Munkahelyi dohányzás

Magyarországon mindenkinek joga van az egészséges környezethez – azonban mindenki szabadon rombolhatja is saját egészségét. A dohányzás joga általában megilleti a munkavállalót, azonban a jogszabályok és a munkaadók korlátot szabhatnak a dolgozó káros szenvedélyének.

Alkotmányos jogok

Az alkotmányban foglalt – és a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának szövegével összhangban álló – rendelkezések alapján a Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Ezen túl alaptörvényünk szerint a Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. Ezt a jogot a jogszabályalkotók – többek között – munkavédelmi és egészségvédelmi normákkal biztosítják. A munkáltatók az egészségvédelmi jogszabályokban biztosított joguknál fogva előírhatnak dohányzási tilalmat a munkahely egész területére – vagy kijelölhetnek dohányzásra szolgáló helyeket.

Az állam felelős a lakosság egészségi állapotáért, különösen azért, hogy lehetővé váljon a közösségek és az egyének számára egészségi állapotuk megőrzése és védelme. Az állam kötelezettségét képezi különösen az egészségmegőrzés és egészségfejlesztés alapvető feltételeinek biztosítása, valamint a közérdek védelme az egyéni érdekekkel szemben. A dohányzás joga ugyan mindenkit megillet, de az egyén káros szenvedélyének egy egész közösséget nem lehet alárendelni, így a munkahelyeken a közérdek védelmében lehetőség van a dohányzási tilalomra.

Az állami egészségmegőrzési feladat biztosítja a dohányzási ártalmakban szenvedők gyógyíttatását is. A betegségben szenvedőket attól függetlenül megilleti a gyógykezelés joga, hogy aktív vagy passzív dohányzás miatt sérült meg az egészségük. A dohányzók többsége tisztában van a dohányzás ártalmaival, mégis minden harmadik magyar felnőtt – minden második férfi és minden negyedik nő – dohányzik. Magyarországon körülbelül 25 ezer ember hal meg évente a dohányzással ok-okozati összefüggésben álló betegségek következtében, egy másik adat szerint a társadalombiztosításnak a tavalyi évben 90 milliárd forintjába került a dohányzás miatti betegségek kezelése, gyógyíttatása. Ilyen népességfogyás és ekkora összegű kiadás láttán elgondolkoztató, hogy a törvényhozók eddig miért nem kívántak erélyesebben fellépni a dohányzás ellen.

Jön az új törvény!

A kormány idén őszre ígérte a nemdohányzók védelméről szóló törvény megalkotását. A dohányos lobby vereségét jelzi, hogy a jogszabályalkotó törvényi szinten kívánja szabályozni a kérdést. Az új szabályozás hatálybalépésétől azt várják, hogy megszigorítsa a dohányzás feltételeit a munkahelyeken és azokon kívül (közterületeken, tömegközlekedési eszközökön, vendéglátóiparban stb.) is. Az új törvény szigorára jellemző, hogy dohányzásra kijelölni csak azt a zárt légterű helyiséget lehet majd, amely rendelkezik folyamatos légcserét biztosító megfelelő műszaki megoldással.

Dohányzás a munkahelyeken

A munkahelyi dohányzás jelenleg hatályos szabályait a 35/1996. BM rendelet tartalmazza. E jogszabály rendelkezései szerint nem szabad dohányozni az „A"-„C" tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben, továbbá ott, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. A dohányzási tilalmat táblával (felirattal), illetőleg piktogrammal (áthúzott égő cigaretta) kell jelölni. Nem szabad dohányozni, nyílt lángot használni az „A" és „B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot szállító járművön és a „C" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot szállító jármű rakodóterén sem. Tilos égő dohányneműt, gyufát és egyéb gyújtóforrást olyan helyre tenni vagy dobni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. Az előbbi tilalmakon kívül arra is lehetőség van, hogy a munkáltató – saját belátása szerint – külön dohányzási tilalmat rendeljen el. Munkahelynek minősül minden olyan szabad vagy zárt tér (ideértve a föld alatti létesítményt, a járművet is), ahol munkavégzés céljából vagy azzal összefüggésben munkavállalók tartózkodhatnak.

Füstölgés a mezőgazdaságban

Gabonatáblán dohányozni még a járművek, erő- és munkagépek vezetőfülkéiben sem szabad. Az aratás idejére a munkáltató köteles a gabonatáblától legalább 15 méterre, az éghető anyagtól és a növényzettől elzárt dohányzóhelyet kijelölni. A munkáltató köteles továbbá a kijelölt dohányzóhelyen a dohánynemű gyűjtéséhez és eloltásához megfelelő mennyiségű vizet tartalmazó edényt elhelyezni. Dohányozni a szérű és a rostnövénytároló szélső tárolási egységétől, illetőleg a más helyen lévő kazaltól legalább 30 méterre, tüzet rakni legalább 100 méter távolságra, a kijelölt helyen szabad. A munkáltató azért is felel, hogy a tilalmakat a szérű és a rostnövénytároló bejáratainál táblákkal megjelöljék.

