286 talált cikk a nyilvántartás kifejezésre

Kérdés: Megszakítás nélküli napi tizenkét órás beosztásban dolgoznak munkavállalóink, akik műszakpótlékra is jogosultak kollektív szerződés alapján (a korábbi szabályozás szerint délutáni és éjszakai pótlékra). Az éves beosztást mindig közöljük velük év elején. Kérdésem, hogy ilyen beosztás mellett hogyan kell szabályosan eljárni, ha az apa gyermeke születése esetén járó negyven óra szabadságot vesz igénybe? Hogyan kell elszámolni és pótlékolni a maradvány négy órát? Ugyanez a kérdés merül fel a hozzátartozó halála esetén járó két munkanap, a szabadság, illetve a betegszabadság esetén, ha a maradék óra kevesebb, mint a napi beosztás szerinti tizenkettő óra.

Kérdés: Hogyan kell nyilvántartani a munkaközi szünetet, mely nem része a munkaidőnek? Legyen kimutatható, hogy mettől meddig vette igénybe (óra-perc, aláírás a jelenléti ív részeként), vagy más módon is igazolható a kiadása?

Kérdés: Az Mt. 124. §-a alapján a szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. A napi munkaidő mértékétől eltérő munkaidő-beosztás esetén, a munkavállaló a szabadság kiadása során a beosztással azonos tartamra mentesül munkavégzési kötelezettsége alól, és a kiadott szabadságot ezzel egyező óraszámban kell elszámolni és nyilvántartani. A munkavállalónak 22 nap (22 x 8 óra = 176 óra) szabadság jár. A munka­vállaló vagy 12 órára van beosztva, ami 1,5 nap szabadságnak felel meg, vagy 6 órára, ami pedig 0,75 nap szabadság. Változó munkaidő-beosztás esetén előfordulhat, hogy az év során 12 nap 12 órás (144 óra) és 5 nap 6 órás (30 óra) beosztás szerinti munkanap megy el szabadságra, vagyis 174 órányi szabadságot kap a munkavállaló. Mi a teendő a maradék 2 óra tárgyévi szabadsággal?

Kérdés: Az Mt. 124. §-a alapján a kiadott szabadságot általános munkarend esetén is szükséges órában nyilvántartani?

Kérdés: Felsőoktatási intézmény hallgatói szakmai gyakorlatra szeretnének jönni társaságunkhoz négy, illetve tizenkét hétre. Ha mint külső gazdálkodó szervezet fogadjuk a hallgatókat a szakmai gyakorlati képzésre, kell-e hallgatói munkaszerződést kötni velük? Ha igen, milyen tartalommal? Ha nem részesül díjazásban a hallgató, akkor is kell hallgatói munkaszerződést kötnünk? A 2012. szeptember 1-jétől hatályos nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44. § (2) pontja előírja, hogy a hallgatói munkaszerződés esetén a Munka Törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni. Ezekben az esetekben létrejön-e olyan jogviszony, amely biztosítási és így járulékfizetési kötelezettséggel járna? Kell-e a gazdálkodó szervezetnek a szakmai gyakorlat időtartamára felelősségbiztosítást kötni?

Kérdés: Egy általános iskolai testnevelő tanár egy évig táppénzes állományban volt mellrákos betegsége miatt. 2011 augusztusában a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság megküldte határozatát, melyben megállapították 52%-os egészségkárosodásának mértékét. A kolléga rehabilitálható ugyan, de komplex rehabilitációja nem javasolt. A következő felülvizsgálat idejét 2012 júliusára tűzték ki. Mivel a tanév elkezdődött, testnevelő tanári feladatait nem tudta ellátni, táppénzes állományát kimerítette, kérte a felmentését. Egészségi állapotát figyelembe véve az igazgatónő felmentette, s jogviszonya alapján megállapított részére 8 havi végkielégítést. Felmentési ideje 2012. április 30-án lejárt, munkaviszonya megszűnt. Végkielégítését azonban az önkormányzat a mai napig nem fizette ki, mert vitatja annak jogszerűségét. Jár-e a dolgozó részére végkielégítés, illetve 36 év közalkalmazotti jogviszony alapján jubileumi jutalom?

Kérdés: Településünkön az alpolgármester megszegte titoktartási kötelezettségét, és hivatali nyilvántartás adatait adta ki másoknak egy konkrét személyről. Ilyen esetben ezt a jogsértést kinek kell bejelenteni, főként arra tekintettel, hogy a jegyző nem lépett fel vele szemben?

Kérdés: A Kttv. 69. §-a (2) bekezdésének g) pontja kimondja, hogy a végkielégítés mértéke négyhavi illetmény összegével emelkedik, ha a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. Kérdésem arra irányul, hogy a Tny. 18. §-a (2a) bekezdésének a) pontjában meghatározottakat, vagyis azt a rendelkezést, miszerint az öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, alkalmazni kell-e az emelt összegű végkielégítés szempontjából. Tehát az a nő, aki legalább 35 év jogosultsági idővel rendelkezik, jogosult-e a plusz négyhavi végkielégítésre?

Kérdés: Mezőgazdasági cég vagyunk. Éves munkaidőkeretben dolgoznak a munkavállalóink, havonta más-más munkaidő-beosztásban. Milyen óraszámmal számoljuk el az adott hónapban a szabadságot?

Kérdés: 2012. július 1. utáni munkaviszony megszűnése esetén nem kell/lehet kiadni a MIL-lapot. Mi a helyes eljárás az új munkaviszony létesítésekor a munkabért terhelő letiltásokra vonatkozóan? Nyilatkoztatni kell a munkavállalót, hogy milyen levonás terheli a munkabérét? Honnan lehet megtudni, hogy mennyi a tartozásának az egyenlege? A munkáltatónak milyen felelőssége, illetve készfizető kezessége van, ha nincs a birtokában a letiltásra vonatkozó irat? Másik kérdésünk: a munkavállalónak a tárgyévben kivett betegszabadságról nyilatkoznia kell-e, ha tévesen nyilatkozott, vagy nem tudja, hogy mennyi betegszabadságot vett igénybe, akkor mi a helyes eljárás? Ha tévesen nyilatkozott, annak milyen vonzatai lehetnek?