Adatszolgáltatás a tavalyi jövedelmekről

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. január 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 25. számában (2000. január 15.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

A munkaadó évzárással kapcsolatos feladatai közé tartozik a személyi jövedelemadó elszámolása és az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése. Minderre az adózás rendjéről szóló törvény szűk határidőt szab, ezért érdemes áttekinteni a kötelezettségek korrekt teljesítéséhez szükséges szabályokat.

 

Az adatszolgáltatást nyomtatványon vagy leporellón 2000. március 31-ig, mágneses adathordozón pedig április 20-ig kell beküldeni az adóhatósághoz. Mágneses adathordozón történő adatszolgáltatásnál annak tartalmát és az adatok sorrendjét a nyomtatványéval azonosan kell meghatározni. Ha az adatszolgáltató 2000. január 1. és március 31. között megszűnik, akkor a bevallásával egyidejűleg, de legkésőbb március 31-ig kell teljesítenie az adatszolgáltatást.

Az adatszolgáltatáshoz adatkísérő lapot is kell mellékelni, mégpedig két példányban. Az adatkísérő lap egy példánya szolgál a teljesítés igazolására, e nélkül az adóhatóság az adatszolgáltatást nem fogadja el. Az adatokat személyesen vagy postán kell eljuttatni a területileg illetékes adóhatóságához.

A nyomtatvány kitöltésénél általános szabály, hogy az abban szereplő pénzösszeget forintra kell kerekíteni. Az egyes nyomtatványtípusok növekvő sorszámmal készülnek, az előre nyomtatott sorszámok az adatrögzítéshez szükségesek, felülírni azokat nem szabad, a rontott sort végig át kell húzni. A szöveges adatokat géppel vagy nyomtatott nagybetűvel célszerű kitölteni.

Jogkövetkezmények

Az adóhatóság mulasztási bírsággal szankcionálhatja az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztását, késedelmes vagy hibás teljesítését. Az adatszolgáltató feladata, hogy a hiányosságokból, pontatlanságokból eredő hibákat az adóhatóság által megjelöltek szerint kijavítsa. Ha az adózó nem teljesíti az adatszolgáltatási kötelezettségét, a vele szemben kiszabható mulasztási bírság mértéke 200 000 Ft. A bírságolással együtt az adóhatóság határidőt tűz ki a kötelezettség teljesítésére. A határidő elmulasztása miatt ismételt bírságolás következik.

A késedelmes adatszolgáltatásért az adózó 100 000 forintig terjedő bírsággal sújtható. A sok hibát tartalmazó adatszolgáltatás következménye 200 000 forintig terjedő bírság lehet. Ez utóbbi esetben az adóhatóság már az átvételi időszakban is azonnali helyszíni vizsgálatot indíthat.

Munkáltatói feladatok

A munkaadó munkáltatói és kifizetői minőségében egyaránt köteles adatszolgáltatásra. A bevételről szóló bizonylatot már a kifizetéskor át kellett adni a magánszemélynek. Ha ez az adóév során bármilyen okból nem történt meg, akkor azt pótolni kell. Ilyenkor az egy kifizetőtől ugyanazon magánszemélynek történő többszöri kifizetés összevont igazolásban is szerepeltethető, a kifizetések jogcímét azonban ekkor is jövedelemfajtánként külön-külön kell megadni. A magánszemélyeknek 2000. január 15-éig írásban nyilatkozatot kell adniuk arról, hogy adóbevallást nyújtanak be, vagy helyettük a munkáltató számol-e el. Ha valakinek egyidejűleg több munkáltatója van, valamennyi munkáltatóhoz meg kell tenni a nyilatkozatot arról, hogy be kell adnia az adóbevallást a dolgozó jövedelméről. Az önadózóknak az M30/99. számú nyomtatványon 2000. január 31-éig jövedelemigazolást kell kiadni. Azoknál a munkavállalóknál, akik év közben munkahelyet változtattak, az igazolásnak tartalmaznia kell a korábbi munkáltatótól származó jövedelmeket is.

