4645 talált cikk a munkáltató kifejezésre

Kérdés: Cégünknél vezetőváltás volt nemrég. Az iratok átadását követően tapasztaltam, hogy a korábbi ügyvezető néhány "bizalmi" pozícióban lévő munkavállaló munkaszerződését határozott idejűre módosította. Most e személyek munkaviszonyát meg kellene szüntetnem. Természetesen akinek jár, annak a végkielégítést is kifizetném, de nem tudom, hogy van-e lehetőségem felmondással megszüntetni ezeket a határozott idejű munkaviszonyokat, ha esetleg a közös megegyezésbe nem mennek bele. Ebben kérem állásfoglalásukat.

Kérdés: Az Ötv. alapján működő társulás fenntartásában lévő idősek otthona a székhely önkormányzat fenntartásába fog hamarosan átkerülni. Az idősek otthona intézményvezetőjét a társult önkormányzatok polgármestereiből álló társulási tanács bízta meg a vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelően öt évre, amely 2020-ban fog lejárni. A fenntartóváltás hogyan érinti az intézményvezető megbízását? Szükséges-e új pályázatot kiírni, vagy maradhat a korábban megbízott intézményvezető? A fenntartóváltás semmilyen további átszervezéssel nem jár, a létszám, az intézményi felépítés, a feladatok, az intézmény megnevezése változatlan marad, közalkalmazotti törvény hatálya alá tartozik továbbra is.

Kérdés: Önkormányzatnál közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselőnk a nők 40 éves nyugdíjjogosultságára való tekintettel nyugdíjjogosultságot szerzett, és élt is ezzel a lehetőséggel. Az általa ellátott vagy más feladat ellátására lehet-e őt a nyugdíjjogosultsága mellett újból megbízásos jogviszonyban alkalmazni, illetve az ő álláshelyére ki lehet-e nevezni új köztisztviselőt?

Kérdés: Hallgatói munkaszerződéssel cégünk alkalmaz gyakornokot. A foglalkoztatása meghaladja a 6 hetet, tehát a törvény szerinti díjazásban részesítjük, mely hetente a kötelező legkisebb minimálbér 15%-a, számszerűsítve hetente 15 750 Ft. Cégünknél a bérszámfejtések havonta történnek, nem hetente, a hallgató esetében akkor minden hónapra más összeget vagyunk kötelesek számfejteni? Helyes, ha meghatározzuk a napidíját úgy, hogy a heti juttatását osztjuk 7-tel, tehát 15 750/7 = 2250? 31 napos hónapban 69 750 Ft-os (2250 x 31) díjazásban részesítenénk.

Kérdés: A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítéssel kapcsolatban olyankor is köteles a munkáltató megtéríteni a jegy árának legalább 86%-át, ha a munkavállalónak Pesten van ideiglenes lakcíme, és életvitelszerűen ott is tartózkodik, csak hétvégén utazik az állandó (nem budapesti) lakcímére?

Kérdés: Gyermekem kétéves lesz, és szeretnék visszamenni a munkahelyemre. A munkáltatóm is jelezte, hogy visszavár, viszont a gyerek miatt részmunkaidőben dolgoznék. Úgy tudom, hogy ehhez nem szükséges a munkáltatóm hozzájárulása. Ha ez így van, és visszatérek részmunkaidőben kevesebb bérért, és esetleg ismét teherbe esem, akkor a csecsemőgondozási díjat a teljes vagy a részmunkaidős bér alapján fogom kapni?

Kérdés: Az egyszerűsített foglalkoztatás különös szabályait az Mt. 201-203. §-ai tartalmazzák. A törvény a 203. §-ban sorolja fel, hogy mely szakaszokat nem lehet az egyszerűsített foglalkoztatásban dolgozó munkavállaló esetén alkalmazni. Helyes-e a következő gondolatmenet? Az Mt. 140. §-ában csak bizonyos foglalkoztatás esetén teszi lehetővé a vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzés 50%-os pótlékolását, a korlátot a 101. §-ra hivatkozva állítja fel. Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkavállaló vasárnap rendes munkaidőben foglalkoztatható, mivel a 203. § nem teszi lehetővé a 101. § alkalmazását. Mivel nem alkalmazható a 101. §, ezért az említett vasárnapi munkavégzésért járó 50%-os bérpótlék sem jár, hiszen a 140. § (ami önmagában alkalmazandó egyszerűsített foglalkoztatásánál is) egy olyan szakaszra hivatkozva nyitja meg a bérpótlékra való jogosultságot, amely viszont nem alkalmazható az adott foglalkoztatásban. Azaz kijelenthető-e, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásban dolgozó munkavállaló vasárnap foglalkoztatható rendes munkaidőben, vasárnapi pótlék nélkül?

Kérdés: A cégünk egyik alkalmazottjával 2015. de­cember 31. napjáig tartó határozott idejű munkaszerződést kötöttünk. Most ez a munkavállaló el szeretne menni négy hónapra külföldre nyelvet tanulni, amit mi támogatnánk is, ezért hajlunk arra, hogy elengedjük fizetés nélküli szabadságra erre az időre. Viszont cserébe szeretnénk, ha ennyivel tovább nálunk maradna még. Ilyen helyzetben van mód a határozott idő meghosszabbítására a fizetés nélküli szabadság időtartamával?

Kérdés: Fél éve létesítettem munkaviszonyt a jelenlegi munkahelyemen nem vezető állású munkavállalóként. A munkaszerződésemben kikötésre került, hogy ha a munkaviszonyom bármikor – időkorlátozás nélkül – munkáltatói felmondással szűnik meg, akkor nyolchavi távolléti díjnak megfelelő összegű végkielégítésre leszek jogosult. A munkáltatóm felszámolás alá került, a felszámoló pedig erre hivatkozva felmondott nekem. Megdöbbenve tapasztaltam azonban, hogy végkielégítést egyáltalán nem fizetett a részemre. Azt mondta, hogy annak ellenére, hogy benne van a szerződésemben, nem illet meg a végkielégítés, csak azok a juttatások, amelyek törvény alapján járnak. Jogszerűen tagadta meg a felszámoló a végkielégítés fizetését?

Kérdés: Munkavállalónk szabadságát tölti. Gazdasági okokból azonban úgy határoztunk, hogy felmondunk neki. Az a tény, hogy szabadságon van, akadálya annak, hogy kipostázzuk a felmondását? Amennyiben nem, a levélben történő felmondás esetén mikor kezdődik a felmondási idő?