×

Önkormányzatok és befektetők

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. június 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 29. számában (2000. június 15.)

 

Magyarországon nincs központi kimutatás arról, hogy konkrétan milyen és mekkora mértékű kedvezményeket adnak az önkormányzatok a területükön befektetni kívánóknak. A gyakorlatban viszont egyértelműen látszik, hogy az önkormányzatok igyekeznek vonzóvá tenni településüket minél több beruházás letelepedéséhez.

 

A városok, falvak mindinkább felkészülten várják a befektetőket. A rendszerváltás óta az önkormányzatok ösztönzőbben lépnek fel a térség tőkeszerzése érdekében, részben saját kezdeményezésekkel, részben pedig a területfejlesztési tanácsok tagjaiként.

Az önkormányzatok többnyire a hatáskörükbe tartozó helyiadó-politikával, illetve megfelelő infrastruktúra, befektetői környezet megteremtésével igyekeznek vonzani a tőkét. A Miniszterelnöki Hivatal területfejlesztésért illetékes munkatársa elmondta: az önkormányzatok saját belátásuk szerint, gazdasági lehetőségeiktől függően dönthetnek arról, hogy mely eszközökkel élnek a befektetői kedvezmények adása során.

Szabályozás csak rendeletekkel

Minden, kedvezménnyel összefüggő kérdésben az önkormányzat testülete dönt, vagyis a helyi lehetőségeket mérlegelve alakítja ki a befektetésösztözés eszköztárát. Ezt aztán helyi rendeletben fogalmazhatja meg, amiből a befektető pontosan láthatja lehetőségeit. Amikor még egyáltalán nincs betelepült befektető a környéken, akkor minden érdeklődésnek örülnek az önkormányzatok. A beruházás ugyanis munkalehetőséget teremt a környéken élőknek, és egyéb kedvező hatást is generálhat. Egy bizonyos befektetői telítettséget elérő térség esetében azonban változhat az önkormányzat hozzáállása. Előfordulhat, hogy ez utóbbi esetben az önkormányzat már inkább azt mérlegeli, hogy a beruházás révén milyen típusú munkaerőt kívánnak foglalkoztatni. Ilyenkor általában a kvalifikáltabb munkaerő után érdeklődő vállalkozások részesülnek előnyben.

Az önkormányzatok mérlegelési szempontjai között szerepel, hogy a befektető milyen időtávban gondolkodik a beruházást illetően. Hosszú távra megtelepedő vállalkozás esetén az önkormányzatok hozzáállása is ennek megfelelő. Minél nagyobb volumenű és minél kevésbé mobil a befektetés, annál inkább számíthat az önkormányzat kedvező elbírálására.

Eltérő térségi mutatók

A tőkebefektetés telítettsége térségenként eltérő. Az ország keleti részében alig vagy egyáltalán nem lehet befektetői telítettségről beszélni, azaz ezekre a területekre még várják a tőkét. Ugyanakkor a jobb infrastuktúrával rendelkező, és könnyebben elérhető nyugati térségben is vannak olyan területek, amelyek tőkeellátottsága még nem kielégítő.

Az önkormányzatok a helyi adók mérséklése, illetve elengedése mellett a befektetők letelepedését segíthetik egyéb gazdasági eszközök alkalmazásával is. Ilyen például, hogy az önkormányzat – ingyen vagy kedvezményes áron – ingatlant ad a befektetés helyszínéül.

Ösztönző lehet továbbá az is, hogy az adott ingatlanon vagy annak környékén megfelelő infrastruktúrát épít ki az önkormányzat, illetve a közművek létesítése során az önkormányzat bizonyos költségeket magára vállal. Bevett gyakorlat az is, hogy az önkormányzat a településen külön ipari parkot alakít ki, s oda invitálja a befektetőket.

A Pénzügyminisztérium önkormányzatokkal foglalkozó főosztályának illetékese szerint a települések jelentős része ad kedvezményt a helyi adóból nemcsak a multinacionális cégeknek, hanem a kisebb vállalkozásoknak is a letelepedéskor.

A kisvállalkozások támogatásaként lehet értékelni azt a néhány helyen bevált ajánlatot is, miszerint az egymillió forint alatti árbevétel esetén nem kell iparűzési adót fizetniük a vállalkozásoknak.

Az önkormányzatok annak ellenére, hogy adhatnak határozatlan időre is adókedvezményt, többnyire öt, kivételes esetekben tíz évre biztosítják ezt a lehetőséget az új befektetéseknek. Azt, hogy az iparűzésiadó-kedvezménnyel mekkora bevételtől esnek el az önkormányzatok, nagyon nehéz megbecsülni.

Nehezíti a számolást, hogy az iparűzési adó mértéke településenként eltérő. Nehéz eldönteni azt is, hogy az az önkormányzat, amelyik egyáltalán nem vet ki iparűzési adót, vajon kedvezményadás címén teszi-e ezt, és emiatt esik el a bevételtől, vagy olyan jól áll a költségvetése, hogy nincs is rá szüksége.

Becslések szerint jelenleg 200 milliárd forint körül lehet az önkormányzatok iparűzésiadó-bevétele, és a kedvezmények mindössze 10 milliárd forint kiesést jelenthetnek.

A szakemberek óvnak attól, hogy az iparűzésiadó-kedvezményt bevételkiesésnek tekintsék az önkormányzatok. Ezzel szemben inkább azt kell nézniük, hogy gesztusukért cserébe hány befektető telepedett meg náluk, munkát adva a község lakóinak.

Ipari parkok

Az ipari parkok önkormányzati közreműködéssel történő működtetése is egyik vonzó formája lehet a befektetőknek. Dányi István, a Gazdasági Minisztérium főosztályvezetője úgy véli, hogy az ipari parkok révén az önkormányzatok jelentősen tudják támogatni a befektetőket. Kedvező infrastruktúrát alakítanak ki, s az is bevett gyakorlat, hogy az engedélyezési eljárásoknál is előnyben részesülnek az ipari parkba betelepülők. Jelenleg Magyarországon 112 ipari park címet elnyert vállalkozás működik, s közülük 88-90-re tehető azoknak a száma, amelyek szolgáltatásokat is nyújtanak a vállalkozóiknak.

Az ipari parkok minőségi fejlődését mutatja, hogy van olyan területe az országnak, ahol már inkubátorházak, innovációs szolgáltatások is kiépültek, és egyéb szolgáltatásokat – területőrzés, biztonságtechnika stb. – nyújtanak az oda települőknek. Ilyen fejlett ipari park található többek között Győrben, Sárváron, illetve Szentgotthárdon.

Dányi István elmondta, hogy az ipari parkok többségének működtetésében fontos szerepet vállalnak a helyi önkormányzatok.

Segíthet az ITDH

A magyarországi befektetések ösztönzésében meghatározó szerepet játszik az ITD Hungary Rt. Tóth Tibor igazgató is megerősítette: az önkormányzati kedvezményeket nagymértékben befolyásolja, hogy az adott település az ország melyik részén helyezkedik el.

Azokon a területeken, amelyek eddig kimaradtak a befektetők érdeklődési köréből, és rá vannak szorulva a befektetésekre, a települési önkormányzatok bőven ajánlanak kedvezményt. Ezzel szemben a tőkével terített térségekben már válogatnak az önkormányzatok, és céljaiknak megfelelően határozzák meg a befektetőknek kínált kedvezményeiket.

Tóth Tibor szerint fontos, hogy az önkormányzatok tisztában legyenek a befektetőket vonzó tényezőkkel. Az ITD Hungary rendszeresen szervez konzultációkat az elöljáróságoknak, ahol a befektetői szempontokat ismertetik, és felhívják a polgármesteri hivatal munkatársainak figyelmét arra is, hogy mire ügyeljenek a befektetőkkel folytatott tárgyalások eredményessége érdekében.

Befektetői érdekek

A befektetői érdekek hét kategóriába sorolhatók. Először is az általános üzleti környezet iránt mutatnak érdeklődést a befektetők, amibe természetesen beletartozik a helyi adók mértéke is. Nem közömbös a befektetők számára az sem, hogy a térségben telepedtek-e már meg más befektetők is, hogy milyen az adott környék beszállítói háttere.

Befektetői szempontból nem mellékesek a helyi szabályozók, engedélyek, környezetvédelmi szabályok, a külföldiek munkavállalására vonatkozó előírások sem. A befektetőket úgy is lehet támogatni, hogy a beruházás ügyintézése során messzemenő segítséget kapnak a vállalkozók az önkormányzattól az engedélyek mielőbbi megszerzéséhez.

Fontos befolyásoló tényező lehet a befektetői döntés meghozatalában a munkaerő-kínálat. Felmérik ugyanis, hogy van-e elegendő szabad, megfelelően képzett munkaerő a térségben, hogyan alakulnak a bérek és azok költségei. A döntést befolyásolhatja az is, hogy milyen az adott térség iskolarendszere, van-e elérhető közelségben szakiskola, szakképzés. Vizsgálni szokták a befektetők a szállítmányozási, raktározási lehetőségeket is, ennek keretében a beruházókat az is érdekli, hogy milyen messze helyezkedik el a főút, a repülőtér, a vasútállomás stb.

Nem elhanyagolható szempont az energiaellátás sem, továbbá hogy adott-e a térségben a termelési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatás, például rendelkezésre áll-e a helyi adottságokat ismerő tanácsadó, bank stb.

A betelepülő vállalkozás többnyire külföldről vagy hazai nagyvárosból hozza a felsőszintű vezetését, ezért érdekli a környék lakhatósága is, vannak-e ott megfelelő színvonalú lakások, gyermekintézmények stb.

Tárgyalási technika

Az ITD Hungary igazgatója szerint fontos, hogy az önkormányzatok már a bemutatkozáskor vegyék komolyan a befektető szándékát. Ezzel ugyanis az önkormányzat azt bizonyítja, hogy fontos számára a letelepítés, és mindent megtesz annak elősegítése érdekében. Célszerű továbbá, hogy az önkormányzatnál legyen képzett, idegen nyelvet beszélő, a befektetőt segítő munkatárs. Az ITD azt javasolja az önkormányzatoknak, hogy külföldi befektetők érdeklődése esetében mindenképpen érdemes kijelölniük egy kapcsolattartó személyt. Szakemberek szerint minden önkormányzat érdekelt abban, hogy sikert mutasson fel a lakosságnak, és ennek egyik formája lehet az iparfejlesztés, amely feltételezi a beruházásokat.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. június 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8646 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8646 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 5134 olvasói kérdésre 5134 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8646 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8646 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 5134 olvasói kérdéssel.

Globális informatikai hiba miatti munkakiesés

A július 19-i Crowdstrike frissítési hiba a Windowsra a cégünket is érintette, a számítógépeken nem tudtunk dolgozni. Erre a napra mit kell fizetnie a cégünknek? Az irodai és műszakos...

Tovább a teljes cikkhez

Munkáltatói jogkörgyakorlás – a jogalap

Az Mt. 20. §-ának (2) bekezdése értelmében a munkáltatói joggyakorlás rendjét – a jogszabályok keretei között – a munkáltató határozza meg. Az Mt. 31. §-a alapján alkalmazandó...

Tovább a teljes cikkhez

Munkáltatói joggyakorlás – a jogosult utólagos jóváhagyása

Az Mt. 20. §-ának (3) bekezdése értelmében, ha a munkáltatói jogkört nem az arra jogosított személy (szerv, testület) gyakorolta, eljárása érvénytelen, kivéve, ha a jogkör...

Tovább a teljes cikkhez

Cégjegyzésre jogosultak – és a munkáltatói jogkörgyakorlás

Egy társaság képviseletére a cégjegyzék értelmében annak két képviselője együttesen jogosult. Van-e akadálya annak, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlásának rendjét úgy alakítsa...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármester – ha nem kaphat képviselői tiszteletdíjat

Helyi – megyei jogú városi – önkormányzatnál a foglalkoztatási jogviszonyban álló polgármester illetményére, illetve képviselői tiszteletdíjának egyidejű megállapítására...

