Az új kormányzati struktúra kialakításával számos törvényrendelet módosítása várható. Ezek közül az egyik legjelentősebb – a foglalkoztatási törvény – tervezett módosításait véleményezésre már kézhez kapták a munkaadók.
Az új kormányzati struktúra kialakításával a megszűnt Munkaügyi Minisztérium feladat- és hatáskörét három új tárca vette át: a munkanélküliek ellátását, a munkaerő-piaci szervezet irányítását, a Munkaerőpiaci Alap kezelését a Szociális és Családügyi Minisztérium végzi, a foglalkoztatáspolitika koncepciójának kialakítása, a foglalkoztatás fejlesztéséhez kapcsolódó programok kidolgozása a Gazdasági Minisztérium hatáskörébe került, a Munkaerőpiaci Alapból kiváló szakképzési alaprészhez kapcsolódó feladatok ellátása az Oktatási Minisztériumhoz tartozik.
A struktúraváltással kapcsolatban a Szociális és Családügyi Minisztérium javaslatot készített a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítására azzal a céllal, hogy átvezesse a hatásköri változásokat, és technikai jellegű pontosításokkal egészítse ki a törvényt.
A technikai jellegű módosítások mellett a javaslat érdemi-szakmai módosításokat is tartalmaz:
- Bevezetné az intenzív álláskeresés támogatását, amelynek keretében a munkanélküli, ha igazoltan keres munkahelyet, támogatásként a munkahely keresésével, illetve a munkába állást elősegítő szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott költségei megtérítését kérheti.
- Bővítené a költségtérítés igénybevételének lehetőségét, így az eddigi, munkahely-kereséssel kapcsolatos helyközi utazási költségek mellett megtérítené a munkanélküli-járadék megállapításához, valamint a munkaügyi központ által kezdeményezett foglalkozás-egészségügyi szakvélemény beszerzéséhez szükséges utazást is.
- A kormány szükségesnek tartja az érdekegyeztetés rendszerének átfogó rendezését, ezért meghosszabbítaná a megyei (fővárosi) munkaügyi tanácsok megbízatását addig az időpontig, amíg létre nem jön az érdekegyeztetés új mechanizmusa.
Az egyeztetések során a munkaadók támogatták a munkaadói járulék mértékének csökkentését, és új, érdemi módosítási javaslatokat terjesztettek be:
- Szükségesnek tartották például a rehabilitációs hozzájárulás csökkentését, ami az 1997. évi törvénymódosítás alapján (a munkaadók egyetértése, sőt megkérdezése nélkül) 1999-ben tizenegyezer forintról 20 257 forintra emelkedik. Javasolták, hogy a törvénymódosítás keretében szakértői csoport vizsgálja meg a hozzájárulás differenciált befizetésének lehetőségét. A differenciálást a munkavédelmi törvény kategóriái szerint lehetne elvégezni.
- Mivel az Oktatási Minisztériumhoz kerülő Szakképzési Alap tekintetében megszűnik a Munkaerőpiaci Alap tripartit elven működő irányító testületének (MAT) valamennyi jogosítványa, szükségesnek tartották annak a javaslatnak a megtárgyalását, amely biztosítja az érdek-képviseleti szervezetek bevonását az önálló alap kezelésébe.
- A tervezet készítői szigorúbb szabályok bevezetését tartják szükségesnek a Munkaerőpiaci Alap javára fennálló tartozások behajtásához. A tervek szerint januártól immár az itt felhalmozódó hátralék is adók módjára behajtható köztartozásnak minősül majd.
Az egyeztetések során a szociális partnerek között nem született megállapodás, ezért a munkaadók szükségesnek tartották, hogy a foglalkoztatási törvény módosítási javaslata kerüljön az Érdekegyeztető Tanács plenáris ülése elé.
