Találati lista:
191. cikk / 283 Betegszabadság elszámolása
Kérdés: Dolgozóink 4 havi munkaidőkeretben dolgoznak. Az első két hónapban 6 órás munkarendben hétfőtől péntekig, a következő 2 hónapban pedig 10 órás munkarendben. Az egyik dolgozónk január hóban betegszabadságon és rendes szabadságon is volt. A munkabérét 6 órában bérszámfejtettem, természetesen a betegszabadságot is. A kérdésem az lenne, ha lejár a 4 havi munkaidőkeret, a betegszabadságból fennmaradó 2 órákat hogyan kell elszámolni?
192. cikk / 283 Munkaszüneti napi munka díjazása munkaidőkeret alkalmazásakor
Kérdés: Ha dolgozóink egyhavi munkaidőkeretben dolgoznak, például március hóban, és a hónap minden munkanapján munkát végeznek, azaz ledolgozzák a havi 160 órát, valamint ezenfelül a munkaszüneti napon (március 15.) még további 8 órát is, akkor ezt a plusz 8 órát 150% pótlékkal kell elszámolni, és még ezenfelül 100% munkaszüneti pótlék is megilleti a dolgozót?
193. cikk / 283 Szabadság elévülése
Kérdés: A szabadság kiadása a munkáltató kötelezettsége. Mi a helyzet akkor, ha a munkáltató mégsem adja ki a teljes szabadságot a tárgyévben? Követelheti-e a munkavállaló a szabadságot a tárgyév lejártát követően? Akkor is módja van erre, ha a munkaviszony közben már megszűnt?
194. cikk / 283 Mérlegképes kreditpontok érvényesítése
Kérdés: A Munkaügyi Levelek című kiadvány előfizetési számlájával érvényesíthető-e – a mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésében – a szakmai kiadvány megvásárlásával megszerezhető 2 kreditpont?
195. cikk / 283 Pénztáros képesítési előírása
Kérdés: Az 1583-as kérdéshez kapcsolódóan: Pénztárosi munkakör betöltéséhez (FEOR 4123) jogszabály előír kötelezően középfokú végzettséget, vagy elegendő az alapfokú végzettség?
196. cikk / 283 Végrehajtói utasítás – a munkáltatói megfelelés kérdése
Kérdés: Több dolgozónak is van levonása. A végrehajtó sok esetben megbontva, egy-egy végrehajtást akár 3-4 különböző bankszámlaszámra kér utalni. Mivel több dolgozóról van szó, ez számunkra, különösen a tranzakciós díj bevezetése óta, éves szinten több tízezer forintos kiadás. Kötelesek vagyunk-e a végrehajtó ezen utasításának megfelelni, vagy akár azt is mondhatjuk, hogy a kívánt összeget a megjelölt időpontokban házipénztárunkban átveheti?
197. cikk / 283 Harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség
Kérdés: A szabadság nyilvántartásánál mit jelent a naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség fogalma, ami munkában nem töltött időnek minősül a 2013. január 1-jétől hatályos rendelkezések szerint? Ebbe a harminc napba beleszámít a betegszabadság ideje is, illetve a harminc napot naptári napként kell érteni? Ha például valaki januárban beteg lesz, és január 1-jétől január 21-ig betegszabadságon van, utána január 22-től 30-ig táppénzen, ez már 30 nap kieső nap; áprilisban pedig 1-jétől 19-ig ismét táppénzen lesz. Jól értelmezzük, hogy az éves pl. (20 + 10) 30 napos szabadságát a 19 napra esővel (30/365 x 19) kell csökkenteni, tehát marad 30-2 = 28 napja az év hátralévő részeire?
198. cikk / 283 Szabadság nyilvántartása és díjazása egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén
Kérdés: Megszakítás nélküli napi tizenkét órás beosztásban dolgoznak munkavállalóink, akik műszakpótlékra is jogosultak kollektív szerződés alapján (a korábbi szabályozás szerint délutáni és éjszakai pótlékra). Az éves beosztást mindig közöljük velük év elején. Kérdésem, hogy ilyen beosztás mellett hogyan kell szabályosan eljárni, ha az apa gyermeke születése esetén járó negyven óra szabadságot vesz igénybe? Hogyan kell elszámolni és pótlékolni a maradvány négy órát? Ugyanez a kérdés merül fel a hozzátartozó halála esetén járó két munkanap, a szabadság, illetve a betegszabadság esetén, ha a maradék óra kevesebb, mint a napi beosztás szerinti tizenkettő óra.
199. cikk / 283 Munkaközi szünet nyilvántartása
Kérdés: Hogyan kell nyilvántartani a munkaközi szünetet, mely nem része a munkaidőnek? Legyen kimutatható, hogy mettől meddig vette igénybe (óra-perc, aláírás a jelenléti ív részeként), vagy más módon is igazolható a kiadása?
200. cikk / 283 Szabadságelszámolás órában
Kérdés: Az Mt. 124. §-a alapján a szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. A napi munkaidő mértékétől eltérő munkaidő-beosztás esetén, a munkavállaló a szabadság kiadása során a beosztással azonos tartamra mentesül munkavégzési kötelezettsége alól, és a kiadott szabadságot ezzel egyező óraszámban kell elszámolni és nyilvántartani. A munkavállalónak 22 nap (22 x 8 óra = 176 óra) szabadság jár. A munkavállaló vagy 12 órára van beosztva, ami 1,5 nap szabadságnak felel meg, vagy 6 órára, ami pedig 0,75 nap szabadság. Változó munkaidő-beosztás esetén előfordulhat, hogy az év során 12 nap 12 órás (144 óra) és 5 nap 6 órás (30 óra) beosztás szerinti munkanap megy el szabadságra, vagyis 174 órányi szabadságot kap a munkavállaló. Mi a teendő a maradék 2 óra tárgyévi szabadsággal?
