×

A munkaerő ára

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. június 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 6. számában (1998. június 15.)

 

A külföldi tőkével megvalósuló zöldmezős beruházások nagy számát sokan azzal magyarázzák, hogy Magyarországon olcsóbb a munkaerő, mint a fejlettebb országokban. A munkáltatók ugyanakkor gyakran panaszkodnak, hogy túlságosan sok közteher rakódik a bérekre.

 

A dolgozók járandósága – a magas adó- és járulékfizetési kötelezettség mellett – nem csupán kötelező, hanem a munkáltatók által önként vállalt többletterheket is tartalmaz. Ezek egy részének – például napidíj, munkába járás költségtérítése – minimális szintje jogszabályban rögzített, a munkáltató azonban többnyire a jól képzett munkaerő megszerzése vagy megtartása érdekében veti be ezt a fegyvert.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az Európai Unió statisztikai rendszerek, az Eurostat ajánlásai alapján négy éven keresztül (1992 és 1996 között) végzett adatgyűjtést az élőmunkaköltségekről.

A megfigyelt nemzetgazdasági ágakban 1996-ban egy átlagos munkavállaló foglalkoztatása éves szinten 1 070 000 forintba került a munkáltatónak. A havi átlagban keresetként kifizetett 50 940 forinton kívül a munkáltató ezen összeg minden forintja után további 0,75 forintot fizetett különféle címeken az alkalmazás költségeként. Így egy átlagos munkavállaló foglalkoztatása a munkáltatónak havonta 89130 forintba került – szemben az 1992. évi 39 590 forintos munkaerőköltséggel. A hat év alatt tehát 2,3-szeresére növekedtek a vállalkozások munkaerővel kapcsolatos költségterhei, ami megegyezik a fogyasztói árak ugyancsak hasonló arányú emelkedésével.

Dollárban mérve

A forintban mért reál-munkaerőköltség szinten maradása kedvező a versenyképesség szempontjából. A munkával kapcsolatos költségeket azonban a nemzetközi összehasonlítás érdekében dollárra is át kell számítani. A dolláralapon számított munkaerőköltség összesen 17 százalékos emelkedést mutat, ami évi 4 százalékos növekedésnek felel meg. Az Európai Unió és az EFTA tagállamai közül ugyanezen időszakban Spanyolországban, Olaszországban, Svédországban és Izlandon csökkentek a munkaerőköltségek, míg Angliában, Írországban, Portugáliában és Norvégiában pedig kisebb mértékben nőttek, mint Magyarországon. Figyelembe véve, hogy a munkaerővel kapcsolatos költségek magyar szintje nyolcada, illetve maximum fele az EU-országokénak, relatív helyzetünk nem változott lényegesen. A nyugat-európai tőke számára Magyarország továbbra is jó befektetési helynek ígérkezik – legalábbis az emberierőforrás-gazdálkodás költségeinek tekintetében. Tímár János, a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem humánerőforrás tanszékének professzora úgy véli, hogy ez a versenyelőny a Nyugattal szemben az európai uniós csatlakozás közeledtével – és várhatóan a teljes jogú tagság elérése után – is megmarad. Ennek egyik oka, hogy jelenleg nagyon nagy a különbség a munkaerőköltség szintjében. Másrészt pedig a munkaerő-áramlás mértékében nem valószínű, hogy jelentős változás következne be, így ennek kiegyenlítő hatása nem érvényesülhet. A feldolgozóiparban 1993 és 1996 között például Lengyelországban a magyarországinál gyorsabban, évi 13 százalékkal nőttek a dolláralapon számított munkaerőköltségek. A lengyel munkavállalók foglalkoztatásával kapcsolatos költségek szintje ezzel közeledett a magyarokéhoz, bár 1996-ban is 7 százalékkal alacsonyabb volt annál.

Részekre bontva

A statisztikai hivatal felmérése három fő összetevőt különböztet meg az élőmunka költségein belül. Az első tényező a munkabér, illetve a kereset, amelynek nagyságát a munkaerőpiacon kialakult kereslet-kínálati viszonyok s jórészt a társadalmi-gazdasági megállapodások (ágazati, vállalati kollektív szerződések) határozzák meg. 1992 és 1996 között a keresetek 126 százalékkal emelkedtek – követve az inflációt. A kereset részaránya az összes munkaerőköltségen belül alig emelkedett: az 1992-es 56,9 százalékról 1996-ra 57,1 százalékra. Arányaikat tekintve a kereseten belüli összetevők sem változtak lényegesen a vizsgált 4 év alatt. Az alapbérek és a törzsbérek részaránya mintegy 2 százalékponttal csökkent, míg a bérpótlékok aránya kevésbé, a le nem dolgozott időre fizetett távolléti díjé valamivel jobban növekedett. A nem rendszeres kifizetések aránya szintén csökkenő: 1996-ban csak 11 százaléka volt az összes keresetnek.

Magas járulék

Az alapbér, a pótlékok és a nem rendszeres kifizetések kereseten belüli aránya ágazatonként eltérő. Az utóbbi években a hagyományosan magas bérpótlékot fizető ágak közül a bányászatban például jelentősen csökkent a pótlékok aránya, és a nem rendszeres kifizetések (prémium, jutalom) súlya nőtt. Ez a folyamat a létszámstruktúra átalakulásának, a veszélyes, nehéz fizikai munka fokozatos megszűnésének a következménye. A bankok, a biztosítók és a nyugdíjalap-kezelők viszont úgy változtattak humánerőforrás-gazdálkodási stratégiájukon, hogy dolgozóik tevékenységét inkább alapbér formájában honorálják. Így náluk csökkent a nem rendszeres kifizetések aránya.

A költségtényezők második csoportjába tartozó kötelező adók és járulékok 1995-ben és 1996-ban némileg csökkentek. A társadalombiztosítási járulékalap fokozatos kiterjesztése a kereseten kívüli elemekre összességében azonban azt eredményezte, hogy a négyéves időszakban a keresetekkel majdnem egyformán, 127 százalékkal emelkedett a kötelező járulékok szintje. 1996-ban a tb-járulék a munkaerőköltség 29,2 százalékát tette ki, hasonlóan az 1992. évi 29 százalékhoz, ami nemzetközi összehasonlításban magasnak számít – különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy ebben például a betegszabadság munkáltatót terhelő része nincs benne. Az Európai Unió akkori 12 tagországának átlagában a kötelező tb-költségek aránya 1992-ben mindössze 15 százalék volt.

Kereseten kívül

A munkáltató által önként vállalt többletterhek alkotják a munkaerőköltség harmadik részét. Ezeket országonként a hagyományok, a cég mérete, anyagi helyzete, valamint a szociális-jóléti tevékenységnek az általános vállalatpolitikán belüli szerepe határozza meg. Az állami szabályozás ezen a területen korlátozottan érvényesül. Magyarországon 1992-ben a kereset minden 100 forintjához 25 forint egyéb, munkához kapcsolódó kifizetés társult, 1996-ban ennél alig valamivel kevesebb, 24 forint. A kereseten kívüli juttatások közül a jóléti, szociális és kulturális költségek aránya a legmagasabb, 18 százalék. A havonta mintegy 2200 forintra tehető szociális juttatások közül 1200 forint az étkezési hozzájárulás.

Drága bankárok, olcsó szövőnők

A munkaerőköltség nagysága gazdasági ágak szerint meglehetősen különböző: kiugróan magas (havi átlagban 238 000 forint) például a pénzügyi szektorban, ugyanakkor rendkívül alacsony (47 700 forint) a ruházati termékek gyártása és a szőrmekészítés ágazatban. 1992 és 1996 között csökkent a nemzetgazdasági ágak munkaerőköltségeinek különbsége: míg 1992-ben a legmagasabb munkaerőköltségű gazdasági ág átlaga 84 százalékkal haladta meg a megfigyelt ágak átlagát, addig 1996-ban 77 százalékkal. Az átlagtól való eltérés csökkenését elsősorban az idézte elő, hogy egyes alacsonyabb munkaerőköltség-színvonalú ágakban (feldolgozóipar, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás) viszonylag gyorsan emelkedtek az alkalmazás költségei, ami konjunkturális hatásokkal magyarázható. Ezen vállalkozások a munkaerőpiacon csak úgy tarthatják meg kvalifikált munkavállalóikat, illetve úgy juthatnak pótlólagos munkaerőhöz, ha béreikben, juttatási rendszereikben felzárkóznak az élen járókhoz.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. június 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8898 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8898 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 5283 olvasói kérdésre 5283 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8898 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8898 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

18 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 5283 olvasói kérdéssel.

Tanulmányi szerződés – kizárt a közfoglalkoztatásban

Közfoglalkoztatásban állóval köthet-e tanulmányi szerződést a munkáltató? A képzés, tanfolyam három-négy hónapos. Mi a helyzet akkor, ha a tanfolyam végzése alatt megszűnik a...

Tovább a teljes cikkhez

Egyenlő bér elve és az iskolaszövetkezeti munka

Sérti-e az Mt. 12. §-a szerinti egyenlő bánásmód követelményét, ha a munkáltató a nála a Szövtv. 10/B. §-a alapján foglalkoztatott diákok esetén a munkáltatónál munkaviszonyban...

