Találati lista:
1. cikk / 571 Munkahelyi és kiegészítő pótlék a távolléti díjban
Kérdés: Gondozóink a 257/2000. Korm. rendelet szerint 24.000 Ft munkahelyi pótlékban részesülnek. A munkahelyi pótlék a távolléti díjnak alapja-e? A munkahelyi pótlék után számolni kell 2026. január 1-jétől a szociális ágazatban bevezetésre került kiegészítő bérpótlékként 15%-ot a kormányrendelet 15. §-a (6h) bekezdésének a) pontja szerint. Ha a munkavállaló szabadságon van, a munkahelyi pótlékot megkapja a ledolgozott napokra, és a távolléti díjba is beszámít a munkahelyi pótlék, akkor csak a ledolgozott napokra járó munkahelyi pótlékra kell számolni a 15% kiegészítő bérpótlékot, vagy arra is, amit a távolléti díjban kap meg? Sajnos azt a bérprogram nem tudja kiszámolni automatikusan. Példa: alapbér 373.200 Ft, munkahelyi pótlék: 24.000 Ft, január 168 óra, 1 munkanap szabadságon volt a munkavállaló. A munkahelyi pótlékot miként kell kiszámolni, és mennyi lesz a kiegészítő bérpótlék 15%-os összege?
2. cikk / 571 Távolléti díj számítása részmunkaidőre való áttérés után
Kérdés: 2014. július 1. óta közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott munkavállaló 2023. április 29-től 2025. augusztus 21-ig CSED-en, GYED-en, majd GYES-en volt. 2025. augusztus 22. napjától a távollét idejére járó szabadságának kivételét követően a közalkalmazott kérésére – gyermeke bölcsődei beszoktatása és a gyermek körüli teendők ellátása miatt – heti 40 órás munkaideje heti 20 óra részmunkaidőre került módosításra. 2025 októberében a munkáltató két különböző munkakört is felajánlott a közalkalmazottnak, tekintettel arra, hogy korábbi munkakörében nem tud neki munkát biztosítani. Ezeket nem fogadta el, ezért a munkáltató egy közel azonos munkakörbe helyezte vissza a közalkalmazottat, amelyben a gyermeke születése előtt volt, jelezve, hogy ebben a munkakörben történő foglalkoztatása hosszú távon bizonytalan. 2026. február 13. napján a munkáltató kezdeményezte a közalkalmazotti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését, tekintettel arra, hogy nem tud megfelelő mennyiségű munkát biztosítani. A munkáltató ajánlatában, bár jelenleg négy órában van foglalkoztatva a közalkalmazott, felajánlott 4 hónap nyolcórás jogviszony távolléti díjának megfelelő összeget, amellett, hogy jogviszonya kb. másfél hónap múlva szűnne meg, melynek időtartamára a szabadság kiadását követően teljes egészében felmentené (a négyórás munkabérének megfelelő összegű juttatást kapna a felmentés idején). 2026. február 16-án a munkáltató új ajánlatot tett, hogy 5 hónap nyolcórás jogviszony távolléti díjnak megfelelő összeget fizetne ki a jogviszony megszűnésével kapcsolatban, amellett, hogy jogviszonya kb. másfél hónap múlva szűnne meg. A közalkalmazott ezt nem fogadta el. Egyúttal kérelmet nyújtott be a munkáltatóhoz, amelyben indoklás nélkül kérte a munkaideje heti 40 órára történő visszaállítását, és szóban kérte, hogy a jogviszonya megszüntetésével kapcsolatban a nyolcórás bérének megfelelő végkielégítést és a felmondásai idő alatt is ennek megfelelő összegű járandóságot kapjon. A munkáltató köteles-e, és ha igen, mely időponttól a közalkalmazott munkaidejét heti 40 órára módosítani, tekintettel arra is, hogy az álláshely státusza szervezeti változások miatt megszüntetésre kerül? A munkáltatónak a végkielégítést, illetve a felmondási időre járó bérét a nyolcórás vagy a négyórás foglalkoztatotti jogviszonynak megfelelően kell kifizetni?
3. cikk / 571 Szoptatási munkaidő-kedvezmény részmunkaidőben
Kérdés: Az Mt. 55. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára. Ha valaki napi négy órás részmunkaidőben dolgozik, ez gyakorlatban az első hat hónapban napi kétórás munkavégzést jelent az adott személy esetén?
4. cikk / 571 Nyugdíjba vonulási kérelem és a felmondás
Kérdés: A munkavállaló 2024. január 1. napját megelőzően közalkalmazotti jogviszonyban állt. A Púétv. hatálybalépését követően – nem pedagógus-munkakörben – jogviszonya kertész, karbantartó munkakör ellátása mellett az Mt. hatálya alá tartozó munkaviszonnyá alakult át. A munkavállaló 2026. április 6. napján tölti be a 65. életévét, ezáltal az öregségi nyugdíjkorhatárt eléri. 2025. május 16. napja óta keresőképtelen állományban van. 2026. január végén postai úton nyilatkozatot küldött, amelyben arról tájékoztatott, hogy hatvanötödik életévének betöltésével nyugállományba kíván vonulni. A munkavállaló nyilatkozata jogilag munkavállalói felmondásnak minősül-e, vagy szükséges külön, kifejezett munkavállalói felmondó nyilatkozat? Amennyiben igen, a felmondási idő mértékére és kezdő időpontjára mely rendelkezések irányadók? A keresőképtelen állapot befolyásolja-e a munkavállalói felmondás közlésének joghatását, illetve a felmondási idő számítását? Amennyiben a munkáltató kezdeményezné a jogviszony megszüntetését a nyugdíjkorhatár elérésére tekintettel, milyen eljárási és időzítési szabályok alkalmazandók a jelenlegi keresőképtelenség mellett? A korábbi közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő milyen módon releváns a jogviszony megszüntetése során (különösen felmondási idő, végkielégítés szempontjából)? Az írásban benyújtott, nyugdíjba vonulási szándékot tartalmazó nyilatkozat a munkáltató részéről történő elfogadás hiányában a hatvanötödik életév betöltését megelőzően egyoldalúan visszavonható-e a munkavállaló által? Amennyiben igen, milyen feltételekkel, illetve van-e jelentősége annak, hogy a nyilatkozat munkajogi értelemben felmondásnak minősül-e? Az öregségi nyugdíjba vonulás esetén mely jogszabályi rendelkezések irányadók a jogviszony megszüntetése során, különös tekintettel a felmondási (illetve – amennyiben releváns – felmentési) idő mértékére és számításának kezdő időpontjára?
5. cikk / 571 Munkaszüneti napra járó díjazás elszámolása
Kérdés: A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló hétköznapra eső munkaszüneti napon dolgozik. Ezen a napon őt a munkabérén, ünnepnapi bérpótlékon és esetleges túlórán felül munkaszüneti napi távolléti díj is megilleti, mivel az Mt. 146. §-a kimondja, hogy a munkavállalót távolléti díj illeti meg óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidő tartamára, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő idő. Ha a munkavállaló ezen a napon 12 órás munkarendben dolgozik, számára a munkaszüneti napi távolléti díj 8 vagy 12 órában jár? Hogyan értelmezzük a napi munkaidőt ebben az esetben? Teljes napi munkaidő az Mt. 92. §-ának (1) bekezdése alapján napi 8 óra, tehát ha az Mt. értelmezése szerint a munkavállalót ezen a napon a 12 óra munkavégzés ellenére 8 óra munkaszüneti napi távolléti díj illeti meg? Vagy a napi munkaidő alatt ebben az esetben a beosztás szerinti napi munkaidőt kell érteni? Azaz, ha munkavállalónk ezen a napon 12 órát dolgozott, a munkaszüneti napi távolléti díj is 12 órára illeti meg? Ha a beosztás szerinti napi munkaidő alapján illeti meg a munkavállalót a munkaszüneti napi távolléti díj, akkor további kérdésünk a következő: munkaszüneti napon alapesetben nincs a partnernél munkavégzés, de a munkavállaló beosztása erre a napra esik, hány órában illeti meg munkaszüneti napi távolléti díj? Beosztás szerint (azaz fenti példánk alapján 12 órában), vagy szerződés szerinti napi munkaidő alapján (azaz 8 órában) jár a távolléti díj?
6. cikk / 571 Végkielégítésre való jogosultság – egészségi alkalmatlansággal indokolt felmondás esetén
Kérdés: Munkavállalónk 2022. szeptember 16. óta dolgozik cégünknél. 2025. március 11. óta táppénzen van a mai napig. Egészségi állapota miatt várhatóan nem tudunk megfelelő munkakört felajánlani számára. Hosszú betegségére tekintettel jogosult lesz végkielégítésre, amennyiben a munkáltató kezdeményezi a munkaviszony megszüntetését?
7. cikk / 571 Határozott idejű kinevezés – jogviszonymegszűnés vagy határozatlan időre szóló módosítás
Kérdés: Intézményünknél több esetben előfordul, hogy határozott időre, helyettesítésre nevezünk ki alkalmazottakat. Ha például a határozott idejű kinevezés 2026. január 31-ig szól, de a helyettesített személy visszatérése miatt 2025. december 31-ig van a munkájára szükség, megszüntethető-e 2025. december 31-i hatállyal a jogviszonya? A megszüntetéssel kapcsolatban milyen kötelezettsége van az intézményüknek? Egyszerűen megszüntethető határozott idejű jogviszony december 31-ével? Az eredeti kinevezésben az szerepel, hogy a kinevezése előreláthatólag 2026. január 31-ig tart, de legfeljebb „XY” távolléte idejére szól. Ha egy határozott idejű kinevezést határozatlan tartamúvá teszünk még a próbaidő alatt, a kinevezés módosításába bele kell-e írni a próbaidőt, mely az eredeti kinevezésben szerepel?
8. cikk / 571 Bérkorrekció és távollétidíj-számítás
Kérdés: A munkaszerződés alapján a munkavállaló személyi alapbére bruttó 500.000 Ft/hó, valamint abban egy havi átalány formájában történő bérpótlék-kifizetés is szerepel, bruttó 50.000 Ft összegben. Ez az Mt. 140–144. §-a szerinti bérpótlékokra vonatkozik, nem tételes elszámolás alapján, hanem fix havi díjazással, amely az alapbérrel együtt kerül kifizetésre. Az Mt. 59. §-a szerinti bérkorrekcióval kapcsolatban ilyen esetben a korrekció kizárólag az alapbérre vonatkozik, vagy a havi átalány formájában fizetett bérpótlékra is kiterjed? Ha a munkáltató a GYED-ről vagy GYES-ről – a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról – visszatérő munkavállalót nem tudja foglalkoztatni, és a munkaviszonya olyan jogcímmel kerül megszüntetésre, amelynek értelmében végkielégítés jár részére, a végkielégítés alapját milyen módon lehet megállapítani abban az esetben, ha az elmúlt hat hónapban nem történt tényleges munkavégzés? Ilyen esetben mire alapozható a távolléti díj helyes megállapítása?
9. cikk / 571 Munkáltatói jogutódlás és a kollektív szerződés szerinti SZÉP-kártya-juttatás
Kérdés: Vidéki, kereskedelmi kft. munkáltató az Mt. 36. §-ának (1) bekezdése szerinti folyamatban az átadó szerepét viszi. A cégnél kollektív szerződés van hatályban, az átvevő munkaadónál viszont nincs. Az átszállás időpontja 2025. november 1. Az egyik ügyvezető betegállományban van, és marad is, az átvevő cég ügyvezetője már az átadóban is tevékenykedik ügyvezetőként. Ennek során vitatja a kollektív szerződés egyéb juttatásra (SZÉP-kártyára) vonatkozó előírását, amely szerint az egyéb juttatás a teljes munkaidős dolgozót „a kifizetést megelőző hónap fizetett munkanapjai és a ledolgozható munkanapjai arányában” illeti meg. Értelmezése szerint a szabadság nem minősül fizetett munkanapnak e tekintetben, így a szabadságnapok nem jogosítanak SZÉP-kártya-juttatásra a következő hónapban. Az utóbbi hónapban már az átadó munkáltató is így számfejtett. Az átvevő munkáltató is megtagadhatja az eddig a szabadságnapokra is számfejtett juttatás kifizetését?
10. cikk / 571 Közvállalatok „összeolvadása” – a visszahívott ügyvezető felmondási ideje és végkielégítése
Kérdés: Az önkormányzat képviselő-testülete három, az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság beolvadással történő egyesüléséről döntött 2026. január 1-jétől úgy, hogy két gazdasági társaság egy harmadikba olvad be. A tovább működő, átvevő gazdasági társaság (jogi személy) ügyvezetőjét a képviselő-testület 2025. december 31. napjával ügyvezetői tisztségéből visszahívta, és 2026. január 1. napjától új ügyvezetőt választott. Az ügyvezető a gazdasági társaságnál tizenhárom év munkaviszonnyal rendelkezik (ügyvezetőként), azt megelőzően tíz év közszolgálati jogviszonnyal rendelkezett az önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatalában. A végkielégítés, valamint a felmondási idő számításánál mennyi időt kell figyelembe vennünk? A polgármesteri hivatalban eltöltött közszolgálati jogviszony is beleszámít a végkielégítés, valamint a felmondási idő alapjául szolgáló jogviszonyba, tehát huszonhárom évet kell számításba vennünk, vagy csak a gazdasági társaságnál eltöltött tizenhárom évet?
