Köztartozások behajtása

A múlt év elejétől az adóhatóság kebelén belül működik a társadalombiztosítás. A korábban is nagy összegű járuléktartozások behajtása is e szervezethez kerül. A beszedés hatékonyságáról az adatok összevethetősége miatt megoszlanak a vélemények. Az APEH szakemberei azt mondják: ötször jobb eredményeket érnek el, mint korábban a tb-s gárda.

A tb-igazgatóságoknál az egy főre jutó behajtási eredmény 1998-ban 36,9 millió forint, míg az adóhatóságnál 50,7 millió forint volt. Az 1997. évi összehasonlító adatok alapján az egy főre jutó bevétel az adóhivatalnál 173,5 millió forintot, a társadalombiztosításnál 95,5 millió forintot tett ki. A működési költségek minden egyes forintjára az APEH-nél 70,8 forint, a tb-nél pedig 39 forint bevétel jutott.

E számok és az elemzések alapján Árendás Lászlóné, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) felszámolási és végrehajtási főosztályának szakfőtanácsosa, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) hasonló főosztályának egykori vezetőhelyettese szerint tévesek az utóbbi hetekben megjelent vélemények arról, hogy az elmúlt évben romlott a társadalombiztosítási kintlevőségek behajtásának eredményessége.

A kritikusok az OEP által közzétett korábbi adatokra, elemzésekre hivatkoznak. Ezek alapján – mintegy válaszul – az APEH is elvégezte az adatok elemzését és a behajtási tevékenység összehasonlítását. E szerint az OEP által közzétett – 1996-1998. évekre vonatkozó – kintlevőség behajtásából származó bevételek nem hasonlíthatók össze az adóhivatal által 1999-ben járuléktartozásként beszedett összeggel. Az OEP behajtási bevételeiben ugyanis figyelembe vettek minden befizetést, ami járuléktartozásra folyt be, függetlenül attól, hogy kényszerintézkedés hatására történt-e vagy sem. Így például a fizetési felszólításra, vagy adós által kért és a tb-igazgatóságok által engedélyezett fizetési halasztással, részletfizetéssel befizetett összegeket is a behajtási bevételek között tüntették fel – hangoztatta Árendás Lászlóné.

Az OEP behajtásból származó bevételei így valóban meghaladták évente a 30-35 milliárd forintot, de a ténylegesen végrehajtás és felszólamlás útján realizált bevételek – az OEP végrehajtási statisztikái szerint – minden évben kisebbek voltak, mint az APEH által teljesített 1999. évi 21,1 milliárdos bevétel. A hatóság az önkéntes befizetést – az adóbevételekhez hasonlóan – a járulékbevételek között számolja el, és csak a kényszereszköz alkalmazása mellett beszedett összegek esetében beszél behajtásról.

Eltérő könyvelés

Egy másik probléma az OEP korábbi és az APEH jelenlegi folyószámla-könyvelése közötti eltérésből adódik. Eszerint az OEP 1996-1998. években a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (Nyufig) folyószámla-könyvelési rendszere alapján kimutatott járuléktartozás adatait közölte, amely összeg nem tartalmazta a folyószámlákról kivezetett, és a továbbiakban a nullás számlaosztályban nyilvántartott, felszámolás alatti adósok várhatóan meg nem térülő tartozásait. Árendás Lászlóné szerint ennek fő indoka az volt, hogy az éves mérlegben a felszámolási eljárás alá tartozó követelések összege reális értéken szerepeljen. Így például 1996-ban 35 milliárd forint kivezetése történt meg az OEP folyószámláiról. Az APEH 1999-ben visszavezette a folyószámlákra az OEP által a nullás számlaosztályban nyilvántartott követeléseket – ez az összeg 1998. december 31-én 16,2 milliárd forint volt –, mivel a hivatal a felszámolás alatti követeléseket a folyószámlán tartja nyilván, és csak a felszámolás befejezésekor írja le veszteségként a meg nem térülő összegeket. Ennek figyelembevételével az OEP által kimutatott 1998. december 31-i 251,2 milliárd forintos kintlevőség valós összege 267,4 milliárd forint volt.

A két szervezet közötti hatékonysági mutatók összehasonlítását harmadrészt az nehezíti, hogy a behajtásból származó bevételt eltérő szempontok szerint számított dolgozói létszámmal osztották el. Az OEP az egy főre jutó bevétel számításánál nem az összlétszám, hanem csak a járulékbeszedéssel foglalkozók számát viszonyította az összes bevételhez, és ezt hasonlította az APEH összes létszámra vetített bevételéhez.

Hányan, mennyit?

A Pénzügyminisztérium 1997. évi összeállítása szerint a tb-igazgatóságok 11 812 fővel 1128 milliárd forint járulékot szedtek be, ami egy főre vetítve 95 millió forintot tett ki. Az APEH 9900 fővel 2103 milliárd forintot realizált, ami 212 millió forintos egy dolgozóra jutó bevételt jelentett. E tekintetben, s ilyen összehasonlításban világosan kitűnik az adóhatóság hatékonyabb működése.

Ha azonban a tb-igazgatóságok csak járulékbeszedéssel foglalkozó 2993 dolgozójára vetítik az összes bevételt, akkor egy főre 376,64 millió forint jön ki, ami azt mutatja, hogy az APEH teljes létszámához képest hatékonyabban működtek.

Ötször jobb az APEH

Ugyanígy hasonlították össze az egy forint működési kiadásra jutó bevételi adatokat is. Eszerint a tb teljes létszámával számolva ez 39 forintot, az APEH-nél 81 forintot, ám ha a tb-nél csak a járulékbeszedéssel közvetlenül foglalkozókat vették figyelembe, akkor 154 forintot tesz ki az összeg.

Ezekből az adatokból vonták le azt a téves következtetést, hogy a társadalombiztosítás korábbi behajtórészlege hatékonyabb az adóhivatalnál.

Ha a kintlevőség behajtásából származó 1998. évi bevétel és a beszedéssel foglalkozók számát összehasonlítjuk, azt látjuk, hogy a tb-igazgatóságok a 32,8 milliárd forintos behajtási eredményt 2995, csak járulékbeszedéssel foglalkozó munkatárssal érték el, így az egy főre jutó beszedési hányad 10,9 milliót tesz ki. Ugyanez az APEH-nél 66,9 milliárd forint behajtási eredmény – ami teljes egészen kényszerintézkedés hatására történt meg –, amit 1320, végrehajtás területén dolgozó munkatárssal értek el. Az APEH egy főre jutó beszedési hányada meghaladja az 50 milliót, ami csaknem ötször hatékonyabb behajtást jelent a tb-igazgatóságokénál – emelte ki az adóhivatal végrehajtási főosztályának szakfőtanácsosa.

Adóvégrehajtás

Varga Árpád, az APEH szakmai elnökhelyettese elmondta: az adóvégrehajtás dinamikus fejlődését jelzi, hogy míg 1996-ban 38,5 milliárd forintot hajtottak be, az 1999. évi eredmény már 89,4 milliárd forint volt. Az 1999. évi behajtásból befolyt összeg az adóellenőrzés során feltárt, de önkéntesen be nem fizetett adókülönbözet behajtásával együtt meghaladta a 111 milliárd forintot. Ezzel szemben járuléktartozásokból 1996-ban 19,9 milliárd forint, míg 1999-ben 21,1 milliárd forint folyt be.

Jelenleg összesen 232 milliárd forint adó- és járuléktartozás áll végrehajtás alatt, amiből ez év végéig 121 milliárdot kell beszedniük, 88 milliárd forintot adóból és 33 milliárdot járulékokból. A behajtásra váró tartozásból több mint 105 milliárdnyi a legnehezebben behajtható, felszámolás alatti cégek számláján szerepel. Az idei első negyedévben 13,5 milliárd forint járulék-kinnlevőséget hajtott be, ami az időarányos tervnél 5,2 milliárd forinttal több.

Az eljáráshoz igazodva

A végrehajtás megindításának feltétele, hogy a tartozás végrehajtható okiraton – bevallás, fizetési kötelezettséget megállapító határozat, fizetési meghagyás – alapuljon, valamint a tartozás lejárt esedékességű legyen. Azonban e feltételek fennállása esetén sem indítható meg a végrehajtás, ha az adós fizetési kedvezményre (átütemezés, mérséklés) vonatkozó kérelmet nyújtott be, annak jogerős elbírálásáig, illetve az engedélyezett fizetési könnyítés (átütemezés) esetén mindaddig, amíg az adós teljesít. Akkor sem indítható végrehajtás, ha az adós kérelmére a bíróság vagy az adóhatóság a fizetési kötelezettséget megállapító jogerős határozat végrehajtását felfüggesztette.

A végrehajtási eljárás elrendeléséhez – mivel az a végrehajtható okirat alapján indul – nincs szükség külön intézkedésre (értesítés, felszólítás). Végrehajtásnak minősül bankszámlával nem rendelkező személynél a munkabérből, illetve egyéb jövedelemből történő letiltás. Bankszámlával rendelkező adósnál az azonnali beszedési megbízás. Mindkét adósnál az ingó- és követelésfoglalás, illetve az ingatlan-végrehajtás.

Csak hibátlan bevallás

Az APEH-nél alapelv, hogy a folyószámlára csak hibátlan bevallást visznek fel. A járulék-folyószámlák közismert bizonytalansága miatt számos esetben kellett egyeztetni a vállalkozókkal, és csak ezt követően kerülhetett sor az egyeztetett, ténylegesen fennálló tartozás megállapítására, a tb-nél megkezdett végrehajtási ügyek folytatására, valamint az új eljárások megindítására. Amikor az adóhatóság átvette a tb-folyószámlákat, azok 80 százaléka – a tb-igazgatóságok szakembereinek saját bevallása alapján is – hibás volt. További gondot okozott, ha egy-egy vállalkozónak több megyében is volt telephelye, olykor több folyószámlát is nyilvántartottak, amiket meg kellett szüntetni.

A folyószámla-egyeztetésekre csak az átszervezés után kerülhetett sor, így a múlt év első negyedében főleg a járulékalanyok kérésére 32 ezer folyószámlát vizsgáltak felül. A félév végéig mintegy 320 ezer, a III. negyedév végén 520 ezer, és év végéig 787 513 folyószámlát egyeztetett az adóhatóság, ami a végrehajtási ügyek számában és a végrehajtás eredményében is megmutatkozott. Összesen 1,8 millió járulékszámlát kellett ellenőrizni az adóhatóságnak. Ezt a munkát várhatóan 2000 májusára befejezik.

Augusztus-szeptemberben küldi ki az APEH először az egységes adó- és járulék-folyószámlákat, és akkor fog kiderülni, hogy az egyeztetett folyószámlák helyesek-e.

Személyes referensek

Az APEH Pest Megyei és Fővárosi Kiemelt Adózók Igazgatóságán, a korábbi évek gyakorlatának megfelelően, az adókhoz hasonlóan a járulékok tekintetében is személyes referensek foglalkoznak az adó- és járulékbevételek jelentős részét befizető néhány száz adózóval.

A tartozásbehajtás egy szervezetbe integrálása szakmailag jó döntés volt – vélekedik az elnökhelyettes. Korábban ugyanis külön eljárásban foglalkoztak ugyanazzal az adózóval a tb- és az adóbehajtók. Ezt most egy eljárásban, feleannyi emberrel oldjuk meg. Egyszerűbbé vált a rendszer, két bevallás helyett egyet kell majd kitölteni. Ez azt is jelenti, hogy százezres nagyságrenddel kevesebb bevallást kell beadni az adózóknak, ami nyomdai, postai és feldolgozási költségekben 100 millió forint körüli megtakarítást jelent.

Jobb nyilvántartás, kevesebb méltányosság

Cseresné Kovács Zsuzsanna, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) vezető szakértője elmondta: az APEH-nél jóval szervezettebb a nyilvántartás, mint a tb-igazgatóságoknál volt, azaz ott ténylegesen csak a létező tb-hiányt mutatják ki. Régebben gyakran előfordultak adminisztrációs hibákból, könyvelési hiányosságokból fakadó "hiányok", amelyek azután évenként visszatértek akkor is, ha közben reklamált az ügyfél és az eset elintéződni látszott. Ezeket persze behajtani sem lehetett, így előbb-utóbb le kellett írni.

Figyelembe kell azonban venni, hogy a behajtásibevétel-növekedés egy része az inflációból adódik, nem pedig a hatékonyság növekedéséből. Behajtási bevételként tartják nyilván ugyanis a behajtott peresített követelést is, vagyis amennyiben a bíróság az adóper során az adózónak ad igazat, a behajtott összegek egy része az adózónak visszajár a kamatokkal együtt. Az ilyen "kétes" behajtott adótartozások részaránya az összes behajtott tartozásokon belül valószínűleg egyre nő. Legalábbis a tapasztalat azt mutatja, hogy az adóhatóság első és másodfokon egyre kevésbé ad helyt a fellebbezéseknek.

A másik rossz tapasztalatunk az, hogy sokszor a jogalapot nélkülöző megállapítások esetén is elutasítja a hatóság a fellebbezést, és egyidejűleg méltányosság gyakorlására tesz ajánlatot – hangsúlyozta az MGYOSZ szakértője. Hozzátette: az adózók ezt sokszor elfogadják, tudniillik egy per finanszírozása, különösen ha a végrehajtást nem függesztik fel, irreális terheket ró az adófizetőre, és adóbíróságok híján a kimenetelt szakmai alapokon nem mindig lehet megjósolni. Vagyis az a tény, hogy több a megállapítás, automatikusan a behajtási bevételek növekedéséhez vezet.

Cseresné Kovács Zsuzsanna szerint a behajtást segíti egy egyszerű adminisztratív változás is. Az APEH ugyanis már csak kérésre – és némi díj ellenében – ad folyószámla-kivonatot. Ez azt jelenti, hogy sokszor az adózó nem is értesül az adóhiányról, a rá terhelt késedelmi kamatról, amelyet aztán egy esetleges túlfizetés esetén automatikusan leemelnek.