×

A fizetés nélküli szabadság társadalombiztosítási vonatkozásai

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. május 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 28. számában (2000. május 15.)

 

Írásunkban részletes képet adunk a fizetés nélküli szabadság fajtáiról, a jogosultság feltételeiről, valamint a kapcsolódó munkáltatói feladatokról.

 

A fizetés nélküli szabadságra vonatkozó rendelkezéseket a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) VI. fejezetének „Egyéb munkaidő-kedvezmények" fejezete tartalmazza. Az Mt. alapján egyéb munkaidő-kedvezménynek minősül a szülési szabadság, a gyermek gondozása és ápolása céljából biztosított fizetés nélküli szabadság, a szoptatási munkaidő-kedvezmény, a hozzátartozó ápolására adott fizetés nélküli szabadság, valamint a saját lakást építő munkavállaló fizetés nélküli szabadsága. Ezekben az esetekben a munkáltatónak nincs lehetősége mérlegelési jogkörében eldönteni, hogy megadja-e az adott kedvezményt, avagy sem, mivel ezek törvényben szabályozott – a munkáltató részéről kötelezően elismerendő – kedvezmények.

Természetesen előfordulhat olyan helyzet is a munkavállaló életében, amikor a törvényben szabályozott eseteken túl is szüksége van fizetés nélküli szabadságra, azonban ebben az esetben a kérelem pozitív elbírálása – tehát a fizetés nélküli szabadság engedélyezése – kizárólag a munkáltató döntésétől függ. Főszabály azonban mind a törvényben szabályozott, mind pedig a mérlegelési jogkörben biztosított munkaidő-kedvezményeknél, hogy ezek kiadása minden esetben a munkavállaló kérelmére történik.

A társadalombiztosítás rendszerében az úgynevezett „biztosítotti" állapothoz kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) szabályozza, ezen belül a biztosítottak körét tételesen a Tbj. 5. §-a határozza meg.

A társadalombiztosítás oldalán a probléma abból adódik, hogy a fenti esetekben annak ellenére, hogy az alapul szolgáló jogviszony – munkaviszony – fennáll, a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt a biztosított részére a keresőtevékenységében járulékalapot képező jövedelemkifizetés nincs, ezért járulékfizetési kötelezettség hiányában a biztosítás szünetel.

A következőkben a fizetés nélküli szabadság engedélyezésének biztosításra való hatását tekintjük át.

Gyermek gondozása, ápolása

A biztosítás szünetelése tekintetében kivételt képez, ha a fizetés nélküli szabadságot háromévesnél fiatalabb gyermek gondozása, tizennégy évesnél fiatalabb gyermek után járó gyermekgondozási segélyre (gyes) való jogosultság, továbbá 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása címén vették igénybe.

A törvényi kivétel a munkavállaló társadalombiztosítási jogviszonyára nézve azt jelenti, hogy biztosítása a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt is fennáll. A társadalombiztosítás keretében igénybe vehető készpénzellátások megállapításánál tehát a biztosítási idő folyamatos, ami azért lényeges, mert a biztosítási idő folyamatossága kihatással van az ellátások mértékére és azok időtartamára.

Gyermekgondozási segély

Az első két esetben engedélyezett fizetés nélküli szabadság időtartama alatt gyermekgondozási segély igényelhető, amelynek a szabályait a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény határozza meg.

Gyes utáni járulékok

A megállapított, illetve folyósított gyes összege után az ellátásban részesülő személy nyugdíjjárulékot – magán-nyugdíjpénztári tagság esetén tagdíjat is – fizet. A nyugdíjjárulék összegét a folyósító szerv köteles levonni az ellátás összegéből, és azzal csökkentetten kell átutalnia a jogosult részére.

Megszakítás

A fizetés nélküli szabadság időtartama – gyes folyósítása – munkába állás címén bármikor megszakítható, azonban az igényjogosultsági időn belül történő újbóli gyes igénybevételekor újabb kérelem benyújtására és annak a munkáltató részéről való engedélyezésére van szükség.

Nem kell a fizetés nélküli szabadságot újból kérelmezni és engedélyezni, ha a gyesben részesülő személy tartós, legalább 30 nap időtartamú betegsége alatt a gyes folyósítása – kérelemre – a táppénzre vonatkozó szabályok alkalmazása okán szünetel.

Gyermekgondozási díj

2000. január 1-jétől annyiban változik a háromévesnél fiatalabb gyermek gondozása címén kérelmezett fizetés nélküli szabadság időtartamára igényelhető ellátások köre, hogy a gyermek kétéves koráig gyermekgondozási díjra (gyed) jogosultságot szerezhet a szülő, ha a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben (Ebtv.) meghatározott biztosítási feltételekkel rendelkezik.

A gyedre való jogosultság feltételei

Gyermekgondozási díjra jogosult:

  • a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését – a gyermeket szülő anya esetén a szülést – megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt,
  • a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt megszűnt, feltéve hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett, és a szülést megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt, és a gyermeket a saját háztartásában neveli [Ebtv. 42/A § (1) bekezdésének a)-c) pontjai].

Lényeges, hogy az Ebtv. fenti rendelkezésének alkalmazásában a szülővel esik egy tekintet alá a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, továbbá a szülővel együtt élő házastárs, valamint az a személy, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni – feltéve ha az arra irányuló eljárás már folyamatban van –, továbbá a gyám is [Ebtv. 42/A § (2) bekezdésének a)-c) pontjai].

Megjegyezzük, hogy a tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása címén fizetés nélküli szabadság iránti kérelmet általában abban az esetben nyújtanak be, ha szülő a gyermek után járó – az előbb említett Ebtv. szerinti – úgynevezett táppénzes napokat kimerítette.

Közeli hozzátartozó ápolása

Közeli hozzátartozójának otthoni ápolása vagy gondozása céljából a munkavállaló az ápolás idejére maximum két évre fizetés nélküli szabadságot kérhet. Az ápolást a munkavállaló csak személyesen végezheti, és szükséges a kezelőorvos igazolása arra vonatkozóan, hogy a hozzátartozó tartós otthoni ápolása indokolt.

A kérelem teljesítését a munkáltató nem utasíthatja el, és az engedélyezett fizetés nélküli szabadság időtartama felmondási tilalom alá esik.

Szünetel a biztosítás

A társadalombiztosítási jogviszony és a biztosítás tekintetében a közeli hozzátartozó ápolása címén engedélyezett fizetés nélküli szabadság időtartama alatt a biztosítás szünetel még abban az esetben is, ha erre az időtartamra a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény értelmében a munkavállaló ápolási díjban részesül.

Kérelem

Az ápolási díj megállapítása iránti kérelmet a lakóhely szerint illetékes önkormányzathoz kell benyújtani, az ápolási díj megállapításáról és folyósításáról a települési önkormányzat dönt.

Szolgálati idő

Amennyiben az ápolási díjat megállapítják és folyósítják, úgy a folyósító szervnek a díj összegéből le kell vonnia a nyugdíjjárulék (tagdíj) összegét. Az ápolási díj folyósításának időtartama kizárólag nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időt eredményez. Ez azt jelenti a munkavállaló szempontjából, hogy amennyiben az ápolás időtartama és az erre engedélyezett fizetés nélküli szabadság a 30 napot meghaladja, a biztosítás folyamatossága megszakad. Ezért a fizetés nélküli szabadság lejártát követően bekövetkező keresőképtelenség esetén a táppénzigény elbírálásánál az azt követően szerzett rövid biztosítási idő vehető csak figyelembe a táppénz mértékének és időtartamának a megállapításánál.

A munkáltató feladata

Gyakran előfordul, hogy a szellemet és fizikumot is próbára tevő hosszú ápolás után munkába visszatérők nehezebben találnak önmagukra. Általában röviddel a visszatérés után következik be a keresőképtelenség. Az időarányos betegszabadság lejártát követően pedig csak annyi ideig részesülhet táppénzben a dolgozó, mint amennyi az fizetés nélküli szabadság lejártát követően a keresőképtelenségig eltelt naptári napok száma.

Ebben és a következőkben tárgyalt esetekben is a munkáltató feladata – lenne –, hogy felhívja a fizetés nélküli szabadságot igénylő munkavállaló figyelmét erre a következményre, továbbá arra is, hogy a Tbj. lehetőséget biztosít a jelzett időtartamokra az alábbiak szerinti megállapodás megkötésére.

Megállapodás egészségbiztosítási ellátások megszerzésére

A Tbj. 34. §-a részletesen szabályozza, hogy milyen ellátások megszerzésére és milyen feltételekkel köthető járulék fizetésének vállalása mellett megállapodás.

Az ebben a pontban tárgyalt fizetés nélküli szabadság időtartamára – ha ápolási díj folyósítása történik, az már szolgálati idő – célszerű a megállapodás az egészségbiztosítási ellátások megszerzésére. Lényeges, hogy ez a megállapodás nem keletkeztet szolgálati időt, azonban általa a biztosítási jogviszony nem szakad meg. Utalunk arra, hogy teljes körű megállapodás alapján lehetőség van természetesen szolgálati idő megszerzésére is.

A 14 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulék megfizetése legalább a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér alapján történik, legfeljebb a járulékfizetési felső határ napi összegének figyelembevételével.

A munkavállaló mindezek ismeretében már maga döntheti el, hogy vállalja-e a megállapodás kötelezettségeit. Amennyiben a tájékoztatás után úgy dönt, hogy nem köti meg a szerződést, ezzel egyidejűleg tudomásul veszi a biztosítási jogviszonya megváltozását is.

Magánerős lakásépítés

Amennyiben a munkavállaló magánerőből a saját részére lakást épít, kérelmére a munkáltató egy évig terjedő fizetés nélküli szabadságot köteles engedélyezni.

A kiadás ütemezése

A törvény lehetőséget biztosít a szabadság részletekben történő igénybevételére, illetve kiadására is. A kiadás ütemezéséről a feleknek – a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének figyelembevételével – előzetesen meg kell állapodniuk.

Ebben a vonatkozásban lényeges, hogy a lakásépítés céljából adott fizetés nélküli szabadság alatt a munkáltató rendes felmondással felmondhatja a munkavállaló munkaviszonyát.

Szünetel a biztosítás

A fizetés nélküli szabadság időtartama egy tekintet alá esik az előző pontban tárgyaltakéval. Ez pedig azt jelenti, hogy a társadalombiztosítási jogviszony a biztosítás vonatkozásában szünetel. Nem keletkezik kötelezettség, mivel az alapul szolgáló jogviszonyban – munkaviszony – a munkavállaló nem rendelkezik járulékalapot képező jövedelemmel, így a jogosultság is megváltozik a korábban már tárgyaltakhoz hasonlóan.

Eltérések és azonosságok

Társadalombiztosítási szempontból az erre az időtartamra engedélyezett fizetés nélküli szabadság annyiban különbözhet az előbbi pontban tárgyaltakhoz képest, hogy – mint korábban már említettük – lehetőség van a részletekben történő igénybevételre.

Abban az esetben pedig, ha – előzetes megállapodás alapján – az igénybevétel során egybefüggően 30 naptári napnál nem hosszabb időtartamú fizetés nélküli szabadságot ad ki a munkáltató, úgy a folyamatos biztosítási idő tartamától függő ellátások tekintetében nem következik be jogvesztés.

Amennyiben a fizetés nélküli szabadságot – az általános gyakorlatnak megfelelően – egybefüggően adja ki a munkáltató, úgy a következmények társadalombiztosítási szempontból ugyanolyanok, mint a közeli hozzátartozó ápolása címén engedélyezett fizetés nélküli szabadság esetén.

Járulékfizetés vállalása mellett megállapodás megkötésére is van lehetősége a munkavállalónak attól függően, hogy a társadalombiztosítás keretében nyújtott szolgáltatások, ellátások melyikére van szüksége kora, anyagi lehetősége stb. alapján.

Egyéb jogcím

A bevezetőben említést tettünk egyéb címen engedélyezett fizetés nélküli szabadságról is. Ezt kérelmezni lehet hosszabb időtartamú külföldi tartózkodás (például külföldön élő rokonlátogatás) esetén, amennyiben a munkavállaló rendes szabadsággal már nem rendelkezik. Ebben az esetben, mint már említettük, a munkáltató a munkavállaló kérelmére mérlegelési jogkörében biztosíthatja a fizetés nélküli szabadságot.

Társadalombiztosítási szempontból az elbírálás itt is hasonlóan alakul, mint az előző két esetben. A Tbj. 8. §-a szerint ugyanúgy bekövetkezik a biztosítás szünetelése is.

Alapvető különbség az Mt. szerint van, miután a fizetés nélküli szabadság engedélyezése ebben az esetben a törvény szerint nem kötelező.

A munkáltatók jelentős része a fizetés nélküli szabadságra vonatkozó engedélyek kiadását követően a szabadság lejártáig nem is találkozik a munkavállalóval. A munkavállalót „passzív" állományba veszik, majd az engedélyezett időtartam leteltét követően ismét folytatódik az érdemi munka. A gyakorlatban az utóbbi három pontban felvázolt társadalombiztosítási jogviszonnyal kapcsolatos problémával sokszor nem is találkozik a munkáltató például azért, mert a társadalombiztosítási ügyintézés máshol történik. Amikor viszont tudomására jutnak a fizetés nélküli szabadság engedélyezésének társadalombiztosítási jogosultságokkal kapcsolatos következményei, akkor azok a legtöbb esetben már visszafordíthatatlanok. Ezért fontos az előzetes tájékoztatás és figyelemfelhívás.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. május 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem