Az 1999. évi költségvetési törvényhez kapcsolódóan több száz módosító javaslat született az önkormányzatok bevételi forrásainak növelésére, és a kötelező tartalékolásból az önkormányzatok kiemelésére, a módosító javaslatok többségét azonban leszavazták. Ennek következményeként az önkormányzatok jövedelmi helyzete a tavalyihoz képest reálértékben romlik, még akkor is, ha az év során csak a központilag elhatározott 11 százalékos infláció valósul meg. Cikkünk az önkormányzatok pénzügyi lehetőségeit és a tervezett változtatásokat összegzi.
A múlt év végén a költségvetési törvény kapcsán mintegy ötven törvényt is módosítottak, amelyekből tíz érinti közvetlenül az önkormányzatokat. Külön figyelmet érdemel az 1998. évi költségvetési törvény módosítása, aminek révén a gázközművekkel kapcsolatos kötelezettségek fedezetére 50 milliárd forint került az ÁPV Rt. privatizációs tartalékába. A helyi önkormányzatok gazdálkodásának pénzügyi szabályozását 1999-ben is a bevételeken alapuló normatív elosztás határozza meg. Az önkormányzatok központi költségvetési kapcsolatokból származó bevételei, a létszám 2 százalékos csökkentése, valamint a saját bevételek várható növekedése együttesen 13 százalékos nominális átlagkereset-növekedésre teremtenek fedezetet. A dologi kiadásokra is több fordítható, és a tárgyi eszközök felhalmozási kiadásai is bővülhetnek 1998-hoz képest. Tovább erősödik az elosztás során a normativitás, a területi kiegyenlítés, a jövedelemkülönbségek mérséklésére való törekvés, a társulások ösztönzése.
Az elosztási elvek
1999-ben az önkormányzatok bevétele 1998-hoz viszonyítva a központi költségvetésből 8,7 százalékkal növekszik, ami a 11 százalékos várható inflációt figyelembe véve, reálértékben 2,3 százalékos csökkenés. Az összes központi forrás 640 milliárd forint. Ebből a személyi jövedelemadó átengedett öszszege mintegy 200 milliárd forint, ami 11,6 százalékkal több, mint 1998-ban volt. Állami hozzájárulások és támogatások címén az önkormányzatok 440 milliárd forint bevételhez jutnak, 7,5 százalékkal többhöz, mint tavaly. Az önkormányzatok pénzügyi helyzetét rontja, hogy a költségvetési törvény alapján az Országgyűlés elrendelte a központi költségvetés általános tartalékának 1999. januárban történő megemelését a támogatási előirányzatok 1,9 százalékos csökkentésével.
A helyi önkormányzati körben ezt a következők szerint kell végrehajtani: a tartalék növelése a helyben maradó (15 százalék) személyi jövedelemadó terhére, azzal arányosan történik. A végrehajtás nem érinti az önkormányzatokat normatívan megillető személyi jövedelemadót, a jövedelemkiegészítés szabályait és összegeit.
A fentiek szerinti összeget az önkormányzatok a költségvetésükben céltartalékként irányozzák elő. Az önkormányzatok nettó finanszírozása a céltartalékkal csökkentett személyi jövedelemadó összegének figyelembevételével történik. Változásra a pénzügyminiszter 1999. július 31-ig, a kormány részére benyújtott jelentése alapján, az általános tartalék részét képező elkülönített tartalékról hozott döntést követően kerülhet sor.
Az idén az önkormányzatokat együttesen az 1997-ben bevallott személyi jövedelemadó 40 százaléka illeti meg. Ez 11,6 százalékkal több bevétel, mint volt 1998-ban. A mintegy 200 milliárd forintból: 75 milliárd forint (15 százalék) illeti meg helyben az önkormányzatokat; 87 milliárd forintot (17,4 százalék) normatív módon osztanak fel, 38 milliárd forint (7,6 százalék) a bevételben meglevő aránytalanságok mérséklését szolgálja. Ennek alapján megállapítható, hogy a személyi jövedelemadó önkormányzatokat együttesen megillető összegében dinamikusan növekszik a normatív módon elosztott rész. Ez azonban idegen elem e forrás elosztásának alapelvétől, hiszen a szabályozási rendszer kiinduló filozófiája szerint az adó e részének a befizetőkhöz kellene visszakerülnie a közösségi szükségletek részbeni fedezeteként. Egyre inkább erősödik a személyi jövedelemadó normatív hozzájárulás jellege. Az önkormányzati gazdálkodás pénzügyi szabályozórendszerének felülvizsgálata során sok politikus és szakértő szerint is érdemes lenne ezt ésszerűen elrendezni.
Gázközművagyon és egyebek
A központi költségvetés 50 milliárd forintot adott az ÁPV Rt.-nek a gázközművekkel kapcsolatos kötelezettségek fedezetére. Ez az összeg az ÁPV Rt. privatizációs tartalékában van. Felhasználására a privatizációt felügyelő miniszter és a pénzügyminiszter egyetértésével kerülhet sor. 1999-től további bevételi forrás lehet az önkormányzatoknak az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény módosítása. Eszerint ugyanis az építési bírság befolyt összegének 30 százaléka az érintett építmény helye szerinti települési önkormányzatot, 30 százaléka pedig az első fokon eljáró építésügyi hatóságokat illeti meg.
Hol kevesebb, hol több
Közoktatás címen, 1999-ben 212 milliárd forint normatív hozzájárulás illeti meg az önkormányzatokat. Az e területen bekövetkezett idei változások célja a feladatokhoz jobban igazodó forráselosztás volt. Megnövekszik az intézményfenntartó társulás óvodájába, általános iskolájába járó gyermekek, tanulók ellátásához igényelhető hozzájárulás fajlagos összege is, továbbra is ösztönözve a társulásos forma terjedését. Továbbra is külön-külön jogcímen igényelhet normatív hozzájárulást a 3000 főnél kisebb és a 3000 és 3500 fő közötti lakosságszámú településen az önkormányzat az óvodába, általános iskolába járó gyermekek, tanulók ellátásához.
Az idén 14,5 milliárd forint (24 százalékkal több, mint 1998-ban) illeti meg az önkormányzatokat egyes közoktatási feladatok ellátásához kapcsolódó, normatív módon elosztott, de kötött felhasználású támogatások formájában. A növekedés részben szerkezetváltás eredménye, mivel 1999-ben ilyen formában részesülnek az önkormányzatok támogatásban néhány jogcím esetén a tavalyi központosított előirányzatok helyett, például pedagógus-szakvizsgára, továbbképzésre, szakkönyvvásárlásra, tankönyvvásárlásra.
Összesen 5,4 milliárd forintot igényelhetnek az önkormányzatok a központosított előirányzatok közül közoktatási célokra. A szakmai fejlesztések támogatása jogcímen kívül két jogcím 1999-ben jelenik meg a költségvetési törvényben először. Ezek: az 1100 főnél kisebb településen az óvodai nevelés és a 14 évfolyamos általános iskolai oktatás, a pedagógiai szakmai szolgáltató és szakértői tevékenységhez kapcsolódó támogatás.
A kultúra finanszírozására és egyéb támogatásokra 1998-ban léptek hatályba a kulturális szaktörvények. Az azokban meghatározott normatív finanszírozási rendszer 1999-ben nem változik. A helyi önkormányzatokat megillető, a közművelődési és közgyűjteményi feladatokhoz kapcsolódó normatív állami hozzájárulások, valamint az e feladatokhoz igényelhető központosított előirányzatok együttes öszszege 10,6 milliárd forint, ami 19,5 százalékkal több, mint az 1998. évi előirányzat.
Az önkormányzatok társulási hajlandóságát hivatott ösztönözni a központi költségvetés azzal, hogy a körjegyzőségek számára az 1998. évi 1 milliárd forint központosított előirányzattal szemben ugyanezen célra 1999-ben 1,5 milliárd forint támogatás áll rendelkezésre. A helyi önkormányzati hivatásos tűzoltóságok támogatása normatív, kötött felhasználású. Összege 1999-ben 14,9 milliárd forint, ami 28 százalékkal több az 1998. évi előirányzatnál.
Milliárdok beruházásokra
A felhalmozási támogatások 1999. évi összege 64 milliárd forint, ami 14,6 százalékkal több az előző évi előirányzatnál. Ezen belül legnagyobb súlya továbbra is a címzett és céltámogatásoknak van. A felhalmozási támogatások minden négy forintjából három forintot ezen a címen kapnak meg az önkormányzatok. A címzett és céltámogatási rendszer szabályozásában 1998-tól jelentős változások történtek. A módosítás elsősorban a támogatás hatékonyabb felhasználását, a költségvetés teherviselő képességével való jobb összhangot célozza.
A fejlesztési támogatások terén a döntés decentralizációjának erősítését szolgálja, hogy a céljellegű decentralizált támogatás jogcímén a tavalyi 4 milliárd forinthoz képest 1999-ben már 6 milliárd forintról dönthetnek a megyei területfejlesztési tanácsok és a Fővárosi Közgyűlés. A területi kiegyenlítést szolgáló, fejlesztési célú támogatás 1999-ben az infláció tervezett mértékével lehet több, mint 1998-ban. Ezen a címen idén 10 milliárd forintot oszthatnak el a megyei területfejlesztési tanácsok az önkormányzatok meghatározott körében.
Az önkormányzatok működőképessége érdekében az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben levő, forráshiányos önkormányzatok, valamint az adósságrendezési eljárás időtartama alatti, forráshiány miatti támogatásra 1999-ben közel 28 százalékkal több pénzt ad a költségvetés, mint 1998-ban. Az idei 9,2 milliárd forint azonban így is csak 1,4 százaléka az 1999. évi, az önkormányzatokat megillető összes központi forrásnak.
A szociális ellátásról
A szociális ellátási rendszer keretében a feladatok finanszírozási forrásai a központi költségvetésből a személyi jövedelemadó meghatározott része, a normatív állami hozzájárulások és a központosított előirányzat néhány jogcíme. A szociális ellátás főbb központi forrásai: az átengedett személyi jövedelemadóból 45,7 milliárd forint a pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti ellátások finanszírozását szolgálja. Az összeg elosztása differenciáltan történik, mégpedig: 2500-12 500 forint/fő között, a települések szociális jellemzőiből képzett mutatószám szerint. 1999-ben már csak a személyi jövedelemadóból illeti meg ezen a címen támogatás az önkormányzatokat. 1999-ben önálló jogcímként jelenik meg a lakáshoz jutás és a lakásfenntartás támogatása, 15,6 milliárd forint összegben. Ez a támogatás is differenciáltan illeti meg az önkormányzatokat: 500-4000 forint/fő öszszegben a település szociális és lakásellátottsági jellemzőiből képzett mutatószám alapján.
A szociális és gyermekvédelmi intézményrendszer működtetését szolgáló normatív állami hozzájárulások jogcímei és tartalmuk lényegében nem változnak. A szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatási feladatok címén az önkormányzatok 12,8 milliárd forint hozzájárulással számolhatnak. A gyermekvédelmi szakellátás és az egyéb intézményi normatív hozzájárulások összege 38,5 milliárd forint. Ebben a támogatási körben a hozzájárulás mértéke 1998-hoz képest 14 százalékkal növekszik.
A központosított előirányzatok közül a szociális feladatok ellátását szolgálja a gyermeknevelési támogatás, amely a három vagy több kiskorú gyermek családon belüli neveléséhez kapcsolódik. Ezen a címen a támogatás összege az 1998. évi 9,5 milliárd forintról 3,2 milliárd forintra mérséklődik azzal öszszefüggésben, hogy a már említett 1998. évi LXXXIV. törvény szerint a támogatást az önkormányzatok 1999. március 31-éig folyósítják.
A lakáscélú adósságkezelési támogatás előirányzata 900 millió forint a szociálisan hátrányos helyzetben lévők adósságterheinek enyhítésére és lakhatási körülményeinek javítására. Egyes jövedelempótló támogatások kiegészítésére 20,8 milliárd forint áll rendelkezésre a gyermekes családok részére járó rendszeres gyermekvédelmi támogatás önkormányzatok által kifizetett összegének 70 százalékáig, a hajléktalanok rendszeres szociális segélyére, az időskorúak járadékára, a bentlakásos intézményekben ellátottaknak kifizetett támogatások teljes összegében. A támogatási előirányzat az előző évhez képest 21 százalékkal növekszik.
Helyi adók rendszerének átalakítása
A Pénzügyminisztériumnál (PM) kormány-előterjesztés készült a helyi adók szabályainak jelentős változásáról. E tervezet célja a helyi adóztatás erősítése, de az uniós szabályokhoz való közelítése is. Egyik leglényegesebb pontja, hogy az iparűzési adó 2001-től a települési önkormányzatok által kötelezően kivetendő adóvá alakulna. A koncepcióban szerepelnek a kommunális, illetve az építmény- és telekadóval, valamint a földadóval kapcsolatos elképzelések is. Az építmény- és telekadónál nem kívánják kötelezővé tenni a forgalmi érték alapú adóztatást. Az egyelőre még nem egyeztetett kormányzati állásponttal szemben azonban már most is jelentős fenntartásokat fogalmaztak meg az önkormányzatok képviselői.
A 3200 önkormányzat közül mostanáig 1892-nél vezették csak be az iparűzési adót. Az ebből származó bevétel tavaly elérte a 113 milliárd forintot. Az adó kötelezővé tételével az összeg mintegy 10 százalékkal nőhet. A PM szerint indokolt, hogy ez a bevétel továbbra is teljes egészében az önkormányzati szférában maradjon.
A tervezet szerint a helyi önkormányzatok döntési jogköre csak az adó mértékére és a kedvezményekre terjedne ki, ám az iparűzési adó bevezetésére nem. Ezzel kiküszöbölhető vagy legalább minimalizálható az Európai Unió állami támogatások tilalmára vonatkozó szabályaival ellentétes önkormányzati szabályozás lehetősége. A módosítás 1999-es kihirdetése és 2001-es bevezetése elég időt ad az adót még be nem szedető önkormányzatoknak és a vállalkozóknak a felkészülésre. Ugyanakkor a Pénzügyminisztériumnak csak a jövő év folyamán lesz annyi információja, hogy az adókedvezményeket EU-konform módon szabályozza, ezért 2000 őszén, a hatálybalépés előtt a törvényt módosítani kell.
A kötelező iparűzési adó bevezetésével együtt a tervek szerint megszűnne a vállalkozók kommunális adója. Ez egyrészt 1,2 milliárd forinttal csökkentené az önkormányzati szféra bevételeit, másrészt az élőmunkaterhek mérséklésével és az elvonási csatornák számának csökkentésével is járna.
Az építmény- és telekadó bevezetése a minisztérium elképzelése szerint az önkormányzatok számára nem lesz kötelező. Az adónem korszerűsítése során megteremtenék annak lehetőségét, hogy az önkormányzatok ne csak az ingatlanok alapterülete, hanem értéke alapján is adóztathassanak. Az átlagértékeket a megyei, illetve a fővárosi illetékhivatal információi alapján az önkormányzati képviselő-testület rendeletben állapíthatná meg. A számított érték szerinti módszer alkalmazása esetén az adó legmagasabb mértéke az adóalap 1,5 százaléka, lakások esetén maximum 1 százaléka lenne.
Értékén adóztatni
Jelenleg – minden második – összesen 1661 önkormányzat vetette ki a magánszemélyek kommunális adóját, ötödük (658) vetett ki építményadót a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre, és kevesebb mint egytizedük (239) terheli építményadóval a lakásokat. A telekadót 382 önkormányzat szedeti be. Az országban csupán két önkormányzat vezette be a korrigált forgalmi érték szerinti adóztatást.
Önkormányzati szakértők aggályosnak tartják az iparűzési adó kötelező bevezetését. Az önkormányzatok egyre romló gazdasági pozícióik miatt, ahol lehetett, már kivetették ezt az adót. Az elmaradott térségekben, illetve a kistelepüléseken viszont komoly feszültséget okozhat a kötelező bevezetés. Önkormányzati szakemberek szerint az építmény- és telekadó számított érték szerinti megállapításának alapjait háttéranyagok nélkül nem lehet átlátni. Jelenleg az önkormányzatok többsége négyzetméter-alapú adóztatást folytat.
A PM-előterjesztés szól arról a javaslatról, hogy a helyi adók köre bővüljön ki a földadóval. Ennek felső mértékét legfeljebb aranykoronánként 100 forintban lenne indokolt megállapítani. A PM számításai szerint aranykoronánként 70 forint átlagos adómértéket feltételezve az önkormányzatok mintegy 8 milliárd forint bevételhez juthatnának. Az elképzelés szerint a földadót legkorábban 2001-től vetnék ki. A kihirdetés és a hatálybalépés közötti egy év itt is lehetőséget adna a felkészülésre, továbbá esély lenne arra, hogy az ingatlan-nyilvántartási rendszer, továbbfejlesztésével, addigra megbízható információs bázisul szolgáljon az adóztatáshoz.
A finanszírozás átalakítása
A Belügyminisztérium nem akar áttérni a feladatfinanszírozásra, a nyilatkozatok szerint a normatív forrásszabályozási rendszer alkalmas arra, hogy az önkormányzatok képesek legyenek megoldani gazdálkodási feladataikat. A probléma nem is a finanszírozási rendszerből adódik, hanem abból, hogy központi költségvetésnek nincs elég pénze az önkormányzatok támogatására – közölte Gurnik Ágnes, a Belügyminisztérium önkormányzati gazdasági főosztályának vezetője.
Az utóbbi években egyre jellemzőbbé válik, hogy a helyi önkormányzatok forráskiegészítést igényelnek. Az is megfigyelhető, hogy bár az önkormányzati beruházások finanszírozásának 50-60 százalékát állami támogatásból fedezik, a fennmaradó részre az önkormányzatoknak saját forrásaikból egyre nehezebben telik. Ezért sokak szerint át kellene alakítani az önkormányzatok finanszírozási rendszerét, s át kellene térni a feladatfinanszírozásra.
Kiegészítő források
A kistelepüléseken az alapfeladatok ellátását – például iskola, óvoda működtetését – relatíve megdrágítja, hogy kevés a gyerek, ebből adódóan alacsony a normatív támogatás. Jellemzőek a vidéki körzetközpontok, ahol a nagyobb lélekszámú falvak a környezetükben működő települések gyermekei számára is működtetik az oktatási intézményeket, ám sok esetben nem elegendő a normatív forrás és a többi önkormányzat hozzájárulása. Ezért arra kényszerülnek, hogy év közben kiegészítő támogatást igényeljenek.
Az önkormányzati pénzügyi szabályozórendszer alapvetően forrásszabályozó, vagyis a bevételeket meghatározza a központi költségvetés. Az önkormányzati törvény meghatározza a helyi települések alapfeladatait, a feladatok végrehajtását azonban a törvény az önkormányzatokra bízza.
A 3174 helyi önkormányzat közül jelenleg mintegy 800 él a kiegészítő támogatás lehetőségével, ebből mintegy 500 település 1000 lélekszám alatti. Ezeket nevezzük "önhibájukon kívül nehéz pénzügyi helyzetbe került – ÖNHIKI – önkormányzatoknak".
Az önkormányzati finanszírozás átalakításának egyik szempontja, hogy az ÖNHIKI-s települések helyzete javuljon. Ezért ezeknek feladataikat észszerűbben kell megszervezniük, amire a jövőben a központi szabályozásnak kell ösztönöznie a településeket. Erre várhatóan a 2001. évi költségvetés kialakításakor kerülhet sor.
Az önkormányzati gazdálkodás átalakításának másik lehetséges útja a körjegyzőségek létrehozása és az oktatás területén a feladatok társult ellátása. Jelenleg 508 település – 50 százalékkal több, mint 1998-ban – körjegyzőségeket tart fenn. Ehhez a települések havonta 110 ezer forint támogatást kapnak, ami kiegészül újabb 135 ezer forinttal, amennyiben két olyan település vesz részt benne, amelyiknek összlakossága nem éri el az 1000 főt. Ezenkívül 357 település óvodát, 495 általános iskolát, illetve 143 különleges – például zene – iskolát tart fenn közösen.
Társulások
Jelenleg a Belügyminisztériumban folyik az önkormányzati feladatok és hatáskörök felülvizsgálata. Ennek elemzése után derülhet ki, hogy milyen feladatok maradjanak a kistelepüléseknél, illetve milyen teendőket láthatnak el a nagyobb települések.
A cél mindenképpen a takarékosság, a pénz ésszerűbb felhasználása. Gurnik Ágnes azonban kiemelte: nem akarnak mindenáron áttérni a feladatfinanszírozásra, ő személy szerint nem híve ennek. Egy körzetközpont lehetne a szervező erő, ám ezt úgy kellene megoldani, hogy a kistelepülések iskoláit adminisztratív módon ne szüntessék meg. Ennek a folyamatnak spontán módon kellene megtörténnie, amikor a kistelepülésnek már nem lesz gazdaságos fenntartani oktatási intézményt, és az önkormányzati gazdálkodásért felelős képviselő-testület maga döntené el iskolájának bezárását. A főosztályvezető utalt arra, hogy Ausztriában már évek óta halad a körzetesítés egészséges, spontán folyamata. Ezzel szemben elkerülendőnek tartja a német példát, ahol az elmúlt 20 év alatt törvény diktálta módon, 14 ezerről 2-3 ezerre csökkentették a helyi önkormányzatok számát, és ezzel együtt járt az intézményrendszer erőszakos racionalizálása is.
Gurnik Ágnes úgy véli, hogy a 2000-es költségvetés kialakításakor a jelenleg mintegy 800 ÖNHIKI-s településből legalább a felének, illetve az 1000 fő alatti lélekszámú települések pénzügyi nehézségeit orvosolni lehetne. Az idei költségvetésben az ÖNHIKI-s település támogatására 8,6 milliárd forint jut, ám ennek legalább 2-3-szorosára lenne szükség. Az idén április 30-ig összesen 1213 önkormányzat nyújtott be igénybejelentést kiegészítő támogatásra. Ezek felülvizsgálata jelenleg is folyamatban van.
A másik súlyos probléma, hogy az önkormányzatok fejlesztési forrásainak önrészét egyre nehezebb előteremteni, mivel a települések belterületi földek után járó privatizációs bevételei megcsappantak. Az idén 50 milliárd forint áll rendelkezésre a központi költségvetésben a gázközművagyonból az önkormányzatok részére.
Decentralizálás
Az önkormányzati gazdálkodás átalakítását elősegítheti a fejlesztési, támogatási rendszer decentralizációja is. A belügyi tárcánál gondolkodnak egy önkormányzatok által beruházásra, fejlesztésre igénybe vehető hitelkonstrukció kialakításán is. Ám kérdés: miképpen tehető hitelképessé egy helyi önkormányzat pédául egy szennyvíztisztító beruházás esetében, ha a hitelek és kamatainak törlesztésére a csatornadíjakba be kell építeni a fejlesztési hányadot, ám ezt csak olyan mértékig tehetik meg, ameddig a teher a lakosság számára még vállalható.
További feladat az önkormányzati fejlesztési támogatások EU-konformmá alakítása, amelyet a Belügyminisztériumnak kell kidolgozni. Az Európai Unióhoz történő csatlakozással és az EU infrastrukturális felzárkóztatási alapjához (ISPA) történő hozzáféréssel kapcsolatban az önkormányzatok kiemelt feladata, hogy támogatható programokat tudjanak kidolgozni a helyi vagy a megyei önkormányzatok. Az önkormányzati csődtörvény módosításán a Belügyminisztériumban nem gondolkodnak.
Cél- és címzett támogatások
Cél- és címzett támogatásokra az idén összesen 48 milliárd forint fordítható. A rendelkezésre álló összeg több mint 89 százalékát – azaz 43 milliárd forintot -, a folyamatban levő beruházások támogatási igénye köti le, amelyek támogatása a következő évek költségvetési lehetőségeit is terhelik. Ez komoly problémát okoz a jövő évi igények elbírálásakor. A kormány állásfoglalása után az 1999. évi költségvetési törvény szerint az új, címzett támogatásokra mindössze 2 milliárd forint fordítható.
A döntés ismeretében a települések 31 beruházás műszaki és pénzügyi előkészítését kezdhették meg. A Belügyminisztériumba és a szakminisztériumokba az 1999. évre összesen 43 új címzett támogatási kérelem érkezett, amelyek 45 milliárd forint támogatási igényt tartalmaznak. Az 1999. évi ütem viszont 5 milliárd forint.
A törvény az idén első alkalommal lehetővé tette, hogy a címzett támogatással megvalósuló, folyamatban levő beruházások többletköltségigényét is figyelembe lehessen venni. Hét önkormányzat nyújtott be kérelmet, több mint 6 milliárd forint összegű többlettámogatásra. A törvényjavaslat öt beruházás 3 milliárd forint összegű támogatását tartalmazza. Ennek indoka, hogy az eredeti címzett igénybejelentést követően az egészségügyi ágazatban 1996-ban, majd 1998-ban olyan, az üzembe helyezést meghatározó minimumfeltételek jelentek meg, amelyek a már folyamatban levő beruházásokat is érintették, és amelyeket értelemszerűen az igénybejelentések nem tartalmazhattak. A PHARE 1998. évi országprogram kormányközi egyezményére tekintettel, az 1998. évi új címzett és céltámogatás igénybevételi jogosultságának határidejét hat hónappal meghosszabbítja a törvényjavaslat. Állami támogatás hiányában ugyanis az önkormányzatok PHARE-támogatásban sem részesülhetnek.
Hitelek energiatakarékosságra
Az Energiatakarékossági Hitelprogramon belül az 1998. évi önkormányzati alprogram 1 milliárd forintos hitelkeret volt. A hitelt az önkormányzatok állami támogatás mellett, energetikai rendszereik korszerűsítésére vehették igénybe oly módon, hogy a helyi költségvetést nem terhelték, mivel a kölcsön időarányosan, a megtakarításból térül meg. A konstrukció sikerét bizonyítja, hogy az önkormányzatok a hitelre 131 pályázatot nyújtottak be, és a pénzt teljes egészében kihelyezték. A Pénzügyminisztérium 1999. évre az önkormányzatok energiamegtakarító beruházásainak, valamint a távhőszolgáltató rendszerek felújításának, modernizálásának finanszírozására 1+1 milliárd forintot adott.
Az önkormányzatok kiemelten fontos feladata az ivóvíz- és csatornahálózat kiépítése. Ez a lakosság, valamint az ipari létesítmények igényeinek a kielégítését szolgálja, és környezetvédelmi szempontok is indokolják (különös tekintettel a közelgő európai uniós csatlakozásra). A beruházás magas költségei miatt a közművesítés megoldása csak az önkormányzat és a lakosság összefogásával, illetve (víziközmű-társulat alakítása esetén) az állami költségvetés többféle támogatása, valamint a saját erőt pótló bankkölcsön igénybevételével lehetséges.
Az állami támogatásnak köszönhetően a lakossági terhek jelentős mértékben enyhülnek, azonban az egyéni hozzájárulás megfizetése így is komoly terhet jelenthet az érintetteknek.
