A terhességi-gyermekágyi segély (t-gyás) a betegségi és anyasági ellátás keretében a szülési szabadság idejére járó keresetpótló pénzbeli ellátás. Cikkünkben röviden áttekintjük az ehhez kapcsolódó munkáltatói feladatokat.
A terhességi-gyermekágyi segély (továbbiakban Segély) megállapításához két fő feltétel együttes fennállása szükséges. Az első, hogy a szülő nő a szülést közvetlenül megelőző két éven belül legalább a 180 napi előzetes biztosítási idővel rendelkezzen. A biztosítási idők folyamatosságát nem kell vizsgálni, mert a jogosultsági feltétel a két éven belüli előzetes biztosítási idő.
A második feltétel, hogy a szülés
- a biztosítás tartama alatt,
- a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül, illetve
- a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon túl, táppénz, baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt, vagy
- a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül következzen be.
A csecsemőt örökbe fogadó nőnek a gyermek gondozásbavételének napján kell rendelkeznie a terhességi-gyermekágyi segély megállapításához szükséges feltételekkel.
Előzetes biztosítási idő
Az előzetes biztosítási időket a szülés napjához igazodóan kell vizsgálni. A 180 napi előzetes biztosítási idő önmagában nem elegendő a terhességi-gyermekágyi segély megállapításához. A jogosultsághoz szükséges 180 napi biztosítási idő megállapításánál figyelembe kell venni
- a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási segély folyósításának az időtartamát,
- oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok idejét,
- a táppénzjogosultság szabályai alapján biztosításban töltött időt.
Ha a szülő nő a szülési szabadság megkezdésekor nem rendelkezik 180 nap biztosítási idővel, de azt legkésőbb a szülés napjáig (beleértve a szülés napját is) megszerzi, a terhességi-gyermekágyi segélyre a szülési szabadság kezdetére visszamenőleg is jogosulttá válik.
A 180 napi előzetes biztosítási idő megszerzése előtt nem lehet elismerni a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultságot abban az esetben sem, ha a biztosított várhatóan megszerzi a szülés napjáig a 180 nap előzetes biztosítási időt.
A szülés dátumának ismerete nélkül az ellátás nem bírálható el, nem fizethető ki. Amennyiben a szülés a vártnál korábban következik be, illetve ha koraszülés történt, és a biztosított nem rendelkezik 180 napi előzetes biztosítási idővel, a terhességi-gyermekágyi segély megállapítása nem lehetséges.
A Segély időtartama
A terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadság időtartamára jár. A Munka Törvénykönyvének 138. §-a határozza meg, hogy a terhes, illetőleg a szülő nőt huszonnégy hét szülési szabadság illeti meg, amelyet a szülés várható idejét megelőző naptól 4 hét időtartamra vehet igénybe. A szülési szabadság nem kötelező, azonban a magzat védelme érdekében az orvos lehetőség szerint ettől a naptól veszi terhesállományba a szülő nőt.
A szülési szabadság megszűnik
- halvaszülésnél a szüléstől számított hat hét elteltével,
- a gyermek halálakor a halált követő tizenötödik napon.
Ha a vér szerinti anya örökbe adja a gyermekét, a gondozásbavétel napjával, ha állami gondozásba adja, az azt követő napon szűnik meg a gyermek utáni szülési szabadság.
A szülési szabadság időtartama – a szülést követően – hat hétnél rövidebb nem lehet [1992. évi XXII. tv. 138. § (2) bek.] még az előbb említett esetekben sem. Ha a gyermeket koraszülöttként intézetben gondozzák, a szülési szabadság igénybe nem vett részét – a szülést követő 1 évig – a gyermeknek az intézetből való elbocsátása után is igénybe lehet venni [1992. évi XXII. tv. 138. § (3) bek.].
Amennyiben az illetékes orvos terhesállományba veszi a biztosított nőt, a szülési szabadság kezdő napja a terhesállományba vétel napja. Ha a biztosított nő a kifizetőhelyen nem nyújt be terhesállománybavételi orvosi igazolást, a terhességi-gyermekágyi segély a szülés napjától, illetve a szülésnek a nő nyilatkozata szerinti várható idejét megelőző 28. naptól állapítható meg.
A terhességi-gyermekágyi segély időtartama nem haladhatja meg a 168 napot, függetlenül attól, hogy a terhes nő a szülés várható időpontját megelőző 28. naptól, de legfeljebb a szülés napjától kívánja-e igénybe venni a szülési szabadságát. Amennyiben a szülés a várható időpontot megelőző 28. nap előtt következik be, az anya a gyermekágyi segélyre a szülés napjától jogosult.
A Segélyre való jogosultság korlátozása
A biztosítottnak nem jár terhességi-gyermekágyi segély arra az időszakra, amelyre a szülő nő megkapta a teljes keresetét. Amennyiben csak részben kapta meg keresetét, úgy a terhességi-gyermekágyi segély az elmaradt keresete után illeti meg.
Nem jár t-gyás abban az esetben sem, ha az igénylő bármilyen jogviszonyban díjazás ellenében munkát végez, személyesen folytat hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységet. Nem tekinthető keresőfoglalkozásnak, ha a biztosított nő szja-mentes tiszteletdíjban vagy a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazásban részesül.
A bedolgozónak csak az anyag visszaszolgáltatásának napjától jár a terhességi-gyermekágyi segély, kivéve ha a munkáltató igazolja, hogy a terhességi-gyermekágyi segély időtartama alatt a bedolgozó és családja nem végez munkát.
Nem jár t-gyás akkor sem, ha a szülő nő részére gyermekgondozási segélyt folyósítanak. (Ilyenkor azt kell vizsgálni, hogy a biztosított számára melyik ellátás folyósítása a kedvezőbb.)
A Segély összege
A terhességi-gyermekágyi segély a napi átlagkereset 70 százaléka [Ebt. 42. § (1) bekezdés].
A terhességi-gyermekágyi segély alapjául szolgáló naptári napi átlagkeresetet a táppénzre vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani, ha a biztosított
- a szülés napján két éven belül 180 naptári napi keresettel rendelkezik,
- a gyermekgondozási segély folyósításának ideje alatt szül [Ebt. 42. § (2) bekezdés].
Gyermekgondozási segélyben részesülő nő terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultsága
Amennyiben a szülő nő gyermekgondozási segélyben részesül az előző gyermeke után és újból szül, először azt kell vizsgálni, hogy a biztosítási jogviszonya fennáll-e. Amennyiben a biztosítása fennáll, az igénylő jogosult a terhességi-gyermekágyi segélyre, és maga dönti el, hogy a szülés napjától, vagy legkorábban a szülés várható időpontját megelőző 28. naptól kéri-e az ellátás megállapítását. A terhességi-gyermekágyi segély összegének megállapításánál a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
A számfejtésig már kifizetett gyermekgondozási segély összegét a terhességi-gyermekágyi segély összegébe be kell számítani, mert a gyermekgondozási segély és a terhességi-gyermekágyi segély egyidejűleg nem folyósítható. Ha a terhességi-gyermekágyi segély összege kevesebb lenne, mint a folyósított gyermekgondozási segély, a szülő nő választhat a kedvezőbb ellátások között.
Segély több biztosítási jogviszonynál
Egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszonynál a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultságot, annak időtartamát, mértékét, összegét mindegyik jogviszonyban külön-külön kell elbírálni.
A Segély megállapításához szükséges igazolások
Előzetes biztosítási idő igazolása
A terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultság megállapításához szükséges előzetes biztosítási időre vonatkozó adatok beszerzésére ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a táppénzzel kapcsolatos biztosítási idő igazolására. Itt is nagyon fontos a "tb-kiskönyv".
A terhesállományba vétel, a szülés tényének igazolása
A terhesállományba vétel igazolása az "Orvosi igazolás a terhesállományba vételről" elnevezésű igazolással történik. A szülés várható időpontját a "Terhesgondozási könyv" bemutatásával kell igazolni. A szülés a születési anyakönyvi kivonattal, vagy a kórházi "igazolvány" benyújtásával igazolható. Amennyiben a szülő nőt nem vették terhesállományba, úgy a jogosultságot terhesgondozási könyvvel, ha a szülés nem kórházban történt, akkor a gyermek születését anyakönyvi kivonattal kell igazolni. A halvaszülést a kórház az "Orvosi igazolás a késői magzati halálozásról" elnevezésű nyomtatvánnyal igazolja.
A Segély igény elbírálása, számfejtése
A terhességi-gyermekágyi segély folyósítása időtartamának megállapítását követően a "Tájékoztató a terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósításához" elnevezésű nyomtatványt kell kiküldeni a szülő nő részére (a lakcímére). A tájékoztató elküldését a "Segélyezési egyéni lapon", illetve "Pótlapon" jelölni kell.
A terhességi-gyermekágyi segély naptári napi összegét az adatmegállapító lapon feltüntetett munkaviszonyra, bérre, kieső napokra vonatkozó adatok alapján kell kiszámítani. A terhességi-gyermekágyi segély számfejtése a bérkifizetéshez igazodóan történik. A számfejtést a hivatalból kiállított "Orvosi igazoláson" kell elvégezni. A biztosított személyi adatainak feltüntetése után a "Keresőképtelenség tól-ig" rovatba az ellátás számfejtésének időtartamát kell rögzíteni. Ugyanitt kell jelölni az ellátás nemét, valamint mértékét. A különbözet elszámolása szintén a hivatalból kiállított orvosi igazoláson történik.
Ettől az eljárástól abban az esetben lehet eltérni, amennyiben a számfejtés, illetve kifizetés számítógépes rendszeren keresztül történik az illetékes megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztár (kirendeltség) engedélye alapján.
A gyermeket örökbe fogadó nő részére attól a naptól lehet folyósítani az ellátást, amelytől az illetékes gyámhatóság igazolta az örökbefogadást. A gyámhatóság igazolása mellett be kell mutatni a gyermek születési anyakönyvi kivonatát is.
Ha a terhességi-gyermekágyi segély folyósítása a biztosítás fennállása alatt megkezdődött, de a munkaviszony megszűnik a segélyezés ideje alatt, mindez nem érinti a terhességi-gyermekágyi segély folyósítását.
Levonás a Segélyből
A terhességi-gyermekágyi segélyből semmilyen jogcímen nincs helye levonásnak, kivéve ha a biztosított saját nyilatkozata alapján kéri a levonást, például tartásdíjnál.