Tovább a teljes cikkhez

Áthelyezés hiánya és orvoslása

Járási hivatal kormányablakosztályán dolgozó kormányzati szolgálati jogviszonyban álló alkalmazott áthelyezéssel átvehető-e közös önkormányzati hivatalhoz közszolgálati...

Tovább a teljes cikkhez

Próbaidő kikötése óvodaigazgató részére

Önkormányzati fenntartású óvodában igazgatói megbízás betöltésére jelentkezett egy kolléganő. A 401/2023. Korm. rendelet a Púétv. 7. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint nem...

Tovább a teljes cikkhez

Köznevelési foglalkoztatotti jogviszony nyugdíj mellett

Dajka munkakörre vonatkozik a kérdésünk. Önkormányzati fenntartású óvodánk dajkája nyugdíjba vonul a 40 év jogosultsági idővel, december 31-ével. Az intézményvezető szeretné...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaadói utasítás – korlátok és minősítés

A munkáltató utasítási joga az Mt. 52. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglaltakból fakad? Mi ennek a korlátja, határa? Például a munkáltató egyoldalúan meghatározhatja a...

Tovább a teljes cikkhez

Cégjegyzésre jogosultak – és a munkáltatói jogkörgyakorlás

Egy társaság képviseletére a cégjegyzék értelmében annak két képviselője együttesen jogosult. Van-e akadálya annak, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlásának rendjét úgy alakítsa...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármester – ha nem kaphat képviselői tiszteletdíjat

Helyi – megyei jogú városi – önkormányzatnál a foglalkoztatási jogviszonyban álló polgármester illetményére, illetve képviselői tiszteletdíjának egyidejű megállapítására...

Tovább a teljes cikkhez

Áthelyezés hiánya és orvoslása

Járási hivatal kormányablakosztályán dolgozó kormányzati szolgálati jogviszonyban álló alkalmazott áthelyezéssel átvehető-e közös önkormányzati hivatalhoz közszolgálati...

Tovább a teljes cikkhez

Próbaidő kikötése óvodaigazgató részére

Önkormányzati fenntartású óvodában igazgatói megbízás betöltésére jelentkezett egy kolléganő. A 401/2023. Korm. rendelet a Púétv. 7. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint nem...

Tovább a teljes cikkhez

Köznevelési foglalkoztatotti jogviszony nyugdíj mellett

Dajka munkakörre vonatkozik a kérdésünk. Önkormányzati fenntartású óvodánk dajkája nyugdíjba vonul a 40 év jogosultsági idővel, december 31-ével. Az intézményvezető szeretné...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaadói utasítás – korlátok és minősítés

A munkáltató utasítási joga az Mt. 52. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglaltakból fakad? Mi ennek a korlátja, határa? Például a munkáltató egyoldalúan meghatározhatja a...

Tovább a teljes cikkhez

Munkáltató által előírt végzettség megszerzése

A munkáltató a munkavállalóval munkaviszonyt létesített, és a munkakörre előírt egy meghatározott végzettséget. Egy év elteltével a munkáltató jogosult-e erre a munkakörre...

Tovább a teljes cikkhez

Pihenőnap-áthelyezés munkaidőkeret hiányában

Általános munkarend szerinti foglalkoztatás esetén jogszerű-e az, hogy egy hétköznapra eső munkanapot pihenőnappá tegyen a munkáltató, és helyette valamely szombaton dolgoztassa azt...

Tovább a teljes cikkhez

Időarányos szabadság számítása

Az augusztusi diákmunkánál 1 munkanap szabadság jár a diákoknak, hiszen 2024. 08. 01-től 2024. 08. 21-ig (15 munkanap) tart a program. A számítás: 20 munkanap alapszabadság és 5...

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 5134 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 268-ik lapszám, amely az 5134-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Külföldi munkavállalók foglalkoztatása – a munkaerő-áramlással kapcsolatos legfontosabb adózási és társadalombiztosítási kérdések Megnézem

ÁRULKODÓ JELEK ADÓELLENŐRZÉSKOR
Az adóhatósági vizsgálatok gyakorlata
Megnézem

MIKOR, MIRE, MIÉRT ÉS MIT LÉP A NAV?
Eltérő adózói magatartásra eltérő NAV reagálás
Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem