Sorozatunk befejező darabjában a részvénytársaság szervezetére, működésére vonatkozó rendelkezéseket ismertetjük.
A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG SZERVEZETE
A közgyűlés
A részvénytársaság legfőbb szerve a részvényesek összességéből álló közgyűlés, amelynek kizárólagos hatáskörébe tartozik:
- az alapító okirat (alapszabály) megállapítása és módosítása;
- a részvénytársaság működési formájának megváltoztatásáról szóló döntés;
- a részvénytársaság átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározása;
- az igazgatóság tagjainak, továbbá a felügyelőbizottság tagjainak és a könyvvizsgálónak a megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása;
- a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, ideértve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntést is;
- az osztalékelőleg fizetéséről szóló döntés;
- a részvények típusának átalakításáról szóló döntés;
- a nyomdai úton előállított részvény dematerializált részvénnyé történő átalakításáról szóló döntés;
- az egyes részvénysorozatokhoz fűződő jogok megváltoztatása, illetve az egyes részvényfajták, osztályok átalakítása;
- az átváltoztatható vagy jegyzési jogot biztosító kötvény kibocsátásáról szóló döntés;
- a saját részvény megszerzéséről, továbbá a nyilvánosan működő részvénytársaság esetében a saját részvényre kapott nyilvános vételi ajánlat elfogadásáról szóló döntés.
A közgyűlés dönt továbbá minden olyan kérdésben, amit törvény vagy az alapító okirat (alapszabály) a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.
Összehívás
A közgyűlést az alapító okiratban (alapszabályban) meghatározott gyakorisággal, de legalább évente egyszer össze kell hívni. Szükség esetén rendkívüli közgyűlés bármikor összehívható. A közgyűlést főszabályként az igazgatóság hívja össze, az alapító okiratban (alapszabályban) meghatározott módon, zártkörűen működő részvénytársaságnál a közgyűlés kezdő napját legalább tizenöt nappal megelőzően a részvényeseknek küldött meghívó, nyilvánosan működő részvénytársaságnál a közgyűlés kezdő napját legalább harminc nappal megelőzően az alapszabályban meghatározott módon közzétett hirdetmény útján.
A meghívó, illetve a hirdetmény tartalmazza:
- a részvénytársaság cégnevét és székhelyét;
- a közgyűlés időpontját és helyét;
- a közgyűlés napirendjét;
- a szavazati jog gyakorlásához az alapszabályban előírt feltételeket;
- a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyét és idejét.
A határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlést az eredeti közgyűlés meghívójában, illetve hirdetményében megjelölt határidőn belül, az ott meghatározott feltételekkel kell összehívni.
A szabálytalanul összehívott közgyűlésen csak valamennyi szavazásra jogosult részvényes jelenlétében hozható határozat, feltéve hogy közülük senki sem tiltakozott a közgyűlés megtartása miatt.
Jelenléti ív
A közgyűlésen megjelent részvényesekről jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a részvényes, illetve képviselője nevét (cégét) és lakóhelyét (székhelyét), részvényei számát és az őt megillető szavazatok számát. A jelenléti ívet a közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.
Határozatképesség, szavazás
Az alapító okirat (alapszabály) eltérő rendelkezése hiányában a közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazásra jogosító részvények által megtestesített szavazatok több mint felét képviselő részvényes jelen van. A határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben – az alapító okirat (alapszabály) eltérő rendelkezése hiányában – a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.
A közgyűlés a határozati javaslatot elfogadó szavazatok legalább háromnegyedes többségével határoz az alapító okirat (alapszabály) megállapításáról és módosításáról, a részvénytársaság működési formájának megváltoztatásáról, átalakulásáról és jogutód nélküli megszűnéséről, valamint az egyes részvénysorozatokhoz fűződő jogok megváltoztatásáról, illetve az egyes részvényfajták, osztályok átalakításáról. Az alapító okirat (alapszabály) ezeken túlmenően is előírhatja a háromnegyedes többséget.
A közgyűlés olyan határozata, amely hátrányosan változtat meg valamely részvénysorozathoz kapcsolódó jogot, akkor hozható meg, ha ahhoz az érintett részvénysorozat részvényeseinek legalább háromnegyedes többsége – az alapító okiratban (alapszabályban) meghatározott módon – előzetesen hozzájárult. Ennek során nem alkalmazhatók a részvényhez fűződő szavazati jog esetleges korlátozására vagy kizárására vonatkozó rendelkezések.
A nyilvánosan működő részvénytársaság működési formájának megváltoztatására irányuló közgyűlési határozathoz a szavazatok egyenként legfeljebb egy százalékát képviselő részvényesek legalább háromnegyedes többségének – az alapító okiratban (alapszabályban) meghatározott módon – előzetes hozzájárulása szükséges.
Közgyűlési jegyzőkönyv
A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:
- a részvénytársaság cégnevét és székhelyét;
- a közgyűlés helyét és idejét;
- a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének és a szavazatszámlálóknak a nevét;
- a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;
- a határozati javaslatokat, az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, valamint a szavazástól tartózkodók számát.
A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés elnöke írja alá, és egy erre megválasztott, jelen lévő részvényes hitelesíti. Az igazgatóság a közgyűlés befejezését követő harminc napon belül köteles a cégbírósághoz benyújtani a közgyűlési jegyzőkönyvnek vagy kivonatának egy hiteles példányát, a jelenléti ívet és a közgyűlés öszszehívásáról szóló hirdetményt tartalmazó lappéldányokat. Bármely részvényes kérheti az igazgatóságtól a közgyűlési jegyzőkönyv kivonatát vagy másolatát.
Az igazgatóság
A részvénytársaság ügyvezető szerve a legalább három, legfeljebb tizenegy természetes személy tagból álló igazgatóság, amely elnökét maga választja tagjai közül. Az igazgatóság tagja és elnöke csak munkaviszonyon kívül töltheti be a tisztségét. A zártkörűen működő részvénytársaság alapító okirata úgy is rendelkezhet, hogy igazgatóság jogait a vezérigazgató gyakorolja.
Az igazgatóság tagjainak egymás közötti feladat- és hatáskörmegosztásáról az igazgatóság által elfogadott ügyrendben kell rendelkezni. Az igazgatóság tagjai tanácskozási joggal vesznek részt a részvénytársaság közgyűlésén. A részvénytársaság számviteli törvény szerinti beszámolójának és az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatnak az előterjesztése az igazgatóság feladata. Az igazgatóság az alapító okiratban (alapszabályban) meghatározott gyakorisággal, de legalább évente egyszer a közgyűlés, háromhavonta a felügyelőbizottság részére jelentést készít az ügyvezetésről, a társaság vagyoni helyzetéről és üzletpolitikájáról, s gondoskodik a részvénytársaság üzleti könyveinek szabályszerű vezetéséről.
Az igazgatóság köteles nyolc napon belül a felügyelőbizottság egyidejű értesítése mellett a szükséges intézkedések megtétele céljából összehívni a közgyűlést, ha tudomására jut, hogy – a részvénytársaság saját tőkéje a veszteség következtében az alaptőke kétharmadára, vagy saját tőkéje a törvényben meghatározott összeg alá csökkent, illetve ha a részvénytársaság megszüntette a fizetéseit, és vagyona nem fedezi a tartozásokat.
Vagyoni kérdések
Az alaptőke védelme
A részvénytársaság fennállása alatt a részvényes nem követelheti vissza az általa teljesített vagyoni hozzájárulást. Az alaptőke leszállítását kivéve, tilos – tagsági jogviszonya alapján – az alaptőke terhére kifizetést teljesíteni a részvényesnek.
A felügyelőbizottság előzetes hozzájárulására van szükség minden olyan szerződés létrejöttéhez, amelyet a részvénytársaság a névre szóló részvénnyel rendelkező részvényesével vagy annak közeli hozzátartozójával köt meg. Nyilvánosan működő részvénytársaság esetén ez a megszorítás csak a részvénytársaság alaptőkéjében legalább tíz százalékot elérő szavazati joggal rendelkező részvényessel, illetve közeli hozzátartozójával szemben áll fenn.
A részvénytársaság és a részvényes, illetve annak közeli hozzátartozója közötti visszterhes vagyonátruházási szerződés létrejöttéhez – ha a szerződésben megállapított ellenszolgáltatás értéke meghaladja a részvénytársaság alaptőkéjének egytizedét – a közgyűlés jóváhagyására van szükség. Ennek során megfelelően alkalmazni kell a nem pénzbeli hozzájárulás értékelésére és a könyvvizsgáló jelentésének nyilvánosságra hozatalára vonatkozó rendelkezéseket is
Ha a részvényes egyben a részvénytársaság igazgatóságának vagy felügyelőbizottságának is a tagja, sem ő, sem közeli hozzátartozója nem köthet a részvénytársasággal a cég üzletszerű gazdasági tevékenységi körébe tartozó szerződést.
Osztalék
A részvényesnek joga van a részvénytársaságnak a számviteli jogszabályok szerint számított adózott eredménye közgyűlés által felosztani rendelt, részvényei névértékére jutó arányos hányadára (osztalék). A részvényes csak a már teljesített vagyoni hozzájárulása arányában jogosult az osztalékra. A közgyűlés az igazgatóságnak a felügyelőbizottság által jóváhagyott javaslatára, a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásával egyidejűleg határozhat az osztalék kifizetéséről. Nem fizethető osztalék, ha ennek következtében a részvénytársaság saját tőkéje a számviteli jogszabályok szerint számított módon nem érné el a részvénytársaság alaptőkéjét.
A számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadását megelőzően csak akkor van lehetőség osztalékelőleg fizetésére, ha a közgyűlés által elfogadott – a számviteli törvény szabályai szerint készített – közbenső mérleg alapján valószínűsíthető, hogy utóbb az éves osztalék kifizetésének nem lesz akadálya. Az osztalékelőleg és az abban az évben fizetett osztalék együttes összege nem haladhatja meg a részvénytársaságnak a tárgyévet megelőző év után – a számviteli jogszabályok szerint számított – osztalékfizetésre fordítható adózott eredményét.
Az alaptőke felemelése
Az alaptőke felemelése
- új részvények forgalomba hozatalával;
- az alaptőkén felüli vagyon terhére;
- dolgozói részvény forgalomba hozatalával;
- feltételes alaptőke-emelésként, átváltoztatható kötvény forgalomba hozatalával történhet.
Az alapító okirat (alapszabály) felhatalmazhatja az igazgatóságot is az alaptőke felemelésére. Ennek során meg kell határozni azt a legmagasabb összeget, amellyel az igazgatóság az alaptőkét felemelheti. A felhatalmazás megújítható, legfeljebb öt évre és legfeljebb az alaptőke évi huszonöt százalékával történő felemelésére szólhat. Az alapításra irányadó szabályok az alaptőke-emelés, illetve annak cégjegyzékbe történő bejegyzése során megfelelően alkalmazandók, azzal, hogy ha az alaptőke-emelés során a részvények kibocsátási értéke a névértéket meghaladja, a részvényjegyzéskor teljes egészében meg kell fizetni a különbözetet.
Alaptőke-emelés új részvények forgalomba hozatalával
A részvénytársaság új részvények forgalomba hozatalával akkor emelheti fel az alaptőkéjét, ha befizették a korábban forgalomba hozott valamennyi részvényének névértékét, illetve kibocsátási értékét. Az alaptőke ilyen felemelését elhatározó közgyűlés összehívásáról szóló hirdetményben, illetve meghívóban ismertetni kell:
- az alaptőke-emelés módját;
- az alaptőke-emelés tervezett legkisebb összegét (a jegyzési minimumot);
- az alaptőke-emeléshez kapcsolódó alapító okirat (alapszabály) módosításának tervezetét, ezen belül a kibocsátandó új részvények számát, sorozatát, illetve a sorozatba tartozó részvények fajtájához, illetve részvényosztályához kapcsolódó jogokat, a részvények előállításának módját, névértékét, illetve kibocsátási értékét és befizetésének feltételeit;
- új részvények zártkörű forgalomba hozatala esetén – szükség szerint – a nem pénzbeli hozzájárulás tárgyát, értékét, az ellenében adandó részvények számát, névértékét, a hozzájárulást szolgáltató nevét (cégét), lakóhelyét, székhelyét és az előzetes értékelést végző könyvvizsgáló nevét (cégét), székhelyét (lakóhelyét).
