Az adófolyószámla

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. október 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 10. számában (1998. október 15.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

Nyár végén és ősz közepén a vállalkozók, a magánszemélyek és könyvelőik igyekeznek értelmezni az APEH által küldött folyószámla-kivonat számsorait. Cikkünkben e munkához nyújtunk segítséget.

 

Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (Art.) értelmében az adóhatóság feladata, hogy minden évben tájékoztassa az adózót adófolyószámlája állásáról. A tájékoztatást - a folyószámla egyenlegét és az esetleges késedelmi pótlékok összegét tartalmazó - adófolyószámla-kivonat megküldésével augusztus 31-ig, illetve október 31-ig kell teljesíteni. Az első időpontig azok a magánszemélyek, egyéni vállalkozók, az általános forgalmi adó hatálya alá tartozó magánszemélyek kapnak értesítést, akik adóbevallási kötelezettségüket március 20-ig kötelesek teljesíteni. Október 31-i határidővel pedig azokat a szervezeteket tájékoztatják, akik május 31-ig nyújtanak be adóbevallást. Magánszemélyeknél 100 forintot, az egyéni vállalkozóknál és a társasági adó hatálya alá tartozó adózóknál 1000 forintot meghaladó, az előző adóévről fennálló túlfizetés, tartozás és késedelmi pótlék esetén köteles az adóhatóság küldeni kivonatot. Ha az adófolyószámla egyenlege a jelzett összeghatár alatt van, az adózó - kérelemre - szintén kaphat folyószámla-kivonatot az illetékes adóigazgatóságtól.

Az adófolyószámla az adóalany jogosultságainak, kötelezettségeinek, valamint az ezek alapján teljesített pénzforgalomnak a nyilvántartására szolgál. Az adószám megállapításával és az adózó részére történő kiadásával nyílik meg. Ettől az időponttól kezdődően az adózó valamennyi bevallott és megállapított adókötelezettségét, valamint az adókötelezettség alapján teljesített pénzforgalmat az adószámon megnyílt folyószámlára könyveli a hatóság.

Az adófolyószámlakivonatok típusai

Többféle adófolyószámla-kivonattal találkozhatunk a mindennapi életben: a magánszemélyek részére küldött álló formátumú, a gazdálkodók részére küldött fekvő formátumú, valamint az adózó kérésére kiadott, ún. „NEDIX" kivonattal, amely a számítógépes nyilvántartás szerint az adott időpontban fennálló állapotot jeleníti meg. A kivonat mindig a tárgyévet megelőző év január 1-jétől a kivonat megküldését megelőző hétig lekönyvelt és esedékes adatokat tartalmazza.

Adatok a folyószámla-kivonaton

Az adófolyószámla-kivonaton szereplő adatok három csoportba oszthatók - azonosító adatokra, tájékoztató adatokra, adónemekre könyvelt tételekre.

a) Azonosító adatok: az adószám vagy adóazonosító jel, a technikai szám és a minősítő kód. Ezek közül az adószám a vállalkozók azonosítására szolgál. Megmutatja, hogy az adott vállalkozó az APEH melyik területi igazgatóságának illetékességébe tartozik. Jó tudni, hogy mindig tizenegy számjegyből áll, az első hét számjegy sorszámként szolgál, a nyolcadik az úgynevezett ellenőrzési szám, a kilencedik az áfakód értéke (1 - tárgyi, alanyi adómentes, 2 - általános forgalmi adót elszámoló), az utolsó két számjegy pedig az igazgatóság azonosítására szolgál megyekód formájában (például a 42 adó-megyekód a Kelet-budapesti Igazgatóságot jelzi).

Az adóazonosító jel a magánszemélyek azonosítását szolgálja. Mindig tíz számjegyből álló, 8-assal kezdődő szám. Az adószámmal szemben az adóazonosító jel önmagában az adóhatósági illetékességet nem határozza meg. Erre a célra az adózó regisztrált lakcíme szolgál.

A technikai számot az adóhatóság a külföldi illetőségű személyek részére adja, kötelezettségeik nyilvántartása és adófolyószámlájuk azonosítása céljából.

A minősítő kód - rövidítve MINKÓD - az adózó tevékenységének, adóbevallási kötelezettségének kimutatására szolgál. Minősítő kódok lehetnek : 1 - adóköteles tevékenység folytatása, 11 - APEH által felszámolás kezdeményezése, 2 - egyéni vállalkozói tevékenységét megszüntette, 3 - adózó csődegyezség alatt áll, 4 - a jogi személyiségű, illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező társaság adóköteles tevékenységét megszüntette, 5 - az adózó felszámolás alatt áll, 6 - végelszámolás alatt áll, 9 - az adózó véglegesen megszűnt.

b) Tájékoztató adatok: a számlarendezést végző adóigazgatóság pontos címe, telefonszáma, ügyfélfogadási ideje.

c) Adónemekre könyvelt tételek: a számítógépes rendszerben a megnyitott folyószámlákat az adónemekhez kapcsolódó kód alapján azonosítják, amelyeket a bevallási nyomtatványokról ismerhetnek az adózók. Az adónemkód kétféle lehet: kötelezettség jellegű (alapvetően befizetést vár a számlára az adóhatóság), illetve támogatás jellegű (elsősorban kifizetéseket teljesít az adózó részére az igazgatóság). A kötelezettség jellegű adónemeket pozitív összegben tüntetik fel, ha az adózót tartozás terheli. Negatív összegű viszont az adónem akkor, ha az adózónak a befizetett (levont) összegből visszatérítési igénye van. A legtöbb adónem esetén egy számlaszámhoz csak egy kód tartozhat. Ez azt jelenti, hogy a kötelezettség és pénzforgalom önálló adónemkódon, azaz önálló számlán bonyolódik (önálló adónemek). Ha egy költségvetési számlaszámhoz több adónemkód tartozik, csoportos adónemekről beszélünk.

Ilyenkor a pénzforgalom öszszevontan, egy számlán bonyolódik, de a kötelezettségek kimutatása az eltérő adónemkódok segítségével külön-külön kimutatható (pl. a 117 - Egyéb termékek fogyasztási adója számla).

A bevallási és a pénzforgalmi oldal

Az adófolyószámla-kivonat az adatokat adónemenként, tételesen és egyenlegezve, két oldalra - bevallási oldalra, ezen belül a kötelezettség és a többlet oszlopba, valamint a pénzforgalmi oldalra, ezen belül a befizetési és a kiutalási oszlopba - könyvelve tartalmazza. Ha a bevallási oldalon a könyvelési tétel pozitív előjelű, az azt jelenti, hogy az adózó köteles a jelzett összeget a költségvetés részére megfizetni. A negatív előjelű szám jelentése, hogy az adózónak visszatérítés jár. A pénzforgalmi oldalon negatív könyvelési tételként jelenik meg az adózó által teljesített befizetés (csökkenti a keletkezett fizetési kötelezettséget), pozitív előjelű az adóhatóság által teljesített kiutalás, az adóhátralék, illetve köztartozás miatti adózói vagy adóhatósági átutalás, illetve átvezetés összege. A bevallási oldal tételeinél döntő jelentősége van az esedékesség dátumának: ez az az időpont, ameddig az adózónak a kötelezettségeit teljesítenie kell. Az esedékességi dátumokat az adóhatóság az Art. és az egyéb jogszabályok rendelkezései alapján állapítja meg. A pénzforgalmi oldal tételeinél a teljesítés ideje a kötelezettségek és a juttatások tényleges teljesítési dátumát jelzi.

Bizonylattípusok

A bevallási oldalon megjelölt bizonylattípusok az adózók könnyebb tájékozódását segítik elő. A bizonylattípusok mutatják ki, hogy az adófolyószámlára továbbított adatokat milyen bizonylatokon jelentették be az adózók. Többféle bizonylattípus különböztethető meg:

a) a bevallási bizonylattípusok, amelyek a bevallási nyomtatványokon feltüntetett számokkal egyeznek meg (pl. a havi bevallás a 01-es, a negyedéves bevallás a 02-es, az áfabevallás a 65-ös, az szja-bevallás az 53-as bizonylattípusnak felel meg),

b) az önellenőrzési bizonylatok (szintén a nyomtatványok száma határozza meg a típust, pl. a magánszemélyek 35-ös, a vállalkozók 31-es számú önellenőrzése azonos bizonylattípusnak felel meg),

c) a pótló bevallások bizonylattípusai (a magánszemélyek 36-os, illetve a vállalkozók 32-es bevallása),

d) az adóhatósági vizsgálatok megállapításait 40-es bizonylattípussal könyvelik a folyószámlára, míg a jogerős bírósági határozatok adatait a 64-es számú bizonylat jelzi. Az egyéb adóhatósági jogerős határozatokat az 50-es bizonylattípus alkalmazásával könyvelik a folyószámlára.

A felsoroltakon kívül az adóhatóság a rendezéshez és a rendszer pontos működtetéséhez más, bizonylatok kiállítása nélkül képződő bizonylattípusokat is használ.

Az egyenleg

A folyószámla-kivonaton szereplő adónemegyenleg úgy képződik, hogy a bevallási oldalon könyvelt tételek összegéből le kell vonni a pénzforgalmi oldalon könyvelt tételek összegét. Ha a kivonás eredménye pozitív összegű, az adózónak fizetési kötelezettsége áll fenn az adott adónem vonatkozásában, negatív összeg esetén ellenben visszatérítési igénnyel élhet. Az adófolyószámla-egyenleg az egyes adónemek egyenlegeinek összevonásából ered. Azt jelzi, hogy az adózónak összességében túlfizetése avagy hátraléka van.

Késedelmi pótlék

Az adóhatóság az adófolyószámlán könyvelt tételek alapján, az adózó késedelmes teljesítése esetén késedelmi pótlékot számíthat fel. A késedelmi pótlék kiszabását a kivonat megküldése útján közli az adóhatóság az adózóval. A pótlékot a hátralék összegének és a jegybanki alapkamat változásainak függvényében időszakonként kell meghatározni. A késedelmi pótlékot minden intervallumra elkülönülten kell kiszámítani, három tizedes jegyig, kerekítés nélkül. A késedelmi pótlék bizonylattípusa a 33-as. Amennyiben az adózó a késedelmi pótlék összegét vitatja, folyószámla-egyeztetésre kerül sor, melynek eredményeképp az adóhatóság a tévesen felszámított pótlékot törli. Ha a hatóság a késedelmi pótlékot csak részben törli, vagy a törlésre irányuló kérelmet elutasítja, alakszerű határozatot kell hoznia. A határozat ellen - illetékmentes - fellebbezésnek van helye.

Folyószámla-egyeztetés

A folyószámla-kivonaton szereplő tételek egyeztetését lehet kérni, ha a feltüntetett adatok hibásak, avagy nem egyeznek meg az adózó nyilvántartásában szereplőkkel. Az egyeztetésre valamennyi bevallási és befizetést igazoló bizonylat alapján sor kerülhet.

A folyószámla hibái alaki és tartalmi hiányosságokból adódhatnak. Tartalmát tekintve a kivonaton jelentkező leggyakoribb eltérések: valamelyik típusú bevallás hiányzik, az egyes adónemek közötti átvezetést nem hajtotta a hatóság végre, a késedelmi pótlékot nem törölték, az engedélyezett részletfizetést vagy a méltányossági okból elrendelt törlést nem rögzítették, más adózó által teljesített befizetés vagy kiutalás szerepel az adózó folyószámláján, más adózó bevallási adatai kerültek a folyószámlára.

Az alaki eltérések általában név- vagy címelírásból, az adózói tevékenység kezdő és záró időpontjának hibás rögzítéséből erednek.

Ha az adózó a fizetési kötelezettségét tévedésből más számlájára teljesíti, az adóhatóság a hibát csak valamennyi érintett fél beleegyezésével tudja korrigálni, így a folyószámla rendezése hosszabb időt vesz igénybe. Gyakran előforduló probléma, hogy az adózó nem tünteti fel a munkáltatója által levont és befizetett szja-előleg összegét. Az adóhatóság hivatalból köteles az adatokat kijavítani, a folyószámlát a javításnak megfelelően helyreállítani. Sokszor okoz félreértést az is, hogy az adózók hibásan tüntetik fel az adófizetéskor az adóazonosító számukat, adószámukat.

Pálkovács Attila

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. október 15.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére

Keresés

Kérdésfeltevés
A szerkesztőséghez elküldött kérdéseire minden regisztrált látogatónak válaszolunk. A kérdés elküldéséhez kérjük, lépjen be előfizetői azonosítóival, vagy regisztráljon most!
Írja be kérdését!
A válaszhoz adja meg adatait:
kötelező mező
Érvénytelen e-mail cím
kötelező mező
Érvénytelen jelszó!
Jelszó megadása szükséges!
kötelező mező
Érvénytelen név!
Ellenőrző kód
Érvénytelen kód!
Your browser doesn't support or you disabled stylesheets.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.