Összeállításunk első részében felvázoltuk a környezetvédelem területeit, és bemutattuk azokat az ösztönzőket, amelyekkel az állam támogatni kívánja a környezetvédelmi beruházásokat, illetőleg a kárenyhítést, most pedig részletesen kitérünk az engedélyekre, a környezet használatáért fizetendő díjakra, a környezethasználat feltételeire és a károkozásért megállapítható jogi felelősségre.
A KÖRNYEZET HASZNÁLATA UTÁN FIZETENDÔ DÍJAK
A környezet terhelését és igénybevételét csökkentő intézkedések fedezetét a környezetvédelmi törvény szerint a környezetterhelési díjak, az igénybevételi járulékok, a termékdíjak és a betétdíjak teremtik meg. Az igénybevételi járulékról és a környezetterhelési díjról szóló külön jogszabály a mai napig nem született meg.
A környezet veszélyeztetése, terhelése, igénybevétele után megállapítható díjak azt a célt szolgálják, hogy a környezet megóvásának, illetve szennyezése és károsítása elkerülésének vagy megszüntetésének költségeit, illetve azok egy részét a környezethasználókra hárítsák át. Ennek következtében a környezethasználók gazdasági döntéseiknél nem hagyhatják majd figyelmen kívül a környezetvédelmi költségeket, és így ösztönzik őket a környezethasználat mérséklésére, ésszerűsítésére.
Termékdíj
A termékdíjak bevezetése közvetett módon segíti elő a környezet állapotának javulását, mivel azokat nem a közvetlen környezetterhelés megvalósulása miatt, hanem a későbbi, potenciálisan bár, de bizonyosan bekövetkező terhelés mérséklése céljából kell megfizetni.
Az egyes termékek funkciójuk betöltése során, használatukkal, valamint elhasználódásuk után (általában hulladékként) terhelik vagy veszélyeztetik a környezetet. E veszélyek és várható terhelések csökkentésének érdekében a termék előállítója és/vagy forgalmazója köteles a termék egységére megállapított díjat fizetni.
A termékdíjak rendszere elősegíti a környezetvédelem megelőzési elvének érvényesülését, mivel egyrészt ösztönöz a tartósabb, többször felhasználható termékek kifejlesztésére – ezzel kíméli a környezeti erőforrásokat –, másrészt ösztönöz az elhasználódott termékek anyagának ismételt felhasználására, termelésbe való visszavezetésére – szintén csökkentve így a környezet igénybevételét – harmadrészt lehetőséget ad a termékekből eredő egyes környezetterhelések megelőzése vagy mérséklése anyagi alapjainak megteremtésére.
A fentiek szerint egyszeri termékdíj-fizetési kötelezettség terheli a környezetet vagy annak valamely elemét a felhasználása során vagy azt követően különösen terhelő, illetőleg veszélyeztető egyes termékek előállítását, behozatalát, forgalmazását.
A környezetvédelmi termékdíjról szóló 1995. évi LVI. törvény rendelkezik a termékdíj fizetésének szabályairól. Eszerint a termékdíjköteles termékek után – beleértve a más termékekkel együtt vagy más termékek részeként forgalomba hozott terméket is – a belföldi előállítású termékdíjköteles termék első belföldi forgalomba hozója, valamint a termékdíjköteles termék importálója környezetvédelmi termékdíjat köteles fizetni.
Termékdíjköteles termékek:
- az üzemanyag és egyéb kőolajtermék (közvetlenül szennyező termék),
- a gumiabroncs,
- a hűtőberendezés, hűtőközeg,
- a csomagolóeszköz,
- az akkumulátor.
Eljárási szabályok
A termékdíj-fizetési kötelezettség általában a belföldi előállítású termékdíjköteles termék első belföldi értékesítésekor kiállított számlán feltüntetett teljesítés napján, vagy a saját célú felhasználás költségként való elszámolásának napján keletkezik. Ez alól kivétel az üzemanyag-termékdíj, amelyet a jövedéki adó fizetésére kötelezett a jövedéki adó részeként a jövedéki adóban fizet meg. A termékdíj felét kell megfizetni az olyan termékdíjköteles termékre, amely jogosult a környezetbarát védjegy használatára (termékdíjkedvezmény).
A kötelezett a belföldön forgalomba hozott vagy saját célra felhasznált termékdíjköteles termék mennyisége (a termékdíj alapja) után megállapított termékdíjat (a termékdíj alapja és a termékdíjtétel szorzata) az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: adóhatóság) által vezetett, a Pénzügyminisztérium hivatalos lapjában megjelölt számla javára fizeti be, és a termékdíj-kötelezettségről az adóhatóságnál tesz bevallást. A termékdíj megállapításának és befizetésének teljesítését az adóhatóság ellenőrzi.
Az importált termékdíjköteles terméknél a vámkezelés napján keletkezik a fizetési kötelezettség. Ilyenkor a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága az adózás rendjéről szóló törvénynek a termékimportot terhelő adókra vonatkozó eljárási szabályai alapján határozattal állapítja meg (veti ki) a termékdíjat. A vámhatóság a befizetett (beszedett), illetőleg a behajtott termékdíjat átutalja a Környezetvédelmi Alapnak.
Az egyes termékek termékdíja
- Gumiabroncsok: Termékdíjat kell fizetni a gépjármű, a mezőgazdasági vontató, a lassú jármű, a (fél)pótkocsi és a repülőgép gumiabroncsa után (Gkt.). A Gkt.-t az utas- és ajándékforgalomban behozott gumiabroncsok után is meg kell fizetni. A díj alapja a gumiabroncsok tömege, a termékdíjtételeket a törvény 1. számú melléklete tartalmazza.
- Csomagolóeszközök: Termékdíjat kell fizetni a csomagolóeszközök után (Cskt.). Mentesség szerezhető a Cskt. azon része alól, amelyre vonatkozóan a kötelezett a termékdíjköteles csomagolóeszközét visszagyűjti, visszavásárolja és újrahasználja, vagy újrafeldolgozza, illetve energianyerésre felhasználja (kezeli). Teljes mentesség szerezhető a Cskt. alól, ha a kötelező kezelési aránynak megfelelő mennyiségű csomagolóeszközt kezelt a kötelezett. A mentesség meghatározásakor a kezelt csomagolóeszköz arány és a kötelező kezelési arány hányadosát kell figyelembe venni. A Cskt. alapja a csomagolóeszközök tömege. A termékdíjtételeket a törvény 2. számú melléklete tartalmazza.
- Hűtőberendezések és hűtőközegek: Termékdíjat kell fizetni a hűtőberendezések és a hűtőközegek után (Hkt.). A Hkt. alapja hűtőberendezéseknél a hűtőberendezések névleges hűtőtérfogat- és a hűtőközeg-mennyisége szerint megkülönböztetett darabszáma, hűtőközegeknél pedig a hűtőközeg tömege. A Hkt. termékdíjtételeit és meghatározásának módját a törvény 3. és 4. számú mellékletei tartalmazzák.
- Egyéb kőolajtermékek: Termékdíjat kell fizetni a törvény 5. számú mellékletében meghatározott egyéb kőolajtermékek után (Kkt.). A Kkt. termékdíjalapja a kőolajtermék tömege. A termékdíjtételeket a törvény 5. számú melléklete tartalmazza. Visszaigényelhető a kenőolajokra vonatkozó Kkt.-nak az a része, amelyre vonatkozóan a kötelezett a veszélyes hulladékokra vonatkozó előírások betartásával a termékdíjköteles kenőolajat (fáradt olaj) visszagyűjti és újrahasználja, vagy újra feldolgozza, vagy energianyerésre felhasználja (kezeli).
- Akkumulátorok: Termékdíjat kell fizetni az akkumulátorok után (Akt.). A termékdíj alapja az akkumulátorok tömege. A termékdíjtételeket a 6. számú melléklet tartalmazza.
| Környezethasználati díjak |
|---|
|
Környezetterhelési díj
Környezetterhelési díjat törvény állapíthat meg egyes anyagoknak vagy energiafajtáknak a levegőbe, vízbe, talajba juttatása miatt, a kibocsátott anyag vagy energia mennyiségével arányosan. Ez arra ösztönözheti a kibocsátókat, hogy kibocsátásaikat csökkentsék. A terhelési díjak alkalmazásával érvényesíthető az az elv, hogy a határérték alatti kibocsátások okozta környezetterhelés is minimalizálandó, mivel a kibocsátásoknak nem a környezet terhelhetősége kell hogy határt szabjon, hanem a minél jobb környezeti állapotot kell célul kitűzni. A kötelezett az általa okozott terhelést köteles lesz nyilvántartani, arról adatokat szolgáltatni, illetve bevallást tenni. A díj olyan anyagra és energiafajtára határozható meg, amelyre érvényes mérési szabvány van, illetve amelynek kibocsátása anyagmérleg vagy műszaki számítás alapján megbízhatóan megállapítható. Igénybevételi járulék A környezethasználónak a környezeti elem erőforráskénti felhasználása után, az igénybe vett mennyiséggel arányosan kell megfizetni a törvényben meghatározott mértékű igénybevételi járulékot. A járulék bevezetése várhatóan a környezeti erőforrásokkal való takarékosabb gazdálkodásra, anyag- és energiatakarékos technológiák bevezetésére fogja ösztönözni a környezethasználókat. Nem kell majd járulékot fizetni olyan környezeti elem igénybevételéért, amely után bányajáradékot fizetnek. A környezeti elem igénybevétele után fizetendő járulékot a környezeti elem igénybe vett mennyiségével arányosan fogják megállapítani. Az arányossági tényező területi kategóriától függően eltérő lehet. Betétdíj A termékdíj hatásainak hatékonyabbá tételét szolgálja a betétdíj, amellyel a termék fogyasztója ösztönözhető a már használhatatlanná vált vagy számára feleslegessé vált használt termékek visszajuttatására a termelésbe. Jogszabály állapítja meg azon termékek körét, amelyeknek visszafogadása a környezet terhelésének, szennyezésének csökkentése érdekében indokolt. A visszafogadás ösztönzésére a termék forgalmazójának betétdíjat kell felszámítania. A betétdíjas termék forgalmazója köteles a használt termék visszavételéről és megfelelő kezeléséről gondoskodni, továbbá a forgalmazáskor felszámított betétdíjat a termék visszaszolgáltatójának megfizetni. |
A KÖRNYEZETHASZNÁLAT FELTÉTELEI
A környezethasználat a környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenységeknél a környezetvédelmi felügyelőség által kiadott környezetvédelmi engedély, környezetvédelmi felülvizsgálat hatálya alá tartozó tevékenységek esetén a felügyelőség által kiadott környezetvédelmi működési engedély, egyébként pedig a felügyelőség, illetőleg az önkormányzati környezetvédelmi hatóság által kiadott határozat, vagy szakhatósági állásfoglalásuk figyelembevételével más hatóság által kiadott határozat jogerőre emelkedését követően kezdhető meg, illetőleg folytatható.
Környezeti hatásvizsgálat és engedély
A környezetre jelentős mértékben hatást gyakorló tevékenység megkezdése előtt környezeti hatásvizsgálatot kell végezni. A környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységnek minősül a 152/1995. (XII. 12). Korm. rendeletben meghatározott létesítmény vagy művelet telepítése, megvalósítása, meglévő létesítmény vagy művelet felhagyása, jelentős bővítése, valamint a technológia- és a termékváltás, illetve ezek jelentős módosítása.
A hatásvizsgálat előkészítő és – szükségessége esetén – részletes vizsgálati szakaszból áll. A kérelmező az egyes szakaszok eredményeit előzetes környezeti tanulmányban és részletes környezeti hatástanulmányban köteles bemutatni. A hatásvizsgálat során fel kell tárni a tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó más műveletek, továbbá a meghibásodás vagy baleset miatt várható környezeti hatásokat is.
Előzetes környezeti tanulmány
A kérelmezőnek tevékenység megkezdésének szándékát be kell jelentenie a felügyelőségnek. A kérelemhez előzetes környezeti tanulmányt kell csatolni.
A tanulmánynak tartalmaznia kell:
- a tervezett tevékenység célját, telepítési és technológiai lehetőségei leírását, a létesítmény szükségességének indokolását, továbbá a tervezett tevékenység elmaradásából származó környezeti következmények leírását;
- a fentiek megvalósításából származó, várható környezetterhelés és környezet-igénybevétel mennyiségi és minőségi leírását;
- a környezetre várhatóan gyakorolt hatások előzetes becslését, továbbá új telepítésnél a telepítés helyén a tájban és ökológiai viszonyokban várható változások részletes leírását;
- azokat a kérdéseket, amelyek csak további, részletes hatásvizsgálat alapján válaszolhatók meg.
A felügyelőség a kérelem és az előzetes környezeti tanulmány alapján
- részletes környezeti hatástanulmány benyújtását írja elő, vagy
- kiadja – a telepítés tervezett helye (helyei) szerint illetékes települési önkormányzatok egyidejű tájékoztatásával – a tevékenységhez szükséges környezetvédelmi engedélyt, vagy
- elutasítja a kérelmet.
A felügyelőség visszavonja az engedélyt, ha a jogerőre emelkedéstől számított három éven belül nem kezdik meg a tevékenységet, illetve az ahhoz szükséges építési előkészítési munkákat, továbbá ha a jogosult nyilatkozik arról, hogy a környezetvédelmi engedéllyel nem kíván élni, valamint akkor is, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek lényegesen megváltoztak.
Részletes környezeti hatástanulmány
Az előzetes környezeti tanulmány alapján készítendő, helyszíni vizsgálatokkal alátámasztott részletes környezeti hatástanulmánynak többek között az alábbiakat kell tartalmaznia:
- a választott technológia öszszehasonlítását a leghatékonyabb megoldással;
- a hatásterületek behatárolását, ideértve a térképi bemutatásukat is, és e területek környezeti állapotának ismertetését a tevékenység megvalósítása nélküli helyzetben;
- a környezet állapotában a tevékenység következtében létrejövő változásoknak a környezeti elemekre és az emberi egészségre gyakorolt hatása előrejelzését, értékelését;
- a környezet állapotának változása miatt várható egészségügyi, gazdasági és társadalmi következmények becslését;
- a lehetséges igénybevettséget, szennyezettséget és károsítást megelőző, csökkentő, illetve elhárító intézkedések meghatározását.
A felügyelőség az ügyben rendelkezésre álló összes adat alapján határoz, és kiadja a tevékenység gyakorlásához szükséges környezetvédelmi engedélyt vagy elutasítja a kérelmet.
Környezetvédelmi felülvizsgálat és működési engedély
Amennyiben a felügyelőség környezetveszélyeztetést vagy környezetkárosítást észlel, az érdekeltet tevékenysége környezetre gyakorolt hatásának feltárása érdekében – teljes körű vagy részleges – felülvizsgálatra kötelezi.
A teljes körű felülvizsgálatnak ki kell terjednie
- az alkalmazott technológiák ismertetésére, a berendezések műszaki állapotának, korszerűségének bemutatására;
- a tevékenység folytatása során okozott környezetterhelések és -igénybevételek adatokkal alátámasztott bemutatására;
- a tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó műveletekre, különösen az anyagforgalomra, a be- és kiszállításra, a hulladék- és szennyvízkezelésre;
- az esetleg bekövetkező meghibásodásból vagy környezeti katasztrófa miatt feltételezhetően a környezetbe kerülő szenynyező anyagok és energia meghatározására;
- a környezetveszélyeztetés megelőzése, a környezetkárosodás elhárítása érdekében tett és tervezett intézkedések bemutatására;
- a tevékenység felhagyása után teendő intézkedésekre.
A felülvizsgálat során meg kell határozni a környezetszennyezés megszüntetésének – s ha ez nem lehetséges – a környezet-igénybevétel és -szennyezés mérséklésének lehetőségeit és feltételeit is.
A felülvizsgálat eredménye alapján a felügyelőség
- engedélyezi a tevékenység folytatását és kiadja a működési engedélyt,
- az engedély megadásával egyidejűleg a szükséges környezetvédelmi intézkedések megtételére kötelezi az érdekeltet,
- korlátozza, felfüggeszti vagy megtiltja a tevékenység folytatását, illetőleg az erre hatáskörrel rendelkező szervnél azt kezdeményezi. A korlátozás és a felfüggesztés esetén meghatározza a tevékenység folytatásának környezetvédelmi feltételeit.
Bejelentési kötelezettség, ellenőrzés
Az érdekelt köteles tizenöt napon belül bejelenteni a felügyelőségnek a működési engedélyben alapul vett körülmények jelentős megváltozását és a tulajdonosváltozást.
A felügyelőség hivatalból is vizsgálja a környezetvédelmi engedélyben alapul vett körülmények változását. Amennyiben ezek jelentősen eltérnek az engedélyezéskori körülményektől, a környezetvédelmi hatóság felülvizsgálatot rendel el, amelynek elbírálásáig a tevékenység folytatását részlegesen vagy teljesen korlátozhatja, felfüggesztheti, illetőleg az erre hatáskörrel rendelkező szervnél ezt kezdeményezi.
FELELÔSSÉG A KÖRNYEZETÉRT
A jogi felelősség általános alapja
Aki tevékenységével vagy mulasztásával veszélyezteti, szenynyezi vagy károsítja a környezetet, illetőleg tevékenységét a környezetvédelmi előírások megszegésével folytatja, a környezetvédelmi törvényben és a külön jogszabályokban meghatározott büntetőjogi, polgári jogi, államigazgatási jogi felelősséggel tartozik.
A jogsértő tevékenység folytatója köteles megszüntetni az általa okozott környezetveszélyeztetést, illetőleg környezetszennyezést és abbahagyni a környezetkárosítást; továbbá helytállni az általa okozott károkért, illetőleg helyreállítani a tevékenységet megelőző környezeti állapotot. Amenynyiben nem szűnik meg a környezetszennyezés, az erre jogosult hatóság, illetve a bíróság korlátozhatja a tevékenység folytatását, vagy az általa megállapított feltételek biztosításáig felfüggesztheti vagy megtilthatja.
A környezethasználó tevékenységének megkezdéséhez környezetvédelmi biztosíték adására, céltartalék képzésére vagy felelősségbiztosítás megkötésére is kötelezhető.
Egyetemleges felelősség
A jogsértő tevékenységért való felelősség a büntetőjogi és szabálysértési jogi felelősség kivételével – az ellenkező bizonyításáig – egyetemlegesen terheli annak az ingatlannak a tulajdonosát és birtokosát (használóját), amelyen a tevékenységet folytatják, illetőleg folytatták. A tulajdonos mentesül az egyetemleges felelősség alól, amenynyiben megnevezi az ingatlan tényleges használóját, és kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a felelősség nem őt terheli.
Amennyiben több környezethasználó közösen hoz létre olyan gazdálkodó szervezetet, amelyben korábban végzett azonos vagy egymást kiegészítő tevékenységüket egyesítik, a környezetvédelmi kötelezettségek tekintetében a létrehozott gazdálkodó szervezet az alapítók jogutódjának minősül, felelőssége pedig az alapítókkal egyetemleges.
Kártérítési felelősség
A környezet igénybevételével, illetőleg terhelésével járó tevékenységgel vagy mulasztással másnak okozott kár környezetveszélyeztető tevékenységgel okozott kárnak minősül, és arra a Polgári Törvénykönyvnek a fokozott veszéllyel járó tevékenységre vonatkozó szabályait kell alkalmazni, ami azt jelenti, hogy csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik. Amennyiben a károsult nem kívánja a károkozóval szemben érvényesíteni a kártérítési igényét, az erre vonatkozó és az elévülési időn (3 év) belül tett nyilatkozata alapján a környezetvédelmi miniszter érvényesítheti a Központi Környezetvédelmi Alap javára az igényt.
A környezethasználó jogutód nélküli megszűnése esetén a felszámolás vagy végelszámolás során, illetve állami vállalat gazdasági társasággá alakulása, állami vagyon hasznosítása és értékesítése során, állapotfelmérés alapján szerepeltetni kell a vagyonfelmérésben a tevékenység következtében létrejött környezetkárosodások kárelhárítási és kártérítési költségeit.
Környezetvédelmi bírság
Aki a jogszabályban, illetve hatósági határozatba foglalt, a környezet védelmét szolgáló előírást megszegi, vagy túllépi az azokban megállapított határértéket – az általa okozott környezetszennyezés, illetőleg környezetkárosítás mértékéhez, súlyához és ismétlődéséhez igazodó –, környezetvédelmi bírságot köteles fizetni, amit a környezet-igénybevételi járulékon és a környezetterhelési díjon felül kell megfizetni.
A bírság nem mentesít a büntetőjogi, a szabálysértési, továbbá a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, illetőleg a megfelelő védekezés kialakítására, a természetes vagy korábbi környezet helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.
Tóth Beáta| Környezetvédelmi minősítés |
|---|
|
A környezetre veszélyt jelentő, megfelelő kezelés vagy kialakítás hiányában a szennyező termékeket és technológiákat környezetvédelmi szempontból minősíteni kell, és gondoskodni kell a minőség biztosításának feltételeiről. A környezetre veszélyt jelentő anyagokat, azok esetleges környezetbe kerülésükkor érvényesülő környezeti hatásuk alapján – külön jogszabály szerint – veszélyességi fokozatokba sorolják.
A gyártó, illetve a forgalmazó köteles a használati utasításban tájékoztatást adni a minősített anyag, termék vagy technológia környezeti veszélyeiről és hatásairól, a felszámolás, valamint az elhasználódás utáni kezelés feltételeiről és módjáról. A környezetbarát vagy környezetkímélő termékekre és technológiákra, amelyek a hagyományos, azonos vagy hasonló funkciójú termékeknél és technológiáknál bizonyítottan kisebb környezet-igénybevételt, illetve környezetterhelést okoznak, környezetkímélő termék vagy technológia megkülönböztető jelzés alkalmazható. |
