Munkaközi szünet – mint a munkaidő része

Kérdés: Nem állami vállalat esetében van arra lehetőség, hogy a munkaközi szünet egy része a munkaidő része legyen, egy része (10 perc) pedig nem, tehát ez utóbbi 10 percre nem járna juttatás (munkakör átadás-átvétele miatt van rá szükség)? A munkaközi szünet kiadásának idejét kell dokumentálni valahogy? Van erre valami tiltás, vagy ez munkáltatói jogkör? Nem rendelkezünk kollektív szerződéssel, de belső szabályzatba beépítenénk.
Részlet a válaszából: […] ...(1)-(2) bek.]. Mivel a munkaközi szünet – általános szabály szerint – megszakítja a munkaidőt, ezért azt fel kell tüntetni a munkaidő-nyilvántartásban is. Ez azért is fontos, mert a munkaközi szünetet legalább három, legfeljebb hat óra munkavégzést követően kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Munkaidő-nyilvántartás az írásban közölt beosztás alapján

Kérdés: A több műszakos munkarendben foglalkoztatott munkavállalóinkra vonatkozó munkaidő-beosztást a hirdetőtáblára kifüggesztve tesszük közé, munkavállalói csoportonként, egy hónapra előre, legalább 168 órával korábban (pl. gyártósziget A, B, C szak, előkészítő terület A, B, C szak). A névre szóló jelenléti ívek vezetése a munkavállalók feladata. Az Mt. 134. §-ának (3) bekezdése alapján a munkaidő-nyilvántartás az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is vezethető. Megfelelhet-e ennek a szabálynak az a megoldás, ha a névre szóló jelenléti ívekre, melyeket a hónap végén teszünk ki, előre rányomtatjuk a dolgozóra vonatkozó munkaidő-beosztás szerinti adatokat (munkaidő kezdete, vége, ledolgozott óra) mint tervadatokat, és mellette feltüntetjük ugyanezen oszlopokat tényadatok fejléccel, amelyekbe csak változás esetén teszünk bejegyzést (pl. szabadság, keresőképtelenség, munkaidő-beosztás módosítása miatti eltérő munkaidő miatt)? Hónap végén pedig a vezetésért felelős területvezető és a munkavállaló is aláírásával igazolja, hogy az adatok megfelelnek a valóságnak. Ha a munkáltató hó közben módosítja a munkaidő-beosztást, és ezt szintén közzéteszi a hirdetőtáblára történő kifüggesztéssel, akkor ezt a tényadat oszlopokba mint változást felvezetheti a jelenléti ívekre? Vagy csak a munkavállalók oldalán felmerült okokból (pl. műszakcserét kérelmez) eredő változások tüntethetők fel?
Részlet a válaszából: […] ...bejegyzést tenni, ha a tervezett beosztáshoz képest valamilyen változás van. A hónap végén pedig a felek aláírásukkal igazolják, hogy a nyilvántartás megfelel a valóságnak [Mt. 134. § (2) bek.]. Az közömbös, hogy a tervtől való eltérésnek mi az oka, illetve,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Külföldre utazás ideje kötetlen munkarendben

Kérdés:

Kötetlen munkarendű munkavállalónk munkaköre a munkáltató ügyfeleivel való személyes kapcsolattartás ("területi képviselő"), és ebből kifolyólag állandó munkavégzési hellyel nem rendelkeznek. Ha külföldre kell utaznia, hogy tárgyaljon a külföldi ügyféllel, és ez az utazás vasárnap történik, viszont a tényleges munkavégzésre csak hétfőn kerül sor, akkor ez a vasárnapi utazás munkaidőnek minősül-e? Ha igen, milyen díjazás jár arra?

Részlet a válaszából: […] ...a vasárnapi munkavégzésre, a rendkívüli munkavégzésre vonatkozókat, továbbáb) a rendes és a rendkívüli munkaidő, illetve a készenlét nyilvántartására vonatkozó előírásokatnem kell alkalmazni [Mt. 96. § (2)–(3) bek.].Mivel a munkaidő minősítésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Munkavállalói kárfelelősség – az összeg meghatározása

Kérdés:

A Covid–19-járvány idején a hordozható laptop mellett több monitor kihelyezésre került a munkavállalókhoz, hogy az egészségügyi okokra hivatkozók otthoni munkavégzése is biztosított legyen. Amikor bármely okból megszűnik egy munkavállaló munkaviszonya, az eszközöket vissza kell szolgáltatnia. Ha ezt nem teszi meg, kiszámlázzuk. Mi a teendő, ha nem fizeti ki? Ahhoz, hogy a munkavállalótól levonásra kerüljön bármilyen összeg, hozzá kell járuljon. A munkavállalónak pontosan meg kell adjuk, hogy milyen összeghez kell hozzájáruljon, hogy az levonásra kerüljön? A munkaügyi szabályzatba nem tehetjük bele, hogy munkaviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén az el nem számolt vagyontárgyak értéke levonásra kerül a munkabérből, és ezt elfogadtatjuk egyénenként? Nem a könyv szerinti értékről van szó, hanem arról, ha valaki "lelép" a céges monitorral vagy bármilyen eszközzel, azt újra meg kell venni, ezzel többletterhet ró a cégre. Az IT-leltár úgy működik, hogy e-learning felületen keresztül kapunk egy listát azokról az eszközökről, amelyek a nevünkön vannak. Ha ezt rendben találjuk, akkor elfogadjuk, és ez az elfogadó nyilatkozat "megy vissza" online. Felvetődött, hogy ezen is feltüntethetnénk a fentebb javasolt munkabérből való levonásra irányadó szöveget. A probléma azonban az, hogy ezen a listán nincs feltüntetve az eszközök értéke, csak azok neve és mennyisége. Az az álláspont, hogy az értéket mindenképpen közölni kell, de vajon mi legyen rajta? Egyenként mindent piaci értéken beárazni képtelenség, illetve nem jó megoldás. A beszerzési ár még adott, mivel az a listán fel van tüntetve, ám az is lehet, hogy az már idejétmúlt. Az sem jöhet szóba, hogy a meglévő munkaszerződésekbe beleírják ezt a szöveget, legfeljebb az újonnan kötöttekbe lehetne ezt felvezetni, de ott is fel kellene tüntetni az értéket. Miért kell meghatározni a pontos értéket? Hogyan lehet ezeket megelőzni, vagy egyáltalán felhívni a figyelmüket a munkavállalóknak arra, hogy felelősséggel tartoznak?

Részlet a válaszából: […] ...utóbb a munkabéréből. Azt is meg lehet tenni, hogy munkáltatói szabályzatba (pl. munkaügyi szabályzatba) vagy a leltárhoz kapcsolódó nyilvántartás szövegébe belefoglalják, hogy a munkaviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Kölcsönzött munkavállalók joga a cafeteriajuttatásra

Kérdés:

Cafeteriaszabályzatban szeretnénk a saját állományban lévő munkavállalóinknak juttatást adni. Jogszerű-e, ha ebben a szabályzatban szabályozásra kerül, hogy a munkaerő-kölcsönzésbe vett munkavállalóknak nem jár ez a juttatás, azaz őket ezen a jogcímen kizárnánk? Vagy esetleg, mivel nem saját állományban van, és nem mi vagyunk a kifizetők, így nem is szükséges ezzel a kérdéskörrel foglalkozni a szabályzatban? Ha ugyanabban a cégben van normál jogviszonyban lévő munkavállaló és kölcsönzés céljára felvett munkavállaló is, akit továbbadunk egy másik cégnek, akkor ebben az esetben előírható a cafeteriaszabályzatban, hogy a kölcsönzési céllal állományban lévő munkavállalók nem kapnak cafeteriajuttatást? Erre a jogviszonyra lehet hivatkozni jogszerűen a cafeteriaszabályzatban?

Részlet a válaszából: […] ...minősül, vagy a helyi önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságnál vagy közhasznú szervezetnél, vagy nyilvántartásba vett közhasznú szervezetnél munkaerő-kölcsönzés keretében végez munkát [Mt. 219. § (3) bek.]. A felsorolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.

Polgármester és alpolgármester munkaidő-nyilvántartása

Kérdés: A polgármesternek, alpolgármesternek (főállású vagy társadalmi megbízatású) kell-e jelenléti ívet vezetnie?
Részlet a válaszából: […] ...Kttv. általános rendelkezései közül azok is irányadóak, amelyeket a 225/L. § felsorol. Ebből megállapítható, hogy a Kttv. munkaidő-nyilvántartásra vonatkozó 115. §-a nem vonatkozik a főállású (al)polgármesterre, továbbá általában a munkaidővel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Munkaidő-nyilvántartás – rugalmas munkarendben

Kérdés: Általános munkarendben, rugalmas munkaidő-beosztásban (törzsidő-peremidő) foglalkoztatottak munkaidő-nyilvántartásában szerepeltetni kell a munkaidő kezdetét és végét, vagy elegendő feltüntetni, hogy a munkavállaló a napi 8 órát ledolgozta?
Részlet a válaszából: […] ...eseti továbbképzéseken. A kötetlen munkarendben nem kell alkalmazni a munkaidő-beosztásra vonatkozó szabályokat, és nem kell munkaidő-nyilvántartást sem vezetni, csak a szabadságot szükséges nyilvántartani [Mt. 96. § (3) bek.].A leírtakból látható, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Duális képzőhely által fogadható tanulók létszáma

Kérdés: Adott egy cég, mely a kamarától 12 fő szakképzési munkaszerződéses tanulóra kapott engedélyt. Ezen évben már 4 ilyen, az Szktv. hatálya alá tartozó tanulót foglalkoztattak. Nyáron viszont több 175 órás (kb. 5 hetes) nyári gyakorlatos, szintén az Szktv. hatálya alá tartozó diák jönne. Ezen "rövid" időszakra alkalmazott diákok valóban nem számítanak bele a 12 fős kvótába?
Részlet a válaszából: […] ...12/2020. Korm. rendelet 244. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerint a duális képzőhelyek kamara által vezetett nyilvántartása – többek között – tartalmazza a duális képzőhely által szakirányú oktatásra egy időben fogadható tanulók, illetve képzésben részt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.

Szakképzési munkaszerződés

Kérdés:

Az Szkt. 90. §-ának (1) bekezdése értelmében a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy a szakirányú oktatást megelőzően a duális képzőhellyel szakképzési előszerződést köthet. Az Szkt. 82. §-a rögzíti, hogy az adott képzőközpont vagy gazdálkodó szervezet duális képzőhelyként nyilvántartásba veendő. Jól értjük, hogy előszerződés megkötésére is már csak a nyilvántartásba vett gazdálkodó szervezet jogosult, hiszen az a nyilvántartásba vétellel fog duális képzőhelynek minősülni? Az Szkt. 83. §-ának (1) bekezdése alapján a szakképzési munkaszerződéssel a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy és a duális képzőhely között munkaviszony jön létre, míg az (5) bekezdés alapján a szakképzési munkaszerződésre az Mt.-nek a munkaszerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Ebből az is következik, hogy a szakképzési munkaszerződésben fel kellene tüntetni a munkakört is? Ez azért is fontos, mert a kereskedelmi és iparkamarák honlapján elérhető szakképzési munkaszerződés mintákban nem szerepel a munkakör.

Részlet a válaszából: […] ...Szkt. szerinti szakirányú oktatást – szakképző intézmény mellett – duális képzőhely folytathat. A gazdasági kamara közhiteles nyilvántartást vezet a duális képzőhelyekről, ezzel összefüggésben a törvény meghatározza, hogy melyek a nyilvántartásba való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Személyi iratok

Kérdés:

Egy önkormányzati fenntartású óvodában a munkáltatói jogok jogszerű gyakorlásához az óvoda alkalmazottainak a közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos személyi anyaga (kinevezés, kinevezésmódosítások) a munkáltatónál van elhelyezve. Van-e bármilyen szabályozás azt illetően, hogy az óvodában tárolt személyi anyagban lévő okiratok eredeti példányok legyenek?

Részlet a válaszából: […] ...kimondja, hogy a munkáltató a közalkalmazottról a Kjt. 5. számú mellékletében meghatározott adatkörre kiterjedő közalkalmazotti alapnyilvántartást vezet. A Kjt. nem tartalmaz arra nézve szabályt, hogy az alapnyilvántartásban lévő okiratoknak eredeti, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.
1
2
3
24