Szakképzés - iskolán kívül

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. szeptember 15.) vegye figyelembe!

A munkaadói igények befolyásolják az intézményeket

Megjelent A Munkaadó Lapja 21. számában (1999. szeptember 15.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

Az elmúlt néhány esztendőben az európai trendeknek megfelelően Magyarországon is jelentősen felértékelődött a képzett munkaerő. Ugyanakkor megkezdődött a képzési piac átrendeződése is: amíg korábban a szakképzés egyetlen helyszíne az iskola, szinte kizárólagos alanya pedig a 14-20 éves fiatal volt, addig napjainkra megnőtt a tanfolyami, munkahelyi képzés szerepe, a tanulók között pedig egyre több a felnőtt.

 

A magyar szakképzési rendszer alapvetően az Országos Képzési Jegyzékre épül: az iskolarendszeren kívüli képzésben már évek óta alapvetően az OKJ szerint folyik az oktatás, az iskolai rendszerben pedig tavaly szeptember óta kizárólag OKJ-képzés indítható. A hazai szakképzés alapvető dokumentuma tartalmazza az egyes szakképesítések megszerzéséhez szükséges előképzettséget, az egyéni felkészüléssel megszerezhető szakképesítéseket, a szakképesítés iskolai rendszerű szakképzésben történő megszerzéséhez szükséges képzési idő tartamát az elméleti és gyakorlati képzési idő feltüntetésével. Az OKJ-ben szereplő szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai vizsga csak a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott szakmai követelmény alapján szervezhető. (A Fővárosi Ifjúsági és Pályaválasztási Tanácsadó támogatásával nemrég jelent meg, már az új Országos Képzési Jegyzékben foglalt 14 képesítési terület előírásai és a Nemzeti alaptanterv figyelembevételével, az Iskolaválasztás előtt... 2000 című könyv, amely a teljes iskolarendszerű képzéshez nyújt eligazítást.)

Hosszú távra!

Noha az OKJ szerinti képzés rendje szabályozott, a potenciális résztvevők nagy száma miatt az oktatás továbbra is konjunkturális ágazat. Hozzá kell tenni, hogy a 90-es évek elején tapasztalt nagy boom lecsitulni látszik, amiben nagy szerepe van a szabályozás kiterjesztésének, a munkaügyi szervezet által támogatott képzés komolyabb ellenőrzésének. Úgy tűnik, hogy az államigazgatás és a piac egyre inkább szűri a résztvevők körét, hosszú távon csak a minőséget nyújtók maradnak talpon. Ezt a célt szolgálhatja az is, ha végre bevezetik a képzés kötelező minőségbiztosítási rendszerét, amely mindenképpen hatásosabb lesz, mint a jelenlegi vizsga és a kötelező regisztráció.

A szakképzési piac szereplői körének bővülése, az állami fenntartású intézmények mellett a gazdálkodó szervezetek megjelenése, valamint a munkaadói igények változása együttesen kikényszerítette, hogy az oktatási intézmények, legyenek bár iskolák vagy magáncégek, a lehető legrugalmasabban próbáljanak alkalmazkodni a piaci igényekhez. Az elhelyezkedési statisztikák azt mutatják, hogy - a problémák ellenére - ez többé-kevésbé sikerült is. A kimutatások szerint a képzés szakmai struktúrája lényegében tükrözi a gazdaság szerkezetének változásait.

Nyilvántartott tanfolyamok

Iskolarendszeren kívüli szakképzést tavaly január 1. óta a vonatkozó rendelet szerint csak hatósági nyilvántartásba vett intézmény folytathat. A nyilvántartás a megyei munkaügyi központok gondja. Az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program (OSAP) keretében a tanfolyamok adatait is a munkaügyi szervezet gyűjti. Ebben a rendszerben szerepelnek a 10 főnél nagyobb cégek saját tanfolyamai is, így a szervezet csaknem teljes áttekintéssel bír az iskolarendszeren kívüli képzés struktúrájáról, résztvevőiről, a finanszírozás kérdéseiről.

A statisztika szempontjából iskolarendszeren kívüli képzésnek tekintik a szakképesítést megalapozó szakmai alapképzést, az OKJ szerinti képzést, a munkakörhöz, foglalkozáshoz szükséges, nem OKJ szerinti oktatást, a szakmai továbbképzést, a hátrányos helyzetűek, megváltozott munkaképességűek rehabilitációs képzését, az elhelyezkedést, vállalkozást segítő oktatást, valamint a nyelvi képzéseket. Nem tartoznak ide ugyanakkor a másoddiplomát adó posztgraduális kurzusok.

Az elmúlt évek összesítései azt mutatják, hogy a képzések között még mindig piacvezetők az államilag elismert végzettség megszerzésére irányuló kurzusok.

Az OKJ súlya

A megyei munkaügyi központok tavaly 5363 tanfolyamot regisztráltak, amelyeken összesen több mint százezren tanultak. A foglalkoztatási törvény alapján támogatottak aránya 36 százalékos volt. Az összes tanfolyam 75 százaléka OKJ-képzés volt. Ennek oka, hogy az állások döntő többségénél ma OKJ szerinti végzettséget határoznak meg alkalmazási feltételként.

A FEOR alapján tavaly - a korábbi évekhez hasonlóan - a legnagyobb arányú részvétellel a technikus és hasonló műszaki foglalkozásokra, a gazdasági, pénzügyi ügyintézői, a kereskedelmi és vendéglátó-ipari kurzusok folytak. A tanulmányi területek szerint a leglátogatottabbak a gazdasági és igazgatási, a vendéglátói, kereskedelmi és idegenforgalmi, a számítástechnikai képzések voltak, de igen jelentős súlyt képviseltek az ipari jellegű tanfolyamok is.

Az adatokat közlő tanintézmények legnagyobb része, mintegy 45 százaléka jogi személyiségű vállalkozás volt, 33 százalékot tettek ki a költségvetési szervezetek és intézményeik, 8 százalékot a nonprofit szervezetek. A képzési piac szakosodását mutatja, hogy a tanfolyamokat indítók között az oktatást főtevékenységként folytató vállalkozások aránya igen magas, 78 százalékos volt. Ezen intézmények 58 százaléka szakosodott felnőttek oktatására, 34 százalékuk köz- és felsőoktatási intézmény volt.

Az oktatók

A teljes szakképzési rendszerben szakértői becslések szerint jelenleg mintegy 300 ezren vesznek részt, a ráfordítások pedig elérik a 8 milliárd forintot. A működési mechanizmus mára döntően piaci jellegűvé vált, ami nemcsak a szereplők összetételében, de a finanszírozásban is tetten érhető. A forrásoknak ugyanis csak kisebb hányada származik a központi büdzséből.

Az állam háttérbe szorulása természetesen leginkább az iskolarendszeren kívüli képzést jellemzi. Az iskolarendszeren kívüli képzésben részt vevő költségvetési intézmények döntően iskolák, regionális munkaerő-fejlesztő és -képző központok, amelyek kiegészítő tevékenységként végzik ezt az oktatást. Az iskolákat rendszerint nem vagy nemcsak az igények, de alaptevékenységükhöz kapcsolódó gazdálkodási problémáik kényszerítik arra, hogy kilépjenek a piacra.

A szereplők több mint felét kitevő gazdasági társaságok kizárólag saját tőkéjük és bevételeik felhasználásával gazdálkodnak, lehetőségeiket a keresleti-kínálati viszonyok határozzák meg. A képzések finanszírozói között egyébként tavaly már körülbelül azonos súllyal jelentek meg a munkaügyi központok és az egyéni fizetők.

A jövőben a várakozások szerint tovább nő majd a munkaadók által finanszírozott képzések aránya.

A képzés ára

A szakképzés tarifái nemcsak ágazatonként és szakmánként, de regionálisan is elég lényeges eltéréseket mutatnak, a fővárosi tanfolyamok díjai jellemzően magasabbak, mint a vidékieké.

A különböző tanulmányi területek minimális, maximális és átlagos árait a táblázatban mutatjuk be.

A Quick Start programok

Módszertanilag és finanszírozásukat tekintve is ma még rendhagyónak számítanak az úgynevezett Quick Start (QS) programok. Ezek arra irányulnak, hogy a munkáltatónál megjelenő jelentős munkaerőigényt a képzés eszközével segítsenek kielégíteni. A QS-programok három finanszírozót feltételeznek: a központi foglalkoztatási célú alapot, a megyei munkaügyi központot (vagyis a decentralizált foglalkoztatási alapot) és a munkáltatót. A számlát fizetők így azon feleket reprezentálják, amelyeknek érdekében áll a program megvalósítása. Tavaly központi program indult, amelynek keretében 2500 főt képeztek így. Az összes forrás 150 millió forint volt, amelyet egyharmad-egyharmad arányban adott össze a három szereplő.

A felnőttképzés jövője

A képzési piac egyik - várhatóan nagy fejlődés előtt álló - szelete a felnőttképzés. Szakmai körök várakozásai szerint ugyanis Magyarországon az ezredfordulót követően a szakmaváltás gyakorisága a mai 1,5-2-ről az OECD által is előre jelzett 6-ra emelkedik. E folyamat eredményeként a közeli években a 4 millió munkavállaló 15 százalékát kell évente átképezni, illetve számukra - figyelembe véve a munka melletti tanulás kényszerét - megteremteni az önálló, kötetlen tanulás-képzés lehetőségét.

A felnőttképzés várható - s már ma is megkezdődött - konjunktúrája nemcsak természetes velejárója a társadalom fejlődésének, de a kiterjedt önképzési tevékenység egyben feltétele is a fejlődésnek. Az uniós csatlakozás kihívásai közül ugyan a munkába állók ma még egyelőre főleg a nyelvtudás hiányát érzékelik, de már a közeli jövőben számítani lehet arra, hogy emellett elengedhetetlenné válik a szakmai fejlődés, vagy adott esetben egy teljesen új szakma elsajátítása. A munkaerő szabad mozgása ugyanis minimum kétirányú folyamat...

Nyitott képzés

A felnőttképzés - a hallgatók élethelyzetéből adódóan - egészen másfajta igényeket támaszt a képzés szervezőivel szemben, mint a hagyományos szakképzés vagy akár a munkanélküliek átképzése. Ezen a területen vezető szerep juthat az úgynevezett nyitott képzésnek. Lényege, hogy a képzésben részt vevőkhöz időben és térben jelentős megkötöttségek nélkül jusson el a tananyag és az elsajátítására vonatkozó útmutatás, illetve hasonló módon legyen lehetőség a megszerzett tudás ellenőrzésére is. Mindezen elemeket nyomtatott anyagok, audio- és videokazetták vagy korszerűbb, számítógépes adathordozók tartalmazzák. Ideális, ha lehetőség van a tananyagok hálózaton keresztüli elérésére is. Az elmúlt időszakban az ilyen jellegű, távoktatásnak nevezett képzés főleg a nyelvtanulásban hódított teret, de szakemberek úgy vélik, hogy a nyitott képzés a következő években az ismeretek egyre szélesebb körében hódít majd.

A nyitott képzés másik igen fontos jellemzője, hogy - ellentétben a hagyományos szakképzéssel - általában modulrendszerű, vagyis épít a hallgatók meglevő tudására, addigi szakmai múltjára.

T. É.
A különböző tanulmányi területek árai
Tanulmányi terület Minimum (Ft/fő) Maximum (Ft/fő) Átlag (Ft/fő)
Vendéglátás, kereskedelem, idegenforgalom 9000 250000 61285
Gazdasági és igazgatási képesítések 20000 233489 97520
Kis- és nagyüzemi ipari 9600 353599 64612
Számítástechnikai 12000 224624 75128
Egyéb 5000 238210 67490
Egészségügyi 6150 91666 40154
Mező-, erdő- és halgazdasági 6500 156561 53228
Műszaki, technikusi 25000 165000 104316
Kulturális és tájékoztatási 10000 217096 75010
Oktatói, pedagógiai 30000 147500 57720
Háztartás-gazdasági 34700 69000 60168
Építészeti 111781 168636 144499
Művészeti képesítések 20000 186905 79344
Be nem sorolható 35000 180150 100938

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. szeptember 15.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére

Keresés

Kérdésfeltevés
A szerkesztőséghez elküldött kérdéseire minden regisztrált látogatónak válaszolunk. A kérdés elküldéséhez kérjük, lépjen be előfizetői azonosítóival, vagy regisztráljon most!
Írja be kérdését!
A válaszhoz adja meg adatait:
kötelező mező
Érvénytelen e-mail cím
kötelező mező
Érvénytelen jelszó!
Jelszó megadása szükséges!
kötelező mező
Érvénytelen név!
Ellenőrző kód
Érvénytelen kód!
Your browser doesn't support or you disabled stylesheets.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.