×

Tisztább helyzet az érdekegyeztetésben

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. november 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 23. számában (1999. november 15.)

 

Berényi János, aki november 1-jétől a munkaadói oldal soros elnöke az érdekegyeztetési fórumokon, úgy látja, hogy az érdekegyeztetés rendszerének átalakítása tisztább helyzetet teremtett, ám mindegyik fórum működésében tapasztalhatók még kisebb-nagyobb zavarok. A munkaadói szervezetek nemzetközi, európai szinten már létrejött együttműködése Magyarországon is ígéretes a további munka szempontjából. A hazai érdekegyeztető fórumokon a közös fellépést segítheti, hogy az elmúlt időszakban megkezdődött az egyesülés folyamata a munkaadói oldalon belül.

 

A munkaadói oldal egyes szervezeteinek képviselői a közelmúltban több olyan nyilatkozatot is tettek, amelyek szerint a kormány ellehetetleníti az érdekegyeztetést az Országos Munkaügyi Tanácsban (OMT). Hasonló a véleménye a munkavállalók képviselőinek is. A Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége (Stratosz) szempontjából – amely a közelmúltban vált teljes jogú taggá a munkaadói oldalon – hogyan értékelhető az OMT eddigi tevékenysége?

– Mindenekelőtt azt tartom a legfontosabbnak, hogy végre a Stratosz – amely a legfontosabb közszolgáltató cégeket tömöríti – teljes jogú taggá vált az érdekegyeztetés fórumain. A szervezet már a tb-önkormányzati választásokon is helytállt. Így formailag is jogot szerzett a teljes jogú tagságra, ezért az érdekegyeztetés rendszerének átalakítása számunkra pozitív lépés volt. Persze az új intézmények gyermekbetegségeit én is látom, még akkor is, ha véleményem szerint az új rendszerben tisztábbá váltak a viszonyok, pontosabban lehet látni, melyik szervezetnek mi a feladata. Elméletileg jó a rendszer, ám hogy ez miként fog működni, az még a jövő titka. Az biztos, hogy a Gazdasági Tanácsban a legutóbbi ülésen már érzékelhető volt a korábbi feszültség oldódása, de még sok a javítanivaló a munka minőségén. Jó lenne, ha a szociális partnerek korábban kapnák meg az előterjesztéseket, s így jobban fel tudnának készülni az ülésekre. Az ülések előtt nagyobb szerepet kellene adni a műhelymunkának. E probléma megoldása a tartalmi munka szempontjából nagyon fontos. A Gazdasági Tanács nagy előnye szerintem, hogy ott a miniszterelnöknek közvetlenül el lehet mondani a problémákat, véleményeket.

Amikor a legnagyobb kormánypárti frakció bejelentette, hogy jövőre a 25 ezer forintos minimálbért tartanák megfelelőnek, sokan felhördültek, mondván, ennek megvitatása a munkaadók és a munkavállalók feladata és az OMT hatáskörébe tartozik. Mennyire jó módszer ön szerint a kormányzat által javasolt összeg bejelentése még a tárgyalások megkezdése előtt?

– Az mindenképpen jó, hogy a kormány a bérek emelésénél alapvető követelménynek tekinti a teljesítményt. Ez az infláció ellenőrzése érdekében elengedhetetlen, így ezzel messzemenően egyetértek. Igaz, emiatt némi sértettséget érzek a szakszervezeti oldalnál. Ennek oka szerintem az, hogy ilyen kormányzati magatartás mellett a döntések befolyásolására a korábbinál kevesebb lehetőség jut a számukra. Én azonban úgy látom, hogy a bejelentéssel legalább pontosan tudni lehet, mi a kormány álláspontja. Persze ennek hátránya is van: bár a minimálbér összege jövőre 25-27 ezer forint között képzelhető el – már szinte mindenki a 25 ezer forintot tekinti a hivatalos minimálbérnek. Ez vélhetően megnehezíti majd a tárgyalásokat.

Milyen lehetőségeket lát a béremelés terén?

– Mint említettem, az infláció ellenőrzése szempontjából kormányzati oldalról érthető a szigor. De a cégek szempontjából is keményen kell kezelni e kérdést, hiszen, ha e téren engedékeny a vezetés, emiatt akár már középtávon is veszélybe kerülhet egy-egy vállalat likviditása. Nagyon komolyan kell venni azt az elvet, hogy a béremelést a teljesítményhez kell kötni. Ha nincs teljesítmény, nincs béremelés sem. Ezt a szakszervezeteknek is tudomásul kell venni. Ezzel kapcsolatban érdekes megfigyelés az, hogy bár az állam számára az infláció miatt fontos a béremelések kézben tartása, mégis az állami vállalatoknál a leggyakoribb az engedékeny vezetés, vagyis ott nem jelenik meg a tulajdonosi érdek. Több éve már az állami tulajdonú nagyvállalatoknál van a legnagyobb bérharc, nem ritka a figyelmeztető sztrájk vagy akár a tényleges sztrájk a béremelés érdekében. Véleményem szerint egyes iparágakban differenciált béremelést kellene meghatározni. Idén egyébként a munkaadók kemény bérvitára számítanak, ám ennek kimenetelét nem lehet előre megjósolni.

A bérviták végén előbb-utóbb létrejön a megállapodás. A kulcskérdés – nemde – ezek betartása és betartatása?

– Ez nyilván fontos feladata minden szervezetnek. E szempontból kedvezőbb helyzetben van a Stratosz, hiszen a közszolgáltató cégeknél jobban be lehet tartatni a megállapodást. E körben számon kérhető, hogy miként lépett fel a munkaadó a bértárgyalásokon. Az érdekegyeztetés akkor működik jól, ha a megállapodásokat minden szervezet be tudja tartatni tagjaival.

Az érdekegyeztetés új rendszerének kialakításánál már viták folytak arról, hogy az adó- és költségvetési törvények tervezeteit megvitassák-e az OMT plenáris ülésén. Végül ez az egyeztetés a Pénzügyminisztériumban létrehozott – konzultatív feladatokkal megbízott – testület teendője lett. Szükség lenne-e törvénytervezetek vitájára az OMT-ben?

– Ha a Stratosz szempontjából nézem, akkor nekünk nem hiányzik, hiszen korábban nem vettünk részt e vitákban. Ezzel szemben a többi szervezet, amelyek korábban részesei voltak e vitáknak, most úgy érzik, hogy elvesztettek valamit. Az OMT-ből hiányoznak ezek a témák, így mindenképpen újra át kellene gondolni, szükség van e törvénytervezetek vitájára a plenáris ülésen, vagy elég a jelenlegi szakértői konzultáció.

Amint azt ön is említette, korábban a munkaadói oldal nem akarta befogadni a Stratoszt, de más ellentétek is terhelték a szakmai munkát. Mára a helyzet jelentősen megváltozott. Miért?

– A pozitív folyamatokat mindenképpen tapasztalni lehet az oldalon belül. Ennek a legszemléletesebb formája az azonos érdekeket képviselő szervezetek fúziója. Ezt lehetett tapasztalni a nagyiparosokat képviselő szervezeteknél, s ennek az eredményeként alakulhatott meg a Magyar Gyáriparosok és Munkaadók Országos Szövetsége (MGYOSZ). Hasonló folyamatot lehetett megfigyelni az elmúlt évben a kisvállalkozókat tömörítő szervezeteknél is, amelyek egy lazább szervezetbe, a Kis- és Középvállalkozások Érdek-képviseleti Szövetségébe tömörültek, s az agrárszervezeteknél is a közeledés jeleit tapasztalni.

Tavaly a Stratosz is fúzióval próbálkozott, azóta feladták ilyetén terveiket?

– Nem. Akkor sikertelenül próbálkoztunk, de a cél megvalósításáról nem tettünk le. Ismételten tárgyalunk a Vállalkozók Országos Szövetségével (VOSZ), miközben más szervezetek előtt is nyitottak vagyunk.

Bár pozitív változások történtek a munkaadói oldal szervezeteinek viszonyában, de feltehetően ez nem oldott meg automatikusan minden gondot. Vannak még komoly nézetkülönbségek?

– Természetesen feszültségek jelenleg is vannak, bár nem olyan jellegűek, mint korábban. Némi ellentétet most az okoz, hogy a kormány – tapasztalataim szerint – nyitottabb a kis- és középvállalkozások, s kevésbé az a nagy cégek irányában. E véleményemet egyébként a GT legutóbbi ülésén is elmondtam. Ez a kormányprogram ismeretében, amely a kis- és középvállalatok támogatását tűzte ki célul, némileg érthető, ám a gazdaság működése szempontjából a nagyokra is jobban kellene ügyelni. Az mindenképpen eredmény, hogy mára már megszűntek azok az éles hangú, kemény viták, amelyek korábban az oldal belső viszonyait jellemezték. Ebben a kedvező változásban talán a Stratosznak is volt némi szerepe. Ma már konstruktív együttműködés jellemzi az oldal szervezeteinek viszonyát.

Hogyan tovább?

– A nemzetközi színtéren, az Európai Uniónál már megvalósult az egységes, közös fellépés. Kilenc munkaadói szervezet létrehozta a Magyar Munkaadók Nemzetközi Szövetségét, s e szervezet ma már egységesen képviseli a magyar munkáltatókat Brüsszelben. Ennek egyébként a soros elnöke jövőre a Stratosz lesz.

Milyen a viszonya a munkaadói és a munkavállalói oldalnak?

– Én inkább a Stratosz szempontjából értékelném ezt a helyzetet. A mi vállalatainkban a legerősebb szakszervezetek az Autonóm Szakszervezeti Szövetség (ASZSZ) és a Liga Szakszervezetek. A MÁV-sztrájkok miatt mindkettő pozitív és negatív értelemben is nevezetes érdekképviselet. Ám nekünk velük kell jó együttműködést kialakítani. Az ASZSZ-szel a párbeszéd már megkezdődött, hiszen október közepén találkoztam Főcze Lajossal, az ASZSZ elnökével. Mindketten úgy láttuk, a gondok közül amit lehet, egymás között kell megtárgyalni, s nem szerencsés belső ügyeinket feltétlenül a nyilvánosság elé vinni.

Végezetül: milyen gazdasági várakozásokkal tekint a jövő év elé?

– Az utóbbi időszakban többféle szám is elhangzott a gazdasági növekedés ütemét illetően. Véleményem szerint az alapvető kérdés nem az, hogy 7 százalék vagy 4 százalék lesz-e a növekedés, hanem az, hogy a gazdaság hosszú távon növekedési pályán maradjon. Szerintem ez reális várakozás. Ami a növekedés ütemét illeti, ez 4-4,5 százalék körül várható. A legfontosabb azonban az, hogy a gazdaság egyensúlyát sikerüljön fenntartani, miközben az infláció is a megfelelő szinten marad. Mindezek reális célok.

Lázár Ildikó

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. november 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem