Keresetstatisztika

A KSH lapzártánkig a nemzetgazdaságban csupán az év első két hónapjában végrehajtott béremeléseket összegezte. A nettó átlagkereset az inflációt meghaladó mértékben, 11,2 százalékkal emelkedett, 51 181 forintra. A statisztikák tanúsága szerint a reáljövedelem január-februárban 1,2 százalékkal emelkedett.

KSH adatait elemezve kiderül, hogy bizonyos tendenciák – így például a fizikai és a szellemi állomány közti bérkülönbségek – fennmaradtak, míg mások – így a költségvetési és a versenyszféra bérnövekedési üteme közti eltérés – megfordultak.

A kormányzati és a vállalati szándékok ismeretében valószínűnek látszik, hogy az év többi hónapjában legfeljebb hasonló ütemű növekedésre lehet számítani.

Költségvetési és versenyszféra

A költségvetési szférában az első két hónapban a bruttó átlagkereset 80 154 forint, a nettó 52 174 forint volt. A versenyszférában a statisztika 78 604 forintos bruttó kereset mellett 50 845 forint nettó keresetet regisztrált. A bruttó nominális átlagkereset összességében 13,3 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, a dinamika a két szektor között jelentős eltérést mutatott: a versenyszférában 16,2 százalékos, a költségvetési intézményekben pedig 7,6 százalékos volt a növekedés. Megfordult tehát az a tavalyi év egészét, de különösen az év elejét jellemző tendencia, hogy az állami szektorban gyorsabb volt a keresetek emelkedésének üteme. Ez részben a magas bázissal, részben a költségvetési törvényből következő determinációkkal magyarázható. (Mint ismert, a büdzsé az állami alkalmazottaknak egész évre 8,25 százalékos béremelést engedélyezett.)

A költségvetési intézményben dolgozó szellemi foglalkozásúaknál még nagyobb a keresetdinamika lemaradása: ez az állománycsoport a versenyszférában 16,1 százalékkal, míg a költségvetési intézményekben mindössze 6,4 százalékkal magasabb béreket könyvelhetett el az előző év első két hónapjához viszonyítva.

A szellemi és fizikai munkakörben dolgozók jövedelme között változatlanul nagy az eltérés: míg előbbiek bruttó átlagkeresete 109 000 forint, addig az utóbbiaké 56 000 forint volt. A bruttó bér növekedése a fizikai állományban meghaladta az átlagot.

Pénzügy kontra textilipar

Az egyes ágazatok, szakmacsoportok szerinti statisztikai bontásból kiderül, hogy a nemzetgazdasági átlag mögött jelentős szóródás figyelhető meg: a szélső értékek – a pénzügyi tevékenységgel foglalkozók, illetve a textil-, ruházati iparban dolgozók bruttó keresete – között négyszeres az eltérés: a pénzügyiek 182 ezer forintjával szemben a textilesek mindössze 48,9 ezer forintot értek el január-februárban. A növekedési ütemben is fellelhető a különbség, bár mérsékeltebben, az eltérés 4,4 százalékpont (17,5, illetve 13,1 százalékos ütem). A pénzügyi tevékenység után sorrendben a vegyipart, a villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátást, valamint a közigazgatást, védelmet, kötelező társadalombiztosítást fizették meg a legjobban az első két hónapban. E területeken 96,2-108,4 ezer forint közötti bruttó béreket mutattak ki.

A legdinamikusabb termelési és exporteredményeket produkáló gépipar a hatodik volt a fizetési sorban, 88,7 ezer forinttal.

A statisztikák szerint a legrosszabbul a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, az építőipar és a mezőgazdaság, halászat területén fizették a dogozókat. Ezekben az ágazatokban 50 ezer forintot alig meghaladó bruttó béreket regisztráltak, ám ez vélhetően nem minden esetben tükrözi a valóságos kereseti viszonyokat.

Gyors béremelkedés a gépiparban

A versenyszféra bérnövekedési ütemét részletesebben kibontó KSH-adatokból világosan látszik, hogy a gazdaság prosperáló ágazatai a nemzetgazdasági átlagot jócskán, de még a versenyszektor átlagát is meghaladó mértékben tudták emelni a béreket az első két hónapban.

Az ipari keresetnövekedést egyértelműen a feldolgozóipar "húzta", amelyben a bruttó bérek 17,4 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly ilyenkor. (Lényegesen elmaradt viszont a versenyszféra 16,2 százalékos átlagától az agrárium, ahol mindössze 11,6 százalékkal javultak a nominálbérek.)

A legdinamikusabban, 20,3 százalékkal a gépiparban alkalmazottak fizetése nőtt. (Emlékeztetőül: az ágazat termelésbővülése és exportnövekedése szintén jócskán az átlag felett volt.)

A tavaly már meglódult, s az idén ugyancsak jónak ígérkező évet indított kereskedelemben a bérek 19,5 százalékkal haladták meg az 1999. január-februárit, bár az ágazat – a korábbi évekből "hozott" lemaradás nyomán – még mindig nem tudja kiemelkedően fizetni az alkalmazottakat. A bruttó átlagkereset a kereskedelem, járműjavítás ágban 72,6 ezer forint volt.

A bányászatban a bérek 17,4 százalékkal, az élelmiszeriparban 16,4 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest. A legjobban fizető pénzügyi tevékenység ágban ugyancsak a versenyszféra átlaga feletti, 17,5 százalékos volt a keresetdinamika.

A szintén kiemelkedő (108,4 ezer forint) bruttó átlagkeresetet mutató vegyiparban viszont csak 11,9 százalékos volt a növekedés. Az ágazatnak egyébként a termelése sem bővült jelentősen: az átlagos ipari 21,3 százalékkal szemben 5,1 százalékkal javult csak a teljesítménye az első két hónapban.