Minimálbér-emelés

Bár a minimálbér-emelésről csak ősszel kezdődnek az érdemi tárgyalások az Országos Munkaügyi Tanácsban, a költségvetés május végére elkészülő első tervezete már 40 ezer forintos legkisebb bérrel számol. A döntés tehát megszületett, a lehetséges következmények számbavétele azonban még csak ezután következik.

A kormány szerint tarthatatlan, hogy a jelenleg 25 500 forintos minimálbér az átlagbérnek csupán 30,9 százaléka, miközben az Európai Szociális Charta ajánlása 60 százalékos arány.

A kötelezően fizetendő legalacsonyabb kereset 57 százalékos emelésével a kormány növelni kívánja a fogyasztási mértéket. A magyar lakosság fogyasztása ugyanis nem éri el az ország gazdasági fejlettségének megfelelő szintet. Összehasonlítva a cseh vagy a szlovén lakossági fogyasztással, illetve gazdaságuk fejlettségét a magyarral, látszik, hogy nincs akadálya a hazai fogyasztás növelésének. A legkisebb bér ilyen mértékű emelése nem hozhat feszültségeket a fogyasztásnövekedésben – hangsúlyozták a Pénzügyminisztérium illetékesei.

A versenyszféra azon területein is megoldható az ilyen mértékű minimálbér-emelés, ahol ma az átlagkereset 40 ezer forint. A kormány ugyanakkor tisztában van azzal, hogy a kis- és középvállalkozásoknak olykor nehézségeket okozhat a megnövelt minimálbér kifizetése.

Tárgyalás a kompenzációról

A kormányzat tárgyalni kíván a munkaadókkal arról, hogy milyen kompenzációkat alkalmazzanak a minimálbér-emelés hatásainak ellentételezésére. A végső megoldás a munkaadók igényeitől függ majd, de Varga Mihály, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára szerint ez nem csupán a társadalombiztosítási járulék csökkentése lehet. Elképzelhetőnek tartja – mint több nyilatkozatában utalt rá –, hogy a Munkaerőpiaci Alapból biztosítsanak valamilyen ellentételezést a nehéz helyzetbe kerülő cégeknek. Amennyiben a vállalkozásoknál javul a versenyképesség, termelékenység, ki tudják termelni a magasabb bér költségeit.

Az államtitkár szerint a minimálbér ilyen mértékű emelése legalább 20-25 milliárd forinttal korlátozza a költségvetés jövő évi lehetőségeit. Ugyanakkor ez olyan feladat, amely sarokköve a 2001-es költségvetésnek.

Számításaik szerint mintegy 750 ezer munkavállaló havi keresete nem éri el a 40 ezer forintot, közülük 170-180 ezren dolgoznak a közszférában.

Garantált bér

A kormány csak a közszférában garantálhatja a 40 ezer forintos minimálbért, a versenyszférában a szociális partnerekkel közösen dönt erről. Amennyiben viszont a közszférában a kormányzat garantálja a magasabb minimálbért, ezt a versenyszféra sem hagyhatja figyelmen kívül.

Orbán Viktor miniszterelnök a közelmúltban arra kérte a Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőcsoportját, hogy támogassa a kormány minimálbér-emelésre vonatkozó javaslatát. Jövőre a 40 ezer forintos, 2002-ben pedig az 50 ezer forintos alsó érték elérését tűzte célul a kormány – hangsúlyozta. A kormányfő úgy véli, ez az intézkedés nem gerjeszti az inflációt, ami 2002-ben 4-6 százalék között várható.

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének megrendelésére készített felmérést ismertetve Széles Gábor elnök hangsúlyozta: túlzott mértékűnek tartják a 40 ezer forintos minimálbért. Vélhetően kedvezőtlenül hat a legális foglalkoztatásra, az átlagkereset és a minimálbér közötti arányok fenntartása érdekében az átlagkereset emelését eredményezi, s ez növelheti az inflációt.

Elmaradt emelések

Az egykori Munkaügyi Minisztérium adatai, illetve a szakszervezetek által összeállított gazdasági és szociális adattár szerint az elmúlt évtized első éveiben a minimálbér az átlagbérhez viszonyítva 36 százalék körüli arányt ért el, majd 1993-ban ez 33 százalékra, később 29 százalékra csökkent a bruttó bérek esetében.

Az átlagkereset-emelés ütemével összehasonlítva a minimálbér alakulását elmondható, hogy csaknem minden évben jelentős volt az elmaradás. Évente 2-10 százalékpont között változott a különbség.

Valamivel jobb az arány, ha a nettó értékeket hasonlítjuk össze. Az évtized elején a nettó minimálbér aránya elérte a nettó átlagkereset 45-46 százalékát, majd 1993-ban 43 százalékra, ezt követően 40-41 százalékra csökkent. A szakszervezeti adattár szerint a múlt évben – az adórendszer változásával összefüggésben – az 1998-ban számított 42,5 százalékos nettó/nettó arány 33,6 százalékra csökkent.

A levonásokkal csökkentett minimálbér reálértéke az évtized elején néhány százalékkal csökkent évről évre, de 1993-ban már 10 százalékot. Az elmaradás 1994-ben 1,5 százalék volt, majd 1995-ben meghaladta a 9 százalékot. Azt követően 6 százalék körül alakult az elmaradás.

Az 1997-es kismértékű pozíciójavulás után 1998-ban hozzávetőlegesen nem változott a minimálbér vásárlóértéke. A múlt évben az adattár szerint ismét 6 százalékkal csökkent a nettó minimálbér reálértéke az azt megelőző évhez viszonyítva.

A minimálbér bruttó összegének emelése az évtized elején még 33, illetve 20 százalék volt, majd 1993-ban ez az emelési mérték 11 százalékra csökkent, ezt követően 16 százalék körül alakult. A 1997-es évben ismét elérte az emelés a 19 százalékot. Az elmúlt két évben 15-15 százalékkal emelkedett a minimálbér bruttó összege. Ehhez képest mindenképpen nagy ugrást jelentene, ha a szociális partnerek is elfogadnák a kormány által javasolt 57 százalékos növekedési mértéket.

A kormány mérlegelte azt is javaslata előkészítésekor – mutatott rá egy másik nyilatkozatában Varga Mihály –, hogy a munkanélküli-járadéknál magasabb minimálbér ösztönzést ad az elhelyezkedésre is. Így az inaktívak közül is többen lesznek ismét szereplői a munkaerőpiacnak.

Kisvállalkozói terhek

A Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetsége (KISOSZ) szakértőinek véleménye szerint a járulékterhek 5 százalékos csökkentése és az egészségügyi hozzájárulás eltörlése tenné lehetővé, hogy a minimálbér 40 ezer forintra történő emelése ne terhelje jóval az inflációt meghaladó mértékben a kisvállalkozókat.

Ezt az eredményt hozhatná az egészségügyi hozzájárulás megszüntetésével együtt, ha a vállalkozói kivét után is érvényesíteni lehetne az adójóváírást.