Tovább a teljes cikkhez

Cafeteria csak a polgármesternek

Ha egy önkormányzatnál úgy döntenek, lesz cafeteriajuttatás, de csak a polgármester kapja meg úgy, hogy rajta kívül van még közalkalmazott falugondnok, közalkalmazott kulturális...

Tovább a teljes cikkhez

Cafeteriajuttatás visszakövetelése – az elévülési időben

A Kttv. hatálya alá tartozó köztisztviselő csecsemőgondozási díj, valamint gyermekgondozási díj távolléti jogcímen van 2024. július hónaptól. A 2024. évi cafeteriajuttatását még...

Tovább a teljes cikkhez

Bérkifizetés több pénzforgalmi számlára

Köteles-e a munkáltató a munkavállaló kérésére több fizetési számlára utalni a munkabért? Az Mt. 158. §-ának (1) bekezdése azt mondja ki, hogy a munkabért a munkavállaló által...

Tovább a teljes cikkhez

Bérmódosítási kötelezettség közszolgálati jogviszonyban

A GYED/GYES után visszatérő kismama, aki a Kttv. hatálya alá tartozik, joggal tarthat-e igényt az Mt. 59. §-ában szereplő bérkorrekcióra? A visszatérő édesanyák bérét ugyanis a...

Tovább a teljes cikkhez

Garantált bérminimumra való jogosultság

A 394/2024. Korm. rendelet a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók számára írja elő a...

Tovább a teljes cikkhez

Munkabér-megállapítás euróban – vezetők esetében

Ügyfelünk, egy magyar tulajdonú zrt. vezető tisztségviselői számára szeretné a munkabért részben euróban, részben forintban megállapítani. Lehetséges ez, vagy csak egy pénznem...

Tovább a teljes cikkhez

Egyen- vagy formaruha biztosítása munkaadói döntés alapján

Létezik-e olyan jogszabályi előírás, amely alapján a munkáltató számára kötelező lenne egyenruhát, formaruhát vagy termékvédő ruhát biztosítani a következő munkakörökben...

Tovább a teljes cikkhez

Cafeteriajuttatás visszakövetelése – az elévülési időben

A Kttv. hatálya alá tartozó köztisztviselő csecsemőgondozási díj, valamint gyermekgondozási díj távolléti jogcímen van 2024. július hónaptól. A 2024. évi cafeteriajuttatását még...

Tovább a teljes cikkhez

Bérkifizetés több pénzforgalmi számlára

Köteles-e a munkáltató a munkavállaló kérésére több fizetési számlára utalni a munkabért? Az Mt. 158. §-ának (1) bekezdése azt mondja ki, hogy a munkabért a munkavállaló által...

Tovább a teljes cikkhez

Bérmódosítási kötelezettség közszolgálati jogviszonyban

A GYED/GYES után visszatérő kismama, aki a Kttv. hatálya alá tartozik, joggal tarthat-e igényt az Mt. 59. §-ában szereplő bérkorrekcióra? A visszatérő édesanyák bérét ugyanis a...

Tovább a teljes cikkhez

Garantált bérminimumra való jogosultság

A 394/2024. Korm. rendelet a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók számára írja elő a...

Tovább a teljes cikkhez

Munkabér-megállapítás euróban – vezetők esetében

Ügyfelünk, egy magyar tulajdonú zrt. vezető tisztségviselői számára szeretné a munkabért részben euróban, részben forintban megállapítani. Lehetséges ez, vagy csak egy pénznem...

Tovább a teljes cikkhez

Egyen- vagy formaruha biztosítása munkaadói döntés alapján

Létezik-e olyan jogszabályi előírás, amely alapján a munkáltató számára kötelező lenne egyenruhát, formaruhát vagy termékvédő ruhát biztosítani a következő munkakörökben...

Tovább a teljes cikkhez

Idénymunka értelmezése – akár egész évben

Egyszerűsített foglalkoztatás esetén az Efotv. szerint a munkavállalók olyan mező- és erdőgazdasági tevékenységet végeznek, amely magában foglalja a növénytermesztés,...

Tovább a teljes cikkhez

Várandós önkéntes tartalékos szolgálatteljesítése

Várandós kismama önkéntes tartalékos törzsőrmesterként állandó/tartós behíváson tartózkodik több mint fél éve. A kismama folyamatos foglalkoztatásban van, várandósságát...

Tovább a teljes cikkhez

Rendkívüli munkaidő visszautasíthatósága

A munkavállaló megteheti, hogy visszautasítja a túlórát azért, mert neki arra az estére színházjegye van, amit már kifizetett?

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 5283 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 275-ik lapszám, amely az 5283-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Szja és juttatások problémái Megnézem

Járulék- és szocho-problémák Megnézem

Áfagondok az intézmények gyakorlatában Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem