Lassan másfél éve kiválthatók az alkalmi munkavállalói könyvek (AM-könyvek), és kaphatók a hozzájuk kapcsolódó közteherjegyek. A jogalkotók sokat vártak a jogszabálytól, hiszen munkáltatói oldalról a feketefoglalkoztatás visszaszorítását, munkavállalói oldalról pedig a munkanélküliek hatékonyabb elhelyezkedését remélték. A tapasztalatok azonban nem egészen azt mutatják, hogy ezek a remények valóra is válnak. Összeállításunk a Szociális és Családügyi Minisztériumban rendelkezésre álló adatokra támaszkodik.
Ki és kiket foglalkoztathat AM-könyvvel?
Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény 1997. szeptember 1-jén lépett hatályba. (A Munkaadó Lapja 1997/9. számában részletesen ismertettük a jogszabály munkáltatókat és munkavállalókat érintő rendelkezéseit.)
A törvény alapvetően annak a munkáltatói körnek az igényeire épült, amely rendszeresen nem foglalkoztat alkalmazottakat, így munkajogi, adóügyi, társadalombiztosítási és számviteli ismeretei is minimálisak, ugyanakkor alkalomszerűen érdekeltté válhat külső munkaerő alkalmazásában.
A törvényt az alkalmi munkaviszony keretében foglalkoztató magánszemély munkáltatókra kell alkalmazni. Ebbe a körbe tartoznak az őstermelői igazolvánnyal rendelkező őstermelők és az egyéni vállalkozók is. Több helyről jelezték azt, hogy a társas vállalkozások is foglalkoztattak alkalmi munkavállalói könyvvel (AM-könyv) munkavállalókat, és igénybe vették az ehhez kapcsolódó kedvezményeket, amely a törvény alapján nem járna nekik. Ezzel egyidejűleg több munkáltató és önkormányzat is jelezte azt, hogy érdemes lenne kiterjeszteni ezt a foglalkoztatási formát más munkáltatókra is, például a gazdasági társaságok közül a betéti társaságokra és a kft.-kre. A munkáltatók részéről megfogalmazódott az az igény, hogy a legális foglalkoztatás keretei között legyen olyan foglalkoztatási forma, amely az alkalomszerű és idénymunkáknál megkönnyíti a munkáltatók helyzetét. Ez a jogszabály alkalmas lehetne erre a célra, amennyiben bővítenék a munkáltatói kört.
A törvény hatálya másrészt a Munka Törvénykönyve 72. §-ában meghatározott munkavállalókra terjed ki, tehát minden magyar állampolgárra, aki teljesítette tankötelezettségét.
Hány AM-könyvet váltottak ki?
Az első évben, azaz 1997. szeptember 1-jétől december 31-éig összesen 11 034 db alkalmi munkavállalói könyvet (a legtöbbet Borsod-Abaúj-Zemplén, Bács-Kiskun és Csongrád megyében) váltottak ki.
A munkavállaló a tárgyévet követő év január 15-éig köteles leadni az AM-könyvet a kiállítójának (ez a munkaügyi központ vagy az önkormányzat jegyzője), aki január 31-éig igazolást állít ki, amely többek között tartalmazza a munkaviszony időtartamát, az év során megszerzett jövedelemből ellátási alapnak minősülő összeget (ez a bruttó munkadíj) és a megfizetett adóelőleget. Mivel az 1998-ban kiállított AM-könyveket 1999. január 15-éig kell leadni, ezért az 1998-ban kiváltott könyvekről csak részleges adatok állnak rendelkezésre.
1998. I. fél évében 14 239 fő váltott ki AM-könyvet a megyei munkaügyi központoknál. Az önkormányzatoknál kiváltott AM-könyvekről egyelőre nincs információ. Az idén Békés és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, valamint a fővárosban adták ki a legtöbb AM-könyvet.
Milyen munkakörökben használják?
Ez a foglalkoztatási forma az alábbi munkaterületeken és munkakörökben volt a legnépszerűbb:
- mezőgazdaság (szőlészet, paprikaszedés, uborkaszedés, kukoricaszedés, vöröshagyma-tisztítás, kerti munka, ültetés, műtrágyázás, méhészeti munka);
- vendéglátás és kereskedelem (pultos, bolti eladó, szakács, felszolgáló, kézilány, zeneszolgáltatás);
- szolgáltatás (villanyszerelő, festő-mázoló, fuvarozó, kőműves, lakatos, autószerelő, takarító, gépjavító, könyvelő, telefonkezelő, kérdezőbiztos, parkolóőr, újságkihordó);
- egyéb (építőipari területen segédmunka, betanított munkák, adminisztratív tevékenységek).
Kik váltják ki az okiratot?
Az AM-könyvet kiváltók között találhatók munkaviszonyban állók, tanulók, nyugdíjasok, munkanélküli-járadékosok, pályakezdő munkanélküliek és jövedelempótló támogatásban részesülők, háztartásbeliek, valamint gyesen lévők is.
1997-ben országos szinten az AM-könyvet kiváltók 59,4 százaléka volt regisztrált munkanélküli. Ez az arány jelentős szóródást mutat. Vannak olyan megyék, ahol 80 százalék feletti, míg a másik póluson alig több mint 20 százalékos ez az arány. 1998-ban gyakorlatilag hasonlóan alakul a helyzet, az AM-könyvet kiváltók több mint kétharmada regisztrált munkanélküli.
A törvény egyik célja az volt, hogy ezzel a foglalkoztatási formával lehetőséget teremtsenek arra, hogy a munkanélkülieket munkaviszony keretében foglalkoztassák. Ezzel ugyanis ellátásuk kimerítését követően ismételten jogosultságot szerezhetnek munkanélküli-ellátásra. Két év alatt így megszerezhetik alkalmi munkával azt a 180 nap munkaviszonyban töltött időt, amely az ellátás ismételt megállapításához szükséges.
A regisztrált munkanélkülieken belüli megoszlás mindkét évben azonos módon alakult. A legnagyobb arányban közülük a jövedelempótló támogatásban részesülők váltották ki az AM-könyvet, ők a regisztrált munkanélküliek kb. 50 százalékát teszik ki, a regisztrált munkanélküli-járadékosoknak pedig mintegy 30 százaléka élt ezzel a lehetőséggel.
A munkanélküli-járadék folyósítását szüneteltetni kell azokra a napokra, amelyeken a munkanélküli-járadékban részesülő személy az AM-könyv szerint munkát végzett. A munkaügyi központ kirendeltsége ilyenkor – erről szóló külön határozat nélkül – a munkavégzés napjaira járó munkanélküli-járadék összegével csökkentett összegben folyósítja a munkanélküli-járadékot.
Mi minősül alkalmi foglalkoztatásnak?
A törvény szerint alkalmi foglalkoztatásnak minősül, ha a munkáltató ugyanazzal a munkavállalóval legfeljebb 5 egymást követő napig, egy hónapon belül legfeljebb 15 napig, egy éven belül azonban legfeljebb 90 napig létesít munkaviszonyt.
Az 1997-es év adatai szerint az egyszeri munkavállalás időtartama országos szinten átlagosan 1,7 nap volt. Ez azt mutatja, hogy jellemzően rövid időtartamú munkavégzésre használták az AM-könyvet.
Az egy főre jutó, munkaviszonyban töltött összes napok száma országosan 3,1 nap volt. Ez az alacsony szám valószínűleg azzal magyarázható, hogy a téli hónapokban lényegesen kevesebb a lehetőség az alkalmi munkavégzésre. 1998-ban várhatóan magasabb lesz ez a szám, mivel már az egész évben lehet munkát végezni AM-könyvvel. Előzetes adatok szerint az egy főre jutó munkanapok száma növekedést mutat.
Az alkalmi foglalkoztatás másik kritériuma, hogy az egy napra kifizetett munkadíj (nettó) öszszege 700 és 2400 Ft között mozogjon. A törvény három munkadíj-kategóriát nevesít. A leadott könyvek döntő többsége a legalsó kategóriához (700-1299 Ft) tartozó összeget tartalmazza. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a minimálbérnek megfelelő összegért foglalkoztatták a munkavállalókat, másrészt pedig azt, hogy mivel az ehhez a sávhoz tartozó közteherjegy a legolcsóbb, ezért ez érte meg legjobban a munkáltatóknak.
Közteherjegy
A munkáltató az alkalmi foglalkoztatáskor közteherjeggyel teljesítheti a munkáltatót és a munkavállalót érintő összes közteher-befizetési és -levonási kötelezettségét. A közteherjegy tartalmazza a társadalombiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot, az egészségügyi hozzájárulást, a munkaadói és munkavállalói járulékot, valamint az adóelőleget. A közterhek közül egyedül az egészségbiztosítási járulékot nem tartalmazza a közteherjegy, ezért az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai – kivéve a baleseti táppénzt – nem illetik meg az alkalmi munkavállalót, egészségügyi szolgáltatásra azonban jogosult.
Igazolás
Az 1997-ben kiváltott 11 034 db AM-könyvnek csupán a 60 százalékát mutatták be 1998. január 15-ig igazolás céljából a munkaügyi központnak.
Ennek több oka is lehetett:
- a kiváltott AM könyvvel nem dolgoztak, vagy
- nem volt információjuk arról, hogy a könyvet le kell adni igazolás kiállítása céljából, vagy
- csak azok adták le az AM- könyvet, akiknek érdekükben állt, hogy igazolást szerezzenek a munkaviszonyukról (jövedelempótló támogatásban részesülők, munkanélküli-járadékosok).
A bemutatott AM-könyvek közül az elfogadottak aránya 95,4 százalékos volt. Elutasítási ok volt többek között, hogy nem magánszemély munkáltatónál dolgozott az AM-könyv birtokosa, a törvény szerint ugyanis ez az egyik feltétele az AM- könyvvel történő foglalkoztatásnak. Szintén elutasítási ok volt, hogy nem közteherjeggyel, hanem illetékbélyeggel rótták le a közterhet.
Tapasztalatok
Az első év adatainak birtokában összegzésként megállapítható, hogy
- a munkavállalók jóval többet vártak ettől a foglalkoztatási formától, ezt bizonyítja, hogy több könyvet váltottak ki, mint amennyivel ténylegesen dolgoztak, továbbá az a tény is ezt igazolja, hogy elég alacsony az egy munkavállalóra eső, ledolgozott munkanapok száma;
- a törvény hatályának a magánszemély munkáltatóra való leszűkítése gátolta ennek a foglalkoztatási formának az elterjedését, ezért a munkáltatói kör kiterjesztése kedvezően befolyásolhatná az alkalmi munkavállalói könyvvel való munkaerő-felvételt (a mezőgazdasági idénymunkák nagy része szövetkezetekben, gazdasági társaságoknál zajlik, ahol ezt a kedvező alkalmazási formát nem tudták igénybe venni);
- hosszabb időnek kell eltelnie ahhoz, hogy mind a munkavállalók, mind a munkaadók megismerjék előnyeit, és igénybe vegyék az AM-könyvet, s ez a foglalkoztatási forma remélhetőleg segíteni fog abban, hogy legálissá váljon az alkalmi munkavégzés;
- a munkáltatók adminisztrációs kötelezettségei egyszerűbbé váltak, viszont a foglalkoztatás költségeinek csökkentése még vonzóbbá tehetné ezt a foglalkoztatási formát.
