Cikkünk az egészségügyi hozzájárulással kapcsolatos anyagi és eljárásjogi szabályokat tekinti át.
1999. január 1-jén lépett hatályba az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény, amely százalékosan és tételesen fizetendő, olyan adójellegű kötelezettségként határozza meg az egészségügyi hozzájárulást, amelyre az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (Art.) rendelkezéseit kell alkalmazni. Az egészségügyi hozzájárulás az Art. alkalmazásában adónak minősül.
Az egészségügyi hozzájárulást az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése, a pénzügyi fedezet biztosítása és az arányos közteherviselés elvének érvényesítése érdekében kell fizetni. A hozzájárulás-fizetés rendszerében az egészségügyi hozzájárulások 1998. december 31-ig tételes rendszerét az úgynevezett kételemű, részben jövedelemarányos, részben pedig tételes egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség váltotta fel. A két elemet összehasonlítás útján mutatjuk be.
A kötelezettek köre
Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás:
Főszabályként az Art. szerinti munkáltatót, illetőleg kifizetőt terheli a fizetési kötelezettség az általa a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja-tv.) szerinti belföldi illetőségű magánszemélynek juttatott jövedelmek után. Az Art. alkalmazásában belföldi illetőségű az a személy, akinek – az Szja-tv. szerint – állandó lakhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon van.
Ha a jövedelem nem munkáltatótól, illetve kifizetőtől származik, avagy a kifizetőt a jövedelem után nem terheli jövedelemadó- (adóelőleg-) megállapítási kötelezettség, az egészségügyi hozzájárulást a jövedelmet megszerző magánszemély állapítja meg, vallja be és fizeti meg. A százalékos mértékű hozzájárulásnál az esetlegesen egyidejűleg kifizetett többfajta jövedelem után is meg kell fizetni a hozzájárulást.
Az egészségügyi hozzájárulás címén keletkező kötelezettségnek nincs meghatározott felső határa.
A fentiek miatt értesítési, igazolási kötelezettség nem terheli a természetes személyt a munkáltatóval, illetve a kifizetőkkel szemben, ellentétben a tételes egészségügyi hozzájárulással.
Tételes egészségügyi hozzájárulás:
A tételes egészségügyi hozzájárulás elsődlegesen az Art. szerinti munkáltatót, kifizetőt terheli a természetes személylyel fennálló jogviszonya alapján.
Az Szja-tv. szerint az egyéni vállalkozót – saját maga után – abban az esetben terheli, ha egyidejűleg fennálló jogviszonya alapján a munkáltatót, kifizetőt nem terheli reá vonatkozóan ilyen kötelezettség.
A természetes személy egyidejűleg fennálló több jogviszonya esetén csak egy jogviszony alapján áll fenn a hozzájárulás-fizetési kötelezettség. Ebben az esetben:
- a legalább heti 36 órás munkavégzéssel járó jogviszonyát meghaladó további jogviszony alapján nem kell a tételes egészségügyi hozzájárulást megfizetni;
- ha a munkaidő egyik jogviszonyban sem éri el a heti 36 órát, a kötelezettség azt a munkáltatót terheli, ahol a munkaidő a leghosszabb;
- ha a munkaidők azonos tartamúak, vagy a munkaidőt nem vagy nem mindegyik jogviszonyban határozták meg, a hozzájárulás-fizetési kötelezettség azt a foglalkoztatót terheli, ahol a jövedelem magasabb;
- ha a munkaidő és a jövedelem is azonos, a kötelezettség azt a kifizetőt terheli, ahol a jogviszony korábban kezdődött.
Azokat a jogviszonyokat, ahol a jövedelem eléri a mindenkori minimálbért, a heti 36 órás munkavégzéssel azonosan kell elbírálni.