Adómegállapítás

A munkáltató akkor állapítja meg a munkavállaló személyi jövedelemadóját, ha annak törvényi feltételei fennállnak. Az elszámolás - a jogkövetkezmények tekintetében - az adóbevallással egyenértékű.

Ki a munkáltató?

Munkáltatónak számít az olyan jogi személy, cég, egyesülés, szervezet, egyéni és társas vállalkozó, amely belföldön székhelylyel, telephellyel, képviselettel rendelkezik, és a magánszemélyeket a Munka Törvénykönyve, vagy külön törvény szerint munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatja. A munkáltatóra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni arra a kifizetőre is, amellyel a magánszemély bedolgozói jogviszonyban, munkaviszonynak minősülő szövetkezeti tagsági viszonyban, gazdasági társaságban, pjt.-ben vagy szakcsoportban főfoglalkozású tagsági viszonyban áll.

Munkavállalói nyilatkozat

Az adó megállapításának alapfeltétele az a - már említett - nyilatkozat, melyet az év utolsó napján is munkaviszonyban lévő alkalmazottaktól kell megkérni. Ha a magánszemélynek több kifizetőtől, különböző forrásból származó jövedelme van, akkor önadózás útján saját magának kell az adót megállapítania. Nem tehet nyilatkozatot az egyéni vállalkozó (még akkor sem, ha ténylegesen nem gyakorolta tevékenységét), valamint az a személy, aki ingatlant, vagyoni értékű jogot értékesített és ebből jövedelme származott, aki adózatlan vagyoni értéket vont ki, illetve befektetési adóhitelt érvényesít, vagy fennálló adóhitele van.

Nyilatkozhat viszont az, akinek a nyugdíja, adóköteles társadalombiztosítási ellátása, tartalékos katonai illetménye, munkanélküli-ellátása mellett kizárólag a munkáltatótól származó jövedelme van. Nyilatkozhat az a magánszemély is, akinek egymást követően több munkáltatótól származott a jövedelme, és az erről szóló igazolást átadta a munkaadónak, valamint az is, akinek az osztalékból, árfolyamnyereségből származó jövedelme kizárólag a munkáltatójától, társaságától származik, és az adót levonták.

Költségtérítés

A magánszemély több jogcímen is kaphat jövedelmet ugyanazon munkaadótól: munkabér, osztalék mellett költségtérítésben részesülhet, illetve - megbízási szerződés alapján - önálló tevékenységből is származhat jövedelme. Ilyen esetben is van lehetőség a munkáltatói adó-megállapításra, ha a munkavállaló nem él a tételes költségelszámolás lehetőségével.

Mivel a gépjármű-költségtérítéssel szemben szinte mindig minden költséget csak útnyilvántartás alapján lehet elszámolni, ezért a munkáltató nem számolhat el az olyan dolgozójával, aki bármilyen gépjárművel kapcsolatos költséget útnyilvántartás alapján számol el. A költségtérítés címén szerzett bevétellel szemben bizonylat nélkül elszámolható költségek azonban nem zárják ki a munkáltatói elszámolás lehetőségét.

Elszámolást kizáró ok viszont, ha

  • a magánszemély valamely önkéntes kölcsönös biztosítópénztár tagja, és a támogatói adományból jóváírt összeget nem kizárólag a munkáltatója fizette be,
  • a magánszemélynek vissza kell fizetnie valamely korábban igénybe vett adókedvezményt, adóalap-csökkentő kedvezményt,
  • a magánszemélynek költségkülönbözet vagy adóelőleg-különbözet miatt 12 százalékos adófizetési kötelezettsége van.

Igazolások

Ahhoz, hogy a munkáltató korrekt módon meg tudja állapítani az év végi adófizetési kötelezettséget, rendelkeznie kell az alkalmazottak részére kiadott, a bevételnek nem számító összegre és az adócsökkentő kedvezmények igénybevételére jogosító igazolásokkal. Ezeket már a tárgyév elején vagy legalább év közben célszerű bekérni, de legkésőbb február 20-áig mindenképp be kell gyűjteni őket.

Az adatszolgáltatás tartalma

A nyilatkozó munkavállalóknak az M29/99. számú adatszolgáltatási nyomtatványon kell szerepelniük. Az itt feltüntetett adatoknak - bérjövedelem, külszolgálatért kapott jövedelem, nem önálló tevékenység jövedelme, költségtérítések, szellemi alkotásból származó jövedelem, egyéb önálló tevékenységből származó jövedelem, más jogcímen kifizetett jövedelmek, külön adózó jövedelmek, adókedvezmények - meg kell egyezniük a dolgozónak átadott elszámolás adataival. Az elszámolásban, adatszolgáltatásban szerepelnie kell a munkaviszonyból származó, előző naptári évre vonatkozó bevételnek és a munkáltató által kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátásnak, amennyiben annak kifizetésére 2000. január 15-éig sor került. Az 1999. január 15-ig kifizetett 13. havi illetményt is 1999-ben megszerzettnek kell tekinteni, ha az az 1998. évről szóló igazolásban vagy elszámolásban nem szerepelt.

Nem kell adatot szolgáltatni az adómentes jövedelmekről, a saját gépjárművel történő munkába járásra tekintettel fizetett térítésről, valamint az üzemanyag-megtakarítás címén szerzett jövedelemről akkor, ha az nem több a törvényben meghatározott mértéknél. Nem kell feltüntetni a hivatalos belföldi eseti kiküldetési rendelvény alapján kifizetett összeget sem, ha az utazási és élelmezési költségtérítés nem haladja meg a bizonylat nélkül elszámolható mértéket.

Adókülönbözet elszámolása

A munkaadónak a számára előírt legközelebbi bérfizetéskor, de legkésőbb 2000. április 20-áig kell levonnia vagy visszafizetnie az adót és a levont adóelőleg különbözetét. Lehetőség van az adókülönbözet több részletben, havonta történő levonására is, azonban ez nem haladhatja meg az esedékes nyugdíjjárulékkal és adóelőleggel csökkentett havi munkabér 15 százalékát. Az április 20. után fennmaradó adókülönbözet további két hónapon keresztül ugyancsak a 15 százalékos mértékkel tovább vonható.

Ha még mindig marad adókülönbözet, ennek összegéről a levonás meghiúsulását követő 15 napon belül értesíteni kell a dolgozó lakóhelye szerint illetékes adóhatóságot. Így kell eljárni akkor is, ha a magánszemély az adókülönbözet teljes levonása előtt munkahelyet változtat. Az elszámolt adókülönbözet a munkáltató saját adóbevallásában szerepel. A dolgozónak járó, pozitív különbözetet a munkaadónak a többi, általa kezelt személyi jövedelemadóval (előleggel) kell ellentételeznie. Ha ez nem nyújt kellő fedezetet, akkor a különbözetet az 103. szja-adónemről a 17. számú átvezetési kérelem nyomtatványnyal kell igényelni.

Kifizetői feladatok

A munkaadónak kifizetői minőségében a 99/K30. számú, a 99/K43. számú és a 99/K51. számú, illetve a 99/K53. számú nyomtatványt kell kitöltenie és az APEH-hoz beküldenie. Kifizetőnek tekintendő a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, a polgárjogi társaság, a szakcsoport, az egyéni vállalkozó mellett a társasház és a társasüdülő is. A megbízó akkor is kifizető, ha a kifizetést közvetítő útján teljesíti. Ha azonban a közvetítő - a magánszeméllyel kötött szerződés alapján - bevételként számolja el az öszszeget, akkor már a közvetítő számít kifizetőnek. Az adóköteles társadalombiztosítási ellátás kifizetője az, aki ezt a jogosultnak ténylegesen kifizette. A szerencsejátékok szervezéséről szóló törvény szerinti játék szervezője is a kifizetők közé sorolandó.

A 99/K30. számú nyomtatványon szerepel minden olyan munkavállaló, aki önbevalló lesz, illetve szinte mindenki, aki az év során kapcsolatba került a kifizetővel. Ez alól kivétel a mezőgazdasági kistermelő az e tevékenysége ellenértékeként kifizetett összeg tekintetében, viszont itt szerepel az is, akinek az adatszolgáltatóval kötött jogviszonya év közben megszűnt. Itt kell feltüntetni azokat a belföldről származó jövedelmeket is, amelyek a nemzetközi egyezmények szerint külföldön adóznak.

Egyéb adatszolgáltatás

A mezőgazdasági termelőnek teljesített kifizetéseket a 99/K43. számú nyomtatvány tartalmazza. Az adatszolgáltatási kötelezettséget nem érinti, hogy az őstermelő milyen módszerrel állapítja meg a jövedelmét.

A 99K53. számú nyomtatványon kell adatot közölni a juttatott üdülési csekk értékéről, az engedmény mértékéről, valamint az adókötelesnek minősülő juttatás után megfizetett adóról. Adatszolgáltatási kötelezettség terheli a kifizetőt az adókedvezményre jogosító igazolások kiadásával összefüggésben is. Ebből a szempontból adatszolgáltatásra kötelezettek különösen az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak, a magánnyugdíjpénztárak, a felsőoktatási törvényben felsorolt felsőoktatási intézmények, a közhasznú, a kiemelkedően közhasznú szervezetek, a biztosítóintézetek, a tőkeszámla vezetésére jogosult társaságok, a jelzálog-hitelintézetek, valamint a háziorvosok és az egészségügyi intézmények. Az adókedvezményre jogosító igazolásokat illetően néhány esetben - a kifizetői adatszolgáltatás keretében - a 99K30. jelű nyomtatványon lehet eleget tenni. Elegendő csak ezt kitölteni, ha az adókedvezményre jogosító igazolás a nem megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék és a magán-nyugdíjpénztári tagdíj befizetésének, a hallgatói munkadíjnak vagy a szellemi tevékenységnek az igazolását tartalmazza. Egyéb esetekben az adatszolgáltatást a 99/K51. számú nyomtatványon kell teljesíteni.

A magánszemély általi, adókedvezményre jogosító befizetések csak akkor vehetők figyelembe az 1999. évi adókötelezettség megállapításánál, ha a befizetés az adóévben - 1999. december 31-éig - meg is történik. Ha az adókedvezményre jogosító összeget a magánszemély megbízása alapján a munkáltató, illetve a bér kifizetője vonja le és utalja át, akkor az így teljesített átutalásokra is a fentieket kell alkalmazni, azzal, hogy az 1999. december havi bérből levont és az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakba és a magánnyugdíjpénztárba 2000. január 15-éig átutalt tagi befizetés, illetve tagdíj-kiegészítés 1999-ben befizetett összegnek tekintendő. Az előbbiek vonatkoznak arra az esetre is, ha a munkáltató 2000. január 15-éig átutalja az önkéntes biztosítópénztárba az előző év december havi munkáltatói tagi hozzájárulás összegét.

Rendelkező nyilatkozatok

A munkaadónak az adatszolgáltatással egyidejűleg kísérőjegyzékkel kell átadnia a dolgozók által tett, az adó 1-1 százalékára vonatkozó rendelkező nyilatkozatokat is. Éppen ezért a munkáltatóval elszámoló magánszemélyeknek legkésőbb 2000. március 25-éig át kell adniuk a munkáltatójuknak a nyilatkozatot tartalmazó lezárt borítékot. A postai szabványméretű rendelkező nyilatkozatot tartalmazó borítékot a ragasztási felületen alá kell írni, névvel, lakcímmel és adóazonosító jellel kell ellátni.

A nyilatkozatok kísérőjegyzékét két példányban kell elkészíteni, az egyiket a zárt csomagban lévő, sértetlen borítékokkal az adóhatósághoz kell eljuttatni, míg a másik példányt az elévülési időn belül meg kell őrizni. A kísérőjegyzéknek tartalmaznia kell a rendelkező magánszemélyek nevét, adóazonosító jelét, munkáltatójuk nevét és adószámát. A rendelkező nyilatkozat átadását az alkalmazottnak a kísérőjegyzék aláírásával kell hitelesítenie.

Varga Katalin
Ingyenes szoftverek
Minden év elején ismétlődő, aktuális feladatok töltik ki a pénzügyesek, számvitellel foglalkozók életét. Jön a bevalláskészítés időszaka, az időt és jelentős energiát igénybe vevő nyomtatványkitöltés. Ehhez nyújt segítséget a Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Rt., mivel elkészítette 17 darab 1999. évi APEH bevallási nyomtatvány kitöltését segítő szoftverét. A programok az APEH (www.apeh.hu) és a Saldo honlapjáról (www.saldo.hu) ingyenesen letölthetők. A programok szoftverigénye: Microsoft Excel, ekkor a nyomtatványok önállóan, egymástól függetlenül kezelhetők, vagy önálló Visual FoxPro program segítségével, ez esetben nem szükséges az Excel táblázatkezelő program.

A programlista:

  1. Szja-bevallás az 1999. évről 9953
  2. Bevallás egyes kötelezettségekről az államháztartással szemben évente egyszeri bevallás benyújtására kötelezett adózók részére 9903
  3. Bevallás a magánszemély 1999. évi kötelezettségeiről 9907
  4. Éves bevallás az áfa éves kötelezettségének, illetve jogosultságának összegéről 99651
  5. Havi bevallás az áfa havi kötelezettségének, illetve jogosultságának összegéről 0065
  6. Bevallás az államháztartással szembeni egyes juttatások igényléséről 0011
  7. Igénylőlap az államháztartással szembeni gyakorított, illetőleg egyszeri támogatási előleg igénybevételével 00110
  8. Havi bevallás egyes kötelezettségekről az államháztartással szemben 0001
  9. Bevallás az önellenőrzéssel történt helyesbítésről 0031
  10. Bevallás az egyes kötelezettségekről a tevékenységét 2000. évben megszüntető, átalakuló adózó részére 0071
  11. A kifizetők adatszolgáltatása a magánszemélyek 1999. évi jövedelmeiről 99K30
  12. Az igazolást kiállító szerv adatszolgáltatása az 1999. évi jövedelmeiről 99K51
  13. Az 1999. évi személyi jövedelemadó megállapítása M29/99

Február végétől érhető el az interneten az alábbi négy program:

  1. Bevallás az 1999. évi társasági adóról és osztalékadóról az egyszeres könyvvitelt vezető adózók részére 9928
  2. Bevallás az 1999. évi társasági adóról és az osztalékadóról (a 9929-10-es melléklet benne szerepel a 9929-es bevallás nyomtatványgarnitúrájában) 9929
  3. Negyedéves bevallás az áfa negyedéves kötelezettségeinek, illetve jogosultságainak összegéről 00650
  4. Évközi (negyedéves) bevallás az egyes kötelezettségekről az államháztartással szemben 0002

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. január 15.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére

Keresés

Kérdésfeltevés
A szerkesztőséghez elküldött kérdéseire minden regisztrált látogatónak válaszolunk. A kérdés elküldéséhez kérjük, lépjen be előfizetői azonosítóival, vagy regisztráljon most!
Írja be kérdését!
A válaszhoz adja meg adatait:
kötelező mező
Érvénytelen e-mail cím
kötelező mező
Érvénytelen jelszó!
Jelszó megadása szükséges!
kötelező mező
Érvénytelen név!
Ellenőrző kód
Érvénytelen kód!
Your browser doesn't support or you disabled stylesheets.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.