×

Késői tervezés

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. október 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 10. számában (1998. október 15.)

 

A munkavállalók jövőre 5 százalékos reálbér-növekedést, a közterhek és a jövedelemkülönbségek mérséklődését várják. Szükséges továbbá az adójóváírás megmaradása, mert ennek révén lesz lehetséges, hogyaz alacsonyabb jövedelműek adóterhei csökkenjenek.

 

A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (Liga) – függetlenül attól, hogy milyen lesz a kormány jövő évi adó- és járulékrendszere – konkrét követelményeket fogalmazott meg. A Liga úgy gondolja, hogy a munkavállalóknak a jelenleginél nagyobb arányban kell részesedniük a nemzeti össztermékből. A GDP és a termelékenység folyamatos növekedése ugyanis indokolttá teszi, hogy a munkavállalók a korábbiaknál nagyobb arányban részesedjenek a gazdaság eredményeiből. Ennek leginkább az felelne meg, ha átlagosan 5 százalékos reálbér-emelkedés valósulna meg a bruttó béremelkedések és a szabályzórendszer változásának összhatásaként.

A Liga fontosnak tartja, hogy a minimálbérek és a közalkalmazotti terület jövedelempozíciói az átlagosnál jobban javuljanak – fogalmazott Horváth Lajos, a Liga ügyvezető alelnöke. A Liga megerősítette korábbi álláspontját, amely szerint a nyugdíjasok nem lehetnek vesztesei a más területeknek nyújtott támogatásoknak. Ennek megfelelően a Liga szerint ki kell fizetni jövőre a nyugdíjasok számára a jelenleg érvényes törvényben lefektetett nyugdíjemelést.

Pénzelosztás

Konkrét kormányzati elképzelések ismeretének hiányában a jövő évi adó- és társadalombiztosítási rendszer változásaival kapcsolatosan a Liga azt az álláspontot alakította ki, hogy a változások nyomán, az együttes hatás alapján el kell érni az elvárt reálbér-növekedést, és nem fogadhatók el olyan változtatások, amelyek az alacsonyabb jövedelmű rétegek pozícióját rontják.

A Munkaerőpiaci Alap költségvetésének és a munkanélküli-ellátórendszerben tervezett változtatások áttekintése után a Liga szükségesnek tartja, hogy szoruljon háttérbe, majd szűnjön meg az a gyakorlat, hogy a munkáltatók és a munkavállalók által befizetett, a munkanélküliek helyzetének jobbítását szolgáló pénzekből állami alapfeladatok megoldásának költségeit finanszírozzák. A Liga korábban már áttekintette a munkanélküli-ellátások reálértékének változását, és arra a megállapításra jutott, hogy a munkanélküliek jelentős része azért nem tud megfelelő ellátást kapni, mert a munkanélküli-járadék felső határa nagyon alacsony.

Elvonások csökkentése

A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) azt várja, hogy összességében a munkabérekhez kapcsolódó adóterhek a lehetőségeken belül csökkenjenek. Az MSZOSZ abban sem érdekelt, hogy az egyik hátrányos helyzetű réteg rovására javuljon valamely másik rossz helyzetben levő réteg helyzete. Hanti Erzsébet, az MSZOSZ szakértője úgy fogalmazott, hogy a szakszervezet az arányos közteherviselést szolgáló jövedelemátrendezésben érdekelt. Szorgalmazzák, hogy a munkajövedelmek adózása csökkenjen, a tőkejövedelmeké növekedjen, illetve közép- és hosszabb távon kiegyenlítődjön a munka- és a tőkejövedelem adózása.

Fontos követelmény, hogy a jövő évi béremelés minél alacsonyabb infláció és elvonási szint mellett valósuljon meg. Az MSZOSZ szerint a gazdasági növekedéssel és a hatékonyság javulásával jövőre 5 százalékos nettó béremelés áll arányban. A jogosnak tartott 5 százalékos nettó béremelkedést nemcsak a bruttó bérek növelésével, hanem az elvonások csökkenésével kell megvalósítani.

Költségek elszámolása

A személyi jövedelemadó-rendszert illetően az MSZOSZ fontosnak tartja, hogy megmaradjon az alkalmazotti adójóváírás, és ne csak a mostani szinten, hanem indokoltnak tartják mértékének növelését. Ezt indokolja, hogy a munkavállalóknak nincs lehetőségük költségek elszámolására, pedig közgazdasági értelemben nekik is vannak a munkaerő újratermeléséhez szükséges költségeik. A közalkalmazotti adójóváírás rendszerének fenntartása egyfajta szolidaritást is kifejezne, mert a gyakorlatban az alacsonyabb jövedelműek nem viselnének adóterhet. Ugyanis az adójóváírás teszi lehetővé ma azt, hogy a minimálbér után nem kell adót fizetni.

K. E.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. október 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

9052 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 9052 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 5375 olvasói kérdésre 5375 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

9052 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 9052 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

18 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 5375 olvasói kérdéssel.

Egészségi alkalmatlanság – állásidőként elszámolva

Az Mt. 55. §-a (1) bekezdésének a) pontja határozza meg, hogy a munkavállaló a keresőképtelensége időtartamára vagy egyébként munkaköre ellátására egészségi okból való...

Tovább a teljes cikkhez

Letiltással kapcsolatos költségek viselése

Ha a munkáltató köteles teljesíteni a gyermektartásdíj levonását és átutalását munkavállalója munkabéréből, ő köteles viselni a banki tranzakcióból eredő költséget is?...

Tovább a teljes cikkhez

Magasabb alapbérű helyettesítő miatti bérkorrekció

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő anyuka pozíciójában egyetlen ember dolgozik, akit sokkal magasabb bérrel vettek fel az anyuka helyettesítésére, mint a visszatérni készülő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkáltatói bérkorrekciós kötelezettség hiánya

Kötelező-e az Mt. 59. §-a szerinti bérkorrekció, ha a munkaviszony még a fizetés nélküli szabadság alatt megszűnik munkavállalói felmondás útján?

Tovább a teljes cikkhez

Bérjegyzék kiküldése elektronikusan

A kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig írásbeli tájékoztatást („bérjegyzék”) kell adni a munkavállalónak. Egy egyházi...

Tovább a teljes cikkhez

„Kilométerpénz” – a munkába járás költségeinek megtérítése

A cégünk szeretne utazási költségtérítést adni a munkavállalóinak, akik saját gépjárművüket veszik igénybe munkába járás céljából. Mennyi a minimum összeg/km, amit adhatunk?...

Tovább a teljes cikkhez

Állampolgárságon alapuló különbségtétel a munkabérben

Az Mt. 12. §-ának (1) bekezdése szerint az egyenlő bánásmód értelmében, ha két munkavállaló egyenlő értékű munkát végez, akkor a díjazásukban nem tehető különbség valamely...

Tovább a teljes cikkhez

Jubileumi jutalom – a jogszerző idő

A határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony a „nők 40” év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjjal összefüggésben kerül megszüntetésre. A negyven év...

Tovább a teljes cikkhez

Igazoláskiállítási kötelezettség gyermekgondozási szabadság alatt

Köteles-e kiadni a munkáltató munkáltatói igazolást, ha az édesanya gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon van? Megtagadhatja-e ezt a munkáltató? Ha...

Tovább a teljes cikkhez

Munkáltatói bérkorrekciós kötelezettség hiánya

Kötelező-e az Mt. 59. §-a szerinti bérkorrekció, ha a munkaviszony még a fizetés nélküli szabadság alatt megszűnik munkavállalói felmondás útján?

Tovább a teljes cikkhez

Bérjegyzék kiküldése elektronikusan

A kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig írásbeli tájékoztatást („bérjegyzék”) kell adni a munkavállalónak. Egy egyházi...

Tovább a teljes cikkhez

„Kilométerpénz” – a munkába járás költségeinek megtérítése

A cégünk szeretne utazási költségtérítést adni a munkavállalóinak, akik saját gépjárművüket veszik igénybe munkába járás céljából. Mennyi a minimum összeg/km, amit adhatunk?...

Tovább a teljes cikkhez

Állampolgárságon alapuló különbségtétel a munkabérben

Az Mt. 12. §-ának (1) bekezdése szerint az egyenlő bánásmód értelmében, ha két munkavállaló egyenlő értékű munkát végez, akkor a díjazásukban nem tehető különbség valamely...

Tovább a teljes cikkhez

Jubileumi jutalom – a jogszerző idő

A határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony a „nők 40” év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjjal összefüggésben kerül megszüntetésre. A negyven év...

Tovább a teljes cikkhez

Igazoláskiállítási kötelezettség gyermekgondozási szabadság alatt

Köteles-e kiadni a munkáltató munkáltatói igazolást, ha az édesanya gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon van? Megtagadhatja-e ezt a munkáltató? Ha...

Tovább a teljes cikkhez

Szülői és apasági szabadság ikrek esetén

Ikergyermekek esetén is csak 44 munkanap szülői szabadság jár, vagy szorozzuk a gyermekek számával? És az apasági szabadságot is szorozzuk?

Tovább a teljes cikkhez

Visszatérés után újbóli gyermekgondozási szabadság igénylése

Ha a GYES-ről visszatérő munkavállaló a megfelelő módon és határidőben jelzi a munkáltató felé, hogy vissza kíván térni az aktív állományba, és a felgyülemlett szabadnapok...

Tovább a teljes cikkhez

Napi 12 órás munkaidő túllépése

Bentlakásos szociális intézményben a gondozók munkaidőkeretben vannak beosztva napi 12 órára. Napi 12 óránál többre be lehet-e osztani a munkavállalót, ha egy másik gondozó...

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 5375 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 278-ik lapszám, amely az 5375-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

A költségvetési intézmények gazdálkodásának aktuális problémái, szabályai Megnézem

Számviteli problémák az intézményi gyakorlatban Megnézem

Szja és juttatások problémái Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem