×

Közvetítők és döntőbírók

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. július 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 19. számában (1999. július 15.)

 

A munkaügyi kapcsolatokhoz hozzátartozik a munkáltató és a munkavállalói érdekképviseletek közötti konfliktusok rendezésére hivatott intézmény is. A világban – például Angliában, az Egyesült Államokban, Belgiumban, Ausztráliában stb. – számtalan helyen működnek ilyen, illetve hasonló szervezetek. A különböző modelleknél más-más megoldást, módszert találunk, de valamennyinél közös, hogy feladatuknak tekintik a munkahelyi béke megőrzését, illetve helyreállítását.

 

Csaknem három év telt el a Munkaügyi és Döntőbírói Közvetítői Szolgálat (MDKSZ) létrehozása óta. Ebben az időben tovább folytatódott a gazdaság szerkezetének átalakulása, a privatizáció szinte teljesen befejeződött. A nagy állami vállalatok visszaszorultak, és ezzel párhuzamosan megsokszorozódott a kis és közepes vállalkozások száma. Természetesen mindez hatással van a munka világára is, így tovább csökkent a munkahelyen működő munkavállalói érdek-képviseleti szervezetek száma, gyengültek a kollektív munkaügyi kapcsolatok, nem nőtt a megkötött kollektív szerződések száma. Ennek következtében a munkahelyi konfliktusok elsősorban nem érdekvitaként, hanem egyéni jogviták formájában jelentkeznek. Természetesen ez a folyamat hatással van az MKDSZ munkájára, befolyásolja működését, csökkenti szolgáltatásaink igénybevételét. A munkahelyi konfliktusok szereplői – munkaadók és szakszervezetek – mintha attól tartanának, hogy a szolgálat részvétele beavatkozás lenne autonómiájukba, korlátozná cselekvésüket.

Ez a félelem nem megalapozott. A közvetítők dolga ugyanis nem az, hogy valamelyik fél oldalán állást foglaljanak, hanem az, hogy pártatlanul segítsék elő a munkaügyi vita rendezését.

A szolgálat története

  1. Az 1992. július 1-jén hatályba lépett Munka Törvénykönyve bizonyos munkaügyi viták – ezek csak kollektív viták lehetnek – esetében kötelező döntőbíráskodást ír elő a vitában álló felek számára. Továbbá bizonyos esetekben, a vitában állók közvetítőt – egy semleges személyt – vehetnek igénybe. Ugyanakkor ebben az időben a fenti igényeket kielégítő új intézmény létrehozásának sem szakmai, sem személyi, sem pénzügyi feltételei nem álltak rendelkezésre.
  2. A PHARE, a magyarországi társadalmi párbeszéd továbbfejlesztésére, 1993 tavaszán programot kezdeményezett, amelynek egyik legfontosabb eleme a közvetítői, döntőbírói intézmény elméleti és gyakorlati megalapozása, létrehozásának előkészítése és a munkakezdés anyagi segítése. Az MKDSZ létrehozásának gyakorlati előkészítése ezzel a programmal kezdődött meg.
  3. Az előző kormány, hivatalba lépése után tárgyalásokat kezdeményezett az Érdekegyeztető Tanácsban a munkaügyi érdekviták rendezésére hivatott intézmény létrehozásáról.
  4. 1995 közepétől a szolgálat sürgős megszervezését indokolta az is, hogy a stabilizációs program következtében jelentkező társadalmi feszültségek előrevetítették a társadalmi béke esetleges megbomlását. Ezért úgy gondoltuk, hogy a munkaügyi konfliktusok szakszerű kezelésével megelőzhetők az esetleges munkabeszüntetések, demonstrációk stb., illetve a már kialakult konfliktusok által okozott morális, gazdasági károk mérsékelhetők, illetve a folyamatok kézben tarthatók lehetnek.
  5. Sok egyeztetésre, tárgyalásra volt szükség ahhoz, hogy 1996. július 1-jétől megkezdhette a szolgálat a működését.

Vitatott kérdések

– Hatáskör, működési terület. A munkáltatók végig azt támogatták, hogy a szolgálat csak az Mt. által meghatározott területen, tehát csak az érdekalapú konfliktusok esetében folytathat közvetítést, illetve döntőbíráskodást. A kormány elfogadta a munkáltatók érvelését, de nem állt messze tőle a munkavállalók elképzelése sem, amely szerint az új intézmény a jogviták bizonyos szakaszában – az ügyek rendezésének felgyorsítása érdekében – kapjon szerepet.

– Milyen legyen az intézmény? A munkáltatók kis létszámú, nem függetlenített lista létrehozását támogatták, amelynek a működtetéséhez nem szükséges külön titkárságot felállítani. Ezt az elképzelést sem a kormány, sem a munkavállalók nem támogatták. Mindketten a nyitott lista és az ÉT-től teljesen elkülönült, független ügyintéző, koordináló titkárság létrehozása mellett kötelezték el magukat.

– Kötelező legyen-e? Az egyik elképzelés szerint a szolgálat igénybevétele nem a vitában állók szabad akaratától függött volna, hanem a szolgálat igazgatója, amennyiben megkeresik, illetve tudomására jut valamely eset, akkor jogosult lett volna közvetítőt küldeni a vita rendezésére. A döntőbírót a vitában állók kötelesek lettek volna elfogadni (kötelező közvetítés). A másik elképzelés szerint a szolgálat csak a felek szabad akarata alapján, együttes felkérésükre vehet részt a konfliktus kezelésében.

– Miből finanszírozzák? A kormányzati tárgyalócsoport végig azt képviselte, hogy a független állami szolgálatot a Magyar Köztársaság költségvetéséből kell finanszírozni, de bizonyos költségmegosztásra a három fél között kerüljön sor. A szociális partnerek ugyanakkor azt vallották, hogy a szolgálat teljes költségeit az állam viselje.

– Az MKDSZ jogállása. A kormányzati tárgyalócsoport végig azt az elvet vallotta, hogy a szolgálat függetlenségét önálló jogi személyiséggel rendelkező intézmény tudja garantálni, illetve csak ez teremt bizalmat a vitában álló felekben a szolgálat iránt.

A szolgálat célja: Ennek megfogalmazása sem ment zökkenőmentesen. Végül az alábbi célokban volt konszenzus az Érdekegyeztető Tanács tagjai között: A szolgálat működésével járuljon hozzá a munkahelyi és az ágazati, illetve ágazatközi szociális béke megőrzéséhez; működjön közre a munkaügyi érdekviták hatékony rendezésében, a konfliktusok lehető leggyorsabb megoldásában; segítse a munkaügyi kapcsolatok kultúrájának fejlesztését.

A szolgálat alapelvei

  • A szolgálat igénybevétele önkéntes, a vitában álló felek szabad akaratán nyugszik.
  • A bírósághoz fordulás alkotmányos jogát a döntőbíráskodás meghonosítása nem sérti.
  • A közvetítők/döntőbírók függetlenek és pártatlanok, nem képviselői a feleknek. Eljárásuk során nem utasíthatók, és teljes titoktartásra kötelezettek a teendőik ellátása keretében tudomásukra jutott információk tekintetében, az eljárás megszűnése után is. A szolgálat működésének második évében kidolgozta és elfogadta – az igen szigorú – etikai kódexét.
  • A szolgálat szervezeti, működési formájának kialakításában – mind a megalakuláskor, mind a folyamatos működés során – a rugalmasság és a költséghatékonyság a meghatározó.
  • A szolgálat működése feletti társadalmi kontrollt az Országos Munkaügyi Tanács (OMT) gyakorolja, anélkül, hogy a szolgálat önállóságát az operatív működés során korlátozná.

A szolgálat szervezete

  • A szolgálat autonóm módon az OMT társadalmi kontrollja alatt – a Szociális és Családügyi Minisztérium szervezeti keretei között – működik. Nem önálló jogi személy.
  • A szolgálat igazgatóját és a titkárát az Országos Munkaügyi Tanács plenáris ülésének konszenzusos javaslatára a szociális és családügyi miniszter a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. tv. alapján nevezi ki.
  • A szolgálat operatív munkájába – a közvetítés/döntőbíráskodás lebonyolításába (a kiválasztásba, az eljárásba, a tényleges közvetítésbe/döntőbíráskodásba) – az OMT tagjai (a kormány és az oldalak, illetve a szervezetek) és titkárai nem szólhatnak bele. Az OMT-titkárok nem adhatnak utasítást a szolgálat egyetlen tagjának sem.

Az évenkénti OMT előtti beszámoltatás módot ad arra, hogy a plenáris ülés értékelje a szolgálat tevékenységét, és ha indokoltnak látja – konszenzussal – javaslatot tegyen személyi változtatásra, illetve a működési és eljárási szabályzat módosítására.

A szolgálat működésével összefüggő szervezési, koordinációs, dokumentációs, oktatási, kapcsolattartási (külső és belső), jelentéstételi feladatokat két főállású személy, az igazgató és a titkár, irodavezető látja el. Munkakörüket mindketten pályázat útján nyerték el.

A szolgálat tevékenységi körébe tartozó szolgáltatások – a döntőbíráskodás kivételével – ingyenesek.

A döntőbírói eljárás költségeit – eltérő megállapodás hiányában – az Mt. 198. § (3) bek. értelmében a munkáltató fizeti.

A lista összeállítása

A közvetítők/döntőbírók listára kerülésének (kiválasztásuknak) feltételeit, a felkerülési eljárás szabályait 1996-ban az Érdekegyeztető Tanács nyilvános pályázat keretei között határozta meg.

Az jelentkezhetett közvetítőnek/döntőbírónak, aki a feddhetetlenségen túl legalább 5 éves szakmai tapasztalatot is fel tudott mutatni, és megfelelt a közvetítéshez elengedhetetlen pszichológiai és kommunikációs követelményeknek.

A bírálóbizottság a beérkezett több mint 360 pályázó közül 98 fő listára kerülését javasolta az ÉT plenáris ülésének. Az ÉT 1996. június 21-i ülésén konszenzussal jóváhagyta a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat listáját. A közvetítők/döntőbírók mandátuma első ízben három évre szól.

A közvetítési folyamat egyrészt akkor veszi kezdetét, ha a vitában álló felek kérik (ez a felek kezdeményezésére induló eljárás) a szolgálattól, hogy ajánljon (közvetítsen) hivatásos közvetítőt/döntőbírót a köztük lévő vita rendezésére.

A szolgálat kezdeményezésére is indulhat eljárás. Ekkor a szolgálat igazgatója, miközben figyelemmel kíséri a munkaügyi kapcsolatok alakulását és tudomására jut – bejelentés vagy egyéb információn keresztül – egy lehetséges konfliktus, illetve már kialakult egy munkaügyi vita, akkor köteles a vitában álló feleknek felajánlania a szolgálat segítségét a vita rendezésére. A vitában álló felek azonban nem kötelesek igénybe venni a szolgálat által felkínált rendezési ajánlatot.

A közvetítő/döntőbíró kiválasztása

A szolgálat vezetőjének a kérelem beérkezését követő 48 órán belül érdemi választ kell adnia a vitában álló feleknek.

Ez idő alatt a beérkezett kérelem tartalmának vizsgálata alapján megállapítja, hogy a szolgálat illetékes-e az ügyben, illetve van-e hatásköre eljárni (közvetítőt, döntőbírót ajánlani) a vita rendezése érdekében.

Amennyiben jogvitáról van szó, akkor köteles erről értesíteni a feleket, és felhívni a figyelmüket a munkaügyi bírósági eljárásra, illetve az azt megelőző belső egyeztetési kötelezettségre.

Amennyiben megállapítja, hogy a szolgálat jogosult részt venni a konfliktus rendezésében, akkor felhívja a felek figyelmét arra, hogy szabadon választhatnak közvetítőt/döntőbírót a Magyar Közlönyben megjelent hivatalos listáról.

A vitában álló munkáltatók és munkavállalók a kihirdetett listáról közösen választanak közvetítőt, illetve döntőbírót.

Elfogadás, ajánlás és alávetés

Ezt követően a konszenzussal kiválasztott személy kiközvetítését írásban kell kérniük a szolgálat vezetőjétől. Ebben az esetben a szolgálat vezetője érdemben nem vesz részt a kiválasztási eljárásban, csupán adminisztratív feladatai vannak.

Előfordulhat, hogy a vitában álló felek több személyt neveznek meg; amennyiben a sorrendet is megjelölik, az köti a szolgálat igazgatóját.

Ha a feleknek nincsen konkrét elképzelésük a közvetítő/döntőbíró személyéről, az MKDSZ igazgatója első lépésként a teljes listát köteles felajánlani számukra. Amennyiben nem tudnak választani, csak akkor ajánlhat a szolgálat közvetítőket/döntőbírókat.

A szolgálat igazgatója – eléggé bonyolult eljárás keretében, amit részletesen a szolgálat működési és eljárási szabályzata tartalmaz – 5 főt ajánl a feleknek. Ezek közül – különböző eljárási technikákkal – a munkavállalói érdekképviselet és a munkáltató választ konszenzussal közvetítőt/döntőbírót.

A közvetítő/döntőbíró személyének elfogadásáról „elfogadási", illetve „alávetési" nyilatkozatot állítanak ki, amelyet a vitában álló felek aláírnak és a szolgálat vezetőjének átadnak. A nyilatkozatban, a vitában álló felek kinyilvánítják, hogy a közvetítő személyét elfogadják a vita rendezésében.

1996. július 1-jétől, a három év alatt 119 alkalommal került a szolgálat kapcsolatba munkaügyi problémáikkal hozzánk forduló munkavállalókkal és munkáltatókkal. Ebből 38 esetben a szolgálat kereste meg a vitában állókat és ajánlotta fel a segítségét. A 119 ügyből 84 volt kollektív munkaügyi vita, és ezekben az esetekben – ha felkértek volna – a szolgálatnak joga lett volna eljárni. A szolgálat hatáskörébe tartozó ügyek közül 31 esetben történt felkérés, melyek mindegyike – két döntőbíráskodás kivételével – közvetítés volt.

Konfliktusrendezések

Az elmúlt három évben mind a 31 munkahelyi vita közül 29 a felkért közvetítő/döntőbíró segítségével gyorsan és sikeresen rendeződött. Két ügyben a közvetítés, illetve döntőbíráskodás jelenleg még folyamatban van. Ebben az évben a napokban kezdődött a kilencedik „ügy".

Ugyanakkor az elmúlt időszakban, 8 esetben tanácsadást igényeltek, legtöbbször a munkáltató kezdeményezte a szolgálat bevonását.

Az elmúlt közel három év alatt több olyan érdekvita is volt, amelynek a rendezésére formálisan ugyan nem kérték fel a szolgálatot, mert a vitában álló felek közül valamelyik erre nem tartott igényt, de a háttérből igyekeztek segíteni a vita rendezését.

Szakmainak tűnik az a vita, amely arról szól, hogy kevés-e a szolgálat által megoldott ügy. A magyarázathoz tartozik, hogy a vállalkozások döntő többsége kis- és közepes méretű. Ezeken a munkahelyeken nem alakultak szakszervezetek, nincs semmilyen munkavállalói érdekképviselet, ezért kollektív viták sem alakulhatnak ki. Ezekről a munkahelyekről nem várható felkérés.

Megelőző tárgyalások

A munkahelyeken kevés a kollektív szerződés. A munkahelyeken kialakuló kollektív munkaügyi konfliktusok közül csak kevésből lesz hír, sok ezek közül nem kerül nyilvánosságra, és ezért természetesen a szolgálatnak nincs módja ezekre reagálni. A külföldi tulajdonú nagyvállalatoknál rend van, legtöbb helyen kollektív szerződések szabályozzák a munkaügyi kapcsolatokat. Magyarországon, a munkahelyeken alapvetően béke van. Ezt mutatja többek között a viszonylag alacsony sztrájkaktivitás is. (1998-ban összesen 15 olyan esetet regisztráltunk, amely kialakuló, illetve már kialakult munkaügyi konfliktus volt, és a szakszervezetek készek lettek volna arra, hogy nyomásgyakorlással szerezzenek érvényt követeléseiknek. Ebből 8 esetben beváltották a fenyegetést, és 2-2 órás figyelmeztető sztrájkot tartottak. 1998-ban mindössze egy [a Hajdúsági Sütőipari Rt.-nél] vállalkozásnál volt általános sztrájk).

A közvetítői és döntőbírói szolgálat megismertetése alapvető fontosságú. Ebben a munkában nagy szerepet játszott az Egyesült Államok Munkaügyi Minisztériuma, amely anyagilag támogatta ismertetőanyagok – szórólapok, videofilm – készítését. A munkaadók és munkavállalók sajtóból is értesülhettek a szolgálat létezéséről és munkájáról.

Ismeretterjesztés

Előrelépés az is, hogy lassan az egyetemi, főiskolai oktatásba is beépül a munkaügyi érdekviták rendezésének elmélete és gyakorlata. Az elmúlt másfél évben munkaügyi szakértők több helyen tartottak ilyen jellegű előadásokat, tréningeket.

Elkészült a szolgálat honlapja (www.meh.hu/szcsm/mkdsz). A honlapon a hírek között mindig friss információkat lehet találni a szolgálatról. Megtalálható rajta továbbá a működési és eljárási szabályzat, a közvetítők/ döntőbírók listája és az etikai kódex is.

A munkáltató 98 fő kiváló felkészültségű szakember közül – a szakszervezettel közösen – választhat közvetítőt/döntőbírót. Valamennyien felsőfokú végzettséggel, valamint minimum 8 éves szakmai gyakorlattal rendelkeznek, és szinte valamennyien elsajátították a közvetítés elméletét és módszereit. Ez utóbbiakat a világ két legnagyobb szolgálatának, az amerikai Federal Mediation and Conciliation Service és az angol Advisory Conciliation and Arbitration Service trénereitől tanulták meg.

A szolgálat tagja semlegesen, független szakértőként, pártatlanul vesz részt a vita rendezésében. Amennyiben összeférhetetlenségi ok áll fenn, akkor ezt köteles közölni a szolgálat igazgatójával. Az MKDSZ etikai kódexe szigorú szabályokat tartalmaz a munkavégzésükkel, a magatartásukkal kapcsolatban. A közvetítő szigorú titoktartásra kötelezett, az ügy érdemi részéről nem nyilatkozhat senkinek.

A közvetítő nyolc napig ingyenesen végzi munkáját, tiszteletdíját a szolgálat fizeti. A munkáltatót csak a közvetítéssel együtt járó és igazolt költségek (szálloda, étkezés, utazás és az infrastruktúra biztosítása) terhelik.

A közvetítés gyors, a közvetítő is abban érdekelt, hogy minél előbb befejezze a munkáját.

Előnyök a munkáltatóknak

A munkáltatónak a legnagyobb előnye abból származhat, hogy a közvetítő igénybevételével megelőzheti a konfliktusok kirobbanását, illetve csökkentheti a már kirobbant konfliktusból (munkalassítás, sztrájk, demonstráció stb.) származó gazdasági kárát.

A közvetítő csak írásos elfogadási nyilatkozat birtokában léphet be a munkahelyre, amelyet mind a munkáltató, mind a szakszervezet aláírt. Tehát nincs meg az a veszély, hogy a közvetítő a munkáltató tudta nélkül „száll be" a vita rendezésébe.

Nem kell közvetlenül konfrontálódnia, adott esetben „vereség nélkül" vissza tud vonulni.

Dr. Gulyás Kálmán

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. július 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem