Foglalkoztatási támogatás

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. március 15.) vegye figyelembe!

Előtérben az oktatás és a képzés

Megjelent A Munkaadó Lapja 26. számában (2000. március 15.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

Az idén némiképp csökken a Munkaerőpiaci Alap decentralizált kerete, ami azt jelenti, hogy az egyes megyék is kevesebb pénzt kapnak innen, mint tavaly, de más források megnyílásával (például az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány) mégis az előző évihez hasonló összegekkel gazdálkodhatnak. Az idén a korábbinál nagyobb hangsúlyt kap az oktatás: a képzés és az átképzés. Azt azonban ma még nem látják pontosan a szakemberek, hogy a foglalkoztatási törvény módosítása mennyiben érinti majd ezt a területet.

 

Az idén némiképp csökken a Munkaerőpiaci Alap decentralizált kerete, a tavalyi 28,3 milliárd helyett 26,7 milliárdot osztottak el a megyék között. A felosztás legfontosabb szempontjai között volt - egyebek mellett - az adott megyében lévő munkanélküliek száma, a munkanélküliségi ráta, a pályakezdők, illetve a tartósan munkanélküliek aránya, valamint az, hogy a korábbi évben hányan éltek az egyes aktív eszközök nyújtotta lehetőségekkel.

A megyéknek mégsem kell számottevő csökkenéssel megbirkózniuk, ugyanis más forrásokra is számíthatnak. Ezek közül az egyik legjelentősebb az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány. Az általa kiírt pályázatokra az idén a tavalyinál csaknem 300 millió forinttal kevesebbet, 1,5 milliárdot tudnak fordítani. Ebből 1,5 milliárdot a Munkaerőpiaci Alap ad az OFA-nak, míg a fennmaradó rész saját forrás. A jelenlegi elképzelések szerint - a végső döntés március 10-én várható - a foglalkoztatás bővítésére és munkahelyteremtésre 14-fajta országos pályázatot írnak ki. Ebből kilenc nyilvános tender, 5 pedig meghívásos pályázat lesz.

Témakörök

A pályázatok négy témakörbe sorolhatók. Talán a leghangsúlyosabb feladat az - amire a teljes keret 41 százalékát fordítják -, hogy olyan programok induljanak, amelyekkel javítani lehet a foglalkoztathatóságon, magyarán, amelyek révén a munkanélkülieket alkalmassá teszik arra, hogy ismételten visszatérjenek a munka világába. Ennek keretében indítják el például - angol modell alapján - az „újra dolgozom" programot Borsod megyében; támogatják a különböző alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások meghonosítását; valamint a helyi foglalkoztatási programok megvalósításához kívánnak segítséget nyújtani.

Az OFA célja az is, hogy minél több ember legyen alkalmas vállalkozás beindítására, eredményes működtetésére. Ezért a felosztható pénz 26 százalékáig olyan programokhoz nyújtanak anyagi támogatást, amelyek a vállalkozói szellem megerősítését szolgálják. E körbe tartoznak a tartós foglalkoztatást biztosító programok, valamint a kisvállalkozások megerősödését szolgáló projektek. Ezek között várhatóan lesz olyan is, amellyel az ár- és belvízkárokat szenvedett mezőgazdasági vállalkozókat segítik.

Atipikus foglalkoztatás

A támogatandó célok harmadik csoportjába tartoznak - s erre a felosztható pénz 16 százalékát szánják - a gazdálkodó szervezetek és a dolgozók alkalmazkodóképességét fejlesztő programok, tréningek. Olyan pályázatokat írnak ki, amelyek például elősegítik az atipikus foglalkoztatási formák terjedését. De e forrásokból adnak támogatást az országos és helyi érdekegyeztetésben részt vevő szociális partnerek EU-csatlakozásra történő felkészítésére, valamint ebből lehet pályázni a konferenciák szervezéséhez, kiadványok megjelentetéséhez adható támogatásért.

Végül a negyedik fontos cél az esélyegyenlőség elősegítése, megerősítése. E témakörben olyan jellegű pályázatokat írnak ki, amelyekkel a romafoglalkoztatást segítik, illetve amelyekkel további lehetőségeket biztosítanak a munkaadóknak a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásához. E célra az 1,5 milliárdos keret 11 százalékát fordítják. Mint az OFA-nál megtudtuk, a fennmaradó néhány százalékot a programok értékelésére, valamint munkaügyi kutatómunkára fordítják. Mint Nemada István, az OFA szakmai igazgatóhelyettese elmondta, évente 550-700 pályázat érkezik hozzájuk, ezek 30-35 százalékát tudják támogatni. A tendereket az első félévben, június végéig írják ki. A felhívásokat napilapokban, az interneten, az OFA honlapján, valamint a Pénzforrás című negyedéves lapban teszik közzé. Ezt követően a nyári hónapokban kerül sor az értékelésre és az eredményhirdetésre, s várhatóan ősszel megkezdődnek a szerződéskötések.

A pályázatok kidolgozása

A megyékben a munkaügyi tanácsok január 15-ig döntöttek a rendelkezésükre álló decentralizált keretek felhasználásáról. Általában mindenütt előtérbe kerül a képzés, oktatás, átképzés, illetve a közmunkák szervezése. Ám hogy hol, menynyit, mire fordítanak, az attól függ, milyen összetételű a munkanélküliek köre, milyen igényeket fogalmaznak meg a megyében lévő, illetve betelepülni szándékozó cégek. A megkérdezett megyék közül a legkedvezőbb helyzetben talán Pest és Fejér megye van, míg Borsodban és Tolnában alapvetően mások az igények. Zala a középmezőnyben foglal helyet. A megyei tanácsok általános tapasztalata szerint az érintettek pályázataik benyújtásakor egyrészt nem veszik elég komolyan a feltételeket, s ezek részbeni hiánya miatt kell elutasítani a beérkezett anyagot, másrészt pedig gyakorta fordulnak elő formai hibák. Ez utóbbi hiányosságokat komolyan veszik a bírálóbizottságok, s hiánypótlásra nincs mindig lehetőség.

A tapasztalatok szerint a pályázati anyagok nem eléggé átgondoltak, megalapozottak, így előfordul, hogy emiatt utasítják el a munkákat. Fontos az üzleti terv elkészítése, amelynél elsősorban azt nézik, hogy hosszú távon mennyire megalapozott, életképes a vázolt terv. Van olyan vélemény is, hogy a pályázatok elkészítése szakma, így nagyobb összegű tendereknél nem kellene sajnálni a szakértőnek kifizetendő pénzt. A kisebb értékű munkáknál érdemes tájékozódni, segítséget kérni akár a megyei munkaügyi központ illetékeseitől, akár valamelyik teleház szakemberétől vagy éppen a Vállalkozásfejlesztési Alapítvány helyi irodájának munkatársaitól.

Fejér megye a megyék rangsorában a jobb helyzetűek közé számít, hiszen a munkanélküliségi ráta 8,5 százalék, ami 14-15 ezer állástalant jelent - közölte érdeklődésünkre Tésits Mihály igazgatói tanácsadó. A tavalyi 1,05 milliárd forinttal szemben az idén 930 millió forinttal gazdálkodhatnak, ám ezt is csökkentik a tavalyról áthúzódó kötelezettségek. Ezek összege 390 millió, így a ténylegesen felhasználható keret 530-540 millió forint. Fejérben is hangsúlyos feladat a képzés - erre összesen 177 milliót szánnak -, ám itt elsősorban a cégek igényeinek kielégítése a cél. Emellett kiemelten kezelik a közhasznú munkákat, ez ügyben - a foglalkoztatási törvény módosítása miatt is - együttműködnek az önkormányzatokkal. Központi keretre kívánnak pályázni a falusi emberek komplex képzésére, az önfoglalkoztatás támogatására. Ez főképp Sárbogárd és Enying térségében fontos feladat. Ami a cégek likviditási helyzetének javítását illeti, erre a célra már tavaly is lehetett támogatást igényelni, ám akkor még kevéssé volt ismert. Az idén várhatóan többen élnek majd ezzel a lehetőséggel, így az erre fordítható keretet a tavalyi 1,3 millióról 2 millióra emelték.

Hol sok, hol kevés

Szintén kedvező helyzetű megyének számít Pest, ahol a munkanélküliségi ráta 5,4 százalék, ami 23 ezer állástalant jelent. Az idei decentralizált keretből 1,4 milliárd forintot kaptak, amit 37 millió forinttal tudnak kiegészíteni, s így összességében a tavalyihoz hasonló öszszeggel gazdálkodhatnak. Országos pályázaton elsősorban a romák foglalkoztatásához szeretnének támogatást kapni. Saját forrásból pedig kistérségi foglalkoztatási fejlesztési programokat támogatnak 5-5 millió forinttal. Ebben a projektben jelenleg hat kistérség vesz részt, s további három csatlakozását várják. Az összeg indokolt esetben lehet nagyobb is.

Pest megye ellentmondásos helyzetben van, hiszen vannak olyan kistérségei, ahol jelentős a munkanélküliség, ám egyre több helyen, például Budaörs körzetében hovatovább munkaerőhiánnyal kell számolni. Így e térségben elsősorban a munkaadók igényeihez igazodnak a képzések során, míg másutt közhasznú munkák szervezésére van szükség. Ez utóbbi mintegy 3 ezer állástalannak jelent átmeneti megoldást a megyében. A cégek igénye is kétfajta. Egyrészt a már foglalkoztatott dolgozóik átképzését, továbbképzését igénylik; másrészt pedig az újonnan induló vállalkozások számára képeznek megfelelő munkaerőt. Az idei évre - a cégek jelzései alapján - már elkészült a programindítások ütemterve. Ennek része a jelentkezők szűrése, kiválogatás, a személyiségfejlesztő tréning, majd pedig a munkaerő-piaci képzés. Jelenleg például a Ganz Ansaldónak képeznek így dolgozókat, de több céggel is tárgyalnak hasonló komplex kurzusok indításáról - mondta Lengyel János igazgató.

Régi és új módszerek

Zala megyében - ahol december végén 7,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta - ebben az évben 633 millió forinttal gazdálkodnak, ami mintegy 120 millióval kevesebb a tavalyi összegnél. A munkaügyi tanács döntése szerint oktatásra, képzésre 220 millió forintot, közmunkák támogatására 150 millió forintot fordítanak. Ez utóbbi keret a tavalyihoz képest a felére csökkent - mondta Borsos József igazgató. A képzéseken belül kiemelt cél a hátrányos helyzetű emberek - nyolc általánost vagy ennél kevesebb osztályt végzettek - felzárkóztatása, az első szakma megszerzése, a megváltozott munkaképességűek képzése és az érettségizettek szakmához juttatása. Emellett szerveznek olyan kurzusokat, ahol a vállalkozások beindítását elősegítő ismereteket nyújtanak, valamint lesz munkahelymegtartó képzés is.

Tavaly a munkaügyi központ által szervezett kurzusokon közel 2700 ember vett részt, s az idén is hasonló létszámra számítanak. A megyei központ új módszerekkel is próbálkozik Zalában. Így például támogatják azt a Nagykanizsán sorra kerülő 2-3 napos rendezvényt, amelyre 80 olasz vállalkozót várnak. A fórumot az önkormányzat, a CIB bank kirendeltsége helyi lokálpatrióta szervezetek segítségével szervezi a központ, s a cél: bemutatni a város befektetési lehetőségeit.

Zalaegerszegen, mivel a foglalkoztatási helyzet javult, most a munkaközvetítő módszerek javításán a sor. Ennek jegyében próbálkoznak majd az úgynevezett fejvadászmódszerekkel. A határ közelsége teszi lehetővé, hogy az osztrák és a szlovén együttműködés nyújtotta lehetőségeket is kihasználják. Ennek egyik látványos eredménye lesz az a már elnyert EU-pályázat, amelynek során mindegyik országból 4-4 szakember vehet részt egy úgynevezett fizikoterápiás asszisztensképzésben. E kurzus elvégzése után a szlovén és a magyar szakemberek is tudnak munkát vállalni az EU-országokban. A kurzus a Leonardo-program keretében a nyár elején indul. Emellett Zala más nemzetközi együttműködésekkel, pályázatokkal is próbálkozik.

A zalai munkaügyi szakemberek idei tervei szerint két komplex programot hirdetnek meg. Az egyik a tartós munkanélküliek reintegrációs programja. Az összes munkanélküli közel húsz százaléka - csaknem 2 ezer ember - ugyanis már hosszú ideje nem tud elhelyezkedni. A 12 hónapos program része az átmeneti foglalkoztatás, amivel az érintetteket megpróbálják visszaszoktatni a rendszeres munkához; a képzés, amely tartalmaz egyrészt személyiségfejlesztést, másrészt betanított-, esetleg szakmunkásképzést. A másik komplex program pedig a nehéz helyzetbe került kistérségek felzárkóztatását szolgálja. Zalában a legrosszabb helyzetben Zalaszentgrót és Letenye van, 10,5, illetve 10,3 százalékos munkanélküliségi rátával, míg Nagykanizsa némileg a megyei átlag alatt van 9,4 százalékkal. E körzetekben arra törekszenek, hogy ha átmenetileg is, de adjanak munkát az állástalanoknak.

Újra dolgozom

A köztudottan nehéz helyzetű Borsod megye 3,7 milliárdot kap a decentralizált keretből, ám ezt további saját bevételekkel, országos pályázati pénzekkel és területi kiegyenlítő támogatásokkal egészíti ki. Így összességében 4 milliárd forint körüli összeggel számolnak a megyei munkaügyi központban - közölte Lórántné Orosz Edit igazgató. Mivel a megyében a munkanélküliségi ráta megközelíti a 20 százalékot, a képzésre és a közhasznú foglalkoztatásra van a legnagyobb szükség. E két célra fordítják a teljes keret felét. A hagyományos eszközök mellett újszerű programokkal is próbálkoznak. Ezek között található egy szociális gondozó program, „újra dolgozom" címmel és egy komplex közhasznú reintegrációs program. Ezek mellett tartalékoltak pénzt a helyi kezdeményezések alapján indítandó programokra is. Bár Borsodban ma még csak elvétve telepedik meg a külföldi tőke, azért arra van példa, hogy egy-egy cég e körzetben tervez hosszabb időre. Ilyen a General Electric, amelynek folyamatosan kínálnak megfelelően képzett munkaerőt.

A képzések sorában kiemelt szerepük van az úgynevezett perspektivikus képzéseknek, ezek elsősorban a számítástechnikai és nyelvi oktatásra alapoznak. A megyében fontos a fiatalok munkához segítése, hiszen mintegy 4-5 ezer között van a pályakezdő munkanélküliek száma. Ezt a célt 400 millió forint szolgálja, például az úgynevezett munkahely-tapasztalatszerző programok révén.

Új módszerek

Tolnában - ahol immár hosszabb ideje magas a munkanélküliek aránya - megpróbálnak új módszerekkel enyhíteni a munkaerő-piaci gondokon. Úgy látják, a meglévő foglalkoztatási problémák csökkenthetők lehetnek egy speciálisan kiképzett segítőhálózat létrehozásával. Ezért az idén ennek megszervezésére, a szakemberek kiképzésére helyezik a hangsúlyt. A tervek szerint minden térségben dolgoznának speciális ismeretekkel rendelkező szakemberek, akik mind a vidékfejlesztésben, mind a személyiségfejlesztésben járatosak. Három év alatt szeretnék kiépíteni a 21 főből álló kistérségi menedzserhálózatot. A gazdaságfejlesztési program részeként öt kistérség számára képeznének ki 3-3 szakembert, míg a szociálisan hátrányos társadalmi csoportok segítésére 20 főt képeznek ki. A negyedik ilyen elképzelés szerint a megyében működő teleházak összefogására, tevékenységük összehangolására, segítésére képzenének ki 20-21 szakembert. Míg az első két programhoz országos pályázaton kívánnak támogatást szerezni, addig a másik két elképzelés megvalósításához saját forrást használnak fel.

Az állástalanok képzése volna a legfontosabb feladat - mondta dr. Brebán Valéria igazgató. Ám ez nem könnyű, mert nehéz meghatározni a megye munkaerőpiacának szükségletét. Egyelőre nem jellemző Tolnában, hogy a cégek bármiféle képzést igényelnének.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. március 15.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére

Keresés

Kérdésfeltevés
A szerkesztőséghez elküldött kérdéseire minden regisztrált látogatónak válaszolunk. A kérdés elküldéséhez kérjük, lépjen be előfizetői azonosítóival, vagy regisztráljon most!
Írja be kérdését!
A válaszhoz adja meg adatait:
kötelező mező
Érvénytelen e-mail cím
kötelező mező
Érvénytelen jelszó!
Jelszó megadása szükséges!
kötelező mező
Érvénytelen név!
Ellenőrző kód
Érvénytelen kód!
Your browser doesn't support or you disabled stylesheets.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.