A közgyűlésnek az alaptőke felemelésével kapcsolatos határozatához – ha a részvénytársaság eltérő részvénysorozatba tartozó részvényeket hozott forgalomba – az alaptőke felemelésében érintett részvénysorozatok részvényeseinek legalább háromnegyedes többségének előzetes hozzájárulása szükséges. Ennek során nem alkalmazhatók a részvényhez fűződő szavazati jog esetleges korlátozására vagy kizárására vonatkozó rendelkezések.
Az alaptőke felemelésével forgalomba hozott új részvény – az alaptőke-emelést elhatározó közgyűlés eltérő rendelkezése hiányában – első ízben az alaptőke-emelés bejegyzésének naptári éve után járó osztalékra jogosít.
Ha az alaptőke-emelés új részvények zártkörű forgalomba hozatalával történik, az alaptőke-emelést elhatározó közgyűlési határozatban meg kell határozni azokat a személyeket, akiket – az általuk tett vételi szándéknyilatkozatra figyelemmel – a közgyűlés feljogosít a részvények átvételére vonatkozó kötelezettségvállalásra. A közgyűlési határozatban rendelkezni kell az e személyek által átvenni vállalt részvények fajtájáról, illetve osztályáról, számáról, a részvény sorozatáról, névértékéről, illetve kibocsátási értékéről.
A részvénytársaság részvényeseit – ezen belül első helyen a forgalomba hozott részvényekkel azonos részvénysorozatba tartozó részvénnyel rendelkező részvényeseket – és a jegyzési jogot biztosító kötvények tulajdonosait – ebben a sorrendben – az alapszabályban vagy az alapszabály felhatalmazása alapján a közgyűlés határozatában meghatározott feltételek szerint jegyzési elsőbbség illeti meg.
A alaptőke-emelést elhatározó közgyűlés az alaptőke-emeléssel összefüggésben a részvényjegyzés vagy a részvények átvételére vonatkozó kötelezettségvállalások eredményétől függően annak tényleges lezárásának napjával módosíthatja az alapító okiratot (alapszabályt). Ebben az esetben az alaptőke-emeléssel kapcsolatban újabb közgyűlésre nincs szükség. Ha nem kerül sor feltételes alapszabály-módosításra vagy az alaptőke-emelés során olyan kérdésben kell a közgyűlésnek határoznia, amelyre vonatkozóan a feltételes alapszabály-módosítás nem tartalmaz rendelkezést, a részvényjegyzés eredményes lezárását követő hatvan napon belül közgyűlést kell tartani az alapító okirat (alapszabály) módosításáról.
Az új részvények forgalomba hozatalával történő alaptőke-emelésre az értékpapírokra vonatkozó törvényi rendelkezésekben (1996. évi XCI. tv.) meghatározott esetekben, illetve feltételek szerint kerülhet sor.
Alaptőke-emelés az alaptőkén felüli vagyon terhére
A részvénytársaság – az alapító okirat (alapszabály) módosításával – a számviteli törvény szerinti beszámolót elfogadó közgyűlésen felemelheti az alaptőkéjét alaptőkén felüli vagyonával vagy annak egy részével. A felemelt alaptőkére eső részvények ellenérték nélkül, részvényeik névértékének arányában a részvénytársaság részvényeseit illetik meg. A közgyűlés az alaptőke-emelésről hozott határozatában azonban úgy is rendelkezhet, hogy a felemelt alaptőke terhére forgalomba hozott új részvények vagy azok egy része dolgozói részvényként a részvénytársaság munkavállalóit illeti meg. A döntés arra is irányulhat, hogy a forgalomba hozott új részvények egészben vagy részben azt illessék meg, aki a részvények ellenében lemond a részvénytársaságnak nyújtott hitel visszaköveteléséről.
Az alapító okirat (alapszabály) módosításán túlmenően a közgyűlési határozatban meg kell határozni az alaptőke-emelés végrehajtásának formáját (új részvények kibocsátása, felülbélyegzés, kicserélés) és végrehajtásának szabályait.
Nyomdai úton előállított részvények esetén, az alaptőke-emelés bejegyzését követő hatvan napon belül az igazgatóságnak – zártkörűen működő részvénytársaságnál a részvényesek írásban történő értesítésével, nyilvánosan működő részvénytársaságnál pedig a hirdetményi lapban közzétett felhívással – tájékoztatni kell a részvényeseket a felülbélyegzendő, illetve kicserélendő részvények átvételének és az új részvények vagy felülbélyegzett részvények átadásának helyéről, kezdő és záró időpontjáról. Ha a részvényes a közgyűlési határozatban megjelölt időtartamon belül nem adja át az igazgatóságnak a felülbélyegzendő, illetve kicserélendő részvényeket, az igazgatóság érvénytelenné nyilvánítja a részvényeket és a Cégközlönyben, valamint a részvénytársaság hirdetményi lapjában közzéteszi az ezt megállapító határozatát. Az érvénytelenné nyilvánítással megszűnnek a részvényes részvényesi jogai. Az érvénytelenné nyilvánított részvények helyett a részvénytársaság új részvényeket bocsát ki és azokat értékesíti. A befolyt vételár az érvénytelenített részvények tulajdonosait illeti meg. Ha a részvényes a közgyűlési határozatban megjelölt időtartam alatt nem veszi át az új vagy felülbélyegzett részvényeket, a részvénytársaság értékesíti ezeket a részvényeket. A befolyt vételár a határidőt elmulasztó részvényest illeti meg. Amennyiben az előbbiek szerinti értékesítésre nem kerül sor hat hónapon belül, a részvényeket legkésőbb a következő közgyűlésen az alaptőke leszállításával be kell vonni.
Alaptőke-emelés dolgozói részvény forgalomba hozatalával
Ingyenes dolgozói részvény forgalomba hozatalánál a részvénytársaság alaptőkén felüli vagyonának terhére történő alaptőke-emelés biztosítja a dolgozói részvények névértékét. Kedvezményes dolgozói részvény kibocsátásánál a közgyűlési határozat szerint befizetendő összeg és az alaptőkén felüli vagyon terhére történő alaptőke-emelés együttesen adja ki a forgalomba hozott dolgozói részvények névértékét.
Alaptőke-emelés átváltoztatható kötvény forgalomba hozatalával
A közgyűlés feltételes alaptőke-emelést határozhat el átváltoztatható kötvény forgalomba hozatalával.
Az erről szóló határozatban meg kell határozni
- a kötvénykibocsátás módját (zártkörű, nyilvános);
- a kibocsátandó kötvények számát, névértékét, illetve kibocsátási értékét, a kötvények sorozatát, a jegyzés helyét és idejét;
- a kötvények részvénnyé történő átalakításának feltételeit;
- a kötvény futamidejét, a kamat vagy egyéb hozam megfizetésének feltételeit.
Zártkörű kötvénykibocsátás esetén a közgyűlési határozatban meg kell jelölni azokat a személyeket is, akik – az előzetesen tett szándéknyilatkozatok alapján – jogosultak a kötvények átvételére.
A kötvénytulajdonosok a kötvény futamidején belül, a közgyűlés által meghatározott időtartam alatt írásban – a kötvényeknek az igazgatóság részére történő benyújtásával – részvényt igényelhetnek kötvényeik helyébe. Ha a kötvényeket a részvények névértékénél, illetve kibocsátási értékénél alacsonyabb összeggel bocsátották ki, a kötvénytulajdonos a bejelentéssel egyidejűleg köteles megfizetni a részvénytársaságnak a kötvény és a részvény névértéke, illetve kibocsátási értéke közötti különbözetet.
Az alaptőke leszállítása
A közgyűlés leszállíthatja az alaptőkét, sőt a törvényben meghatározott esetekben köteles is erre. Az alaptőke nem szállítható le az alaptőke-minimum alá. Ha az alaptőke kötelező leszállítására azért nincs lehetőség, mert ezzel a részvénytársaság alaptőkéje a törvényben meghatározott legkisebb összeg alá csökkenne, a közgyűlés köteles határozni a részvénytársaságnak más társasági formába történő átalakulásáról vagy a részvénytársaság jogutód nélküli megszűnéséről.
A közgyűlés összehívásáról szóló meghívónak, illetve hirdetménynek tartalmaznia kell az alaptőke-leszállítás okára és végrehajtásának módjára vonatkozó tájékoztatást is.
Az alaptőke leszállításáról szóló közgyűlési határozatban meg kell jelölni
- az alaptőke-leszállítás végrehajtásának módját;
- azt, hogy az alaptőke leszállítása tőkekivonás vagy a veszteségrendezés érdekében, illetve a részvénytársaság saját tőkéje más elemének növelése céljából történik-e;
- azt az összeget, amellyel az alaptőke csökken, és
- azt a határidőt, ameddig a részvényeket a részvénytársasághoz be kell nyújtani.
A közgyűlés az alaptőke-leszállításról szóló határozatával egyidejűleg köteles módosítani az alapító okiratot (alapszabályt) is.
A kötelező leszállítást kivéve a közgyűlés csak akkor határozhat az alaptőke leszállításáról, ha ahhoz az alaptőke leszállításával érintett részvénysorozat részvényeseinek legalább háromnegyedes többsége az alapító okiratban (alapszabályban) meghatározott módon előzetesen hozzájárult. Ennek során a részvényhez fűződő szavazati jog esetleges korlátozására vagy kizárására vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók.
Az alaptőke leszállításakor mindenekelőtt a részvénytársaság tulajdonában álló saját részvényeket kell bevonni. Az alaptőke leszállítására nyomdai úton előállított részvények esetén sor kerülhet a részvények kicserélésével, lebélyegzésével, valamint a részvények számának az alapító okiratban (alapszabályban) meghatározott módon történő csökkentésével.
Az alaptőke leszállítását elhatározó közgyűlési határozat cégbírósági benyújtását követően az igazgatóságnak kétszer egymás után, legalább harmincnapos időközzel a Cégközlönyben közzé kell tennie a közgyűlési határozatot. A hirdetményben egyúttal fel kell hívni a társaság hitelezőit, hogy az alaptőke leszállításához hozzá nem járuló hitelezők a hirdetmény utolsó közzétételétől számított harminc napon belül jelentsék be a követeléseiket. Az ismert hitelezőket külön is fel kell hívni követeléseik bejelentésére.
A részvénytársaság köteles a felhívás alapján fellépő hitelezők számára megfelelő biztosítékot nyújtani, vagy őket más módon kielégíteni. Az alaptőke leszállításának meghiúsulását is be kell jelenteni a cégbíróságnak.
Nyomdai úton előállított részvények esetén az alaptőke-leszállítás cégbírósági bejegyzését követő harminc napon belül az igazgatóság – zártkörűen működő részvénytársaság esetében a részvényesek írásban történő felszólításával, nyilvánosan működő részvénytársaság esetében a hirdetményi lapban közzétett felhívással – felszólítja a részvényeseket, hogy a hirdetményben megjelölt határidőn belül nyújtsák be a részvényeiket. A felszólítás ellenére be nem nyújtott részvényeket a részvénytársaság érvénytelennek nyilvánítja, és ezt a Cégközlönyben közzéteszi. Az érvénytelenné nyilvánítással a részvényes részvényesi jogai megszűnnek.
Az érvénytelennek nyilvánított részvények helyébe a részvénytársaság, ha szükséges, új részvényeket bocsát ki, és azokat értékesíti. A befolyt vételár az érvénytelenített részvények tulajdonosait illeti meg. Ha a részvények értékesítése a kibocsátásuktól számított hat hónapon belül nem vezetett eredményre, a részvénytársaság alaptőkéjét le kell szállítani.
A részvényesnek csak az alaptőke-leszállítás cégjegyzékbe történő bejegyzése után szabad az alaptőke terhére kifizetést teljesíteni, vagy a részvényre vonatkozó hátralékos befizetést elengedni.
Heinold László-Band Ferenc
