Jelenleg még nincsenek végleges, összesített adatok az év első hónapjaiban született bérmegállapodások mértékéről. Annyi azonban bizonyos, hogy a cégek túlnyomó részénél a bérfejlesztés mértéke megfelel az Országos Munkaügyi Tanács 8,5-11 százalékos ajánlásának.
Az állami szektorban – ahol a költségvetés szigorú szabályai szerint emelik a kereseteket – jellemzően 8,25 százalék körüli az idei bérfejlesztés. A versenyszférában a rendelkezésre álló adatok szerint ennél nagyobb béremelést valósítottak meg az első néhány hónapban, de az adatok egyelőre csak az első két hónapra vannak meg, s ez eléggé bizonytalan előrejelzés lenne az év egészére. A megkérdezett cégek egy része belügynek tekintette a béremelés ügyét, s több helyütt nem kívántak erről tájékoztatást adni.
Az év első hónapjaiban, ha lassan is, de beindultak az idei évi bértárgyalások. Volt, ahol kemény, sztrájkkal megerősített tárgyalások folytak, mint például a MÁV-nál, s igen szép számmal vannak olyan cégek is, ahol az alkalmazottak jobb híján elfogadják, amit a munkaadó diktál. S hogy a munkáltatók mit ajánlanak, arról jelenleg sem az Országos Munkaügyi Tanács munkaadói oldalát alkotó MGYOSZ-nak, sem a VOSZ-nak nincsenek adatai.
Kevés bértárgyalás
A szakszervezetek közül a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) készített még márciusban felmérést tagszervezetei körében. A munkavállalói érdekképviselet szerint az ágazatoknak csupán mintegy harmadánál születik bérmegállapodás. A munkahelyeken ez az arány kedvezőbb, bár ágazatonként igen jelentős eltérések tapasztalhatók.
Az idei évre szóló bértárgyalások jelentős része már tavaly év végén megkezdődött, igaz, jelentős részük márciusig nem zárult le. Ez azzal a veszéllyel járhat, hogy a kialkudott béremelés nem január 1-jéig visszamenőleg érvényes. A tárgyalások elhúzódásáért sok esetben nem a szakszervezetek a felelősek. Ilyen tipikus, már évek óta visszatérő gond a mezőgazdaságé. Ezen az igen rossz helyzetben lévő területen ugyanis a MEDOSZ már évek óta többször is kérte az ÁPV Rt.-t, hogy nyilatkozzon az állami tulajdonú mezőgazdasági üzemek bérfejlesztési elképzeléseiről. Ez mind ez idáig eredménytelen próbálkozás, pedig az ÁPV Rt. más ágazatoknál érintett vállalataihoz időben megküldte az iránymutatást.
Egyszázalékos reálbér
Ami a nemzetgazdaság többi területét illeti – az MSZOSZ információi szerint – a béremelés igen tág határok között mozog: a mérték ugyanis 3-tól 20 százalékig terjed. Ugyanakkor a béremelés jellemző mértéke 8,5-11 százalék között van, ezen belül is a szakszervezet adatai és számítása szerinti centrum 9,75 százalék körül van. Ez a legtöbb prognózisban szereplő 8 százalékos inflációs előrejelzés megvalósulása esetén egyszázalékos reálbéremelést jelent.
Ez az MSZOSZ értékelése szerint az öt százalékra prognosztizált GDP-növekedést figyelembe véve nem értékelhető valódi emelésnek. A bértárgyalások során többnyire hétszázalékos inflációval számoltak a partnerek, ami alacsony reálbér-növekedést, de még inkább a reálbérek stagnálását, illetve visszaesését jelentheti. Eredményként értékelhető viszont az, hogy a munkavállalói tárgyalócsoportok számos helyen elérték azt, hogy az infláció alakulásának függvényében, év közben vagy év végén korrekciós tárgyalásokat kezdenek a béremelésről. Erre minden valószínűség szerint sort is kell majd keríteni, hiszen az első három hónap inflációs adatai alapján már szinte biztosra vehető, hogy éves szinten 7 százalék felett lesz a fogyasztói árak változásának a mértéke.
Növekvő különbségek
A rendelkezésre álló információk szerint a legalacsonyabb kereseti színvonalú ágazatok elmaradása a nemzetgazdasági átlagtól ez évben várhatóan nem csökken, sőt, a szakadék az ágazatok között tovább mélyül. Ugyanis egyes elmaradott ágazatokban, mint például a mezőgazdaság, a ruhaipar vagy az építőipar, a béremelkedés mértéke az átlaghoz viszonyítva alacsony lesz. Az Építő-, Fa és Építőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége úgy látja: az idén 8-10 százalék körüli emelésre van lehetőség, ám ezt is csak szakaszosan, év közben lehet érvényesíteni. A MEDOSZ álláspontja szerint az ágazat helyzetét a kormányzati késlekedés mellett a súlyos ár- és belvízhelyzet tovább rontja.
A mintegy 22 ezer főt foglalkoztató sütőiparban a 42 nagyobb cégnél működik önálló szakszervezet, amelyek aktívan kapcsolódtak be a tárgyalásokba. E területen – mint Sóki Gyula, a Sütőipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke elmondta – 1991 óta van ágazati kollektív szerződés, amelynek egyes részeit a szakminiszter minden vállalatra, vállalkozásra kiterjeszti. Így elvileg az ágazati bérmegállapodás mindenütt érvényes. A sütőiparban a fizikai állományú dolgozóknál 5, míg a szellemi dolgozóknál nyolc fizetési kategória van. A legkisebb bér mindenütt meghaladja a jelenleg érvényes 25 500 forintos országos minimális bért. E területen az átlagkeresetek az idén átlagosan tíz százalékkal emelkednek. Ám, hogy ezt betartják-e a munkáltatók, nem tudni. A sütőiparban ugyanis 1740 önálló vállalkozás és közel 200 látványpékség működik. Ezek jelentős része – csaknem a fele – néhány dolgozót foglalkoztató családi vállalkozás. Van olyan cég, ahol egyáltalán nincs hivatalos béremelés, ami ellen igen nehéz tenni. A szakszervezet ugyan rendszeresen felkéri a munkaügyi ellenőrző szervezeteket, hogy vegyék górcső alá e területet, ám mindenhova nem tudnak eljutni – mondta Sóki Gyula.
Az elmúlt másfél év során 300 esetben kértek helyszíni ellenőrzést, s csak májusban 26 cégnél vizsgálódtak a munkaügyi szakemberek. A fő gond a gyakori feketefoglalkoztatás, akik viszont szabályos munkaszerződéssel dolgoznak, azok közül sokan a pótlékot nem kapják meg a munkaadótól.
Az ÁPV Rt. 8,25 százalékot javasolt
A Malév Rt.-nél az ÁPV Rt. előírása, a 8,25 százalékos emelési mérték volt érvényes a munkaadói tárgyalócsoport számára – közölte Lénárt István, a társaság illetékese. Ennek ellenére hosszúra nyúlt az alku, hiszen január végétől április végéig egyeztettek a szakszervezetekkel. A vita főképp az elosztás elveiről folyt. Az elmúlt évben a légitársaság dolgozói az alapbér mellé kaptak mozgó bért is, az eredménytől függően 1,3 százalékot. Ezt az idén beépítették az alapbérbe, így gyakorlatilag 9,55 százalékos bérfejlesztéssel lehet számolni.
Felső határ
A Mol Rt.-nél ebben az évben átlagosan 11 százalékos keresetemelésre került sor március 1-jéig visszamenőleg – közölte Váradi Béla, a humán erőforrások igazgatója. A tárgyalások kezdetén a cég 8 százalékot ajánlott meg, a szakszervezetek viszont 15 százalékot igényeltek. E két szélső értékből alakult ki végül a 11 százalék. Ez a mérték nem okoz feszültséget a cég üzleti tervében, hiszen már az eredetileg is megajánlottnál magasabb béremeléssel számoltak. Ráadásul az év folyamán várható, hogy csökken a társaság létszáma, így a gazdálkodásban a béremelés nem fog feszültséget okozni. A béremelés mellett minden dolgozó 294 ezer forint értékben kap juttatásokat a cégtől. Ezt a fix összeget az év folyamán mindenki saját belátása szerint használhatja fel. Lehet választani az önkéntes nyugdíjpénztári tagság, egészségpénztári tagság, vállalati lakáskölcsön, üdülés vagy éppen a tömegsport finanszírozása közül. A legtöbben az önkéntes nyugdíjpénztári tagságot választják.
A legkeményebb bérharc immár egy évtizede a MÁV-nál folyik. Ez az idén, a korábbi évekhez hasonlóan tárgyalások és sztrájk kíséretében zajlott. Eredetileg a mozdonyvezetők érdekképviselete és a Vasutas Szakszervezetek 14 százalékos béremelést, míg a VDDSZ 5 százalékos reálbér-növekedést követelt. Végül – egy hároméves megállapodás keretében – 10,5 százalékos differenciált emelést sikerült kiharcolni.
Van, ahol titok
A McDonald's Magyarország Kft.-nél a legbensőbb ügynek tekintik a béremelést. Mint a cég illetékese elmondta, dolgozóik átlagos havi fizetése 60 ezer forint körüli, s a cég vezetője a jövőben is figyel arra, hogy az alkalmazottak munkájukért tisztességes bért kapjanak. A jelenlegi progresszív bérrendszernek ösztönző hatása van. A cégnél szakszervezet nincs, a béremelések alkalmával a vezetés konzultál az üzemletetési és a humán erőforrások osztályaival. A McDonald's ugyan figyelembe veszi az Országos Munkaügyi Tanács ajánlását, ám elsősorban saját belső rendjéhez alkalmazkodik. Ez a cég illetékese szerint szigorúbb, mint a magyarországi országos sztenderd.
Tárgyalások a közszférában
Nehéz pozícióból kezdték az évet a közszféra szakszervezetei, mert már tavaly hosszas, nehéz tárgyalásokat folytattak a kormánnyal az idei keresetemelkedésről, de erőfeszítéseik gyakorlatilag eredménytelenek maradtak. A kormány ugyanis kitartott a korábban már meghatározott 8,25 százalék mellett, s ezt egyes területeken csupán egy 1,05 százalékos szakmai illetményszorzóval toldotta meg. Ezt a szakszervezet nem tudta elfogadni, hiszen érdemben a közszféra helyzete nem javul, ám kénytelen volt tudomásul venni. Bár a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SzEF) ezt követően is próbálkozott, hogy január-február körül még egyszer napirendre tűzze az idei béremelés ügyét, ám ebben a kormányzat nem volt partner. Ehelyett tárgyalásokat kezdtek a költségvetési szférát érintő középtávú felzárkóztatási programról, amelynek része egy hároméves bérmegállapodás is. A tárgyalások a SzEF és a Miniszterelnöki Hivatal között megkezdődtek, több fordulón túl vannak, ám az érdemi eredmény felmutatásához még néhány hónapra szükség van.