Munkáltatói feladatok

A Magyar Köztársaság területén munkát végzőknek – állampolgárságuktól függetlenül – joguk van a biztonságos és egészséges munkafeltételekhez. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeiről a munkáltatónak – a jogszabályok és a szabványok keretein belül – kötelessége gondoskodni. A munkaadó ezenkívül köteles biztosítani minden munkavállaló részére a munkahely és a munka jellegének megfelelő tisztálkodási és egészségügyi feltételeket is. A munkahely és a munka jellegének megfelelően a munkáltatónak gondoskodnia kell a rendről, tisztaságról, a keletkező szennyező anyagok, hulladék kezeléséről oly módon, hogy veszélyt vagy egészségi ártalmat ne okozzanak és a környezetet ne károsítsák. Ezek a rendelkezések összhangban állnak az Európai Közösség irányelveivel, a nemzetközi munkaügyi egyezményekben és ajánlásokban foglaltakkal.

Dohányzóhelyek, – helyiségek kijelölése

A nemdohányzók védelméről minden munkahelyen dohányzóhelyek, -helyiségek kijelölésével kell gondoskodni. Azokon a munkahelyeken, ahol a dohányzás a jogszabályok szerint nem tilos, és ahol a káros szenvedélyt a munkaadó is eltűri, külön dohányzóhelyet kell kijelölni. A munkáltató szabad belátása szerint jelölheti ki a munkahelyi dohányzóhelyeket vagy dohányzóhelyiségeket, de a dohányzásra kijelölt helyiség zárt légterű csak abban az esetben lehet, ha a folyamatos légcsere biztosított. Természetesen olyan helyet vagy helyiséget célszerű kijelölni, ahol kizárólag dohányosok dolgoznak vagy tartózkodnak. A munkaadónak ügyelnie kell a kijelölt dohányzóhelyek megfelelőségéről, mert annak állapotát a tűzvédelmi hatóság rendszeresen ellenőrizheti. A munkaadó olyan zárt térben is megtilthatja a dohányzást, ahol kizárólag dohányos munkavállalók dolgoznak – ha ez a munkahelyi közösség érdeke. Ugyanakkor a munkaadó figyelmének ki kell terjednie a munkavállalókon túlmenően a munkavégzés hatókörében tartózkodókra és a szolgáltatást igénybe vevőkre is. E szabály szerint a munkaadó nemcsak a dolgozóinak védelméről köteles gondoskodni, hanem a dolgozóival kapcsolatba lépő külső személyek védelméről is. Ilyen „kívülálló" lehet az étterem vendége vagy a hivatal ügyfele is. A nemdohányos dolgozókat az a szabály is védi, hogy az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés követelményei helyett a munkáltató pénzbeli vagy egyéb megváltást a munkavállalónak nem adhat, tehát az egészségtelen munkakörülményeket (például dohányfüstös irodát) pénzben kompenzálni tilos.

Felügyeleti intézkedések

Az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés szabályainak megtartását a munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség segíti és ellenőrzi. A megyei (fővárosi) munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség munkatársa jogosult valamennyi munkahelyen – külön engedély és előzetes értesítés nélkül – ellenőrzést tartani. Amennyiben a felügyelőség ellenőrei szabálytalanságot derítenek fel, akkor jogosultak a munkáltatót felhívni az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés szabályainak megtartására. Súlyos szabálytalanság esetén a felügyelet a munkáltatóra bírságot is kiszabhat.

Ha a munkavállaló úgy érzi, hogy számára a munkáltató egészségtelen – dohányfüsttől teli – munkahelyet biztosít, akkor jogosult a felügyeletnél panaszt tenni. A dolgozót védi, hogy fellépéséért, illetve a munkáltató vélt mulasztása miatt jóhiszeműen tett bejelentéséért hátrány nem érheti.

A munkavédelmi képviselő

Ha a munkáltatónál foglalkoztatottak létszáma a 10 főt, vagy a döntően nem fizikai jellegű tevékenységet folytató munkáltatónál a 20 főt meghaladja, a munkavállalók jogosultak maguk közül képviselőt választani az egészséget nem veszélyeztető munkavégzéssel összefüggő jogaik és érdekeik képviseletére. A munkavédelmi képviselő felléphet munkaadójánál a nemdohányos dolgozók egészségének védelmében, vagy ha ez nem vezet eredményre, a munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőségnél eljárást kezdeményezhet a munkáltató ellen.