A természetes személy felelőssége elsődleges azokban az esetekben, amikor az egyidejűleg fennálló több jogviszonyban kell eldönteni, hogy kit terhel a kötelezettség, valamint akkor, ha a korábbi kötelezettnél fennálló jogviszonya megszűnik. Lényeges, hogy amennyiben erről a tényről a másik foglalkoztatóját nem értesíti, úgy az értesítés elmulasztása miatt meg nem fizetett tételes egészségügyi hozzájárulást ő maga köteles megfizetni.
A természetes személy kérelmére az a kifizető, akit a hozzájárulás-fizetési kötelezettség terhel, igazolás kiállítására köteles. Az igazolás tartalmazza a kiállító megnevezését, a természetes személy (igazolást kérő) megnevezését, a kiállító és a természetes személy azonosítóját, valamint a kiállító nyilatkozatát a hozzájárulás megfizetéséről.
A hozzájárulás-fizetési kötelezettség alapja
Százalékos mértékű hozzájárulás:
Az egészségügyi hozzájárulás alapja az adóévben juttatott (megszerzett), az Szja-tv.-ben meghatározott önálló és nem önálló jövedelem, az összevont adóalapba tartozó jövedelemnél, az adóelőleg megállapításánál az az összeg, amelyet a társadalombiztosítási szabályok szerinti járulékalap meghatározásánál nem kell figyelembe venni (például a felhasználási szerződés alapján kifizetett összegből a vagyoni jog felhasználásának ellenértékeként kapott összeg).
Az Szja-tv. szerint külön adózó jövedelmek esetén a hozzájárulás alapja:
- a 35 százalékos adóterhet viselő osztalék és vállalkozói osztalékalap;
- a társadalombiztosításijárulék-alapot nem képező természetbeni juttatások – ide nem értve az Szja-tv. 71. §-a szerinti jogcímen szerzett jövedelmet –, továbbá az Szja-tv. 69. §-ában meghatározott juttatásokat akkor, ha a természetes személy a társadalombiztosítási szabályok szerint nem biztosított;
- az Szja-tv. 72. §-a szerinti – kamatkedvezményből származó – jövedelem;
- az Szja-tv. 73. §-ának 4. pontja szerinti egyösszegű járadékmegváltások, valamint
- az Szja-tv. 73. §-ának 1. pontja szerinti kis összegű kifizetések (az önálló tevékenységből származó, egy szerződés alapján 5000 forintot meg nem haladó kifizetés), ha a természetes személy a társadalombiztosítási szabályok alapján nem biztosított, avagy az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény szerint nem minősül alkalmi munkavállalónak.
A főszabály szerinti esetekben a százalékos mérték egységesen a hozzájárulás alapját képező jövedelem 11 százaléka.
A főszabálytól eltérően, az alábbi jövedelmek esetében a hozzájárulás mértéke a következők szerint alakul:
- az Szja-tv. 70. §-a szerinti természetbeni juttatás esetén a fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás a cégautó adójának 25 százaléka;
- a mezőgazdasági kistermelő által fizetendő egészségügyi hozzájárulás az átalányadó (átalányadó-előleg) 25 százaléka;
- a fizető-vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély által fizetendő százalékos mértékű hozzájárulás a tételes átalányadó 20 százaléka, ha a tevékenysége alapján a magánszemély nem minősül a Tbj. 4. §-ának b) pontja szerinti egyéni vállalkozónak.
A főszabály szerinti, 11 százalékos mértékkel kell a hozzájárulást megfizetni, ha a kifizetés a magánszemély önálló tevékenységére tekintettel vagy költségtérítés címén történik, és a magánszemély bármely bevételéből az adóelőleg megállapításánál a magánszemély nyilatkozata alapján figyelembe vett költség meghaladja az adóbevallásban elszámolt igazolt költséget. Ilyenkor az adóelőleg megállapításánál a magánszemély nyilatkozata alapján figyelembe vett költség és az adóbevallásban elszámolt igazolt költség különbözete képezi a kötelezettség alapját. A kötelezettség a nyilatkozatait a nem valós költségelszámolásnak megfelelően tevő magánszemélyt terheli.
Tételes egészségügyi hozzájárulás:
A munkáltatót, kifizetőt terheli a fizetési kötelezettség a természetes személlyel fennálló alábbi jogviszonyok alapján:
- munkaviszony, közalkalmazotti, közszolgálati, bírósági, ügyészségi szolgálati jogviszony, valamint a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos jogviszonya;
- tagi jogviszony, ha ennek alapján a tag a kifizető tevékenységében személyesen közreműködik (kivéve iskolai szövetkezetnek a nappali tagozatos tanulóval, hallgatóval fennálló jogviszonyát);
- a munkanélküli-járadék, illetve a keresetpótló juttatás folyósítása;
- a munkanélküliek jövedelempótló támogatásának folyósítása;
- bedolgozói, megbízási, vállalkozás jellegű, illetve felhasználási szerződésen alapuló, valamint a segítő családtagi jogviszony, továbbá
- választott tisztségviselői jogviszony (ideértve a helyi önkormányzati, kisebbségi önkormányzati képviselőt is).
Az utóbb felsorolt két esetben akkor keletkezik kötelezettség, ha a tevékenységéből származó jövedelem eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát, naptári napokra annak harmincadrészét – ez 2000-ben 25 500 forintos minimálbér figyelembevételével 7650 forint, ami napi 255 forintnak felel meg.
Ezekben az esetekben előfordulhat, hogy nem havonként, hanem időszakonként, illetve a tevékenység befejezését követően történik a kifizetés. Ilyenkor a tételes egészségügyi hozzájárulás havi fizetési kötelezettsége akkor is fennáll, ha az előbb hivatkozott összeget eléri a jövedelem naptári napokra számított átlaga.
Azok után a tanulók, hallgatók után is kell tételes egészségügyi hozzájárulást fizetni, akik nemzetközi szerződés vagy az Oktatási Minisztérium által adományozott ösztöndíj alapján létesítenek tanulói, hallgatói jogviszonyt. A hozzájárulást az Oktatási Minisztérium fizeti.
Valamennyi esetben a tételes egészségügyi hozzájárulás összege a jogviszony fennállásának tartama alatt havi 3900 forint (naptári naponként 130 forint).
Amennyiben a jogviszony hónap közben kezdődik vagy szűnik meg, illetve egyéb okból a fizetési kötelezettség nem áll fenn a teljes hónapban, úgy a hozzájárulást naptári napokra kell megfizetni.
Mentességek
Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás:
A tételesen meghatározott jövedelmek mentesek a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetésének kötelezettsége alól.
Ennek megfelelően mentes a százalékos mértékű hozzájárulás fizetése alól:
- a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermeknevelési támogatás, a gyermekgondozási díj;
- a nyugdíj és az azzal azonosan adózó jövedelmek;
- a kifizető által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a kifizetőt terhelő összege;
- a kifizető által az önkéntes kölcsönös pénztárba a tag javára havonta fizetett tagdíjnak az a része, amely nem haladja meg a mindenkori minimálbér 115 százalékát, továbbá az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély javára jóváírt támogatói adomány, valamint
- a felsőoktatási intézmény által – az iskolai rendszerű első alapképzésben részt vevő, nappali tagozatos hallgatójának az előírt képzési idő alatt végzett munkájáért – kifizetett díj, legfeljebb a nappali tagozatos hallgatói pénzbeli juttatási normatíva adott évi összegének kétszerese, feltéve hogy a munkavégzés az erről szóló kormányrendeletben [144/1996. (IX. 17.) Korm. rendelet] meghatározottak szerint történt.
Tételes összegű egészségügyi hozzájárulás:
Tételes egészségügyi hozzájárulást meghatározott időtartamokra nem kell fizetni, így nincs fizetési kötelezettség:
- a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj folyósításának;
- a keresőképtelenség (ide nem értve a betegszabadságot), a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság;
- a gyermekgondozási segély, az ápolási díj, a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt – kivéve ha a folyósításban részesülő ezalatt munkát végez;
- a háromévesnél fiatalabb gyermek gondozása, a tízévesnél fiatalabb tartósan beteg, avagy súlyosan fogyatékos gyermek gondozása, valamint a 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása miatt engedélyezett fizetés nélküli szabadság;
- a sorkatonai (polgári) szolgálat teljesítése, továbbá
- a fogva tartás időtartama alatt.
Nem kell továbbá tételes egészségügyi hozzájárulást fizetnie annak az egyéni vállalkozónak, aki vállalkozását saját jogú nyugdíjasként, továbbá özvegyi nyugdíjban részesülő olyan személyként folytatja, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.
Megjegyzendő, hogy a tételes egészségügyi hozzájárulást a saját jogú nyugdíjas más jogviszonyaiban meg kell fizetnie a munkáltatónak, kifizetőnek (például a társas vállalkozás kiegészítő tevékenységűnek minősülő tagja után is, illetve ha a nyugdíjas teljes vagy részmunkaidőben munkaviszonyt létesít).
Eljárási szabályok
Adóhatósági feladatkör
1999. január 1-jétől az egészségügyi hozzájárulással kapcsolatos adóhatósági feladatokat az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal általános hatáskörű szervei látják el.
Az Art. alkalmazása
Az adónak minősülő egészségügyi hozzájárulás bevallására, megfizetésére, nyilvántartására, ellenőrzésére, a kötelezettségek megsértésével kapcsolatos jogkövetkezmények megállapítására, a tartozás beszedésére, behajtására, illetőleg az ezekkel összefüggő hatósági ügyekben az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni.
Megállapítási és fizetési határidő
A tételes egészségügyi hozzájárulást a fizetésre kötelezett (munkáltató, kifizető) havonta állapítja meg, és a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig fizeti meg.
Eltérések a százalékos hozzájárulás esetén
A százalékos mértékű hozzájárulás esetében a munkáltató, a kifizető, valamint a hozzájárulás fizetésére kötelezett magánszemély bevallási, befizetési kötelezettsége eltérő, ennek megfelelően:
- a munkáltató, a kifizető havonta állapítja meg, és a jövedelem kifizetését követő hónap 12. napjáig fizeti meg,
- a magánszemély negyedévente állapítja meg, és a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig fizeti meg,
- az egyéni vállalkozó a 35 százalékos adóterhet viselő vállalkozói osztalékalap után évente, az osztalékalap megállapítása évének február 15. napjáig állapítja meg és fizeti meg a hozzájárulást.
A kamatkedvezményből származó jövedelem után fizetendő százalékos egészségügyi hozzájárulást évente, az adóévet követő január 12-éig kell megfizetni. Ha a kamatkedvezmény év közben megszűnik, a hozzájárulást a megszűnés napját követő hónap 12-éig kell megfizetni.
A magánszemélyre vonatkozó külön szabályok
A magánszemély az egészségügyi hozzájárulás bevallása, megfizetése esetén nem alkalmazhatja az Art. kerekítési szabályait.
A magánszemély az egészségügyi hozzájárulásról az szja-bevallása részeként (azon belül megállapítási időszakonkénti részletezésben) teszi meg bevallását.
Speciálisan szabályozottak köre
Az egészségügyi hozzájárulás mindkét eleme esetében speciális szabályok vonatkoznak a fegyveres erőkre, a rendvédelmi szervekre, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokra (a hozzájárulás elszámolására, befizetésére a Tbj. 23. §-a szerinti járulékfizetésre kötött megállapodás vonatkozik); a helyi önkormányzatok nettó finanszírozásában részt vevő szervekre (a hozzájárulás befizetését, bevallását az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és annak végrehajtási rendeletében meghatározott szabályok szerint kell teljesíteni).
