A szakképzés irányai

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. november 15.) vegye figyelembe!

A gazdálkodók igényei és a lehetőségek

Megjelent A Munkaadó Lapja 11. számában (1998. november 15.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

Az európai uniós csatlakozás finisében és részben az eddigi trendeknek megfelelően a következő néhány évben még inkább felértékelődik a képzett munkaerő. Bizonyos munkaerő-piaci felmérések szerint a munkáltatók már tavaly is előnyben részesítették a szakiskolákból, szakképző intézményekből kikerült pályakezdőket az érettségivel rendelkezőkkel szemben. Ez jelzi a gazdaság átstrukturálódását, de talán azt is, hogy eredményeket hozott a magyar iskolai szakképzési rendszer átalakítása.

 

Az elhelyezkedési mutatók szerint a szakképzés az utóbbi időben egyre rugalmasabban, érzékenyebben képes reagálni a munkaerő-piaci igények változásaihoz. A magyar szakképzési rendszer az utóbbi évek során teljesen átalakult. A régi típusú szakmunkásképzés, technikusképzés ma már csak az úgynevezett kifutó rendszerben létezik. Ez év szeptember 1-jétől szakképzés csak az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő szakképesítések megszerzésére indítható.

Az iskolarendszeren kívüli képzésben már évek óta alapvetően az OKJ szerint folyik az oktatás. Az idei tanév az első, amikor már az iskolai rendszerben is csak OKJ-képzés indítható.

Szakképzési hozzájárulás

A korszerű szakképzést azonban megbéníthatja, ha nem áll rendelkezésre elegendő gyakorlati képzőhely. Ezek megteremtését hivatott elősegíteni a két éve elfogadott szakképzési hozzájárulási törvény. Ennek értelmében a gazdálkodók kötelesek éves bérköltségük százalékában támogatni az állam által elismert szakképesítés megszerzésére irányuló képzést. A hozzájárulás alól mentesülnek a szakképző iskolát létesítő és fenntartó cégek. A fizetési kötelezettség teljesíthető oly módon is, hogy a kötelezett akár egyéni tanulószerződések, akár az iskolával kötött megállapodás alapján részt vesz a gyakorlati képzésben. Ugyancsak csökkentheti a befizetendő hozzájárulás mértékét, ha a cég anyagilag támogatja a szakképző intézmény tárgyi feltételeinek javítását.

A gazdálkodóknak a gyakorlati képzésben való részvétel esetén lehetőségük van arra is, hogy az oktatással kapcsolatban adódó költségeiknek az eredeti befizetési kötelezettségüket meghaladó részét a Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprészéből visszaigényeljék.

Az esetleges visszaélések kiszűrésében - ma még - aktív szerepet vállalnak a kamarák: folyamatos kontrollt végeznek, és kiszűrik azokat a képzőhelyeket, amelyek csak formálisan folytatnak gyakorlati képzést, s csak elszámolják az ezzel kapcsolatos költségeket.

Kérdéses persze, hogy a kamarák körül folyó, létük alapját érintő viták, illetve azok lezárása mi módon befolyásolja ezt az együttműködést az állam és a gazdasági önkormányzatok között.

A hozzájárulás alapjának legfeljebb 0,2 százalékos mértékéig a saját dolgozóknak adott, az állam által elismert szakképesítés megszerzéséhez való támogatás is elszámolható. Nyilvánvalóan sokkal ösztönzőbben hatna a gazdálkodókra, ha a szakképzésben való részvételüket adókönnyítéssel is honorálná az állam. Ilyen irányú próbálkozások 1993 óta folynak, de eddig még soha nem találkoztak a pénzügyi tárca egyetértésével.

A közoktatási törvény módosítása

A közoktatási törvény módosításának megfelelően idén szeptembertől a szakmai oktatást csak a 10. évfolyam befejezése után lehet megkezdeni. Ennek értelmében tehát a szakképző intézmények az első két évben csak közismereti tárgyakat taníthatnak, a szakmai elméleti és gyakorlati tárgyak továbbadására csak azt követően lesz lehetőségük. E módosítástól a szakemberek a szakmai képzés szélesebb alapozását remélik. A törekvés megfelel az európai trendeknek, ugyanakkor a képzési idő 1,5-2 évvel történő meghosszabbítása előnyösen befolyásolhatja az ifjúsági munkanélküliség alakulását.

Aggályos volt azonban, hogy ez a módosítás tovább nehezítheti a gyakorlati képzésben - még - részt vevő műhelyek, gazdasági szervezetek helyzetét.

Létezik ugyanakkor kiskapu: a NAT részeként az általánosan művelő tantárgyak között szerepel az úgynevezett szakmai előkészítő tantárgy. A korábbi oktatási tárca és az azóta megszűnt munkaügyi kormányzat között született alku eredményeként e tantárgy keretében a 9. és a 10. évfolyamon is folyhat gyakorlati képzés, iskolai tanműhelyekben vagy vállalkozóknál.

A tanulószerződések

A szakképzési törvény szerint gyakorlati képzésre a tanuló és a gazdálkodó szervezet közötti, gyakorlati képzés céljából megkötött írásbeli tanulószerződés alapján is sor kerülhet. A törvényt később, a kamarai törvény elfogadása után olyan értelemben módosították, hogy a szakképzésben a kamarák meghatározó szerephez jutottak. A hatályos rendelkezések szerint amennyiben valamely gazdálkodó szervezet tanulószerződést kíván kötni, akkor azt a tanévet megelőző naptári évben be kell jelentenie a területileg illetékes kamarának (ezzel egyidejűleg természetesen a szakképző iskola felé is jelezni kell a szándékot). Ezt követően a kamara - az iskolával közösen - minősíti a gazdasági szervezet gyakorlati képzésre való alkalmasságát, vagyis ahhoz, hogy a képzés ténylegesen elkezdődjék, el kell nyerni a kamara jóváhagyását.

A gazdálkodó szervezetek nemcsak egyedi tanulószerződések, de az iskolával kötött megállapodás alapján is folytathatnak gyakorlati képzést. E megállapodásokra a Ptk. előírásai az irányadóak, azokat mindenképpen írásba kell foglalni, megszegésük esetén a sérelmező a fenntartó önkormányzat jegyzőjénél kereshet jogorvoslatot.

Országos Képzési Jegyzék

A hazai szakképzés legalapvetőbb dokumentuma az Országos Képzési Jegyzék (OKJ). Tartalmazza az egyes szakképesítések megszerzéséhez szükséges előképzettséget, az egyéni felkészüléssel megszerezhető szakképesítéseket, a szakképesítés iskolai rendszerű szakképzésben történő megszerzéséhez szükséges képzési idő tartamát, az elméleti és gyakorlati képzési idő feltüntetésével. Az OKJ-ben szereplő szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai vizsga csak a szakképesítésért felelős miniszter - az új kormányzati struktúrában tehát az oktatási miniszter - által meghatározott szakmai követelmény alapján szervezhető.

A gyakorlatban az OKJ állandóan változik. Egy éve mintegy 900 szakma szerepelt benne, mára ez a szám elérte a 980-at. Az eredeti szándékok szerint a jegyzék folyamatosan reagál a gazdaság igényeinek változásaira: kikerülnek azok a szakmák, amelyekből túlkínálat keletkezik, s helyettük újak - vagy éppen újra felfedezett régiek - szerepelhetnek a listán.

Több szakember úgy látja, hogy ma már túlságosan is széles az OKJ, nemcsak szakmák, de több területen szinte résztevékenységek mélységéig felsorolja a foglalkozásokat.

Éppen ezért küszöbön áll a jegyzék korszerűsítése, amelyre az Oktatási Minisztérium tervezett költségvetése jövőre 120 millió forintot irányozott elő.

Mint Szalai Józsefné, az Oktatási Minisztérium szakoktatási főosztályának osztályvezetője elmondta: a reform kétirányú lesz. Bővítik egyfelől az akkreditált felsőfokú szakképesítések, valamint - elsősorban a hátrányos helyzetű fiatalok képzésbe való bekapcsolása érdekében - azon szakmák körét, amelyek elsajátításához nem szükséges általános iskolai végzettség. A szakmák további részében viszont szűkítésre lehet számítani. Nincs elég közpénz a képzésre ezeken a szakterületeken. Várhatóan meghatározzák azokat a szakmákat, amelyeket kizárólag iskolában lehet oktatni, s az állam csak ezeket fogja garantáltan finanszírozni. A többit vagy részben, vagy pályázati úton, alapítványokon, munkaügyi központokon keresztül támogatják majd.

Érettségi utáni szakképzés

Az OKJ-ban ma is túlsúlyban vannak, 50 százalék körüli arányt tesznek ki azok a szakmák, amelyek megszerzésének előfeltétele az érettségi. Ha ezt egybevetjük azzal, hogy a munkáltatók leginkább szakképzett pályakezdőket hajlandók alkalmazni, akkor jogosnak tűnik az a várakozás, hogy az érettségizett fiatalok a mainál is nagyobb számban jelennek majd meg a szakképző intézmények valamelyikében. Annál is inkább így van ez, mert a hatályos jogszabályok szerint az iskolai rendszerű képzés 23 éves kor alatt az első szakma megszerzéséig ingyenes.

Szakoktatás felsőfokon

Új szín a hazai szakképzésben az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés (AIFSZ), amelynek bevezetéséről hoszszú egyeztetéseket követően a 45/1997. (III. 2.) számú kormányrendelet rendelkezett. Az AIFSZ olyan rövid ciklusú - általában kétéves időtartamú - gyakorlatorientált képzés, amelyet felsőoktatási intézmény, illetve a vele megállapodást kötő szakközépiskola folytathat, sikeres akkreditáció esetén. A képzési programok elfogadásáról a Magyar Akkreditációs Bizottság dönt, határozatát megküldi az oktatási tárcának, amely kezdeményezi a képzés OKJ-ba való felvételét. Az AIFSZ keretében tanult tárgyakra a diákok kreditpontokat kapnak, amelyeket a képzést szervező intézménnyel megállapodást kötő felsőoktatási intézménynek aztán el kell fogadnia, vagyis a diák szinte automatikusan továbbtanulhat ott. E képzési forma várhatóan a munkáltatók igényeinek is megfelel majd, hiszen az AIFSZ-ből kikerülők kiválóan segíthetik a diplomás szakemberek munkáját mind a döntések meghozatalában, mind a feladatok gyakorlati megoldásában.

Az OKJ jelenleg 18 ilyen képzést tartalmaz, s ezek mindegyikében megkezdődött már az oktatás.

A piac kínálata

Az oktatási piacon évek óta töretlenül vonzóak a szakmai átképzések, képzések. Jelenleg csaknem 2000 cég kínálja szolgáltatásait különböző szakmákban, különböző színvonalon.

A szakképzés területén ma már szinte csak azok a vállalkozások képesek talpon maradni, amelyek OKJ-szakmákat oktatnak. Működésükkel kapcsolatban meglehetősen vegyesek a tapasztalatok. Korábban az nehezítette a kontrollt, hogy az állam csak a vizsgákon keresztül ellenőrizte a szakképző cégeket. Tavaly december óta azonban regisztráltatniuk kell magukat, s ehhez referenciákat is be kell mutatniuk. A regisztrálás a megyei munkaügyi központokban történik.

A szakképzési törvény hamarosan sorra kerülő módosítása újabb szűrőt épít majd be a rendszerbe. Az OKJ szakmát oktató cégek számára várhatóan kötelezővé teszik majd valamely, a Nemzeti Szakképzési Intézet által meghatározott eurokonform minőségbiztosítási rendszer alkalmazását. A minőségbiztosításra való felkészítést a jelenlegi elképzelések szerint szintén az NSZI végzi majd.

A piaci képzés árai
- banki ügyintéző 60 000 Ft-tól 140 000 Ft-ig
- gazdasági informatikus 85 000 Ft-tól 260 000 Ft-ig
- idegenforgalmi menedzser 96 000 Ft-tól 120 000 Ft-ig
- idegenforgalmi ügyintéző 60 000 Ft-tól 110 000 Ft-ig
- irodavezető 120 000 Ft-tól 253 000 Ft-ig
- pénzügyi ügyintéző 80 000 Ft-tól 155 000 Ft-ig
- marketing- és reklámmenedzser 92 000 Ft-tól 280 000 Ft-ig
- mérlegképes könyvelő 110 000 Ft-tól 185 000 Ft-ig
- számítástechnikai programozó 300 000 Ft-tól 400 000 Ft-ig
- szoftverüzemeltető 50 000 Ft-tól 164 000 Ft-ig
- számviteli ügyintéző 50 000 Ft-tól 142 000 Ft-ig

Tanfolyamárak

A tanfolyamok árait kizárólag a piac szabályozza, az állam csak a vizsgáztatás díját szabja meg. A tarifa általában azon múlik, hogy ki szervezi a tanfolyamot: az iskolák és az ugyancsak sok tanfolyamot indító munkaügyi központok árai általában alacsonyabbak. Az oktatási vállalkozások - noha látszólag túlkínálat van - sokszor igen borsos tandíjakat hirdetnek meg. (Igaz, a résztvevők bizonyos esetekben ennek egy részét vagy egészét visszakaphatják a munkaügyi központoktól.)

A teljesség igénye nélkül fentebb közöljük néhány szakma teljes képzésre vetített irányárait.

A felnőttképzés jövője

Szakmai körök várakozásai szerint Magyarországon az ezredfordulót követően a szakmaváltás gyakorisága a mai 1,5-2-ről az OECD által is előre jelzett 6-ra emelkedik. E folyamat eredményeként a közeli években a 4 millió munkavállaló 15 százalékát kell évente átképezni, illetve számukra - figyelembe véve a munka melletti tanulás kényszerét - biztosítani kell az önálló, kötetlen tanulásképzés lehetőségét. A felnőttképzés várható - s már ma is megkezdődött - konjunktúrája nemcsak természetes velejárója a társadalom fejlődésének, de a kiterjedt önképzési tevékenység egyben feltétele is a fejlődésnek.

Az uniós csatlakozás feltételei közül ugyan a munkában állók ma még egyelőre főleg a nyelvtudás szükségességét érzékelik, de már a közeli jövőben számítani lehet arra, hogy emellett elengedhetetlenné válik a szakmai fejlődés, vagy adott esetben egy teljesen új szakma elsajátítása. A munkaerő szabad mozgása ugyanis minimum kétirányú folyamat

Nyitott képzések

A felnőttképzés - a hallgatók élethelyzetéből adódóan - egészen másfajta igényeket támaszt a képzés szervezőivel szemben, mint a hagyományos szakképzés, vagy akár a munkanélküliek átképzése. Ezen a területen vezető szerep juthat az úgynevezett nyitott képzéseknek. Ezek lényege, hogy a képzésben részt vevőkhöz időben és térben jelentős megkötöttségek nélkül jussanak el a tananyagok, az azok elsajátítására vonatkozó útmutatások, illetve hasonló módon legyen lehetőség a megszerzett tudás ellenőrzésére is. Mindezen elemeket nyomtatott anyagok, audio- és videokazetták, vagy korszerűbb, számítógépes adathordozók tartalmazzák. Az ideális természetesen, ha lehetőség van a tananyagok hálózaton keresztüli elérésére is.

Az elmúlt időszakban az ilyen jellegű, távoktatásnak nevezett képzés főleg a nyelvtanulásban hódított teret, de a szakemberek úgy vélik, hogy a nyitott képzések a következő években az ismeretek egyre szélesebb körében hódítanak majd.

A nyitott képzések másik igen fontos jellemzője, hogy - ellentétben a hagyományos szakképzéssel - általában modulrendszerűek, vagyis építenek a hallgatók tudására, addigi szakmai múltjára.

A sok szempontból a felnőttoktatás jövőjének tűnő nyitott képzések fejlesztését a költségvetés a Nyitott Szakképzésért Közalapítványon (NYITSZAK) keresztül támogatja. Az alapítvány idén 1 milliárd forintból gazdálkodott, amelynek forrása a Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprésze volt. Az alapítvány elsősorban a már munkában lévők karrierváltási lehetőségét elősegítő képző programokat támogat.

Meglevő szakképzési programok fejlesztéséhez, hallgatók képzési támogatásához 58 pályázatot támogatott a kuratórium 1998-ban, összesen 461 millió forint értékben. A támogatással ez évben több mint 16 ezer fő képzése kezdődik meg. A pályázaton kiosztott összegből 342 millió tananyagfejlesztésre, 100 millió hallgatói támogatásra, 19 millió pedig eszközfejlesztésre fordítható.

A nyertes pályázók 328 millió forint saját forrással egészítik ki a pályázati összeget, így a szakképzési programok továbbfejlesztéséhez összesen több mint 788 millió forintra kötöttek szerződéseket a nyár folyamán.

A szakmák spektruma meglehetősen széles: 12 szakmacsoportot fog át, amelyben a gipszkarton-szerelőtől a környezetvédelmi technikusig számos foglalkozás megtalálható.

A NYITSZAK - vélhetően a korábbi állami képzési támogatások sorsán okulva - igen szigorú szerződéses feltételek elé állítja a nyertes pályázókat. A pénz felhasználását gyakorlatilag folyamatosan ellenőrzik, s például a hallgatói létszám után adott támogatás 50 százalékát csak a vizsgák után adják ki, a levizsgázott hallgatók száma alapján.

Tanulás a cégen belül

A felnőttképzésben természetesen nemcsak a tanfolyamoknak, a távoktatási programoknak lehet szerepe, de fontos feladatot láthatnak el maguk a cégek is. Az alkalmazottak továbbképzése persze nem a karrierváltást, sokkal inkább a vállalat dinamikus fejlődését, a hatékonyság növelését hivatott elősegíteni.

A munkatársak folyamatos képzése ma még inkább a multinacionális cégekre jellemző, de a verseny éleződésével előbb- utóbb a magyar tulajdonosoknak is fel kell ismerniük ennek jelentőségét.

Ebben jelenthet némi segítséget a NYITSZAK júliusban meghirdetett és még le nem zárt pályázata, amelyre a kuratórium 90 millió forintot kíván felhasználni.

A pályázattal olyan, vállalatok, vállalkozások által szervezett képzéseket kívánnak támogatni, amelyben a szervező cég dolgozói is részt vesznek, amelyek hozzájárulnak korszerű technológiák bevezetéséhez. Előnyt élveznek az elbírálásnál a több vállalkozás képzési igényét kielégítő, a gazdaság nemzetközi versenyképességet javító, a régiók felzárkózását elősegítő, illetve a vállalkozási övezetekben folyó programok. Egy pályázó maximum 3 millió forintot kaphat.

T. É.
Mit várnak a vállalkozók?
A jelek szerint nemcsak az oktatási kormányzat, de a vállalkozók is azt igénylik, hogy a felsőoktatás a korábbinál jobban alkalmazkodjék a gazdaság igényeihez, illetve hogy a gazdaság szereplői maguk is alakíthassák a felsőoktatás struktúráját.

Tolnay Lajos, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke egy nemrégiben lezajlott konferencián konkrét javaslatokat is megfogalmazott.

A gazdaság közvetlen részvétele a felsőoktatás formálásában elég gyakori a fejlett gazdaságokban. A finanszírozó gazdálkodók részt vesznek az egyetemi irányító testületek munkájában, beleszólnak az indítandó képzések létszámába, a képzés tartalmába, kezdeményezik az idejétmúlt struktúrák megszüntetését.

Az MKIK javasolja, hogy a gazdálkodók - akik egyrészt felhasználói, másrészt az adókon keresztül finanszírozói is a felsőoktatásnak - részvételével hozzanak létre országos és regionális stratégiai oktatási kollégiumokat a fejlesztési, finanszírozási, szervezeti kérdések megvitatására. Ebben a jelek szerint számíthatnak az oktatási miniszter támogatására.

Üdvözlik a vállalkozók a szakképzési alaprésznek a felsőoktatás felé történő megnyitását. Szorgalmazzák ugyanakkor, hogy módjuk legyen közvetlenül is támogatni az intézményeket, úgy, hogy ezeket az összegeket, az átadott eszközök értékét leírhassák az adóból.

A legnagyobb közjogi kamara elnöke szerint a közvetlenebb finanszírozás a gyakorlatorientáltabb, a gazdaság igényeihez igazodó képzések számára stabilabb anyagi bázist jelentene. Ezzel párhuzamosan azt is szükségesnek tartja, hogy az intézmények állami támogatása néhány éven belül a munkaerő-piaci keresettségtől függően differenciálódjon.

A kamara természetesen kész részt venni a munkaerőpiac igényeinek felmérésében, illetve az erre alkalmas kutatási háttér kialakításában. Tolnay Lajos elmondta azt is: tervezik, hogy tagvállalataiknál nyomon követik a felsőoktatásban végzettek elhelyezkedési lehetőségeit, munkahelyen való megfelelésüket.

A gazdasági szereplőknek a felsőoktatás irányításában való részvételét persze nem csak financiális okok teszik szükségessé. Legalább enynyire fontosak az oktatás tartalmi problémái is.

Ma ugyanis nem csak az a gond, hogy a végzett diplomások összetétele nem tükrözi a gazdaság szerkezetét, legalább ilyen mértékű nehézséget okoz, hogy a főiskolán, egyetemen szerzett tudás igen gyakran nem elegendő a munkába álláshoz. A kezdő diplomásoknak sokszor azonnal munkahelyi továbbképzésre van szükségük ahhoz, hogy megfelelő szinten teljesíthessék az elvárásokat. Ez pedig komoly költséggel, munkaidő-kieséssel jár, vagyis kiadásokat jelent a munkáltatónak.

A vállalkozók éppen ezért szorgalmazzák, hogy - a szakképzéshez hasonlóan - minél több hallgató számára biztosítsák a munkahelyeken történő gyakorlati képzést, természetesen már a főiskolai-egyetemi évek alatt. T. R.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. november 15.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére

Keresés

Kérdésfeltevés
A szerkesztőséghez elküldött kérdéseire minden regisztrált látogatónak válaszolunk. A kérdés elküldéséhez kérjük, lépjen be előfizetői azonosítóival, vagy regisztráljon most!
Írja be kérdését!
A válaszhoz adja meg adatait:
kötelező mező
Érvénytelen e-mail cím
kötelező mező
Érvénytelen jelszó!
Jelszó megadása szükséges!
kötelező mező
Érvénytelen név!
Ellenőrző kód
Érvénytelen kód!
Your browser doesn't support or you disabled stylesheets.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.