Jelentős megtakarítást eredményezhet a cégeknél, ha a magasabb jövedelmű alkalmazottaik számára bizonyos juttatások – például a prémium – kifizetését elhalasztják a jövő évre. A szakértőink még számos esetben javasolják a munkaadóknak, hogy fontolják meg, mit hogyan fizetnek ki az idén és mit jövőre.
A dolgozói részvényjuttatás is kisebb költséggel jár a munkáltató számára 1999-ben, mint az idén – amennyiben kedvezményes formában történik. Az ingyenes részvényátadás közterhei ezzel szemben 1998-ban kisebbek, mint a jövő évben. A helyi iparűzési adó változásai arra ösztönözhetik a társaságokat, hogy még az idén minél nagyobb bevételt realizáljanak, ahol azonban nagyobb az anyagköltség, kedvezőbbek lehetnek a jövő évi szabályok. Ezek a megállapítások az adó- és tb-törvények jövő évi módosításaiból szűrhetők le. Alföldi Csaba, az Arthur Andersen adóüzletágának vezetője felhívja a figyelmet: a vállalkozóknak fel kell készülniük a termékazonosító rendszerben bekövetkező váltásra is. Noha ez csupán technikai kérdésnek tűnik, a számítógépes nyilvántartás megváltoztatásának költsége is van.
Az élőmunka költsége
A szakértők szerint a társadalombiztosítási és adójogszabályok változásával jövőre öszszességében csökken a munkaerő költsége, azaz a foglalkoztatottak után fizetendő közteher. Ez azonban csak átlagosan értelmezve van így, hiszen a személyijövedelemadó-törvény változásai (gyermekkedvezmény bevezetése, alkalmazotti kedvezmény csökkentése) következtében jelentős eltérések lesznek a keresetek nagysága, illetve a gyermekek számának függvényében.
A családi jövedelemadózás felé történő elmozdulást tükröző módosítások – az eddigi számítások alapján – azt mutatják, hogy az alacsony jövedelműek terhei nőnek, a magasabb jövedelműek terhei viszont csökkennek. Mindenképpen megállapítható azonban, hogy a munkáltatókat kedvezően érinti, hogy az általuk fizetett társadalombiztosítási járulék 39 százalékról 33 százalékra mérséklődik, és a Munkaerőpiaci Alapba is csak 3 százalékot kell befizetniük a jelenlegi 4 százalék helyett. Kedvezőtlen változás ugyanakkor, hogy a tételes egészségügyi hozzájárulás havi 2100 forintról 3600 forintra emelkedik, és emellett megjelenik a százalékos egészségügyi hozzájárulás is. Ez utóbbi mértéke 11 százalék lesz az úgynevezett egyéb jövedelmek (például az alapítványi kifizetések) és a külön adózó jövedelmek után, ezen belül azonban a cégautó adóját 25 százalékos egészségügyi hozzájárulás terheli majd.
Összességében várhatóan csökkennek a munkáltató által fizetendő közterhek, ezért Alföldi Csaba úgy látja, hogy – különösképpen a magasabb jövedelmű foglalkoztatottak esetében – a cégeknek jelentős megtakarítást eredményezhet, ha a jövő évre halasztják az év végi jutalmak, prémiumok kifizetését. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy ezeknél a döntéseknél figyelembe kell venni a munkaerőt terhelő öszszes költséget. Nem döntött még az Országgyűlés például arról, hogy mennyi lesz jövőre a tb-járulék fizetésének felső határa. A kormány által beterjesztett javaslat 1,852 millió forintra emelné ezt az összeghatárt.
Adójóváírás vagy adóhitel?
Közismerten fájdalmas változás az adójóváírás mértékének felezése, az eddigi 20 százalékról 10 százalékra. A kedvezmény igénybevételének felső határa is csökken, a jelenlegi havi 4200 forintról 3000 forintra. További korlátozás, hogy az adójóváírás csak azoknak jár, akiknek az éves bevallott jövedelmük nem éri el az egymillió forintot. Ennek ellenére év közben a bér adóelőlegének megállapításánál a munkáltató minden olyan magánszemély esetében figyelembe veszi az adójóváírást, aki nem kéri annak mellőzését. Tehát a munkáltatónak csak akkor nem kell beszámítania az adóelőleg fizetésénél az adójóváírás összegét, ha az alkalmazott írásban nyilatkozik arról, hogy az éves jövedelme várhatóan meghaladja a törvényi korlátot.
Amennyiben ez a nyilatkozattétel elmarad, de az adózó összes bevallott jövedelme mégis több mint egymillió forint lesz, akkor az igénybe vett adójóváírást – azaz a maximum 36 000 forintot – az adóbevalláskor egy összegben kell az APEH-hez befizetni vagy enynyivel kevesebbet lehet visszaigényelni. A törvény azonban nem mondja ki, hogy ezt az összeget kamatokkal együtt kellene visszafizetni, azaz a jogszabály e rendelkezését egyfajta adóhitelként is lehet értelmezni.
Meg kell azonban jegyezni, hogy – ha az alkalmazott éves jövedelme előreláthatóan meghaladja az egymillió forintot – a munkáltatónak csak addig kell az adójóváírást figyelembe venni az adóelőleg-levonásnál, ameddig az általa kifizetett jövedelmek az év elejétől együttesen meg nem haladják az egymillió forintot. Ezt követően azonban már – a hátralevő hónapokban – nem csökkentheti a havi kedvezmény összegével a fizetendő adót.
A dolgozói részvény
Az szja-törvény egyik új eleme, hogy a dolgozói részvény formájában megszerzett jövedelmet 35 százalékos adó terheli. Ezért az Arthur Andersen adóüzletág-vezetője azt tanácsolja, érdemes megfontolniuk a cégeknek, milyen kedvezménnyel és mikor bocsátják ki ezeket a részvényeket. Amennyiben a munkáltató kedvezményes vásárlásra nyújt lehetőséget, akkor megéri a jövő évre halasztani a tranzakciót. Idén ugyanis a dolgozói részvénynek ebben a formájában a kedvezmény összege természetbeni juttatásként adózik. Ez a teher magasabb, mint a jövő évi 11 százalékos egészségügyi hozzájárulás és a – dolgozót terhelő – 35 százalékos adó. Ezzel szemben az ingyenes részvényjuttatás 1998-ban jár kisebb költséggel, hiszen csak a dolgozónak kell fizetnie 20 százalékos szja-t. Jövőre viszont az ingyenes juttatásra is ugyanazok a szabályok lesznek érvényesek, mint a kedvezményes változatra.
Ha külföldi a tulajdonos
Amennyiben külföldi tulajdonban lévő, Magyarországon bejegyzett cég nyújt lehetőséget a dolgozók számára kedvezményes részvényvásárlásra az anyavállalat értékpapírjaiból, akkor az ebből származó jövedelem jövőre már progresszíven adózik, és a munkáltatónak fizetni kell utána a 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást is. Ha azonban a dolgozó közvetlenül a külföldi céggel van kapcsolatban, és az anyavállalat juttatja a kedvezményhez, akkor nem a céget, hanem a dolgozót terheli az egészségügyi hozzájárulás fizetésének kötelezettsége.
Csökkenő befektetési kedvezmény
Azoknak a befektetési szolgáltatóknak, amelyek az ígért hozamba nyereségként bekalkulálták az adóhitelt, csökkenhet a forgalmuk amiatt, hogy a befektetési adókedvezmény mértéke a jelenlegi 30 százalékról 20 százalékra mérséklődik, és a levonható összeg nem haladhatja meg az évi 200 000 forintot. A kedvezményt tehát legfeljebb évi egymillió forint befektetésállomány-növekedés után lehet figyelembe venni. Nehéz azonban megbecsülni, hogy a változásnak milyen mértékben lesz hatása az ezzel foglalkozó cégek árbevételére. Az biztos, hogy a hatás kedvezőtlen lesz, hiszen a társaságok adóoldalról limitált hozammal számolhatnak. Akinek van mobilizálható tőkéje, annak – az új szabályok ismeretében – érdemes még ebben az évben befektetnie. A hozamkülönbség azonban csak nagyobb összegnél számottevő, ugyanis a befektetési adóhitel kiszámításánál az éves átlagos befektetésállomány változását veszik figyelembe.
Egyéni vállalkozók
A januárban hatályba lépő jogszabály alapján már a beruházás időszakában levonhatók lesznek a vállalkozói osztalékalapból a tárgyi eszközök és a nem anyagi javak üzembe helyezése érdekében az adott adóévben felmerült kiadások. Ilyenformán akkor sem kell a vállalkozói osztalékalap azon része után 20 vagy 35 százalék adót fizetni, amelyet abban az évben tárgyi eszközre és a nem anyagi javak beruházására fordítottak, ha a beruházás üzembe helyezése még nem történt meg.
A kétszeres elszámolás elkerülése érdekében a tárgyi eszközök, illetve a nem anyagi javak értékcsökkenési leírása megkezdésének évében azonban növelni kell a vállalkozói osztalékalapot a beruházási költségeknek azzal a részével, amellyel az egyéni vállalkozó korábban csökkentette az osztalékalapját.
Amennyiben elmaradna a tárgyi eszköz üzembe helyezése, akkor attól az évtől számított negyedik évben kell megnövelni a vállalkozói osztalékalapot a korábbi években csökkentő tételként elszámolt öszszeggel, amelyben első ízben mérsékelte a beruházási költséget képező kiadással az osztalékalapját. Ez a kedvezmény enyhítheti az egyéni vállalkozóknál elsősorban az átmeneti finanszírozási problémákat, vagyis a likviditási zavarokat.
Társasági adó, iparűzési adó
Jobban járnak jövőre azok a vállalkozások, amelyek a magas munkanélküliségű megyékben 3 milliárd forint feletti beruházást hajtanak végre. A foglalkoztatotti létszám növekedésének kiszámításánál ugyanis nem a beruházás üzembe helyezését, hanem a megkezdését kell figyelembe venni.
A helyi iparűzési adónál 1999-ben is lesznek változások. Eszerint az adó felső mértéke az ez évi 1,4 százalékról jövőre 1,7 százalékra, 2000-ben pedig 2 százalékra nő. Ugyanakkor az adóalap kiszámításánál a közvetlen anyagköltségnek 1999-ben 66,6 százaléka, 2000-ben pedig 100 százaléka lesz levonható az idei 33,3 százalék helyett.
Alföldi Csaba véleménye szerint érzékelhető az a kormányzati törekvés, amely arra irányul, hogy a helyhatóságok a jelenleginél nagyobb mértékben éljenek ezzel az adónemmel. Mivel az állami juttatások aránya csökken a jövő évben, várható, hogy az önkormányzatok magasabb adót vetnek ki. A társaságoknak tehát érdemes minél nagyobb elkönyvelhető bevételre szert tenni 1998-ban, hiszen az iparűzési adó jövőre várhatóan növekszik. Ez azonban nem érvényes a nagy anyagköltséggel működő vállalkozásokra, hiszen náluk akár csökkenhet is a terhelés.
Termékazonosító
Az áfa-törvény talán legtöbbször emlegetett újítása a termékazonosító rendszer megváltoztatása. Noha az elfogadott jogszabály szerint a besorolási alapelvek gyökeresen nem változnak, az áttérés nem biztos, hogy csupán technikai kérdés. A számítógépes nyilvántartást vezető vállalkozások számára – esetleges programcsere miatt – kiadással járhat ugyanis, hogy az új termékazonosító több karaktert foglal el, mint például a jelenlegi ITJ-számok. Ez abban a körben okozhat problémát a visszaigénylésnél – amennyiben nincs megfelelően feltüntetve a számlán a termékazonosító –, ahol 12, illetve 0 százalékos adókulcsot alkalmaznak.
Alföldi Csaba kiemelte azt a módosítást, amely lényegében visszaállítja az új társasági törvény hatálybalépéséig fennálló szabályokat a cégek átalakulására. Ez év június 16-tól ugyanis – elviekben – áfát kellett volna fizetni például abban az esetben, ha egy társaság jogutódlással szűnt meg, azaz beolvadt egy másik vállalkozásba. Az új áfa-törvény alapján azonban ez a tranzakció nem minősül termékértékesítésnek.
Áfa-kedvezmény a lakásépítésre
Az új áfa-törvény szerint a kormánynak még ez év december 31-ig rendeletben kell szabályoznia az új lakások építése, illetve vásárlása esetén járó adó-visszatérítési támogatás módját és részletes szabályait. Az igénybe vehető adókedvezmény legnagyobb összegét a jogszabály 400 000 forintban állapítja meg.
Kedvezőbb importszolgáltatás
Amennyiben lehetőség van rá, érdemes lehet az importszolgáltatások igénybevételével is megvárni a januárt. A jövő évben ugyanis azoknál a szolgáltatásoknál, amelyeknél a teljesítés Magyarországon történik, de az eladó külföldi – a saját vállalkozásban megvalósított beruházásokhoz hasonlóan –, az adófizetési kötelezettség és az adólevonási jogosultság egy adóbevallási időszakra esik majd, tehát a két ellentétes tartalmú ügylet gyakorlatilag összevezethető lesz. Ez mindenképpen könnyíthet a cégek likviditási gondjain, ugyanis a korábbiakban egy bevallási időszaknyi csúszás volt a befizetés és a visszaigénylés között.
Külföldi munkavállalás
Több cégnél gondot okozott az utóbbi két évben, hogy a Magyarországgal kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménynyel rendelkező országban magyarországi társaság által foglalkoztatott magyar munkavállaló után itthon nem kellett tb-t fizetni. Ennek következtében a külföldön töltött hónapok, esetleg évek nem számítottak szolgálati időnek, és a kint megszerzett jövedelmet sem lehetett figyelembe venni a nyugdíj meghatározásakor.
Az új tb-törvény szerint utólag is meg lehet vásárolni a külföldi foglalkoztatás időtartamának szolgálati időként való elismerését. A munkáltató ezt úgy teheti meg, hogy az akkor kifizetett alapbérre lerója az abban az időszakban érvényes mértékű nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulékot. A megállapodás megkötésére, illetve a befizetésre 1999. június 30-ig van lehetősége a foglalkoztatónak. Ez a megoldás a jövőben is alkalmazható lesz a külföldön tevékenykedő cégek számára, de nem utólagos, hanem folyamatos fizetéssel.
