Bizakodó vállalkozások

Az ország gazdasági kilátásait összességében kedvezően ítélik meg a magyarországi vállalkozások vezetői. A cégvezetők közérzetéről a közelmúltban készített felmérésből kiderül, hogy az ipari, építőipari, valamint a távközlési vállalkozások menedzserei optimistán várják a jövőt, míg a kereskedelmi, mezőgazdasági és szállítási ágazatban tevékenykedők pesszimistábbak.

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) megbízásából a GKI Gazdaságkutató Rt. kutatói 831 vállalkozás vezetőjét kérdezték meg cégük lehetőségeiről, szándékairól. A válaszadó gazdálkodó szervezetek a teljes vállalkozói szféra alkalmazottainak mintegy 15 százalékát foglalkoztatják.

A felmérésből kitűnik, hogy az ipari, építőipari és távközlési vállalkozások vezetői helyzetüket és jövőbeni lehetőségeiket kedvezően ítélik meg. Közülük is a legderűlátóbban a külföldi tulajdonban lévő vállalkozások illetékesei nyilatkoztak.

Az összességében kedvező helyzetmegítélés ellenére néhány ágazatban határozottan csökkent a derűlátás. Különösen igaz ez a kereskedelem, illetve a szállítás ágazatokra. Bár meg kell jegyezni, hogy a mintából hiányoztak a leggyorsabb növekedést produkáló kereskedelmi láncok.

A mezőgazdasági termelők és a szállítási cégek vezetőinek várakozásai egyértelműen pesszimisták, saját helyzetükben nem várnak javulást.

A forgalom növekedése

Az idén a vállalatok vezetői átlagosan az értékesítési volumen mintegy 4-5 százalékos bővülésére számítanak. Ennél jóval kedvezőbbnek látják lehetőségeiket a külföldi többségi tulajdonban lévő cégek illetékesei, akik 9 százalékos eladási növekedést valószínűsítenek az idei évre. Az átlagnál borúlátóbbak a piaci helyzetüket illetően az állami többségű cégek vezetői, akik értékesítésük mindössze 1 százalékos bővülésére számítanak. Az egyes régiók közül a legoptimistább átlagos értékesítési várakozásokat a nyugat- és a közép-dunántúli cégek fogalmazták meg.

Elmondható az is, hogy a kisvállalkozások vezetői kevésbé látnak okot a derűlátásra, mint a közepes és a nagyvállalatok irányítói. A csak hazai piacon megjelenő cégek növekedési prognózisa alig haladja meg az 1 százalékot, míg az erősen exportorientált vállalkozások 15 százalék körüli dinamikára számítanak.

A GKI felmérése szerint a termelés, a szolgáltatás bővítése előtt álló legfontosabb akadályok köre évek óta lényegében változatlan. Piacgazdasági körülmények között természetes, hogy a legfontosabbnak a keresleti korlátot említették a megkérdezettek. A termelésbővítés gátjai között jelölték meg a cégek vezetői a tőkehiányt, a tisztességtelen versenyt, az állami szabályozás kiszámíthatatlanságát.

A munkaerővel kapcsolatos vállalati problémák a gazdasági növekedés szakaszában előtérbe kerülnek. Ez azt jelzi, hogy a magyar gazdaság humántőke-háttere korántsem végtelen, és e tényező jelentősége a közeljövőben megnő. Az eddigi felmérésekkel ellentétben, a mostaniban már a termelés növekedésének akadályaként említették a válaszadók a képzett munkaerő hiányát. A gazdaság szereplői úgy látják, hogy az elektronikai iparban, a járműiparban kevés a kvalifikált szakember, és hiányoznak a munkaerőpiacról a modern piaci, kereskedelmi ismeretekkel rendelkezők is.

Az állami cégek gondjai

Az állami tulajdonú cégek vezetői az átlagnál többször említették meglévő kapacitásaik alacsony műszaki színvonalát, illetve a tulajdonosi szervezet bizonytalanságát. A kis- és középvállalkozásoknál nagyobb gondokat okoz a tőkehiány, a meglévő kapacitások alacsony műszaki színvonala, illetve a tisztességtelen verseny, mint a nagyvállalatoknál.

A mezőgazdasági termelők az átlagosnál jóval gyakrabban említették a tulajdonosi és szervezeti bizonytalanságot, valamint az állam magatartásának kiszámíthatatlanságát. A tőkehiány, illetve a vevők fizetési késedelmei leginkább az építőiparban okoznak gondokat, a kiélezett verseny pedig a kereskedőknek okozza a legtöbb problémát. A tisztességtelen verseny két legfőbb terepe a kereskedelem és az építőipar.

A felmérés szerint a megkérdezett vállalatok termelőkapacitásának átlagos kihasználtsága 78 százalék körüli. Az Európai Unióban ez a mutató 81 százalék. Kiugróan jó kapacitáskihasználtságról számoltak be a szolgáltatócégek vezetői, esetükben ez a mutató 95 százalékon áll. A legkevésbé lekötött az állami cégek kapacitása.

Beruházási tervek

A válaszadó cégek menedzserei igen reális invesztíciós terveket fogalmaztak meg. Az idén átlagosan 9-10 százalék körüli beruházásivolumen-növekedésre számítanak. A válaszadók 48 százaléka növeli, 42 százaléka pedig csökkenti ilyen típusú kiadásait.

Az átlagnál jóval erőteljesebb beruházási törekvésekről számoltak be a szolgáltatócégek irányítói, illetve a kereskedők. A másik végletet a mezőgazdaság jelentette, ahol beruházáscsökkenésre számítanak a válaszolók. A külföldi tulajdonú cégek átlagosan 17 százalékos beruházásivolumen-növekedésre számítanak.

Infláció és béremelés

A felmérés kimutatta, hogy a pénzügyi várakozások határozattan kedvezőbbek a korábbi évekhez képest. A válaszadó cégvezetők átlagosan az idei évre 8-9 százalékos inflációt valószínűsítenek, és 9-10 százalékos bruttó béremelést terveznek. A hitelfelvételt a kamatterhek csökkenésével arányosan kívánják növelni.

Az idén a jövedelmezőség javulására többen számítanak, mint annak romlására. A szállítási ágazatban tevékenykedő vállalatok vezetői egyértelműen az utóbbi mellett voksoltak. Ambivalencia figyelhető meg a mezőgazdasági és az állami többségű vállalatoknál, ahol a cégek egyik fele a jövedelmezőség romlását, a másik fele javulását várja.

A vállalkozások modernizációját segítő gazdaságpolitikai lépések közül továbbra is az adók és a tb-járulék csökkentését említették a válaszadók, de jelentős befolyásoló tényezők lehetnek az állami fejlesztések és támogatások is.