg a Szociális és Családügyi Minisztérium kétharmados és a Matáv Rt. egyharmados tulajdonában van.
A MüM 1998-ban két pályázatot hirdetett meg a távmunka keretében végezhető munkavégzés támogatására. 100 millió forintos kerettel a megváltozott munkaképességűek rehabilitációs foglalkoztatását, 30 millió forinttal pedig a gyermeküket otthon nevelő nők foglalkoztatását akarta a kormányzat támogatni. A fő cél az volt, hogy a foglalkoztatás számítógépes távmunkával valósuljon meg. Ezt a két pályázatot viszonylag mérsékelt érdeklődés kísérte, legalábbis a cégek részéről. A támogatást ugyanis olyan cégek vehették igénybe, amelyek hajlandók voltak ilyen munkákat szervezni, illetve igénybe venni. A nagyobbik pályázatra 60 pályázó volt 305 munkahelyajánlattal, végül 30-40 főt sikerült ennek keretében alkalmazni. A 30 milliós pályázatnál 7 értékelhető pályázat volt 75 munkahelyigénnyel, ám ezt érvénytelennek nyilvánították, nem hirdettek győztest.
Támogatás
A kezdeti sikertelenség után a Gazdasági Minisztérium javaslatára 1999-ben már az Országos Foglalkoztatási Alapítvány pályázati rendszerében írták ki a távmunka támogatását. Így tavaly az OFA programjában továbbfejlesztve, kiírtak egy kombinált, távmunka kísérleti projektet, amely a beruházás mellett a képzést és a foglalkoztatást is támogatta. A megfogalmazott cél szerint új munkahelyek kialakítását kívánták támogatni, legalább 12 hónapig tartó foglalkoztatás ígérete fejében. Erre 50 millió forint állt rendelkezésre. Ám a pályázati kiírás szerint a program csak résztámogatást biztosított, 500 ezer forintot fejenként. A vissza nem térítendő támogatást igényelni lehetett új munkahelyek létrehozásához, maximum 250 ezer forintot munkahelyenként. Támogatást adott a program a munkáltató által a foglalkoztatás bővítésében érintett munkavállaló bére után fizetendő munkaadói járulékhoz is. A munkavégzés költségeihez maximum 3000 forintnyi hozzájárulást lehetett igényelni, s további legfeljebb 5000 forintot a foglalkoztatáshoz szükséges betanító jellegű képzés költségeinek legfeljebb 50 százalékához.
A programtól azt várták, hogy segítségével legalább 80-100 távmunkahely keletkezik, segítve ezzel a távmunka ismertségét, alkalmazásának elterjedését. Hozzájárult ahhoz is, hogy a szakmai foglalkoztatáspolitikai ismeretek bővüljenek ebben a foglalkoztatási formában, hozzájárulva a jogalkotási, szabályozási, valamint a finanszírozási feltételek kialakításához. Az első pályázatra végül is 9 beadvány érkezett, egyet formai hiba miatt elutasítottak. A többiben 39 fő foglalkoztatásához 18,2 millió forint támogatást igényeltek. A második pályázatra 4 beadvány jött, ezekben 25 fő foglalkoztatásához 11 millió forintnyi támogatást kértek a cégek. Az igények közül 5 érkezett Budapestről, 2 Pest megyéből, s egy-egy Nógrád, Csongrád, Fejér, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből.
Az OFA kuratóriuma végül 28 millió forintot ítélt oda, 57 fő foglalkoztatásához nyújtva támogatást. Közülük 13 teljes munkaidős, 21 részmunkaidős, valamint 23 bedolgozói jogviszonyú foglalkoztatásban részesült. Az egy foglalkoztatottra jutó támogatás fajlagos költsége 291 ezer és 529 ezer forint között változik. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a munkaadók és a munkavállalók a bedolgozói jogviszonyt és a részmunkaidős foglalkoztatást előnyben részesítették. Jellemzően piackutatásra, adatrögzítésre, digitális adat- és térképi bázisok készítésére, feltöltésére, karbantartására, információfeldolgozásra, on-line információkeresésre, biztosítási termékek kiajánlására, mezőgazdasági tesztüzemi adatgyűjtésre és szaktanácsadásra.
A támogatás összesen 9 szervezet között oszlott meg, közülük 5 volt kft., 2 társadalmi, 2 pedig költségvetési szervezet. Az 57, munkához jutott foglalkoztatott közül 31 kistelepülésen lakott, 17 gyesen volt, 18 pedig úgynevezett megváltozott munkaképességű személy. A regisztrált munkanélküliek közül 16-ot sikerült a program segítségével visszakapcsolni a munka világába.
A távmunkával kapcsolatos tevékenységet a Távmunka Kht. folytatja, ezért az OFA 2000-ben már nem indít távmunkaprogramot.
A Távmunka Kht. egyik fontos tevékenysége, hogy regisztrálja azokat, akik távmunkásokra igényt tartanak, illetve ilyen tevékenységre vállalkoznak – ismertette Egerszegi Béla. A kht. adatbázisában mintegy 10 ezer személy szerepel, munkavállalói oldalról tehát az igény igen nagy. Az adatbázis alapján a társaság készen áll arra, hogy az aktuális munkaerő-piaci igényekre gyorsan reagáljon, összehozza a munkaadókat és a munkavállalókat. Alapvető célja, hogy a szakminisztérium szerepvállalása mellett egyfajta munkaadói szerepet töltsön be, kezdetben elsősorban állami távmunka-megrendelések útján, majd a piaci szereplők fokozatos bevonásával egyre jobban meghonosítsa a távmunkát Magyarországon. Készen áll arra is, hogy a munkaügyi szervezetekkel együttműködve feltárja a távmunkában végezhető tevékenységeket. Ilyen módon részt vállal a sérültek, rehabilitáltak, többgyermekesek, szociális okokból csak otthoni munkát vállalni tudók, kistelepülésen élő értelmiségiek foglalkoztatásában. Törekszik arra is, hogy együttműködjön a régiókban található teleházakkal – ezekből a vidéki, állami segítséggel létesített telekommunikációs központokból országszerte már 150 működik. A teleházak fejlesztésére vonatkozó nemzeti stratégia egyébként azzal, hogy a társaságban tulajdonossá vált a Matáv, bővültek a technikai lehetőségek, hiszen a távközlési cég kulcsrakész informatikai csomaggal és kedvezményes számítógép-vásárlással, valamint távközlési eszközök biztosításával segíti a távmunkába kapcsolódókat.
Központi programok
A távmunka elterjedését elsősorban az segítheti, ha a gazdálkodó szervezetek felismerik, mennyivel hatékonyabban tudnak működni, ha élnek ezzel a szervezési lehetőséggel. A lakosság az idő múlásával, az információs technika és ezzel együtt az oktatás folyamatos fejlődésével egyre alkalmasabbá válik a távmunkára, amelynek alapjait már az iskolában le kell rakni. A távmunka jelentőségét a jelenlegi kormány is felismerte, és összhangba kívánja hozni az információs technika, illetve a kis- és középvállalkozások fejlesztésével – ezeket a területeket kiemelten fogja kezelni a Széchenyi-terv is. A távmunka terjesztésére az Európai Unió is figyelmet fordít programjaiban.
