A felhasználási szerződésben a szerző engedélyt ad művének felhasználására, ennek fejében a felhasználó díj fizetésére köteles. A felhasználási szerződésre vonatkozó szabályozás lehetőséget nyújt a felek szabad akaratának érvényesítésére.
A szerződés tartalma
A felhasználási szerződés tartalmát a szerződő felek szabadon állapítják meg. A törvény vagy más jogszabály tiltó rendelkezése alapján a felek a felhasználási szerződésre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek. Ha a felhasználási szerződésben foglalt megállapodás nem egyértelmű, akkor a szerző számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni.
A felhasználó csak abban az esetben szerzi meg a mű felhasználásának a kizárólagos jogát, ha ezt a felek a felhasználási szerződésben kifejezetten kikötötték. Ha a szerző a felhasználási szerződésben kizárólagos felhasználási jogot engedélyezett, akkor csak a jogszerző használhatja fel a művet. A szerzőnek ez esetben nincs joga arra, hogy másnak további felhasználási engedélyt adjon, és saját maga is csak akkor marad jogosult a mű felhasználására, ha ezt a jogát a szerződésben kikötötték. Ha a szerződés kizárólagos felhasználási engedélyt tartalmaz, akkor a megkötése előtt harmadik személynek nem kizárólagos használatra adott engedély fennmarad. Kivételt képez ez alól, ha az előzően megkötött szerződésben a szerző és a felhasználásra nem kizárólagos jogot szerző felhasználó ettől eltérően állapodott meg.
A felhasználás korlátai
A felhasználási szerződésben a felek korlátozhatják a mű felhasználását valamely területre, időtartamra, felhasználási módra és a felhasználás meghatározott mértékére. Amennyiben a felhasználási szerződés ilyen korlátozást nem tartalmaz és jogszabály tiltó rendelkezése sem áll fenn, akkor a felhasználási engedély a Magyar Köztársaság területére terjed ki, és időtartama a szerződés tárgyát képező műhöz hasonló művek felhasználására kötött szerződések szokásos időtartamához igazodik. Amennyiben a felek a felhasználási szerződésben nem jelölik meg a felhasználás engedélyezett módjait, illetve nem határozzák meg a felhasználás megengedett mértékét, az engedély a szerződés céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges felhasználási módra és mértékre korlátozódik. A felhasználási szerződés olyan kikötése, amellyel a szerző meghatározatlan számú jövőbeli művének felhasználására ad engedélyt, semmisnek tekintendő.
Ismeretlen felhasználási mód
Nem lehet felhasználási engedélyt adni olyan felhasználási módra, amely a szerződés megkötésekor még ismeretlen. Nem minősül ismeretlen felhasználási módnak a felhasználásnak a szerződés megkötését követően kialakuló módszer pusztán azért, mert a korábban is ismert felhasználási mód megvalósítását hatékonyabban, kedvezőbb feltételekkel vagy jobb minőségben teszi lehetővé.
Alakiságok
Amennyiben a szerzői jogról szóló törvény másként nem rendelkezik, a felhasználási szerződést írásba kell foglalni. A napilapban, folyóiratban történő közzétételre irányuló szerződés esetén az írásbeliség nem kötelező.
A jogok átruházása
A szerződés alapján felhasználásra jogosult személy csak abban az esetben ruházhatja át az engedélyt, s csak akkor adhat másnak további engedélyt a mű felhasználására, ha azt neki a szerző kifejezetten megengedte. A felhasználó gazdálkodó szervezet megszűnése, szervezeti egységének kiválása vagy átalakulása esetén a felhasználási engedély a szerző beleegyezése nélkül átszáll a jogutódra. Abban az esetben, ha a felhasználó a szerző beleegyezése nélkül harmadik személyre ruházza át a szerződésben meghatározott jogait, illetve harmadik személy részére ad további felhasználási engedélyt vagy ha a felhasználási engedély, a szerző beleegyezése nélkül száll át, akkor a felhasználó és a tőle jogot szerző harmadik személy a szerző irányában egyetemlegesen felelnek a felhasználási szerződés teljesítéséért.
Átdolgozás-többszörözés
A felhasználó joga a mű átdolgozására csak abban az esetben áll fenn, ha ezt a jogát a felek a felhasználási szerződésben kifejezetten kikötötték. A szerzőnek a mű többszörözéséhez adott hozzájárulása önmagában még nem jogosítja fel a felhasználót arra, hogy a művet kép- vagy hangfelvételen rögzítse, illetve hogy azt számítógéppel vagy elektronikus adathordozóra másolja. Erre csak a szerződésben foglalt kifejezett kikötés esetén van lehetősége.
Forgalomba hozatal
A felhasználó a szerződés tárgyát képező műpéldányokat csak akkor hozhatja be – forgalomba hozatal céljából – az országba, ha erre vonatkozóan a szerzővel a szerződésben kifejezetten megállapodott. A szerzőnek a mű terjesztésére adott engedélye még nem elégséges feltétel a behozatalhoz és a forgalomba hozatalhoz. Ha a szerző engedélyt adott a mű többszörözésére, kétség esetén az engedély kiterjed a többszörözött műpéldányok terjesztésére is. A műpéldányoknak az országba forgalomba hozatal céljából történő behozatalára ebben az esetben is csak külön kikötés esetén jogosult a felhasználó.
Feltűnően nagy értékkülönbség
Ha a szerződés megkötését követően a mű felhasználása iránti igények jelentős mértékben megnövekednek, előfordulhat, hogy a szerződésben kikötött szerzői díjazás aránytalanul alacsonnyá válik ahhoz képest, amely őt a felhasználás eredményéből való arányos részesedés elve alapján megilletné. A törvény a szerzőnek jogos vagyoni érdekeit védi, amikor lehetővé teszi számára – ha a felhasználóval a díjemelés tekintetében nem tud megegyezni –, hogy jogai érvényesítése érdekében bírósághoz forduljon. A bíróságnak a polgári jog általános szabályai szerint lehetősége van arra, hogy a szerződésben kikötött szolgáltatások közötti feltűnően nagy értékkülönbségre tekintettel a felhasználási szerződést módosítsa, és a szerzőnek járó díjat a felhasználás eredményével arányosan megemelje. Az előzőekben tárgyalt szabályok csak azokra a felhasználási szerződésekre vonatkoztak, amelyekben a felek a szerződéskötés időpontjában már elkészült (befejezett) mű felhasználásában állapodtak meg.
Jövőben létrehozandó mű
Lehetőség van arra is, hogy a szerző és a felhasználó jövőben létrehozandó mű megalkotásában és felhasználásában állapodjon meg. A jövőben megalkotandó műre vonatkozó szerződésben a szerző is és a felhasználó is nagyobb kockázatot vállal, hiszen fennáll annak a veszélye, hogy nem sikerül a szerzőnek megalkotnia a művet. Ezt a kockázati tényezőt figyelembe veszi az ilyen jellegű felhasználási szerződésekre vonatkozó szabályozás is.
A jövőben megalkotandó műre vonatkozó szerződésben célszerű kikötni a mű átadásának időpontját. A felhasználó a mű átadásától számított 2 hónapon belül köteles a mű elfogadásáról nyilatkozni. Ha a felhasználó a művel szemben kifogással él, visszaadhatja azt a szerzőnek kijavításra. A kijavított mű átadásától számítva a határidő újra kezdődik, és ettől az időponttól számítva lehet elfogadó nyilatkozatot tenni. Amennyiben a felhasználó az elfogadásra nyitva álló határidőn belül nem nyilatkozik, akkor úgy kell tekinteni, hogy a művet elfogadta. Amennyiben a felhasználó a kijavított művet sem fogadja el, indokolt esetben – megfelelő határidő kitűzésével – a szerzőnek kijavítás végett ismételten jogosult azt visszaadni.
Amennyiben a szerző a kijavítást alapos ok nélkül megtagadja, vagy határidőre nem végzi el, a felhasználó elállhat a szerződéstől, és díjfizetési kötelezettsége sem áll fenn. Amennyiben a mű a javítás után sem alkalmas a felhasználásra, a szerzőt csak mérsékelt díjazás illeti meg. Amennyiben a szerző hozzájárul a mű felhasználásához, az ehhez nyilvánvalóan szükséges vagy elengedhetetlen, a mű lényegét nem érintő változtatásokat köteles végrehajtani. Amennyiben a szerző e változtatási kötelezettségének nem tesz eleget, illetve nem tud eleget tenni, a felhasználó jogosult a változtatásokat a szerző hozzájárulása nélkül is végrehajtani.
A szerződés felmondása
A szerző jogosult a kizárólagos felhasználási engedélyt tartalmazó szerződés felmondására, ha a felhasználó nem kezdi meg a mű felhasználását a szerződésben meghatározott vagy az adott helyzetben általában elvárható időn belül, illetve ha a szerződésből eredő jogait nyilvánvalóan a szerződés céljának megvalósítására alkalmatlan módon vagy nem rendeltetésszerűen gyakorolja. Amennyiben a felhasználási szerződést határozatlan időre vagy öt évnél hosszabb időtartamra kötötték, a szerző a felhasználó jogsértő magatartása esetén felmondási jogát csak a szerződés megkötésétől számított két év eltelte után gyakorolhatja.
A felmondási jog gyakorlásának egyebekben az is feltétele, hogy a szerző előzetesen felhívja a felhasználót a szerződés megfelelő határidőn belüli teljesítésére, s ez a határidő eredménytelenül teljen el. A szerző a felhasználó jogsértő magatartásából következő felmondási jogáról előzetesen nem mondhat le. A felmondási jog gyakorlásáról a szerző csak határozott időre – írásban – mondhat le.
A szerződés felmondásának indokai
A szerzőnek joga van arra, hogy alapos okból visszavonja a mű nyilvánosságra hozatalához adott engedélyét, vagy megtiltsa a már korábban nyilvánosságra hozott művének további felhasználást. Ebben az esetben a felhasználási szerződést felmondhatja. A felmondást indokoló alapos ok lehet például a szerző művészetre vonatkozó elveinek vagy hitvallásának a megváltozása, amelynek következtében a korábbiakban alkotott művét már nem kívánja nyilvánosságra hozni. A szerző felmondási jogát csak akkor gyakorolhatja, ha biztosítékot ad arra, hogy megtéríti a felhasználónak a felmondás időpontjáig felmerülő kárát.
Az engedély kizárólagosságának megszüntetése
Amennyiben a felhasználó a művet a szerződésben meghatározott vagy az általában elvárható időn belül nem használja fel, a szerző felmondás helyett jogosult az engedély kizárólagosságának a megszüntetésére. Ebben az esetben azonban a szerzőt a felhasználásért fizetendő díj arányosan csökkentett része illeti csak meg.
A jövőben megalkotandó művekre felhasználási szerződést oly módon is lehet kötni, hogy a műveket csak jellegük vagy fajtájuk szerint jelölik meg. Ilyen esetben bármelyik fél a szerződés megkötésétől számított 5 év elteltével, majd ezt követően újabb 5-5 év elteltével a szerződést hat hónapra felmondhatja. A szerző ezen felmondási jogáról előzetesen nem mondhat le, tehát a szerződésben foglalt ilyen kikötés semmisnek minősül.
Előfelhasználási jog
Amennyiben a szerző úgy dönt, hogy felmondását követően ismét nyilvánosságra kívánja hozni művét, vagy hozzájárul annak további felhasználásához, akkor a korábban vele szerződéses jogviszonyban álló felhasználót előfelhasználási jog illeti meg. Ez azt jelenti, hogy a szerző csak abban az esetben köthet a felmondását követően harmadik személlyel felhasználási szerződést, ha előzetesen a vele korábban szerződéses jogviszonyban álló felhasználó részére a művet a szerződési feltételek ismertetése mellett felhasználásra felajánlotta.
Ha a korábbi felhasználó a vele ismertetett szerződési feltételek keretei között nem kíván a műre vonatkozóan ismételt felhasználási szerződést kötni, ezt úgy kell tekinteni, hogy az előfelhasználási jogáról lemondott. A szerző az előfelhasználási jogról való lemondás birtokában az általa ismertetett szerződési feltételek keretei között jogosult más felhasználóval a felhasználói szerződés megkötésére.
Határozott időre szóló szerződés
Amennyiben a szerződő felek a szerződést határozott időre kötötték vagy megszűnését meghatározott körülmények beálltával állapították meg, akkor a szerződés a határozott idő elteltével, illetve a szerződésben meghatározott körülmények beálltával megszűnik. A felhasználási szerződésekre vonatkozó általános szabályokat megfelelően alkalmazni kell a vagyoni jogok átruházására irányuló, valamint az előadó-művészi teljesítmények felhasználására vonatkozó szerződésekre is.
A kiadói szerződés
A kiadói szerződés a felhasználói szerződések legrégibb típusa. A kiadói szerződések tárgyát képező művek legtöbbször irodalmi alkotások. Más műfajhoz tartozó művek – például zeneművek, fotóművészeti, festőművészeti, grafikai alkotások – kiadása érdekében is számos esetben kötnek ilyen típusú szerződést.
A kiadói szerződés alapján a szerző köteles művét a kiadó rendelkezésére bocsátani, a kiadó pedig jogosult azt kiadni és forgalomba hozni. Ennek ellenértékeként a szerző részére díjat kell fizetnie. A kiadói szerződésben a kiadó pozíciójában csak olyan személy szerepelhet, aki kiadói tevékenység folytatására jogosult.
Amennyiben a felek a szerződésben a kiadás nyelvét nem határozták meg, kétség esetén a kiadás joga a mű magyar nyelvű kiadására vonatkozik. A kiadási szerződés alapján gyakorolható kiadási jog kizárólagos. Kivételt képeznek ez alól a gyűjtemények, napilapok és folyóiratok számára készült művek. Amennyiben irodalmi mű kiadásánál képeket, illetve illusztrációkat alkalmaznak, ehhez a szerző beleegyezése szükséges. Ha a szerző hozzájárulását adta ahhoz, hogy művét képek alkalmazásával adják ki, e hozzájárulását csak alapos okból tagadhatja meg. A kiadói szerződés annyiban tér el a felhasználási szerződések általános szabályaitól, hogy a kiadó a rendelkezésére bocsátott művet megjelentetni jogosult, azonban a kiadásra nem köteles. Ily módon a szerző a felhasználás elmaradása miatti felmondási jogát nem gyakorolhatja. Az általános szabályoktól eltérő rendelkezés az is, hogy a kivételektől eltekintve, a szerződés alapján a kiadó felhasználási joga jogszabály rendelkezése folytán kizárólagos. Ezzel szemben a felhasználási szerződések általános szabályai szerint a kizárólagos felhasználási jog csak erre irányuló kifejezett kikötés esetén illeti meg a felhasználót.
A kiadói szerződésekben a felek a felhasználás módjában, körében, terjedelmében és meghatározott céljában, valamint a szerző díjazásában szabadon állapodhatnak meg.
Szabad felhasználás
A szerzői jogi törvény a szerzői jog korlátjaként – közérdekű célra – szabad felhasználási módokat enged. A szabad felhasználás lényege, hogy ezeknél nincs szükség a szerző hozzájárulására, és a szerzőt díjazás sem illeti meg.
Kizárólag a nyilvánosságra hozott művek használhatók fel szabadon, a szerzői jogi törvény rendelkezéseinek megfelelően. A szabad felhasználás jogát oly módon kell gyakorolni, hogy az ne sértse a mű rendes felhasználását, és indokolatlanul ne károsítsa a szerző jogos érdekeit. A szabad felhasználás módja meg kell hogy feleljen a tisztesség követelményeinek, és nem irányulhat a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra. Csak a fenti feltételek megléte esetén megengedett és díjtalan a szerzői jogi művek szabad felhasználása. A szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezéseket nem lehet kiterjesztően értelmezni.
Iskolai felhasználás
A szabad felhasználásra vonatkozó fejezet rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából az iskolai oktatás célját szolgálja a felhasználás, ha az az óvodai nevelésben, az általános és középiskolai, szakmunkásképző iskolai, szakiskolai oktatásban, az alapfokú művészetoktatásban vagy a felsőoktatásról szóló rendelkezés hatálya alá tartozó felsőfokú oktatásban valósul meg. További feltétel, hogy a felhasználás a tantervnek, illetve a képzési követelményeknek megfelelően történjen. A törvény ezt követően tételesen sorolja fel a szabad felhasználás megengedett eseteit.
Idézés
A szabad felhasználás első megengedett módja az idézés joga. E jog alapján a mű részletét a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti. Az idézetnek az eredeti szöveghez híven kell megjelennie és olyan terjedelemben, melyet az átvevő mű jellege és célja indokol. Az idézés joga alapján csak nyilvánosságra hozott mű részletét lehet átvenni, és az átvevő mű szintén eredeti, egyéni, önálló alkotás kell hogy legyen. Abban az esetben például, ha az átvevő mű csupán idézetekből áll, az idézetek átvétele nem eshet a szabad felhasználás körébe. Ilyenkor az idézett szerzők hozzájárulása szükséges, és díjazásra tarthatnak igényt. Fontos szabály az is, hogy idézésként nem a teljes mű, csak a mű részlete vehető át, és ennek a részletnek szerves kapcsolatban kell lennie az átvevő művel.
Bármely szerzői műfajban lehetőség nyílik az idézésre, a fő szabály azonban az, hogy nem az egész mű, csak az adott mű részlete idézhető. Az idézés elsősorban az irodalmi művekben valósulhat meg, de előfordul színpadi műveknél, kivételesen filmeknél is. Az idézés különféle formában történhet, lehet szó szerinti idézés, de ez nem szükséges feltétel. A nem szó szerinti idézés esetén figyelni kell arra, hogy az átvett mű tartalmát az idézés ne torzítsa, a szerző személyhez fűződő jogait ne sértse.
Átvétel joga
A szabad felhasználás következő módja az átvétel. Az átvétel a mű olyan mértékű felhasználásának minősül más műben, amely az idézés mértékét meghaladja. Nyilvánosságra hozott irodalmi- vagy zenei mű részlete, vagy kisebb terjedelmű, önálló mű iskolai oktatási célra, valamint tudományos ismeretterjesztés céljára átvehető.
Az átvétel alkalmával meg kell jelölni a forrást és a forrásban megjelölt szerző nevét is. Az átvétel az idézéssel összehasonlítva, részben tágabb, részben szűkebb lehetőséget biztosít az átvevő részére. Tágabbak az átvétel lehetőségei annyiban, hogy az idézésnél nagyobb terjedelmű részlet, illetve kisebb mű egésze is felhasználható. Szűkebb lehetőséget jelent annyiban, hogy csak az iskolai oktatás céljára, valamint tudományos ismeretterjesztés céljára lehet felhasználni. Ezzel szemben az idézés joga bármely eredeti mű alkotóját megilleti. Ha az átvétellel létrehozott átvevő művet az irányadó jogszabályoknak megfelelően tankönyvvé vagy segédkönyvvé nyilvánítják, és a címoldalon az iskolai célt feltüntetik, akkor e mű többszörözéséhez és terjesztéséhez nem szükséges a szerző engedélye.
Magáncélra készített másolat
A magáncélú felhasználás joga alapján a műről bárki készíthet másolatot, azonban ez a jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját még közvetve sem szolgálhatja. Magáncélra sem készíthető másolat az építészeti műről, műszaki létesítményről, a szoftverről és a számítástechnikai eszközzel működtetett adattárról, és nem rögzíthető kép- vagy hanghordozóra a mű nyilvános előadása. Teljes könyvet, továbbá folyóiratot vagy napilap egészét magáncélra sem lehet csak kézírással vagy írógéppel másolni. Nem tartozik a szabad felhasználás körébe, függetlenül a magáncéltól, ha a műről számítógéppel, illetve elektronikus adathordozóra mással készíttetnek másolatot.
A nyilvánosságra hozott műről saját célra és belső intézményi célra készíthető másolat abban az esetben, ha ez a cél vállalkozási tevékenységen kívül esik, és még közvetve sem szolgálja jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás elérését. A saját célú másolatkészítés joga a célnak megfelelő módon és annak mértékéig illeti meg a jogosultat.
Másolatkészítés a következő magáncélok esetén megengedett: ha a másolatkészítés tudományos kutatáshoz szükséges, ha saját példányról archiválásként, tudományos célra vagy a nyilvános könyvtári ellátás céljára készül, vagy egy megjelent mű kisebb részéről, illetve újság- vagy folyóiratcikkről készül. A könyvként kiadott mű egyes részei, valamint újság- és folyóiratcikkek az iskolai oktatás céljára egy-egy iskolai osztály létszámának megfelelő, illetve a közép- és felsőoktatási vizsgákhoz szükséges példányszámban többszörözhetők.
Ideiglenes többszörözés
Szabad felhasználásnak minősül a mű ideiglenes többszörözése, ha a célja az, hogy megvalósulhasson a műnek a szerző által engedélyezett, valamint jogszabályi felhatalmazás alapján megengedett felhasználása. A szabad felhasználású, ideiglenes többszörözés feltétele, hogy a többszörözés a felhasználásra irányuló műszaki folyamatnak elválaszthatatlan része legyen, és ne legyen önálló gazdasági jelentősége. Azok a közlemények, amelyek tény- és híranyagot tartalmaznak, szabadon átvehetők, azonban forrásukat meg kell jelölni. A nyilvános tárgyalások és beszédek tartalma szabadon felhasználható az oktatási, tudományos ismeretterjesztő, továbbá a szórakoztatás céljából tartott előadások felhasználásához.
Televíziós műsorszolgáltatás
A televíziók műsorszolgáltatásában bármely képzőművészeti, fotóművészeti, építészeti, iparművészeti vagy ipari tervezőművészeti alkotás díszletként, szabadon felhasználható. Ilyen esetben a szerző nevének a feltüntetése sem kötelező. Akkor azonban, ha a művek kifejezetten díszlet és jelmez céljára készültek, a televíziós műsorszolgáltatásra való felhasználáshoz a szerző engedélye és nevének feltüntetése szükséges.
Politikai hírműsorok keretében és más időszerű műsorokban az egyes művek a napi eseményekkel kapcsolatban az alkalom által indokolt mértékben közölhetők. Ezekben az esetekben a szerző hozzájárulása és nevének feltüntetése nem kötelező. A nyilvános kiállításokon szereplő képzőművészeti, fotóművészeti, építészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti művek a napilapok és folyóiratok hasábjain, valamint a televíziós műsorszolgáltatók híradói és más időszerű műsorszámai által bemutathatók.
Időszerűnek minősül a műsorszám akkor, ha egy adott időponthoz fűződő meghatározott eseményről ad tájékoztatást és ad ismertetést, és ez az ismertetés keretében járulékosan használja fel egyes művek kisebb részleteit. Ha egy előadás közreműködői nem részesülnek díjazásban, és az előadás még közvetve sem szolgálja jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját, akkor a nyilvánosságra hozott művet műkedvelő művészeti csoportok szabadon felhasználhatják a kiadott szöveg vagy a jogosan használt kézirat alapján. A mű előadása azonban nem ütközhet nemzetközi szerződésbe.
Szabadon előadható művek
Szabadon előadhatók a művek iskolai oktatás céljára, valamint az iskolai ünnepségeken, a szociális és időskori gondozás keretében és a nemzeti ünnepeken tartott ünnepségeken. A művek előadhatók az egyházak vallási szertartásain és egyházi ünnepségein, továbbá magáncélú és alkalomszerűen tartott zártkörű összejöveteleken.
Nem tekinthető szabad felhasználásnak a mű előadása, ha az a jövedelemfokozás célját szolgálja. Ilyen lehet például egy vendéglátóhelyen a vevőkört vagy a látogatottságot növelő előadás, melynek célja, hogy az üzlethelyiséget látogató vendégek vagy más fogyasztók szórakoztatását szolgálja.
Kizárt a szabad felhasználás alól a jövedelemszerzésre irányuló előadás. Ilyennek minősül különösen, ha a nézőktől belépődíjat szednek, még abban az esetben is, ha a díj beszedése egyéb elnevezés alatt történik. Kizáró ok a szabad felhasználásra, ha a közreműködők a fellépéssel kapcsolatban ténylegesen felmerült és indokolt költségeiket meghaladó juttatásban részesülnek. Az iskolai táncmulatság nem minősül oktatási célú iskolai előadásnak, az ott előadott művek tehát nem esnek a szabad felhasználás körébe. Zártkörű rendezvénynek minősülnek a magánszemélyek által rendezett magánművelődés célját szolgáló összejövetelek, a gazdálkodó szervezetek és a gazdálkodó szervezetnek nem minősülő jogi személyek által kizárólag saját tagjaik, tisztségviselőik, munkavállalóik részére rendezett összejövetelek is.
Haszonkölcsön
A szabad felhasználás jogszerű módja a mű haszonkölcsönbe adása. A mű egyes példányait nyilvános könyvtárak szabadon haszonkölcsönbe adhatják. Nem terjed ki a haszonkölcsönbe adás jogköre a szoftverre és a számítástechnikai eszközökkel működtetett adattárra. A műnek a szabad felhasználás körében többszörözött példányai terjeszthetők a szerző engedélye nélkül. Kivételt képez ez alól a könyvtárközi kölcsönzés. Kizárólag fogyatékos személyek igényeinek kielégítése céljából a szabad felhasználás körébe tartozik a mű nem üzletszerű többszörözése és terjesztése. A többszörözésnek és a terjesztésnek a célnak megfelelő módon kell megvalósulnia.
Hivatali felhasználás
Szabadon fel lehet használni a művet a bírósági, államigazgatási vagy más hatósági eljárásban, ha a felhasználás bizonyítás céljára szolgál, és e célnak megfelelő módon és mértékben valósul meg.
