×

A szakképzés irányai

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. november 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 11. számában (1998. november 15.)

 

Az európai uniós csatlakozás finisében és részben az eddigi trendeknek megfelelően a következő néhány évben még inkább felértékelődik a képzett munkaerő. Bizonyos munkaerő-piaci felmérések szerint a munkáltatók már tavaly is előnyben részesítették a szakiskolákból, szakképző intézményekből kikerült pályakezdőket az érettségivel rendelkezőkkel szemben. Ez jelzi a gazdaság átstrukturálódását, de talán azt is, hogy eredményeket hozott a magyar iskolai szakképzési rendszer átalakítása.

 

Az elhelyezkedési mutatók szerint a szakképzés az utóbbi időben egyre rugalmasabban, érzékenyebben képes reagálni a munkaerő-piaci igények változásaihoz. A magyar szakképzési rendszer az utóbbi évek során teljesen átalakult. A régi típusú szakmunkásképzés, technikusképzés ma már csak az úgynevezett kifutó rendszerben létezik. Ez év szeptember 1-jétől szakképzés csak az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő szakképesítések megszerzésére indítható.

Az iskolarendszeren kívüli képzésben már évek óta alapvetően az OKJ szerint folyik az oktatás. Az idei tanév az első, amikor már az iskolai rendszerben is csak OKJ-képzés indítható.

Szakképzési hozzájárulás

A korszerű szakképzést azonban megbéníthatja, ha nem áll rendelkezésre elegendő gyakorlati képzőhely. Ezek megteremtését hivatott elősegíteni a két éve elfogadott szakképzési hozzájárulási törvény. Ennek értelmében a gazdálkodók kötelesek éves bérköltségük százalékában támogatni az állam által elismert szakképesítés megszerzésére irányuló képzést. A hozzájárulás alól mentesülnek a szakképző iskolát létesítő és fenntartó cégek. A fizetési kötelezettség teljesíthető oly módon is, hogy a kötelezett akár egyéni tanulószerződések, akár az iskolával kötött megállapodás alapján részt vesz a gyakorlati képzésben. Ugyancsak csökkentheti a befizetendő hozzájárulás mértékét, ha a cég anyagilag támogatja a szakképző intézmény tárgyi feltételeinek javítását.

A gazdálkodóknak a gyakorlati képzésben való részvétel esetén lehetőségük van arra is, hogy az oktatással kapcsolatban adódó költségeiknek az eredeti befizetési kötelezettségüket meghaladó részét a Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprészéből visszaigényeljék.

Az esetleges visszaélések kiszűrésében – ma még – aktív szerepet vállalnak a kamarák: folyamatos kontrollt végeznek, és kiszűrik azokat a képzőhelyeket, amelyek csak formálisan folytatnak gyakorlati képzést, s csak elszámolják az ezzel kapcsolatos költségeket.

Kérdéses persze, hogy a kamarák körül folyó, létük alapját érintő viták, illetve azok lezárása mi módon befolyásolja ezt az együttműködést az állam és a gazdasági önkormányzatok között.

A hozzájárulás alapjának legfeljebb 0,2 százalékos mértékéig a saját dolgozóknak adott, az állam által elismert szakképesítés megszerzéséhez való támogatás is elszámolható. Nyilvánvalóan sokkal ösztönzőbben hatna a gazdálkodókra, ha a szakképzésben való részvételüket adókönnyítéssel is honorálná az állam. Ilyen irányú próbálkozások 1993 óta folynak, de eddig még soha nem találkoztak a pénzügyi tárca egyetértésével.

A közoktatási törvény módosítása

A közoktatási törvény módosításának megfelelően idén szeptembertől a szakmai oktatást csak a 10. évfolyam befejezése után lehet megkezdeni. Ennek értelmében tehát a szakképző intézmények az első két évben csak közismereti tárgyakat taníthatnak, a szakmai elméleti és gyakorlati tárgyak továbbadására csak azt követően lesz lehetőségük. E módosítástól a szakemberek a szakmai képzés szélesebb alapozását remélik. A törekvés megfelel az európai trendeknek, ugyanakkor a képzési idő 1,5-2 évvel történő meghosszabbítása előnyösen befolyásolhatja az ifjúsági munkanélküliség alakulását.

Aggályos volt azonban, hogy ez a módosítás tovább nehezítheti a gyakorlati képzésben – még – részt vevő műhelyek, gazdasági szervezetek helyzetét.

Létezik ugyanakkor kiskapu: a NAT részeként az általánosan művelő tantárgyak között szerepel az úgynevezett szakmai előkészítő tantárgy. A korábbi oktatási tárca és az azóta megszűnt munkaügyi kormányzat között született alku eredményeként e tantárgy keretében a 9. és a 10. évfolyamon is folyhat gyakorlati képzés, iskolai tanműhelyekben vagy vállalkozóknál.

A tanulószerződések

A szakképzési törvény szerint gyakorlati képzésre a tanuló és a gazdálkodó szervezet közötti, gyakorlati képzés céljából megkötött írásbeli tanulószerződés alapján is sor kerülhet. A törvényt később, a kamarai törvény elfogadása után olyan értelemben módosították, hogy a szakképzésben a kamarák meghatározó szerephez jutottak. A hatályos rendelkezések szerint amennyiben valamely gazdálkodó szervezet tanulószerződést kíván kötni, akkor azt a tanévet megelőző naptári évben be kell jelentenie a területileg illetékes kamarának (ezzel egyidejűleg természetesen a szakképző iskola felé is jelezni kell a szándékot). Ezt követően a kamara – az iskolával közösen – minősíti a gazdasági szervezet gyakorlati képzésre való alkalmasságát, vagyis ahhoz, hogy a képzés ténylegesen elkezdődjék, el kell nyerni a kamara jóváhagyását.

A gazdálkodó szervezetek nemcsak egyedi tanulószerződések, de az iskolával kötött megállapodás alapján is folytathatnak gyakorlati képzést. E megállapodásokra a Ptk. előírásai az irányadóak, azokat mindenképpen írásba kell foglalni, megszegésük esetén a sérelmező a fenntartó önkormányzat jegyzőjénél kereshet jogorvoslatot.

Országos Képzési Jegyzék

A hazai szakképzés legalapvetőbb dokumentuma az Országos Képzési Jegyzék (OKJ). Tartalmazza az egyes szakképesítések megszerzéséhez szükséges előképzettséget, az egyéni felkészüléssel megszerezhető szakképesítéseket, a szakképesítés iskolai rendszerű szakképzésben történő megszerzéséhez szükséges képzési idő tartamát, az elméleti és gyakorlati képzési idő feltüntetésével. Az OKJ-ben szereplő szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai vizsga csak a szakképesítésért felelős miniszter – az új kormányzati struktúrában tehát az oktatási miniszter – által meghatározott szakmai követelmény alapján szervezhető.

A gyakorlatban az OKJ állandóan változik. Egy éve mintegy 900 szakma szerepelt benne, mára ez a szám elérte a 980-at. Az eredeti szándékok szerint a jegyzék folyamatosan reagál a gazdaság igényeinek változásaira: kikerülnek azok a szakmák, amelyekből túlkínálat keletkezik, s helyettük újak – vagy éppen újra felfedezett régiek – szerepelhetnek a listán.

Több szakember úgy látja, hogy ma már túlságosan is széles az OKJ, nemcsak szakmák, de több területen szinte résztevékenységek mélységéig felsorolja a foglalkozásokat.

Éppen ezért küszöbön áll a jegyzék korszerűsítése, amelyre az Oktatási Minisztérium tervezett költségvetése jövőre 120 millió forintot irányozott elő.

Mint Szalai Józsefné, az Oktatási Minisztérium szakoktatási főosztályának osztályvezetője elmondta: a reform kétirányú lesz. Bővítik egyfelől az akkreditált felsőfokú szakképesítések, valamint – elsősorban a hátrányos helyzetű fiatalok képzésbe való bekapcsolása érdekében – azon szakmák körét, amelyek elsajátításához nem szükséges általános iskolai végzettség. A szakmák további részében viszont szűkítésre lehet számítani. Nincs elég közpénz a képzésre ezeken a szakterületeken. Várhatóan meghatározzák azokat a szakmákat, amelyeket kizárólag iskolában lehet oktatni, s az állam csak ezeket fogja garantáltan finanszírozni. A többit vagy részben, vagy pályázati úton, alapítványokon, munkaügyi központokon keresztül támogatják majd.

Érettségi utáni szakképzés

Az OKJ-ban ma is túlsúlyban vannak, 50 százalék körüli arányt tesznek ki azok a szakmák, amelyek megszerzésének előfeltétele az érettségi. Ha ezt egybevetjük azzal, hogy a munkáltatók leginkább szakképzett pályakezdőket hajlandók alkalmazni, akkor jogosnak tűnik az a várakozás, hogy az érettségizett fiatalok a mainál is nagyobb számban jelennek majd meg a szakképző intézmények valamelyikében. Annál is inkább így van ez, mert a hatályos jogszabályok szerint az iskolai rendszerű képzés 23 éves kor alatt az első szakma megszerzéséig ingyenes.

Szakoktatás felsőfokon

Új szín a hazai szakképzésben az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés (AIFSZ), amelynek bevezetéséről hoszszú egyeztetéseket követően a 45/1997. (III. 2.) számú kormányrendelet rendelkezett. Az AIFSZ olyan rövid ciklusú – általában kétéves időtartamú – gyakorlatorientált képzés, amelyet felsőoktatási intézmény, illetve a vele megállapodást kötő szakközépiskola folytathat, sikeres akkreditáció esetén. A képzési programok elfogadásáról a Magyar Akkreditációs Bizottság dönt, határozatát megküldi az oktatási tárcának, amely kezdeményezi a képzés OKJ-ba való felvételét. Az AIFSZ keretében tanult tárgyakra a diákok kreditpontokat kapnak, amelyeket a képzést szervező intézménnyel megállapodást kötő felsőoktatási intézménynek aztán el kell fogadnia, vagyis a diák szinte automatikusan továbbtanulhat ott. E képzési forma várhatóan a munkáltatók igényeinek is megfelel majd, hiszen az AIFSZ-ből kikerülők kiválóan segíthetik a diplomás szakemberek munkáját mind a döntések meghozatalában, mind a feladatok gyakorlati megoldásában.

Az OKJ jelenleg 18 ilyen képzést tartalmaz, s ezek mindegyikében megkezdődött már az oktatás.

A piac kínálata

Az oktatási piacon évek óta töretlenül vonzóak a szakmai átképzések, képzések. Jelenleg csaknem 2000 cég kínálja szolgáltatásait különböző szakmákban, különböző színvonalon.

A szakképzés területén ma már szinte csak azok a vállalkozások képesek talpon maradni, amelyek OKJ-szakmákat oktatnak. Működésükkel kapcsolatban meglehetősen vegyesek a tapasztalatok. Korábban az nehezítette a kontrollt, hogy az állam csak a vizsgákon keresztül ellenőrizte a szakképző cégeket. Tavaly december óta azonban regisztráltatniuk kell magukat, s ehhez referenciákat is be kell mutatniuk. A regisztrálás a megyei munkaügyi központokban történik.

A szakképzési törvény hamarosan sorra kerülő módosítása újabb szűrőt épít majd be a rendszerbe. Az OKJ szakmát oktató cégek számára várhatóan kötelezővé teszik majd valamely, a Nemzeti Szakképzési Intézet által meghatározott eurokonform minőségbiztosítási rendszer alkalmazását. A minőségbiztosításra való felkészítést a jelenlegi elképzelések szerint szintén az NSZI végzi majd.

A piaci képzés árai
– banki ügyintéző 60 000 Ft-tól 140 000 Ft-ig
– gazdasági informatikus 85 000 Ft-tól 260 000 Ft-ig
– idegenforgalmi menedzser 96 000 Ft-tól 120 000 Ft-ig
– idegenforgalmi ügyintéző 60 000 Ft-tól 110 000 Ft-ig
– irodavezető 120 000 Ft-tól 253 000 Ft-ig
– pénzügyi ügyintéző 80 000 Ft-tól 155 000 Ft-ig
– marketing- és reklámmenedzser 92 000 Ft-tól 280 000 Ft-ig
– mérlegképes könyvelő 110 000 Ft-tól 185 000 Ft-ig
– számítástechnikai programozó 300 000 Ft-tól 400 000 Ft-ig
– szoftverüzemeltető 50 000 Ft-tól 164 000 Ft-ig
– számviteli ügyintéző 50 000 Ft-tól 142 000 Ft-ig

Tanfolyamárak

A tanfolyamok árait kizárólag a piac szabályozza, az állam csak a vizsgáztatás díját szabja meg. A tarifa általában azon múlik, hogy ki szervezi a tanfolyamot: az iskolák és az ugyancsak sok tanfolyamot indító munkaügyi központok árai általában alacsonyabbak. Az oktatási vállalkozások – noha látszólag túlkínálat van – sokszor igen borsos tandíjakat hirdetnek meg. (Igaz, a résztvevők bizonyos esetekben ennek egy részét vagy egészét visszakaphatják a munkaügyi központoktól.)

A teljesség igénye nélkül fentebb közöljük néhány szakma teljes képzésre vetített irányárait.

A felnőttképzés jövője

Szakmai körök várakozásai szerint Magyarországon az ezredfordulót követően a szakmaváltás gyakorisága a mai 1,5-2-ről az OECD által is előre jelzett 6-ra emelkedik. E folyamat eredményeként a közeli években a 4 millió munkavállaló 15 százalékát kell évente átképezni, illetve számukra – figyelembe véve a munka melletti tanulás kényszerét – biztosítani kell az önálló, kötetlen tanulásképzés lehetőségét. A felnőttképzés várható – s már ma is megkezdődött – konjunktúrája nemcsak természetes velejárója a társadalom fejlődésének, de a kiterjedt önképzési tevékenység egyben feltétele is a fejlődésnek.

Az uniós csatlakozás feltételei közül ugyan a munkában állók ma még egyelőre főleg a nyelvtudás szükségességét érzékelik, de már a közeli jövőben számítani lehet arra, hogy emellett elengedhetetlenné válik a szakmai fejlődés, vagy adott esetben egy teljesen új szakma elsajátítása. A munkaerő szabad mozgása ugyanis minimum kétirányú folyamat

Nyitott képzések

A felnőttképzés – a hallgatók élethelyzetéből adódóan – egészen másfajta igényeket támaszt a képzés szervezőivel szemben, mint a hagyományos szakképzés, vagy akár a munkanélküliek átképzése. Ezen a területen vezető szerep juthat az úgynevezett nyitott képzéseknek. Ezek lényege, hogy a képzésben részt vevőkhöz időben és térben jelentős megkötöttségek nélkül jussanak el a tananyagok, az azok elsajátítására vonatkozó útmutatások, illetve hasonló módon legyen lehetőség a megszerzett tudás ellenőrzésére is. Mindezen elemeket nyomtatott anyagok, audio- és videokazetták, vagy korszerűbb, számítógépes adathordozók tartalmazzák. Az ideális természetesen, ha lehetőség van a tananyagok hálózaton keresztüli elérésére is.

Az elmúlt időszakban az ilyen jellegű, távoktatásnak nevezett képzés főleg a nyelvtanulásban hódított teret, de a szakemberek úgy vélik, hogy a nyitott képzések a következő években az ismeretek egyre szélesebb körében hódítanak majd.

A nyitott képzések másik igen fontos jellemzője, hogy – ellentétben a hagyományos szakképzéssel – általában modulrendszerűek, vagyis építenek a hallgatók tudására, addigi szakmai múltjára.

A sok szempontból a felnőttoktatás jövőjének tűnő nyitott képzések fejlesztését a költségvetés a Nyitott Szakképzésért Közalapítványon (NYITSZAK) keresztül támogatja. Az alapítvány idén 1 milliárd forintból gazdálkodott, amelynek forrása a Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprésze volt. Az alapítvány elsősorban a már munkában lévők karrierváltási lehetőségét elősegítő képző programokat támogat.

Meglevő szakképzési programok fejlesztéséhez, hallgatók képzési támogatásához 58 pályázatot támogatott a kuratórium 1998-ban, összesen 461 millió forint értékben. A támogatással ez évben több mint 16 ezer fő képzése kezdődik meg. A pályázaton kiosztott összegből 342 millió tananyagfejlesztésre, 100 millió hallgatói támogatásra, 19 millió pedig eszközfejlesztésre fordítható.

A nyertes pályázók 328 millió forint saját forrással egészítik ki a pályázati összeget, így a szakképzési programok továbbfejlesztéséhez összesen több mint 788 millió forintra kötöttek szerződéseket a nyár folyamán.

A szakmák spektruma meglehetősen széles: 12 szakmacsoportot fog át, amelyben a gipszkarton-szerelőtől a környezetvédelmi technikusig számos foglalkozás megtalálható.

A NYITSZAK – vélhetően a korábbi állami képzési támogatások sorsán okulva – igen szigorú szerződéses feltételek elé állítja a nyertes pályázókat. A pénz felhasználását gyakorlatilag folyamatosan ellenőrzik, s például a hallgatói létszám után adott támogatás 50 százalékát csak a vizsgák után adják ki, a levizsgázott hallgatók száma alapján.

Tanulás a cégen belül

A felnőttképzésben természetesen nemcsak a tanfolyamoknak, a távoktatási programoknak lehet szerepe, de fontos feladatot láthatnak el maguk a cégek is. Az alkalmazottak továbbképzése persze nem a karrierváltást, sokkal inkább a vállalat dinamikus fejlődését, a hatékonyság növelését hivatott elősegíteni.

A munkatársak folyamatos képzése ma még inkább a multinacionális cégekre jellemző, de a verseny éleződésével előbb- utóbb a magyar tulajdonosoknak is fel kell ismerniük ennek jelentőségét.

Ebben jelenthet némi segítséget a NYITSZAK júliusban meghirdetett és még le nem zárt pályázata, amelyre a kuratórium 90 millió forintot kíván felhasználni.

A pályázattal olyan, vállalatok, vállalkozások által szervezett képzéseket kívánnak támogatni, amelyben a szervező cég dolgozói is részt vesznek, amelyek hozzájárulnak korszerű technológiák bevezetéséhez. Előnyt élveznek az elbírálásnál a több vállalkozás képzési igényét kielégítő, a gazdaság nemzetközi versenyképességet javító, a régiók felzárkózását elősegítő, illetve a vállalkozási övezetekben folyó programok. Egy pályázó maximum 3 millió forintot kaphat.

T. É.
Mit várnak a vállalkozók?
A jelek szerint nemcsak az oktatási kormányzat, de a vállalkozók is azt igénylik, hogy a felsőoktatás a korábbinál jobban alkalmazkodjék a gazdaság igényeihez, illetve hogy a gazdaság szereplői maguk is alakíthassák a felsőoktatás struktúráját.

Tolnay Lajos, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke egy nemrégiben lezajlott konferencián konkrét javaslatokat is megfogalmazott.

A gazdaság közvetlen részvétele a felsőoktatás formálásában elég gyakori a fejlett gazdaságokban. A finanszírozó gazdálkodók részt vesznek az egyetemi irányító testületek munkájában, beleszólnak az indítandó képzések létszámába, a képzés tartalmába, kezdeményezik az idejétmúlt struktúrák megszüntetését.

Az MKIK javasolja, hogy a gazdálkodók – akik egyrészt felhasználói, másrészt az adókon keresztül finanszírozói is a felsőoktatásnak – részvételével hozzanak létre országos és regionális stratégiai oktatási kollégiumokat a fejlesztési, finanszírozási, szervezeti kérdések megvitatására. Ebben a jelek szerint számíthatnak az oktatási miniszter támogatására.

Üdvözlik a vállalkozók a szakképzési alaprésznek a felsőoktatás felé történő megnyitását. Szorgalmazzák ugyanakkor, hogy módjuk legyen közvetlenül is támogatni az intézményeket, úgy, hogy ezeket az összegeket, az átadott eszközök értékét leírhassák az adóból.

A legnagyobb közjogi kamara elnöke szerint a közvetlenebb finanszírozás a gyakorlatorientáltabb, a gazdaság igényeihez igazodó képzések számára stabilabb anyagi bázist jelentene. Ezzel párhuzamosan azt is szükségesnek tartja, hogy az intézmények állami támogatása néhány éven belül a munkaerő-piaci keresettségtől függően differenciálódjon.

A kamara természetesen kész részt venni a munkaerőpiac igényeinek felmérésében, illetve az erre alkalmas kutatási háttér kialakításában. Tolnay Lajos elmondta azt is: tervezik, hogy tagvállalataiknál nyomon követik a felsőoktatásban végzettek elhelyezkedési lehetőségeit, munkahelyen való megfelelésüket.

A gazdasági szereplőknek a felsőoktatás irányításában való részvételét persze nem csak financiális okok teszik szükségessé. Legalább enynyire fontosak az oktatás tartalmi problémái is.

Ma ugyanis nem csak az a gond, hogy a végzett diplomások összetétele nem tükrözi a gazdaság szerkezetét, legalább ilyen mértékű nehézséget okoz, hogy a főiskolán, egyetemen szerzett tudás igen gyakran nem elegendő a munkába álláshoz. A kezdő diplomásoknak sokszor azonnal munkahelyi továbbképzésre van szükségük ahhoz, hogy megfelelő szinten teljesíthessék az elvárásokat. Ez pedig komoly költséggel, munkaidő-kieséssel jár, vagyis kiadásokat jelent a munkáltatónak.

A vállalkozók éppen ezért szorgalmazzák, hogy – a szakképzéshez hasonlóan – minél több hallgató számára biztosítsák a munkahelyeken történő gyakorlati képzést, természetesen már a főiskolai-egyetemi évek alatt. T. R.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. november 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem