Csaknem mindenkinek vannak tapasztalatai elviselhetetlen munkahelyi felettesekről, akik nehezen tolerálható vagy éppen zűrzavaros személyiségek voltak, s irányításuk alatt kín volt dolgozni. Lehetséges ez még akkor is, ha szakismereteik nem hagytak kívánnivalót maguk után. Az ilyen vezető elől előbb-utóbb megszöknek a beosztottak, vagy megpróbálják megkeseríteni az életét, ami mindenképpen a munka rovására megy. A jó irányítónak nem elég a szakterületen felkészültnek lennie, a sikerhez jól szocializált személyiségre, fejlett érzelmi intelligenciára is szükség van.
A modern pszichológiában a kilencvenes években kezdődtek vizsgálatok az érzelmi intelligenciáról. A fogalmat Daniel Goleman amerikai pszichológus tette ismertté. Magyarországon is megjelent könyvében nem kevesebbet állít, mint hogy a közösségben – a munkahelyen és a családban egyaránt – sikerrel helytálló személyiség titka a fejlett érzelmi agyműködés, amely kiegészíti a mentális képességeket, voltaképpen kibővíti a hagyományos értelemben vett intelligenciát.
A karrier titka
A vizsgálatok során kiderült, hogy az érzelmi élet működéséért felelős agyközpontok fejlettsége sokkal inkább előrevetíti a sikeres boldogulás és karrier lehetőségét az ember sorsában, mint a hagyományos értelemben vett mentális adottságok, például a matematikai és egyéb képességeké, amelyeknek szintjét az intelligenciakvócienssel, az IQ-val jellemzik. Az emberi egyedfejlődés során hamar megmutatkoznak azok a képességek is, amelyek meghatározzák, hogy a személyiség mennyire képes felvonultatni olyan tulajdonságokat, amelyek akár tetszik, akár nem, végzetszerűen meghatározzák a csoportban, a családban, az iskolában, később a munkahelyen betöltött helyét, pozícióját. S noha alapvetően fontos az iskolában megszerezhető tudásanyag elsajátítása, a vizsgálatok mégis arra mutattak rá, hogy olykor átlagos IQ-jú emberek válnak magasabb intelligenciájú, nagyobb tudással rendelkező társaik vezetőjévé, főnökévé, tehát sikeresebb karriert tudnak befutni. Ezeknek az embereknek a titka a fejlett kommunikáció, az empátia, a megfelelő önbecsülés és mások tiszteletben tartása – tehát mindaz, akiből ezek a tulajdonságok hiányoznak: aki önző, lehengerlő személyiség, aki képtelen mások érdekeit nagyvonalúan figyelembe venni, következésképp velük együttműködni.
Meghatározó tulajdonságok
Innen szinte magától adódik a következtetés, hogy a sikeres főnöki, vezetői működést is meghatározza az érzelmi intelligencia, illetve az, hogy az ezzel kapcsolatos ismereteket a főnöki pozícióban levők jól hasznosíthatják. A menedzserkiválasztással és -értékeléssel foglalkozó cégek már felismerték, hogy munkájuk során alkalmazni kell az érzelmi intelligenciával kapcsolatos kutatások eredményeit. Az EQ-val kapcsolatos ismereteket használja tevékenysége során a svájci székhelyű Egon Zehnder International nemzetközi tanácsadó cég is, amelynek Magyarországon is van irodája. Az EQ-teszt voltaképpen társadalmi referenciák vizsgálata, amelynek során interjúkat készítenek az érintett személyről beosztottaival, kollégáival – ez része a menedzserkiválasztási programnak.
Az EZI nemzetközi felmérésében megvizsgálta, melyek azok a kritériumok, amelyek a sikeres menedzsereket jellemzik. Ma már egy felsőbb kategóriába tartozó menedzsernél természetes, hogy intelligens és tapasztalt. De éppen ebben a kategóriában, ahol mindenki rendelkezik ezekkel a tulajdonságokkal, a sikerhez másra is szükség van. A kutatás során különböző kultúrkörökben vizsgálták a topmenedzserek sikerességét és az azt befolyásoló tényezőket. A tesztek meglepő eredményt hoztak: kiderült, hogy a sikert befolyásoló tulajdonságok közül kiemelkedik az érzelmi intelligencia, másrészt azt is kimutatták, hogy a tulajdonságok kombinációja tekintetében a magas EQ és a tapasztalat együttese vezet legnagyobb mértékben sikerre.
A felmérés során három fő tényezőt vettek alaposabban szemügyre: a hagyományos értelemben vett intelligencia szintjét, amit tesztekkel mértek; a tapasztalatot, amit szintén objektív eszközökkel lehet vizsgálni; valamint az érzelmi intelligenciát. Az EZI felmérése arra világított rá, hogy az amerikai kultúrkörökben például a vállalatvezetők kiválasztásánál 70 százalékban az a döntő, hogy az érintett személy mekkora, korábban szerzett tapasztalattal rendelkezik a szakmájában és a vezetői pozícióban. A vezetői sikeresség értékelésekor azonban kiderült, hogy mindez önmagában mégsem elegendő az eredményességhez, miután a tapasztalt vezetők körében 80 százalékos volt a kudarcok aránya. A magas fokú érzelmi intelligencia azonban a sikeres vezetők 70 százalékánál meghatározó tulajdonság volt. Ezzel párhuzamosan az IQ magas szintje csupán 50 százalékban bizonyult fontosnak, a kudarcot vallott vezetők 71 százaléka ugyanis a hagyományos értelemben kiemelkedően intelligens volt.
A menedzserkiválasztásnál eszerint a jó vezetői képességek megítélésénél a különböző tulajdonságok kombinációját érdemes vizsgálni. Az esettanulmányok alapján megállapítható, hogy az a vezetői személyiség számíthat leginkább sikerre, aki magas érzelmi intelligenciával és megfelelő tapasztalattal együttesen rendelkezik. Feltűnő viszont, hogy a kiválasztásban hagyományosan döntő szempontként kezelt IQ és a tapasztalat együttese – EQ hiányában – rendkívül rossz vezetői teljesítményhez vezetett.
Csapatépítés
Az érzelmi intelligencia feltérképezésénél a tulajdonságok megjelenésének belső és külső szintjét elemezték. A belső szint esetében olyan tulajdonságokat vizsgáltak, mint az önismeret, az önmotiválás, az önkontroll, az önuralom. A stabil személyiségre jellemző, hogy saját magát helyesen ítéli meg, képes reális, elérhető célokat kitűzni és annak elérésére magát ösztönözni. A kontroll pedig arra kell, hogy az önismeret és a motiváció öszszecsengjen, tehát a személyiség ne legyen teljesíthetetlen célok rabja, de ne is helyezze túl alacsonyra a mércét.
A külső szint a személyiség másokra gyakorolt hatása, jelesül hogy képes-e önmagát elfogadtatni, esetleg saját céljai elérése érdekében a csapat tagjait mozgósítani, közös célokat kitűzni. Ehhez elengedhetetlenül hozzátartozik mások megértése, a mások helyzetébe való beleélés képessége, az empátia. Az egyik legfontosabb vezetői tulajdonság a szociális vagy társadalmi kompetencia. A vezetési kompetencia egyik eleme a megvalósítási erő: mennyire tudja átvinni az elképzeléseit a gyakorlatba, hogyan tudja motiválni a beosztottakat. Képes-e megfelelő célokat kitűzni, ahhoz kritériumokat adni és ellenőrizni teljesítésüket.
A szociális kompetencia másik eleme a dolgozók iránti orientáltság, a dolgozói érdekek figyelembevételének, respektálásának képessége, a problémáikra való nyitottság, a kollegialitás. Az ilyen főnök számára fontos a csapat – és végső soron az eredmények. A nagyvállalatoknál egyébként megfigyelhető a jó csapatszellemre való törekvés és a dolgozókról való gondoskodás.
Ösztönözni – követelni
Az egyik oldalon tehát határozottságra, keménységre van szükség, míg a másik oldalon a dolgozók megfelelő mozgósítására, a hatáskörök delegálására. Ösztönözni és követelni – ez áll a két oldalon. A tapasztalatok szerint sok menedzser csak egyik oldalon jó, ez rövid ideig működik is, de hosszú távon semmiképpen sem vezet sikerre.
A vezetői kompetenciák vizsgálatakor szóba kerül, vajon a különböző vezetői szinteken más-más tulajdonságra van-e szükség. A menedzserkiválasztó cégek úgy találták, hogy a legfelsőbb vezetőnél elsődleges a stratégiai, koncepcionális gondolkodási kompetencia. Ez alatti vezetői szinteken a megvalósítási képesség, a dolgozókkal való operatív együttműködés képessége, valamint a szakmai kompetencia kerül előtérbe.
Érdekes kérdés az is, hogy vezetői kompetencia tekintetében van-e különbség a nemek között, tekintettel arra, hogy a nők érzelmi intelligenciája gyakran igen fejlett. Erre vonatkozóan nem végeztek vizsgálatokat, ám az mindenképpen kijelenthető, hogy egyes tulajdonságokban vagy az egyik, vagy a másik nem javára billen a mérleg nyelve. A nőkre például általában nem jellemző, hogy önmagukat túlértékelnék, ami szerencsés esetben reális önértékelést ad, másrészt hátrány az önmagukat túlértékelő férfiakkal folytatott versenyben. Egyértelműen pozitív tulajdonság viszont, hogy jól bele tudják élni magukat mások helyzetébe, emiatt például a tanácsadói feladatok ellátásában jobbak a férfiaknál.
Vezetőkiválasztás Magyarországon
Magyarországon az érzelmi intelligenciával kapcsolatban felmérést nem készítettek, mert a kis piacok nem reprezentatívak. Az EZI a japán, latin-amerikai és németországi felmérések következtetéseit alkalmazza Magyarországon is a vezetőkiválasztásnál. A magyar piacot azonban – tekintettel a gyors változásokra, amelyek az elmúlt évtizedben végbementek – figyelemre érdemesnek tartják a tanácsadó cégek. Az EZI szakemberei szerint a magyar menedzserek erénye, hogy aki már megért bizonyos kort, az több rendszerben is rendelkezik tapasztalatokkal. Dolgoztak már állami vállalatnál, nemzetközi cégnél és különböző kultúrköröket is megismertek, alkalmazkodóképességük jó. Éppen a piac kicsisége miatt több nyelvet is beszélnek – tapasztalták az EZI munkatársai.
