A helyi adóknál is fontos, milyen eljárási szabályok szerint kell teljesíteni a különböző adózási kötelezettségeket. Nem érdektelen az sem, milyen kötelezettségei vannak a helyi adóhatóságnak.
Az adóelőleg megállapításának és az adó megfizetésének különleges eljárási szabályait a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Tv.) tartalmazza, ám általánosságban a helyi adókra vonatkozó szabályokat is az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (Art.) foglalja magában. Ezek az eljárási szabályok mind a hatóságokra, mind pedig az adóalanyokra nézve előírnak kötelezettségeket.
Adóelőleg
Adóelőleg-fizetési kötelezettség csak a vállalkozók kommunális adójára, illetve az iparűzési adóra áll fenn. Az adófizetési kötelezettség keletkezését megelőzően azonban a vállalkozónak az adóköteles tevékenysége megkezdésétől számított, illetve az önkormányzat adót bevezető rendeletét követő tizenöt napon belül bejelentést kell tennie az adóhatósághoz az adóévre várható adójáról.
Az önkormányzati adóhatóság a várható adó bejelentése alapján fizetési meghagyásban közli a fizetendő adóelőleg mértékét. A már korábban bejelentkezett adóalanyoknál a fizetési meghagyás az éves adóbevalláson alapul.
Az adó megfizetése
Az önkormányzat által a magánszemély terhére megállapított adó, továbbá a vállalkozót terhelő építményadó és telekadó évi két részletben fizethető meg. Az adóelőleg és az adó megfizetésének esedékességét már az Art. állapítja meg azzal, hogy amennyiben az esedékesség időpontjáig az adókivetés nem történt meg, akkor az adófizetést az önkormányzat által meghatározott módon és időben kell teljesíteni [Tv. 41. § (1), (4)–(5) bekezdés, 42. § (1)–(3) bekezdés].
A Tv. nem teszi lehetővé, hogy az adózók készpénzben fizessék meg az adójukat, azonban az önkormányzat feljogosíthatja az adóhatóságot arra, hogy meghatározott pénzkezelési szabályok betartása mellett 5000 forintot meg nem haladó összegű helyi adóra készpénzbefizetést is elfogadjon [Tv. 42. § (4) és (7) bekezdés].
A bejelentkezés és a változásbejelentés szabályai
Az Art. eljárásjogi rendelkezései az önkormányzati adók vonatkozásában a bejelentkezés szabályaira, az adók esedékességére az állami adóhatóság részére fizetendő adóktól eltérő, speciális szabályokat állapítanak meg.
Az adózó az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adó esetében adókötelezettségét bevallás benyújtásával jelenti be a hatósághoz. Kivétel ez alól a szabály alól az önadózás, valamint az adóbeszedés – például az iparűzési adó, valamint az idegenforgalmi adó –, amikor is az ilyen úton megállapított adónál az adókötelezettség keletkezését tizenöt napon belül, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon köteles az adózó a hatóságnak bejelenteni.
Az ideiglenes, alkalmi jellegű iparűzési tevékenységet folytató adózó ezt a tényt – szintén az erre rendszeresített nyomtatványon – a tevékenység megkezdésétől számított tizenöt napon belül köteles bejelenteni az adóhatóságnak.
Az adóbeszedésre kötelezettnek a kötelezettség keletkezésétől számított tizenöt napon belül akkor is be kell jelentenie e minőségét az önkormányzati adóhatósághoz, ha egyéb adókötelezettség nem terheli.
A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 1998. június 16-ai hatálybalépését követően – az erre előírt nyomtatványon – az adókötelezettséget érintő, kizárólag olyan változást kell bejelenteni az adóhatósághoz, amelyről a cégbíróság, illetve a gazdasági kamara az adóhatóságot nem köteles értesíteni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az adózónak a székhely, a telephely, a tevékenységi kör, továbbá a cég bejegyzése és törlése vonatkozásában bekövetkezett változásokon túlmenő minden egyéb változást be kell jelentenie az önkormányzati adóhatóságnak [Art. 11. § (3) bekezdés, 11/A § (2) bekezdés, 11/C §, 15. § (1) bekezdés].
Amennyiben az adóalanyok a fenti bejelentési (változásbejelentési) kötelezettségüket egyáltalán nem, avagy késedelmesen teljesítik, az önkormányzati adóhatóság az adóalanyt az Art. 74. §-a szerinti mulasztási bírsággal sújtja.
Az önkormányzati adók bevallása és esedékessége
A bevallási kötelezettség a helyi adóknál az alábbiak szerint differenciált:
A vállalkozók kommunális adójának és az iparűzési adónak a bevallási határideje az adóévet követő év május 31. napja.
Abban az esetben, ha a helyi adót nem az adózó állapítja meg, az adókötelezettség keletkezését, illetve változását követő tizenöt napon belül kell adóbevallást tenni. (Ilyenkor mindaddig nem kell újabb bevallást teljesíteni, ameddig a helyi adót, adókötelezettséget érintő változás nem következik be.)
Az adóbeszedésre kötelezettnek (az idegenforgalmi adó körében) az általa beszedett helyi adóról a tárgyhónapot követő hónap 15-éig kell bevallást tennie [Art. 22. § (1)–(4) bekezdés].
Befizetés
Az önkormányzathoz teljesítendő adó-, adóelőleg-befizetések határideje (esedékessége) és ütemezése az egyes adófajták vonatkozásában a következők szerint alakul:
Az építményadót és a telekadót az adózónak félévenként, két egyenlő részletben, az adóév március 15-éig, illetve szeptember 15-éig kell megfizetnie.
A kommunális adót és az iparűzési adót a magánszemélynek két egyenlő részletben kell megfizetnie az adóév március 15-éig, illetve szeptember 15-éig, míg a vállalkozó adóelőleget (és nem adót!) fizet félévi részletekben, ugyancsak az adóév március 15-éig, illetőleg szeptember 15-éig.
Az ideiglenes, alkalmi jelleggel végzett tevékenység utáni iparűzési adót legkésőbb a tevékenység befejezése napján kell megfizetni.
A vállalkozó a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított adó különbözetét az adóévet követő év május 31-éig köteles megfizetni, és ettől az időponttól jogosult az adó viszszaigénylésére is.
Az idegenforgalmi adó tekintetében az adófizetési kötelezettség kettéválik akként, hogy az adóköteles épület után a magánszemélyek félévenként, két egyenlő részletben az adóév március 15-éig, illetve szeptember 15-éig kötelesek megfizetni az adót, míg az adóbeszedéssel megfizetett idegenforgalmi adót az adózónak, illetve a beszedésre kötelezettnek a beszedést követő hó 15-éig kell befizetnie az adóhatósághoz.
Feltöltés
A vállalkozónak úgynevezett feltöltési kötelezettsége is fennáll a helyi kommunális és az iparűzési adó vonatkozásában. Ez a kötelezettség azonban az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozót nem terheli. A feltöltési kötelezettség azt jelenti, hogy a vállalkozónak a fentiekben említett adófajták vonatkozásában az adóév december 20-áig ki kell egészítenie az adóelőleget a várható és éves fizetendő adó összegére.
Határidők
A fenti határidőkkel kapcsolatos lényeges szabály, hogy amennyiben a határidő ünnepnapra vagy munkaszüneti napra esik, úgy az a következő munkanapon jár le, és a teljesítés határidőben történik, ha ezen a napon az adózó az adót (adóelőleget) megfizeti, avagy ennek összegével a számlavezető pénzintézet a bankszámláját megterheli.
Fontos az is, hogy az önkormányzatok rendeletükben a törvényben meghatározottaktól eltérően is megállapíthatják az adó- és adóelőleg-fizetési időpontokat. Amennyiben az önkormányzati rendelet a törvénytől eltérő befizetési határidőket állapít meg, illetve ír elő, úgy az adót (adóelőleget) az önkormányzat által előírt határidőben kell teljesíteni [Art. 2. számú melléklet II. fejezetének A) pontja].
A tényállás megállapítása
Az Art. szabályai és az önkormányzati adóeljárás kapcsolatáról megállapítható, hogy ott, ahol a Tv. eltérő rendelkezést nem tartalmaz, az általános eljárásjogi szabályok, valamint az Art. mellett az államigazgatási eljárásról szóló 1981. évi I. törvény szabályai is alkalmazandók. Ennek alapján az önkormányzati adómegállapítás során is az adóhatóság feladata a tényállás teljes körű tisztázása és bizonyítása [Art. 51. § (7) bekezdés].
A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy ez a valóságban gyakran nem vagy nem teljes körben történik meg, ezért is tanulságos az alábbiakban ismertetendő legfelsőbb bírósági eseti döntés, amely szerint a bíróságnak nem feladata, hogy a tényállást az adóhatóság helyett maga derítse fel. A Legfelsőbb Bíróság ezt annak ellenére mondta ki, hogy a konkrét, közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló eljárásban mind az első-, mind pedig a másodfokú bíróság terjedelmes bizonyítást folytatott le a tényállás felderítése érdekében, s igazságügyi könyvszakértőt is bevont a bizonyítási eljárásba. Az adott ügyben lefolytatott felülvizsgálati eljárásban a Legfelsőbb Bíróság az első- és másodfokú ítéleteket hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú adóhatóságot új eljárásra kötelezte. Döntésének indokolásában kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság akkor járt volna el helyesen, ha – a tényállás felderítetlen voltára tekintettel – az adóhatóság első- és másodfokú határozatát hatályon kívül helyezte volna. Kifejtette azt is, hogy a bíróságnak nem lehet feladata, hogy az adóhatóság helyett a tényállást maga derítse fel még akkor sem, ha meghatározott ügyekben a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény lehetővé teszi a jogerős közigazgatási határozat megváltoztatását (Közigazgatási-Gazdasági Döntvénytár, 1998/1. szám, 25. számú döntvény).
A helyi adók nyilvántartása és kezelése
A Tv. 46. §-a hatalmazta fel a pénzügyminisztert, hogy rendeletben állapítsa meg az önkormányzat hatáskörébe tartozó adók és adók módjára behajtandó köztartozások nyilvántartásának, kezelésének, elszámolásának szabályait. E törvényi felhatalmazás alapján a pénzügyminiszter – az érdekelt miniszterekkel egyetértésben – hozta meg a 13/1991. (V. 21.) PM rendeletét (a továbbiakban: R).
A rendelet előírja a nyilvántartások kötelező létrehozását, meghatározza a nyilvántartások tartalmi elemeit, vezetésük, kezelésük rendjét, az adóelőleg (illetve az adó) előírásának és elszámolásának szabályait, a befizetések teljesítésének és ellenőrzésének rendszerét, a befizetések elszámolásnak, együttes kezelésének, nyilvántartásának és utalásának rendjét. Rendelkezést tartalmaz a befizetések visszatérítése, a pótlékok és bírságok, az idegen bevételek elszámolása, az adatfeldolgozás, az információs szolgáltatás rendje vonatkozásában is. A teljesség igénye nélkül az önkormányzat helyi adókkal kapcsolatos legfontosabb – a magánszemélyek, vállalkozók széles körét érintő – tevékenységi területeinek, kötelezettségeinek szabályai a következőkben foglalhatók össze:
Mindenekelőtt fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a rendelet nem kizárólag a helyi adókkal kapcsolatban tartalmaz előírásokat, hanem az önkormányzatok e rendelet szerint járnak el a helyi adók körén kívül eső egyéb adók, a gépjárműadó, a magánszemély termőföld-bérbeadásból származó jövedelmének adója, továbbá az adók módjára behajtandó köztartozások nyilvántartása, kezelése és elszámolása során is [R. 1. § (2) bekezdés].
Nyilvántartások
Az adóalanyok, illetőleg kötelezettségeik nyilvántartása szempontjából lényeges, hogy az adóhatóságnak a fizetési kötelezettség jogcíme, összege, az abban bekövetkezett változás, a befizetés, az ebből számolt késedelmi pótlék, bírság, végrehajtási költség, valamint a fennálló hátralék vagy túlfizetés megállapítása érdekében jogszabályi kötelezettsége
- az adózó törzsadat- – értve ezen az adózó állandó adatait – nyilvántartásának;
- az adózó nem állandó jellegű adatait tartalmazó nyilvántartásnak;
- az adózó egyedi adatait tartalmazó, folyamatosan vezetett adatnyilvántartó lapnak, valamint
- az 1000 forintot meg nem haladó, törölt adótartozások nyilvántartásának a vezetése [R. 2. § (1)–(2) bekezdés].
A könnyebb adatkezelés céljából a rendelet egyebek mellett előírja, hogy számítógépes feldolgozás esetén a gépi programnak biztosítania kell, hogy az adózó az összes adatával együtt mind azonosítószám, mind pedig név szerint azonnal megkereshető legyen [R. 4. § (3) bekezdésének b) pontja].
Előírás, elszámolás
Az önkormányzati adóhatóság kötelezettsége, hogy a fizetési meghagyással (határozattal) megállapított adóelőleget előírja. Az előírást követően az önkormányzat az adózó által teljesített befizetéseket az adóelőleggel szemben számolja el. Fontos szabály, hogy az adóhatóság az adózó részéről teljesített befizetések elszámolásánál az Art. szabályai szerint jár el [R. 4/A § (1) bekezdés, 7. §].
Túlfizetés
Az adózó rendelkezhet arról, hogy túlfizetés esetén kéri-e a többletösszeg visszatérítését. Erre az adózónak az adóhatóság értesítésétől számított harminc napon belül van lehetősége. Amennyiben az adózó a jogszabály által meghatározott harmincnapos határidőben nem tesz ilyen rendelkezést, az önkormányzati adóhatóság a túlfizetést a később esedékes adó kiegyenlítésére számolja el [R. 10. § (1) bekezdés].
Késedelem
Az önkormányzati adó késedelmes befizetése utáni pótlék, az önellenőrzéssel kapcsolatos pótlékszámítás rendje, az adóhiány után fizetendő adóbírság és a mulasztási bírság szabályai vonatkozásában az önkormányzati adóhatóság az Art. előírásai szerint köteles eljárni [R. 11. §].
