A munkanélküliség csökkentésére, illetőleg a volt munkanélküliek alkalmazását elősegítendő a jogalkotók számos jogszabályt hoztak már (ilyen pl. az 1991. évi IV. törvény vagy az 1117/1995. Korm. határozat, valamint a jelenleg hatályos adótörvények). E jogszabályok természetesen a munkaadó és a korábban munkanélküli munkavállaló közötti viszonyt szabályozzák, megfelelő támogatást nyújtva a munkaadónak, ha korábban munkanélküli személyt foglalkoztat.
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) alapján a munkaadónak lehetősége van különböző támogatások igénybevételére. A törvény alapelvei szerint minden munkavállalásra jogosultnak és munkaadónak (a szervezeti formától függetlenül) joga van a munkaerő-piaci szervezet szolgáltatásainak ingyenes igénybevételéhez.
A munkaerő-piaci szerv köteles jogairól és kötelezettségeiről tájékoztatni a hozzá forduló munkavállalót, valamint munkaadót, ezenkívül a szervezet a támogatottak igényeinek érvényesítéséhez segítséget is nyújthat.
A foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatás
A munkaadó részére – legfeljebb egyévi időtartamra – a munkavállaló munkabére 50-100 százalékáig terjedő támogatás nyújtható. Ahhoz, hogy ezt a támogatást a munkaadó megkapja a következő feltételeknek kell együttesen fennállniuk:
- a munkaadó vállalja a legalább hat hónapja – pályakezdő esetében legalább három hónapja – munkanélküli személynek a támogatás folyósítása alatti foglalkoztatását, továbbá azt követően legalább a támogatott foglalkoztatás időtartamával megegyező időtartamú továbbfoglalkoztatását úgy, hogy a folyósítás és a továbbfoglalkoztatás időtartama alatt az illető munkaviszonyát nem szünteti meg, és
- a támogatott munkanélküli alkalmazását megelőző hat hónapban hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát a működésével összefüggő okból, rendes felmondással nem szüntette meg, továbbá
- kötelezettséget vállal arra, hogy a működésével összefüggő okból nem mond fel a dolgozónak.
Közhasznú munkavégzés támogatása
A munkaadó részére a foglalkoztatásból eredő közvetlen költség 70 százalékáig támogatás nyújtható, ha a lakosságot vagy a települést érintő közfeladat ellátása érdekében, a munkaügyi központ által kiközvetített munkanélküli foglalkoztatását vállalja munkaviszony keretében úgy, hogy ezzel a foglalkoztatással a foglalkoztatottainak számát a foglalkoztatás megkezdését megelőző havi átlagos statisztikai állományi létszámhoz képest bővíti, és a foglalkoztatással nyújtott szolgáltatás ellenértékeként más szervtől díjazásban nem részesül. A támogatás egy munkavállaló foglalkoztatásához folyamatosan legfeljebb egyévi időtartamra állapítható meg.
A közhasznú társaság részére ilyen támogatás csak abban az esetben nyújtható, ha a munkaügyi központ által kiközvetített munkanélküli foglalkoztatását – foglalkoztatottai számának, a foglalkoztatás megkezdését megelőző havi átlagos statisztikai állományi létszámához viszonyított bővítésével – nem üzletszerű gazdasági tevékenységében végzi.
Közhasznú munkavégzési támogatásban elsősorban azt a munkaadót kell részesíteni, aki munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesülő munkanélküli foglalkoztatását vállalja. Annak a települési önkormányzatnak, amely jövedelempótló támogatásban részesülő munkanélkülinek a fentiek szerinti foglalkoztatását vállalja, a munkaügyi központ a foglalkoztatásból eredő közvetlen költség 70 százalékát térítheti meg.
Abban a kivételes esetben, ha a közhasznú munka támogatásának anyagi fedezetéül a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének központi kerete szolgál, a közhasznú munka támogatásának mértékét a foglalkoztatásból eredő közvetlen költség legfeljebb 90 százalékában, időtartamát legfeljebb két évben határozhatják meg.
A foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalása
Ilyen támogatás alapján a keresetet terhelő egészség- és nyugdíjbiztosítási, valamint munkaadói járuléknak, továbbá a munkaadót terhelő egészségügyi hozzájárulásnak megfelelő öszszeg átvállalható részben vagy egészben legfeljebb egyévi idő-tartamra.
Támogatás csak annak a magánszemély munkaadónak nyújtható, aki alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkező, jövedelempótló támogatásban részesülő vagy olyan munkanélküli foglalkoztatását vállalja, akinek jövedelempótló támogatását a folyósítás időtartamának lejárta miatt szüntették meg, és munkanélküli-ellátásra e törvény alapján nem jogosult, továbbá akinek a jövedelempótló támogatás folyósítása keresőtevékenység miatt szünetel. A támogatás összege az adott foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteherjegy értékének 50 százaléka.
A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása
A foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet szerint a Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alaprészéből támogatás nyújtható megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását elősegítő beruházáshoz, valamint a fenti rendeletben meghatározott, beruházásnak nem minősülő bővítéshez, egyéb fejlesztési célú kifizetéshez.
Az előző jogszabályon kívül az Flt.-ben is található támogatási lehetőség olyan, megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását elősegítő beruházáshoz, felújításhoz, illetve tárgyi eszközök bővítéséhez nyújtható, amely normál üzemi körülmények között létesít rehabilitációs foglalkoztatáshoz munkahelyet, vagy a már meglévő ilyen munkahelyek korszerűsítését, fejlesztését, bővítését, szinten tartását célozza. Ugyanilyen támogatás nyújtható a külön jogszabály szerint meghatározott védett munkahely létesítésére, célszervezet, szociális foglalkoztató létrehozására, fejlesztésére, bővítésére és szinten tartására.
Munkatapasztalat-szerzés támogatása
A munkaügyi központ támogatást nyújthat annak a munkaadónak, aki szakképzetlen, vagy a szakképesítéssel rendelkező pályakezdő munkanélküli munkaviszony keretében történő foglalkoztatását legalább napi négyórás munkaidőben, és legalább 360 napi időtartamra olyan munkakörben vállalja, amelyben a munkanélküli megfelelő munkatapasztalatot szerezhet.
E támogatás olyan pályakezdő munkanélküli – a kérelem beadását követően kezdődő – munkatapasztalat-szerzéséhez nyújtható, aki a nyilvántartásba vételétől számított legalább 90 napig a munkaügyi központtal együttműködött. A támogatást a foglalkoztatás időtartamára, legfeljebb azonban 360 napra a pályakezdő részére járó munkabérnek (illetménynek) 50-100 százalékig terjedő mértékben kell megállapítani. A támogatás mértéke – a pályakezdő részére járó munkabér (illetmény) 100 százalékában történő megállapítása esetén – havonta nem haladhatja meg szakképzetlen pályakezdő esetében a kötelező legkisebb munkabér másfélszeresét, középfokú szakképzett-ségű pályakezdő esetében kétszeresét, felsőfokú szakképzettségű pályakezdő esetében két és félszeresét. Ha a támogatás mértéke a pályakezdő részére járó munkabérnél (illetménynél) alacsonyabb, illetve a foglalkoztatás nem teljes munkaidőben történik, akkor felső határként az előbbiekben meghatározott összeg arányos részét kell figyelembe venni. A fenti támogatáson kívül a pályakezdő után fizetendő egészségügyi hozzájárulás összege is megtéríthető.
Ha a pályakezdő támogatott munkaviszonya 360 napnál rövidebb idő után megszakad, újbóli foglalkoztatása esetén a 360 napból fennmaradó időtartamra nyújtható támogatás.
A Munkaerőpiaci Alap bevételei
A fenti támogatások pontosabb megértéséhez szükséges részletezni a Munkaerőpiaci Alap részére járó bevételeket.
Munkaadói járulék
A munkaadó munkaadói járulékként a munkavállaló részére munkaviszonya alapján kifizetett és elszámolt – a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 20. §-a szerint – társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség alá eső jövedelem 4 százalékát köteles fizetni. A fizetési kötelezettség mértéke 1998. július 1-je előtt 4,2 százalék volt, első ízben az 1998. július hónapra vonatkozó munkaadói járulékfizetési kötelezettség tekintetében kellett alkalmazni a jelenlegi szabályt.
Munkavállalói járulék
A munkavállaló járulékként a munkaviszonya(i) alapján a munkaadótól kapott bruttó munkabér, illetmény (kereset) 1,5 százalékát köteles fizetni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra, aki öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, illetőleg arra jogosulttá vált.
Rehabilitációs hozzájárulás
A munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 20 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát (kötelező foglalkoztatási szint).
A munkaadó létszámának megállapítása során a közhasznú munkavégzés, valamint közmunka keretében foglalkoztatott munkavállalókat, továbbá a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény hatálya alá tartozó munkavállalókat figyelmen kívül kell hagyni. A rehabilitációs hozzájárulás éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám, valamint a rehabilitációs hozzájárulás szorzata. A rehabilitációs hozzájárulás mértéke 1998-ban tizenegyezer forint. Az ezt követő időszakban a hozzájárulás mértéke a tárgyévet megelőző második év – KSH által közzétett – nemzetgazdasági éves bruttó átlagkeresetének 3 százaléka.
A fizetési kötelezettségek teljesítése
A munkaadói járulékot a munkaadó állapítja meg, vallja be, és közvetlenül fizeti be az állami adóhatóságnál kezelt számlára. A munkavállalói járulékot a munkaadó állapítja meg, vonja le és fizeti meg, valamint saját bevallása keretében vallja be. A munkaadó mindkét járulékot az elszámolt hónapot követő hó 20-áig köteles befizetni. Az adóhatóság a munkaadók által befizetett munkaadói és munkavállalói járulékot a Munkaerőpiaci Alap javára folyamatosan utalja át. Ha a munkaadó külföldi, akkor az általa megállapított munkaadói, továbbá az általa megállapított és levont munkavállalói járulékot közvetlenül a Munkaerőpiaci Alap számlájára fizeti be.
A rehabilitációs hozzájárulást a fizetésre kötelezett munkaadó maga vallja be, állapítja meg, és közvetlenül fizeti be az állami adóhatóságnál vezetett Rehabilitációs hozzájárulás" számla javára. A rehabilitációs hozzájárulásra év közben negyedévenként előleget kell fizetni. Az előleg mértéke a tárgyévet megelőző év tényleges kötelezettségének 25 százaléka. Az előleg öszszegét a gazdálkodó szervezet maga állapítja meg és fizeti be. A negyedik negyedévre előleget fizetni nem kell.
Adótörvényekben található kedvezmények
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja tv.) is tartalmaz adókedvezményeket a munkanélkülieket foglalkoztatók javára. E jogszabály szerint a mezőgazdasági kistermelőnek, ha nem alkalmaz átalányadózást, illetőleg egyébként a mezőgazdasági őstermelőnek, továbbá annak az önálló tevékenységet végző magánszemélynek, akinek az önálló tevékenységére tekintettel kapott bevétele nem kifizetőtől származik, az e tevékenységéből származó jövedelméből negyedévenként adóelőleget kell fizetnie. A mezőgazdasági őstermelő, ha nem alkalmaz átalányadózást, az e tevékenységéből származó bevételét a legalább 50 százalékban csökkent munkaképességű alkalmazott foglalkoztatása esetén személyenként havi 3000 forinttal csökkentheti minden megkezdett hónap után. A korábban munkanélküli személyt alkalmazottként foglalkoztató mezőgazdasági őstermelő, ha nem alkalmaz átalányadózást, az ilyen tevékenységéből származó bevételét csökkentheti e személy után a foglalkoztatása ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át befizetett társadalombiztosítási járulék öszszegével, függetlenül attól, hogy tételes költségelszámolás esetén egyébként költségként is elszámolhatja azt.
Ha a munkanélküli-járadékban részesülő személy az szja tv. 3. §-ának 18. pontja szerinti mezőgazdasági őstermelőként folytat keresőtevékenységet, akkor az ebből a tevékenységéből származó jövedelemként az éves bevételének az szja tv. 53/A §-ában meghatározott költséghányaddal csökkentett összegét kell figyelembe venni. Ha az így megállapított éves jövedelem egy hónapra jutó öszszege meghaladja a kötelező legkisebb munkabér 50 százalékát, köteles az adóévben felvett munkanélküli járadékot visszafizetni.
Adókedvezmények a társaságoknál
Az előbbiekhez hasonló rendelkezést találunk a társasági és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 7. §-ában, amely szerint az adózás előtti eredményt csökkenti a korábban munkanélküli személy után a foglalkoztatásának ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át befizetett társadalombiztosítási járulék, a járulék költségként való elszámolásán túl. Természetesen az adózó akkor alkalmazhatja ezt a passzust, ha a korábban munkanélküli magánszemély alkalmazása óta, illetőleg azt megelőző hat hónapon belül azonos munkakörben foglalkoztatott más munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással nem szüntette meg, és a korábban munkanélküli magánszemély az alkalmazását megelőző hat hónapon belül nála nem állt munkaviszonyban.
Egy másik kedvezmény szerint a legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztató személy megváltozott munkaképességű munkavállalóként minden megkezdett hónap után havi 3000 forinttal csökkentheti az adózás előtti eredményét, feltéve hogy az adózó mentesül a rehabilitációs hozzájárulás fizetése alól.
Pálkovács Attila| Fogalommeghatározások |
|---|
|
